Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-24 / 225. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. szeptember 24., szombat Groiiko látogatása a Feltár Háziati James Carter, az Egyesült Államok elnöke pénteken a Fehér Házban fogadta And­rej Gromikót, a Szovjetunió külügyminiszterét. A találko­zón mindenekelőtt a hadá­szati fegyverzetek korlátozá­sával összefüggő kérdésekről volt szó. Hírügynökségi jelentések szerint Carter felkérte Gro­mikót, hogy tolmácsolja üd­vözletét Leonyid Brezsnyev- nek, majd kifejezte remé­nyét. hogy „nem túl sok idő elteltével” személyesen meg­ismerkedhet az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnö­kével. Budapestre érkezett Gerhard Schürer, az NDK minisztereinek- helyettese Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az Országos Tervhi­vatal elnökének meghívásá­ra pénteken hazánkba érke­zett Gerhard Schürer minisz­terelnök-helyettes, a Német Demokratikus Köztársaság Állami Tervbizottságának el­nöke, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Ger­hard Schürert. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Huszár István is. SERTESHIZLALÓ KISTERMELŐK! 1978-ban a 100—125 kg közötti szerződéses hús- és húsjellegű hízott sertésekért 27,50 Ft-os ALAPÄRAT FIZETNEK az állatforgalmi és a húsipari vállalatok, illetve a helyi megbízottak. A 100—125 kg közötti hús- és húsjellegű hízott serté­sek után — a több éves szerződéses felárral és a meny- nyiségi felárral együtt — 28,50—29,50 Ft-os kilogrammonkénti eladási ár is elérhető. Már most kösse meg a több évre szóló sertéshizlalási szerződést az állatíorgalmi és húsipari vállalatokkal, illetve azok megbízottaival! ALL ATFORG ALMI 6S HÚSIPARI TRÖSZT vendégeinek KÉSZÍTSEN SZENDVICSÉT TRAPPISTA sajtból!' ! JOdkg ■4,-60 Ft A zavartalan szállításért (Folytatás az 1. oldalról) zítik a feladatokat. A kol­lektívák külön felajánlást tettek az őszi idényre. Ezek után is csak akkor lesz zökkenőmentes a szál­lítás. ha a gyárak, az üze­mek mindenkor igyekeznek időn belül kirakni a kocsi­kat. Az igazgatóság vezetői, az őszi szállításra való felké­szülés során, 30 állomáson 300 fuvaroztatóval beszélték meg a teendőket, s a ked­vező hatás máris érezhető. — Egyértelműen javült a vállalatoknál a rakodás — kapcsolódik a beszélgetésbe Kocsis László áruforgalmi csoportvezető. — Az előző hónapokban a kocsik 10—11 százalékát, augusztusban már „csak” 8,6 százalékát rakták ki késve. Ezzel párhuzamo­san 9,2 millió forinttal csök­kent a késedelmi díj, szem­ben a korábbi 14—16 millió­val. Az elmúlt évben a válla­latok 114,5 millió forint ko­csiálláspénzt fizettek. Ha va­lamennyi fuvaroztató időben kiadta volna a vagonokat. 27 ezer 400 kocsival több állt volna a rendelkezésükre. Az augusztusi több mint 184 ezer óra is elég tetemes, to­vább kell csökkenteni. — A tapasztalat szerint, erősen hullámzik a szállítás — jegyzi meg Oránszky Zol­tán. — Hét közben 120, hét végén 80, vasárnap mindösz- sze 50 százalékos a szállítá­si igény. Nehéz így tervsze­rűen fuvarozni. A vasút kéri a vállalato­kat: egyenletesebben szállít­tassanak. Szervezzék meg a vagonok fogadását, kiraká­sát, hiszen csak így teljesít­hetik a megnövekedett fel­adatot. Mit ígérnek a vállalatok? Ki, hogyan szervezte meg a kocsik fogadását, kirakását? A MÁV Miskolci Igazgatósá­gának legnagyobb íuyarozta- tója a Borsodi Ércelőkészítő Művek Rt., amely éves szin­ten csaknem 10 millió ton­nát szállíttat. — Már Záhonytól figye­lemmel kísérjük a kocsin, út­ját, s a naponta beérkező 200—400 kocsihoz igazítjuk a rakodási kapacitást — mond­ja Tóth József, a közlekedési üzem vezetőjének helyettese. —• Az utolsó tíz napban a vagonok egy százalékát nem raktuk ki időben, aminek oka, hogy nemcsak normál kocsiban érkezett a rako­mány. Megnöveltük a rako­dó létszámot, segítséget kap­tunk a MÁV rakodási főnök­ségétől. ígérjük, ezután 'is megteszünk minden tőlünk telhetőt. — A Lenin Kohászati Mű­veknek 6.3 millió tonnát szál­lít a vasút — mondja Szaniszló Imre kereskedelmi igazgató- helyettes. — Bár a tízmilli­árdos nagyberuházás beindu­lásával több alapanyag érke­zik hozzánk, győzzük a ra­kodást. Megerősítettük a ra­kodó létszámot, újabb gépe­ket helyeztünk üzembe. Bí­zunk benne, zavartalan lesz a vasúti szállításunk. Kolaj László A Nagy Október tiszteletére vízügyi igazgatóságul A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság ifjúsági brigádvetélkedő versenyt rendezett, 15 csapat, 65 fő részvételével. Mint Stéfán Márton, a vízügyi igazgató­sás igazgatóhelyettese, a ve­télkedő zsűrijének elnöke el­mondotta, történelmi, poli­tikai, gazdasági és szakmai kérdések szerepeltek a kér­dések között, ezenkívül a ve­télkedő részvevőinek doku- mentálisan fényképekkel meg kellett mutatniuk saját mű­ködési területüket, munkála­taikat. Az ifjúsági brigádok vetélkedője — mint a zsűri elnöke hangsúlyozta — igen jól sikerült. Nagy felkészült­ségről tettek tanúbizonysá­got. Ezért alakulhatott ki az a helyzet, hogy az első he­lyeken végző brigádoknál holtverseny alakult ki. A víz­ügyi igazgatóság fiatal dol­gozói igen jól felkészültek a témából, jól ismerték a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom politikai és nemzet­közi jelentőségét, jól vizsgáz­tak a Nagy Októberi Forra­dalom magyarországi prog­Barátsági gyűlés Szerencsen Tegnap délután Szerencsen a vár színháztermében 16 órai kezdettel barátsági gyű­lést tartottak. Részt vett a magyar—bolgár barátsági gyűlésen dr. Stojan Radev, a Bolgár Kulturális Központ igazgatója, Hegyi' Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára. A rendezvény záró­akkordjaként fellépett a Druzsba oktett is. Az encsi és a mezőkövesdi járásban tegnap megtartott baráti ta­lálkozókkal véget ért a ma­gyar-bolgár barátsági hét programja, melynek során kiállításokon, előadások al­kalmával, baráti találkozó­kon ismerkedhetett megyénk lakossága a testvéri bolgár nép életével. resszivitását elősegítő kérdé­sekből és jelesen válaszoltak azokra a szakmai kérdések­re, amelyek a vízgazdálko­dással kapcsolatosak. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság ifjúsági vetélkedője kitűnő eredmé­nyekkel végződött, ami lehe­tővé teszi, hogy a vállalat öttagú vállalati csapata részt vehessen a területi döntő versenyén. Kpf pvvpI ezel°tt Vat~ CVVCI tán boldo­gan mondták ki az igent... A beleegyezést, egy házas­ságba, amelybe csak adóssá­got vittek, több mint 2 millió forint tartozást. A két kis bükkaljai termelőszövetkezet így egyesült, s nyitotta meg régi néven — Biikkábrány Béke Tsz — új, közös törté­netét. Sem azóta, de még a vat­tai Szemere Bertalan Tsz utolsó közgyűlésén sem „sír­ta” vissza a régi szép időket, az önálló gazdálkodás ered­ményét, s eseményeit a ta­gok közül senki. Miért? Ta­lán, mert ezek az eredmé­nyek „hátborzongatóak”, vagy, mert mint a vezetői fe­lelőtlenség iskolapéldájaként emlegetik? Találgatás helyett jobb az írott bizonyosság, egy létesítmény „hajmeresz­tő” története: Alános, úgymond megfon­tolt döntés után felépült itt (milliókért) egy korszerű, az akkori igényeknek megfelelő baromfitelep. Három éoület felszerelve önetető, -itató, -fűtő, -szellőző berendezések­kel, a nagyüzemi termelés összes gépi feltételével. Rá pár évre az első épü­letben már kovácsműhelyt találunk, gyertyával, mert az ÉMÁSZ megunta, hogy a többszöri felszólítás ellenére sem javítiák meg a hálózat hibáit, s kikapcsolta az ára­mot. Addigra a fűtőberende­zés is szétfagyott, mert télen elfelejtették vízteleníteni. Később idekerült a szomszé­dos szövetkezetből vásárolt kiselejtezett juhállomány. A juhász az első nappkban tel­jesen tanácstalan volt, hi­szen éhesebben jött be az ál­lat. mint ahogy kihajtotta. A második épületben pa­Pályázati (elhívás JELENTKEZÉS ÚJSÁGÍRÓ- ÉS RADIÓRIPORTER STÚDIÓBA Szerkesztőségünknél és a Magyar Rádió miskolci Stúdió­jánál, valamint más hivatalos fórumoknál is sokan kopog­tattak már olyanok, akiket érdekel az újságírás és a rádió­riporteri munka, kedvet, elhivatottságot éreznek a pálya iránt. Ez az érdeklődés és az elmúlt évek kezdeményezésének ta­pasztalatai késztették szerkesztőségünket és a rádiót rá, hogy az idén is újságíró—rádióriporter stúdiót indítson. A stúdió részvevői neves országos és helyi riporterek, publicisták, ve­zetők előadásaiban ismerhetik meg a modern újságírást és rádiózást, annak műfajait, eszközeit, feladatait. Az elméleti előadásokat gyakorlati foglalkozások egészítik ki. A részt­vevők megismerkednek a szerkesztőség és a rádió belső éle­tével, az újságkészítés és a rádiózás eszközeivel és módsze­reivel. Szerkesztőségünket és a miskolci rádiót az a szándék ve­zeti, hogy azok kerüljenek az újságíró—rádióriporteri stúdió­ba, akik a legtehetségesebbek, akik máris jelét mutatják új­ságírói és riporteri képességeknek. Ennek megállapításához a jelentkezőknek két pályamunkát keli készíteniük. Minimum két-, maximum háromoldalas (oldalanként 30, összesen 90 gépelt sor, egy sorban 56 leütés) tudósítást, riportot, kritikát elemző írást, publicisztikát, esetleg hangfelvételt kell szer­kesztőségünk címére beküldeniük. Irodalmi műfajban (vers, novella, regény) írt pályamunkát nem fogadunk el. Az új­ságírói vagy rádiós műfajban készített pályamunkák konk­rét helyhez, vagy eseményhez, nevekhez, jelenségekhez kap­csolódjanak. Az újságíró—rádióriporter stúdióban olyan 22—30 év kö­zötti fiatalok jelentkezését várjuk, akik már elvégeztek va­lamilyen főiskolát vagy egyetemet, esetleg most járnak fel­sőfokú intézmény esti, vagy levelező tagozatára. Kivételes tehetség esetén eltekintünk a felsőfokú végzettségtől. A stúdió nem kész újságírókat és rádióriportereket képez, hanem megismerteti a jelentkezőket az újságírással és a rá­diózással. Azt, hogy végül is kiből lesz újságíró és rádióri­porter, a szorgalom, az igyekezet, s mindenekelőtt a tehet­ség dönti el. A jelentkezők rövid életrajzot is csatoljanak pályamunká­jukhoz. Az 'oktatás 2 évig tart. Az 1. évfolyam 1977. november ele­jén kezdődik és június elején fejeződik be. A II. évfolyam 1978. október elejétől 1979. június elejéig tavi. Az elméleti foglalkozások kéthetenként, délután 3 órakor kezdődnek a sajtóház klubszobájában. A pályamunkákat október 8-ig kell beküldeni címünkre (Észak-Magyarország, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.), a borítékon „Újságíró—rádióriporter stúdió" megjelöléssel. A pályázat eredményéről levélben értesítjük a jelentkezőket. Áz újságíró-stúdió utolsó — ünnepi —. foglalkozásán ad­juk át a tanfolyam elvégzését igazoló látogatási bizonyít­ványt.. Észak-Magyarország Szerkesztőség Magyar Rádió Miskolc körzeti Stúdiója Szakszervezeti küldöttség Gáspár Sándornak, az MSZMP PB tag’ának, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel a Szovjet Szakszerveze­tek Központi Tanácsának meghívására pénteken ma­gyar szakszervezeti küldött­ség utazott Moszkvába. A küldöttséget a Ferihe­gyi- repülőtéren Gál László és Herczeg Károly, a SZOT főtitkár-helyettesei és a SZOT más vezetői búcsúztatták. Az elutazásnál jelen volt Va­lért, j Muszatov, a Szovjetunió mag.varorszáPi nagykövetsé­gének tanácsosa. • O r lántát neveltek, terményt tá­roltak, mert az utolsó évben a szellőző berendezések el­tűntek. Hiányoztak. A har­madikban, ahoyá a közeli pa­takról lajtban hozták fel a vizet, (a vezeték sem műkö­dött) volt az az állomány, amelyről a telep nevét kap­ta. A baromfi. — Miért kapott fegyelmit doktor úr? Dr. Melcher István körál­latorvos: — A megmaradt fé­rőhelyre annyi csirkét zsú­foltak be, mint az eredetibe. Ráadásul, mivel a „kész” baromfi szállítása állandóan késlekedett, a napos csibét ezek közé tették. Ennek, ko­ránál fogva más a hőigénye, s így nem lehetett csodálkoz­ni azon, hogy egyszerre tíz­ezer szárnyas pusztult el. Az etetőkhöz csak a baromfi harmada fért oda, a többi várt, a sorára. Persze, ha maradt neki, mert a 30—40 százalékos elhullásba az éh­ség is alaposan belejátszott. Számtalanszor szóltam, az akkori elnöknek, de hiába, s így rajtam csattant az ostor, a fegyelmit én kaptam. A gépesítés vonalán vala­mivel jobb volt a helyzet. A szanálási jegyzőkönyv adatai szerint, a 14 traktorból há­rom, a 36 (!) tehergépkocsi­ból egy az üzemképes. A 2 millió forintos alaphiánnyal együtt ez volt a „hozomány”, amelyet az egyesülésbe vit­tek. És a tagság elkeseredett hangulatát. Kurucz 'Miklós, a bükkáb­rányi Béke Tsz elnöke: — Őszintén megmondva, ilyen állapotok mellett az egyesülésből nekünk csak egy előny származott. Hogy terü­letileg megnövekedtünk, s ha nem is lettünk nagy gazda­ság, a 3 ezer hektárt elértük. És mivel a fejlődéshez, a nagyüzemi gazdálkodáshoz elengedhetetlen feltétel a megfelelő arányú terület, mi is jól jártunk. A feladatunk innen adódott; a megnagyob­bodott, felelősségteljesebb termeléshez megteremteni mind a tárgyi —, mind a személyi feltételeket. Persze, ezt elmondani köny- nyebb, mint megvalósítani, s itt elsősorban nem az anyagi­technikai bázis fejlesztése a nehéz feladat. Megfelelő pénzügyi alappal rendelkező szövetkezet, meg tudja vásá­rolni azokat a gépeket, be­rendezéseket, amelyek a ter­meléshez szükségesek. Itt is így történt, hiszen 3,3 millió forintért újjávarázsolták a „romos” baromfitelepet, a növénytermesztés két nagy teljesítményű Rába—Steiger erőgépet kapott, és ... ... azon a tavaszon — em­lékezett vissza Szabó István kerületvezető —, 40 vagon műtrágyát terítettünk szét a földeken. Olyan táblákra, amelyekre szó szerint rá lehe­tett mondani, hogy „virágzó mezőgazdaság”. Az élénk színű gyommezőből itt-ott látszott ki a búza. Azután egész évben műveltük a ta­lajt. Szántottuk — sok év után először — tárcsáztuk*

Next

/
Oldalképek
Tartalom