Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)
1977-09-20 / 221. szám
1977, szeptember 20„ kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ä megyei pártbizottság napirendjén N A megyei pártbizottság legutóbbi kibővített ülésén a végrehajtó bizottság írásbeli jelentése és dr. Havasi Bélának, a megyei pártbizottság titkárának szóbeli előterjesztése alapján megvitatta a niegye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzetét, Valamint az ezzel kapcsolatos eszmei, politikai' és kulturális nevelő munka íclada- tait, tennivalóit. Majd ezt követően határozatot hozott a további feladatokról. Az előterjesztés és vita alapján, kivonatos áttekintést adunk erről a témáról, illetve a napirendről. A mezőgazdaság helye és szerepe megyénkben A jelentés első része ősz-' szehasonlító adatokat közöl megyénk mezőgazdaságának a népgazdaság egészében elfoglalt helyéről, szerepéről. Többek között megállapítja, hogy a megye mezőgazdasági területe az országosnál! 7 százaléka. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a megye bru Hőtermelésének 20 százalékát adja, és e két ágazat a megye aktív dolgozóinak 20,ö százalékát foglalkoztatja. Az elmúlt évek főbb jellemzője a mezőgazdaságban, hogy egyesülések folylán a termelőszövetkezetek száma csökkent. A termelőszövetkezetek száma 200-ról, lll-re csökkent, területnagyságuk viszont 1753 hektárról, 3600 hektárra növekedett átlagosan. Az állami gazdaságok száma 12-ről 7-re csökkent, területnagyságuk pedig 4320 hektárról, 6000 hektárra növekedett Ezzel tovább folytatódott á területi és eszközkoncentráció, amely elősegítette a szakosodást, a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazását, és a korszerű technológiák bevezetését. A 111 tsz-ből például 60 szövetkezet már tagja valamelyik termelési rendszernek, és ez a szántóterület 30 százalékát, a tehén- és anyakocaállo- tnány 40 százaiéivá! jelenti. Gyors ütemű fejlődés Ez a szervezeti átalakulás, az iparszerű termelés kialakítása természetesen jó alapot teremtett a mezőgazdaság össztermelésének gyors ütemű, dinamikus fejlesztéséhez, növeléséhez. Szocialista nagvüzemeink az országos átlagnál nagyobb ütemben növelték termelésüket. Termelőszövetkezeteink alaptevékenységéből származó termelés 1970-hez viszonyítva 31 százalékkal növekedett, miközben a foglalkoztatottak száma közel 18 százalékkal csökkent. Az állami gazdaságok termelésnövekedése 28' Százalék volt ebben az időszakban. Jelentős mértékben emelkedtek a növénytermesztés hozamai: búzából közel 30. kukoricából 51,, napraforgóból 72 százalékkal termelt több, mint az ezt megelőző ötéves terv időszakának átlagában. A negyedik ötéves tervben például hektáronként a búzatermés hozama, 3 7 mázsáról, 27,3 mázsára, a kukoricáé 24 mázsáról 41.6 mázsára, a cukorrépáé 228 mázsáról, 260 mázsára, a burgonyáé 86.6 mázsáról, 124 mázsára növekedett. Az elmúlt években ezek az átlag terméshozamok tovább nőttek. A búza termésátlaga a termelőszövetkezetekben 33—34, az állami gazdaságokban 37,5 mázsa volt hektáronként ebben az évben. Ez a fejlődés mindenekelőtt a termelékenység növekedéséből fakad. Az egy foglalkoztatottra jutó brutlótermelés például a tervidőszakban 64 százalékkal emelkedett. Az állatállomány és az állati termékek hozama is növekedett, de nem érte el a kívánt szintet; célkitűzéseink ezen a téren nem teljesüllek. Némely ágazatban visszaesés is történt. Csökkent például a 100 tehénre jutó borjú- és a száz kocára jutó malacszaporulat. Az egy tehénre jutó vágómarha-termelés szintén csökkent. Ugyanakkor növekedett az egy kocára jutó vágósertés, az egy tojó tyúkra jutó lo- j őstermelés, valamint a 100 anyajuhra eső bárányszaporulat. A lemaradás felszámolására több, jelentős intézkedés- történt. A szakosodás és koncentráció, a szakszerű tenyésztés érdekében az elmúlt tervidőszak során 28 szakosítóit tehenészeti telep, 4 korszerű sertéstenyésztő és -hizlaló, valamint 6 baromfitenyésztő- és -hizlaló-telep épült. Ezek pozitív hatása ezekben az években jelentkezik a hozamok növelésében. Nagyarányú beruházás, íparszerü termelés A negyedik ötéves tervben a mezőgazdasági szövetkezetek műszaki-technikai színvonala és termelési feltételei jelentősen fejlődtek. A mezőgazdaság nagyüzemeiben 3,9 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, 58 százalékkal több, mint az előző ötéves tervben. A beruházások nagyobb hányada gépbeszerzés volt, amely elősegítette a főbb szántóföldi növények komplex gépesítését, a hagyományos nehéz fizikai munka kiiktatását. Azonban a nagyarányú fejlődés ellenére is az egy hektár területre jutó állóeszközérték Borsodban 27 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál — állapította meg a megyei pártbizottság. A műtrágya felhasználása hektáronként az 1970. évi 84 kg- ról, 191 kg-ra emelkedett, mégis mintegy 70 kg-mal alacsonyabb az országos átlagnál. Az erőgépek száma ugyan csökkent, de. a bekövetkezett típusváltozás során egyre inkább előtérbe kerül a nagy teljesítményű erő- és műn kagépek alkalmazás^. Nem megoldott azonban a nagy értékű gépek szakszerű karbantartása, szervizellátása. Jelenleg a javítóműhelyek anyagi és személyi feltételei nem biztosítottak. Megnyugtató megoldást a körzetenként kialakítandó társulások útján létrehozott és szakosított gépjavító bázisok megteremtése jelentené. Mezőgazdasági üzemeink további erőfeszítéseket tesznek a fejlesztés érdekében. Többek között ezt mutatja az a lény is, hogy élénk érdeklődést tanúsítanak az export- árualapot bővítő hitelek igénybevételére. Erre a célra eddig 85 millió forintot igényeltek. Ennek jelentős részét a juhászától! fejlesztésére, a sertéstelepek bővítésére, és a termelési rendszerekhez való csatlakozás költségeire fordították. Kedvezőtlen termelési adottságok Megyénkben sajátos gondot jelent, hogy mezőgazdasági szövetkezeteink területér nek több mint 60 százaléka d termőhelyi adottságok, közgazdasági feltételek szempontjából, vagyis a gazdálkodás színvonala és eredményessége tekintetében kedvezőtlen adottságú. A hegy- és dombvidékek eróziótól sújtott sík területének egy része pedig ár- és belvíztől veszélyeztetett Az ebből fakadó mostoha földrajzi viszonyok miatt a megye termelőszövetkezeteinek 45 százaléka kedvezőtlen adottságú. Ebből adódóan több termelőszövetkezet tartósan veszteséges. Ezekben a gazdaságokban komoly gondot jelent a tagság folyamatos foglalkoztatottsága, a műszaki színvonal fejlesztése, a korszerű technika alkalmazása, a szakember-utánpótlás tervszerű biztosítása és nem utolsósorban az életszínvonal és a munkafeltételek folyamatos javítása. A kedvezőtlen adottságokkal azonban hosz- szabb távon is számolni kell. A biztonságos termelés feltételeinek megteremtése központi intézkedéseket is igényel, mert ezt a szövetkezetek csak önerőből, vagy megyei erőforrásokra támaszkodva nem képesek megoldani. Nagyobb gondot kell fordítani például a megye ár- és belvízvédelmére. Ez a gond szinte évről évre visz- szatérő probléma. 1974-ben 100 ezer hektár, ebben az esztendőben pedig 60 ezer hektár területet borított el a víz. A végleges rendezéshez viszont igen jelentős központi támogatásra van szükség. W. U (Folytatjuk) Már javában folyik az almaszedés, az itt, Hegyalján, a borkombinát tarcali gyümölcsösében csak „almaszü- ret”-ként. említett nagy munka. A 232 hektárnyi almáskert — Kovács Kálmán telepvezető szerint — az idén rekordtermést ígér, a tavalyi 550 vagon helyett legalább 700 vagon almát. Nemcsak mennyiségileg- jó a termés, a minőség is kiváló, s remélik, hogy a szocialista és a nyugati piacokra egyaránt sok almát exportálhatnak. Az almáskertben jelenleg 720-an dolgoznak, s köztük 400 a tokaji diák, akiknek munkájával nag.yon elégedettek. Ha továbbra is kedvező az időjárás, az almaszüretet, az ,,igazi”, a szőlőszüret hajrájának kezdetéig, október 10ig szeretnék befejezni. Képeinken: a szüretelő , diákok egyik csoportja (balra). Elsőnek a Golden-fajtát szedik, amiből 140—150 vagon a termés. Az almáskert közelében levő osztályozóban és feldolgozóban szovjet exportszállítmányt készítenek elő. (Képünkön jobbra.) (Szabados György felvételei) Öntözési kísérlet A több mint kétezer hektáros hatalmas rét és legelő területe ellenére sem bírná megoldani a 400 húshasznú tehenészet nyári takarmányozását a mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezet. Az ok ismert: a nyári aszályban „kiég” a legelő. Ezért öntözték már eddig is azt a 400 hektáros gyepet, amely szakaszolva, karámolva állandóan biztositja a szarvasmarha-állománynak a füvet. Viszont a meglevő öntöző- berendezések annyira elavultak, kis teljesítményűek, s munkaigényesek, hogy a jövőben már nem számolnak velük. Szeretnék „leváltani” ezeket a berendezéseket, s ennek érdekében kísérleteket folytatnak újabb szivattyúkkal. Így került a gazdaságba az a MA—500-as típusú gép, amelyet ötszáz lóerős Rába- Mann-motorral szerkesztettek, és erre a szivattyúra, s a hozzátartozó mozgatható csőhálózatra két és félszer több szórófej kapcsolható, mint az eddig alkalmazott típusokra. 52 ezer 300 tonna árut szállítottak II lin-isz Az őszí forgalom sikeres lebonyolítása érdekében az elmúlt szombaton és vasárnap Volán-műszakokat tartottak. A rendkívüli szállításban a Volán 3-as számú Vállalatának 1736 tehergépkocsija vett részt. A dicséretes megmozdulás nyomán — annak ellenére, hogy vasárnap az eső, a síkos út befolyásolta a munkát — 52 ezer 300 tonna áru jutott el a rendeltetési helyére. így többek között a volánosok a nyéki kavicsbányából 5900 tonna kavicsot, a tállyai bányából 4100 tonna követ szállítottak el. A Volán-műszakok elősegítik az utak építését, karbantartását, mivel a miskolci és debreceni Közúti Építő Vállalat területére 9200 tonna útépítő anyagot hordtak ki. A kiemelt építkezéseken, mint Leninvárosban és Kazincbarcikán 100 tehergépkocsi dolgozott. Az LKM-ben teljes műszakot tartottak. Negyvenöt tehergépkocsival 5534 tonna dolomitot és mészkövet vittek a diósgyőri kohászat területére. Az erdőgazdaságból — az esőzés miatt a tervezettől kevesebb — 25 kocsi szállított tűzifát. A lyukóbányai üzemből 500 tonna szenet juttattak el a lakossághoz. Az állami gazdaságokat 25 jármű segítette, összesen 520 tonna gyümölcsöt szállítottak el. Szombaton és vasárnap a Volán 3-as számú Vállalatának 1800 gépkocsivezetője, 420 szállítómunkása vett részt, ezen túlmenően munkában volt. a javítóműhelyek teljes személyzete is. Az alkalmazónak, tisztviselők közül 60 jogosítvánnyal rendelkező tchergépkocsi-vezető- ként dolgozott, 120-an pedig rakodással segítették a nagy, eredményes megmozdulást. Egy „csatát” már megnyertek izJiii a kampány a Sz Az elmúlt heti sikeres főpróba, s az azt megelőző minden eddiginél feszitettebb, az öreg gyárat nemcsak üzemképessé „tatarozó”, hanem egyes részeit szinte újjávarázsoló, > korszerűsítő karbantartás után, ma, kedden hajnalban megkezdődik a Szerencsi Cukorgyárban a nyolcvankilencedik cukor- gyártási kampány. A gyár mintegy száz szocialista brigádba tömörült dolgozói az első „csatát” megnyerték. Az úgynevezett karbantartási idény rövid néhány hónapja során ugyanis nemcsak javítottak, tataroztak, hanem hatalmas, a gyár rekonstrukciójához tartozó beruházásokat is sikeresen, rekordidő alatt valósítottak meg. A gyár történetében még sosem fordult elő, hogy két kampány között ilyen nagy volumenű, csaknem 210 millió forint értékű karbantartást és felújításokat — tizennégy hazai közreműködő vállalattal és három külföldi partnerrel, lengyelekkel, jugoszláv és NSZK-beli cégeiéivel végzett „fiatalító, beruházásokat — kelljen elvégezniük. A jó munkaszervezés, a szocialista kollektívák áldozatvállalása tette lehetővé, hogy ma reggel beindulhassanak a mintegy 40—41 ezer vagon cukorrépa feldolgozására jól „felkészített” gépsorok. Ebből a hatalmas mennyiségű, vasúton és a közutakon részben már a gyár felé „gördülő” nyersanyagból, megyénk mezőgazdasági üzemeinek több mint 3580 hektárnyi termőterületéről — a mostani becslések szerint — csaknem tízezer vagon cukorrépát várnak Szerencsre. A 89. kampány sikerének egyik legfontosabb előfeltétele a répatermelő gazdaságok és a gyár jó, egymás érdekeit szem előtt tartó együttműködése. Dr. Gönczi Ferencnek, a cukorgyár igazgatójának véleménye szerint jónalc ígérkezik ez a kooperáció. Minden termelővel írásban rögzítették a pontos szállítási ütemtervet. Ha ezt betartják, nem lesznek torlódások az átvételnél és „üresjárat” sem fordul majd elő. A répaátvétel gyártelepi kapacitását kétszeresére növelték. Az elmúlt évi két közúti jánnűbuktató helyett a csúcsidényben az idén négy áll rendelkezésre, s az úgynevezel l AUFA-berendezést is tökéletesítették. Ami a nyersanyag minőségét, főleg „tisztaságát” illeti: bíznak abban, hogy a termelők az elmúlt esztendőknél jobban törekszenek a „szabvány” betartására. A gyár tízmilliós nagyságrendű beruházásokkal, egv egész sor ú.i berendezéssel az eddiginél hatékonyabb tisztítási eljárásokat iktatott technológiájába, de szennyezett gazzal teji. rosszul fejeli répából továbbra sem tudnak sok és jó minőségű cukrot gyártani. Az előző évinél néhány nappal későbbi kampánykezdést az tette szükségessé, hogy a rendkívüli tavasz miatt a gvaé körzetében később vetették a cukorrépát, ts így megkésett annak „éde- sedése” is. Ennek ellenére remélik, hogy a feldolgozást, a cukorgyártást az előző kampánynál gyorsabban sikerül befejezni. A fejlesztések ugyanis 30—40 vagonnal növelték a napi feldolgozási kapacitást. A termelők és a gyár jó együttműködését szolgálja az idén az is, hogy a „későbben” ásott és szállított répáért a felvásárlásnál ütemezési térítést tizeinek. Október 6-tól 10-ig mázsánként három, október ti-tői 20-ig hat és október 21 után mázsánként nyolc forint felárat kapnak a cukorrépáért a termelők. Azoknak a gazdaságoknak pedig, ahol tárolási megállapodást kötnek a cukorgyárral, mázsánként további 5 forint tárolási dijat is fizetnek.
