Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-20 / 221. szám

1977, szeptember 20„ kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ä megyei pártbizottság napirendjén N A megyei pártbizottság legutóbbi kibővített ülésén a végrehajtó bizottság írásbeli jelentése és dr. Havasi Bé­lának, a megyei pártbizott­ság titkárának szóbeli előter­jesztése alapján megvitatta a niegye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzetét, Valamint az ezzel kapcsola­tos eszmei, politikai' és kul­turális nevelő munka íclada- tait, tennivalóit. Majd ezt követően határozatot hozott a további feladatokról. Az előterjesztés és vita alapján, kivonatos áttekintést adunk erről a témáról, illetve a na­pirendről. A mezőgazdaság helye és szerepe megyénkben A jelentés első része ősz-' szehasonlító adatokat közöl megyénk mezőgazdaságának a népgazdaság egészében el­foglalt helyéről, szerepéről. Többek között megállapítja, hogy a megye mezőgazdasági területe az országosnál! 7 százaléka. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a megye bru Hőtermelésének 20 száza­lékát adja, és e két ágazat a megye aktív dolgozóinak 20,ö százalékát foglalkoztatja. Az elmúlt évek főbb jellemzője a mezőgazdaságban, hogy egyesülések folylán a terme­lőszövetkezetek száma csök­kent. A termelőszövetkezetek száma 200-ról, lll-re csök­kent, területnagyságuk vi­szont 1753 hektárról, 3600 hektárra növekedett átlago­san. Az állami gazdaságok száma 12-ről 7-re csökkent, területnagyságuk pedig 4320 hektárról, 6000 hektárra nö­vekedett Ezzel tovább folytatódott á területi és eszközkoncentrá­ció, amely elősegítette a sza­kosodást, a tudomány ered­ményeinek gyakorlati alkal­mazását, és a korszerű tech­nológiák bevezetését. A 111 tsz-ből például 60 szövetke­zet már tagja valamelyik termelési rendszernek, és ez a szántóterület 30 százalékát, a tehén- és anyakocaállo- tnány 40 százaiéivá! jelenti. Gyors ütemű fejlődés Ez a szervezeti átalakulás, az iparszerű termelés kiala­kítása természetesen jó ala­pot teremtett a mezőgazda­ság össztermelésének gyors ütemű, dinamikus fejleszté­séhez, növeléséhez. Szocialis­ta nagvüzemeink az országos átlagnál nagyobb ütemben növelték termelésüket. Ter­melőszövetkezeteink alapte­vékenységéből származó ter­melés 1970-hez viszonyítva 31 százalékkal növekedett, mi­közben a foglalkoztatottak száma közel 18 százalékkal csökkent. Az állami gazdasá­gok termelésnövekedése 28' Százalék volt ebben az idő­szakban. Jelentős mértékben emelkedtek a növényter­mesztés hozamai: búzából közel 30. kukoricából 51,, napraforgóból 72 százalékkal termelt több, mint az ezt megelőző ötéves terv idősza­kának átlagában. A negyedik ötéves tervben például hektáronként a bú­zatermés hozama, 3 7 mázsá­ról, 27,3 mázsára, a kukori­cáé 24 mázsáról 41.6 mázsá­ra, a cukorrépáé 228 mázsá­ról, 260 mázsára, a burgo­nyáé 86.6 mázsáról, 124 má­zsára növekedett. Az elmúlt években ezek az átlag ter­méshozamok tovább nőttek. A búza termésátlaga a ter­melőszövetkezetekben 33—34, az állami gazdaságokban 37,5 mázsa volt hektáronként eb­ben az évben. Ez a fejlődés mindenekelőtt a termelé­kenység növekedéséből fa­kad. Az egy foglalkoztatottra jutó brutlótermelés például a tervidőszakban 64 száza­lékkal emelkedett. Az állatállomány és az ál­lati termékek hozama is nö­vekedett, de nem érte el a kívánt szintet; célkitűzése­ink ezen a téren nem telje­süllek. Némely ágazatban visszaesés is történt. Csök­kent például a 100 tehénre jutó borjú- és a száz kocára jutó malacszaporulat. Az egy tehénre jutó vágómarha-ter­melés szintén csökkent. Ugyanakkor növekedett az egy kocára jutó vágósertés, az egy tojó tyúkra jutó lo- j őstermelés, valamint a 100 anyajuhra eső bárányszapo­rulat. A lemaradás felszámo­lására több, jelentős intézke­dés- történt. A szakosodás és koncentráció, a szakszerű te­nyésztés érdekében az elmúlt tervidőszak során 28 szakosí­tóit tehenészeti telep, 4 kor­szerű sertéstenyésztő és -hiz­laló, valamint 6 baromfite­nyésztő- és -hizlaló-telep épült. Ezek pozitív hatása ezekben az években jelent­kezik a hozamok növelésé­ben. Nagyarányú beruházás, íparszerü termelés A negyedik ötéves tervben a mezőgazdasági szövetkeze­tek műszaki-technikai szín­vonala és termelési feltételei jelentősen fejlődtek. A me­zőgazdaság nagyüzemeiben 3,9 milliárd forint értékű be­ruházás valósult meg, 58 százalékkal több, mint az előző ötéves tervben. A be­ruházások nagyobb hányada gépbeszerzés volt, amely elő­segítette a főbb szántóföldi növények komplex gépesítését, a hagyományos nehéz fizikai munka kiiktatását. Azonban a nagyarányú fejlődés elle­nére is az egy hektár terü­letre jutó állóeszközérték Borsodban 27 százalékkal alacsonyabb az országos át­lagnál — állapította meg a megyei pártbizottság. A mű­trágya felhasználása hektá­ronként az 1970. évi 84 kg- ról, 191 kg-ra emelkedett, mégis mintegy 70 kg-mal alacsonyabb az országos át­lagnál. Az erőgépek száma ugyan csökkent, de. a bekö­vetkezett típusváltozás során egyre inkább előtérbe kerül a nagy teljesítményű erő- és műn kagépek alkalmazás^. Nem megoldott azonban a nagy értékű gépek szakszerű karbantartása, szervizellátá­sa. Jelenleg a javítóműhe­lyek anyagi és személyi fel­tételei nem biztosítottak. Megnyugtató megoldást a körzetenként kialakítandó társulások útján létrehozott és szakosított gépjavító bázi­sok megteremtése jelentené. Mezőgazdasági üzemeink további erőfeszítéseket tesz­nek a fejlesztés érdekében. Többek között ezt mutatja az a lény is, hogy élénk érdek­lődést tanúsítanak az export- árualapot bővítő hitelek igénybevételére. Erre a célra eddig 85 millió forintot igé­nyeltek. Ennek jelentős ré­szét a juhászától! fejlesztésé­re, a sertéstelepek bővítésé­re, és a termelési rendsze­rekhez való csatlakozás költ­ségeire fordították. Kedvezőtlen termelési adottságok Megyénkben sajátos gon­dot jelent, hogy mezőgazda­sági szövetkezeteink területér nek több mint 60 százaléka d termőhelyi adottságok, közgazdasági feltételek szem­pontjából, vagyis a gazdál­kodás színvonala és eredmé­nyessége tekintetében kedve­zőtlen adottságú. A hegy- és dombvidékek eróziótól súj­tott sík területének egy ré­sze pedig ár- és belvíztől veszélyeztetett Az ebből fa­kadó mostoha földrajzi vi­szonyok miatt a megye ter­melőszövetkezeteinek 45 szá­zaléka kedvezőtlen adottsá­gú. Ebből adódóan több ter­melőszövetkezet tartósan veszteséges. Ezekben a gazdaságokban komoly gondot jelent a tag­ság folyamatos foglalkozta­tottsága, a műszaki színvonal fejlesztése, a korszerű tech­nika alkalmazása, a szakem­ber-utánpótlás tervszerű biztosítása és nem utolsó­sorban az életszínvonal és a munkafeltételek folyamatos javítása. A kedvezőtlen adottságokkal azonban hosz- szabb távon is számolni kell. A biztonságos termelés fel­tételeinek megteremtése köz­ponti intézkedéseket is igé­nyel, mert ezt a szövetke­zetek csak önerőből, vagy megyei erőforrásokra tá­maszkodva nem képesek megoldani. Nagyobb gondot kell for­dítani például a megye ár- és belvízvédelmére. Ez a gond szinte évről évre visz- szatérő probléma. 1974-ben 100 ezer hektár, ebben az esztendőben pedig 60 ezer hektár területet borított el a víz. A végleges rendezéshez viszont igen jelentős közpon­ti támogatásra van szükség. W. U (Folytatjuk) Már javában folyik az al­maszedés, az itt, Hegyalján, a borkombinát tarcali gyü­mölcsösében csak „almaszü- ret”-ként. említett nagy mun­ka. A 232 hektárnyi almás­kert — Kovács Kálmán te­lepvezető szerint — az idén rekordtermést ígér, a tavalyi 550 vagon helyett legalább 700 vagon almát. Nemcsak mennyiségileg- jó a termés, a minőség is kiváló, s remélik, hogy a szocialista és a nyu­gati piacokra egyaránt sok almát exportálhatnak. Az al­máskertben jelenleg 720-an dolgoznak, s köztük 400 a tokaji diák, akiknek munká­jával nag.yon elégedettek. Ha továbbra is kedvező az idő­járás, az almaszüretet, az ,,igazi”, a szőlőszüret hajrá­jának kezdetéig, október 10­ig szeretnék befejezni. Képe­inken: a szüretelő , diákok egyik csoportja (balra). Első­nek a Golden-fajtát szedik, amiből 140—150 vagon a ter­més. Az almáskert közelében levő osztályozóban és feldol­gozóban szovjet exportszál­lítmányt készítenek elő. (Ké­pünkön jobbra.) (Szabados György felvételei) Öntözési kísérlet A több mint kétezer hek­táros hatalmas rét és legelő területe ellenére sem bírná megoldani a 400 húshasznú tehenészet nyári takarmá­nyozását a mezőkövesdi Ma­tyó Termelőszövetkezet. Az ok ismert: a nyári aszály­ban „kiég” a legelő. Ezért öntözték már eddig is azt a 400 hektáros gyepet, amely szakaszolva, karámolva ál­landóan biztositja a szarvas­marha-állománynak a füvet. Viszont a meglevő öntöző- berendezések annyira el­avultak, kis teljesítményűek, s munkaigényesek, hogy a jövőben már nem számolnak velük. Szeretnék „leváltani” ezeket a berendezéseket, s ennek érdekében kísérleteket folytatnak újabb szivattyúk­kal. Így került a gazdaságba az a MA—500-as típusú gép, amelyet ötszáz lóerős Rába- Mann-motorral szerkesztet­tek, és erre a szivattyúra, s a hozzátartozó mozgatható csőhálózatra két és félszer több szórófej kapcsolható, mint az eddig alkalmazott típusokra. 52 ezer 300 tonna árut szállítottak II lin-isz Az őszí forgalom sikeres lebonyolítása érdekében az elmúlt szombaton és vasár­nap Volán-műszakokat tar­tottak. A rendkívüli szállí­tásban a Volán 3-as számú Vállalatának 1736 tehergép­kocsija vett részt. A dicséretes megmozdulás nyomán — annak ellenére, hogy vasárnap az eső, a sí­kos út befolyásolta a mun­kát — 52 ezer 300 tonna áru jutott el a rendeltetési he­lyére. így többek között a volánosok a nyéki kavicsbá­nyából 5900 tonna kavicsot, a tállyai bányából 4100 ton­na követ szállítottak el. A Volán-műszakok elősegítik az utak építését, karbantar­tását, mivel a miskolci és debreceni Közúti Építő Vál­lalat területére 9200 tonna útépítő anyagot hordtak ki. A kiemelt építkezéseken, mint Leninvárosban és Ka­zincbarcikán 100 tehergép­kocsi dolgozott. Az LKM-ben teljes mű­szakot tartottak. Negyvenöt tehergépkocsival 5534 tonna dolomitot és mészkövet vit­tek a diósgyőri kohászat te­rületére. Az erdőgazdaságból — az esőzés miatt a tervezettől kevesebb — 25 kocsi szállí­tott tűzifát. A lyukóbányai üzemből 500 tonna szenet juttattak el a lakossághoz. Az állami gazdaságokat 25 jár­mű segítette, összesen 520 tonna gyümölcsöt szállítottak el. Szombaton és vasárnap a Volán 3-as számú Vállalatá­nak 1800 gépkocsivezetője, 420 szállítómunkása vett részt, ezen túlmenően mun­kában volt. a javítóműhelyek teljes személyzete is. Az al­kalmazónak, tisztviselők kö­zül 60 jogosítvánnyal rendel­kező tchergépkocsi-vezető- ként dolgozott, 120-an pedig rakodással segítették a nagy, eredményes megmozdulást. Egy „csatát” már megnyertek izJiii a kampány a Sz Az elmúlt heti sikeres fő­próba, s az azt megelőző minden eddiginél feszitet­tebb, az öreg gyárat nem­csak üzemképessé „tatarozó”, hanem egyes részeit szinte újjávarázsoló, > korszerűsítő karbantartás után, ma, ked­den hajnalban megkezdődik a Szerencsi Cukorgyárban a nyolcvankilencedik cukor- gyártási kampány. A gyár mintegy száz szo­cialista brigádba tömörült dolgozói az első „csatát” megnyerték. Az úgynevezett karbantartási idény rövid né­hány hónapja során ugyan­is nemcsak javítottak, tata­roztak, hanem hatalmas, a gyár rekonstrukciójához tar­tozó beruházásokat is sike­resen, rekordidő alatt valósí­tottak meg. A gyár történe­tében még sosem fordult elő, hogy két kampány között ilyen nagy volumenű, csak­nem 210 millió forint értékű karbantartást és felújításo­kat — tizennégy hazai köz­reműködő vállalattal és há­rom külföldi partnerrel, len­gyelekkel, jugoszláv és NSZK-beli cégeiéivel végzett „fiatalító, beruházásokat — kelljen elvégezniük. A jó munkaszervezés, a szocialista kollektívák áldo­zatvállalása tette lehetővé, hogy ma reggel beindulhas­sanak a mintegy 40—41 ezer vagon cukorrépa feldolgozá­sára jól „felkészített” gép­sorok. Ebből a hatalmas mennyiségű, vasúton és a közutakon részben már a gyár felé „gördülő” nyers­anyagból, megyénk mezőgaz­dasági üzemeinek több mint 3580 hektárnyi termőterüle­téről — a mostani becslések szerint — csaknem tízezer vagon cukorrépát várnak Szerencsre. A 89. kampány sikerének egyik legfontosabb előfelté­tele a répatermelő gazdasá­gok és a gyár jó, egymás ér­dekeit szem előtt tartó együttműködése. Dr. Gönczi Ferencnek, a cukorgyár igaz­gatójának véleménye szerint jónalc ígérkezik ez a koope­ráció. Minden termelővel írás­ban rögzítették a pontos szállítási ütemtervet. Ha ezt betartják, nem lesznek torló­dások az átvételnél és „üres­járat” sem fordul majd elő. A répaátvétel gyártelepi ka­pacitását kétszeresére növel­ték. Az elmúlt évi két köz­úti jánnűbuktató helyett a csúcsidényben az idén négy áll rendelkezésre, s az úgy­nevezel l AUFA-berendezést is tökéletesítették. Ami a nyersanyag minősé­gét, főleg „tisztaságát” ille­ti: bíznak abban, hogy a ter­melők az elmúlt esztendők­nél jobban törekszenek a „szabvány” betartására. A gyár tízmilliós nagyságrendű beruházásokkal, egv egész sor ú.i berendezéssel az ed­diginél hatékonyabb tisztítási eljárásokat iktatott technoló­giájába, de szennyezett gaz­zal teji. rosszul fejeli répá­ból továbbra sem tudnak sok és jó minőségű cukrot gyártani. Az előző évinél néhány nappal későbbi kampány­kezdést az tette szükséges­sé, hogy a rendkívüli tavasz miatt a gvaé körzetében ké­sőbb vetették a cukorrépát, ts így megkésett annak „éde- sedése” is. Ennek ellenére remélik, hogy a feldolgozást, a cukorgyártást az előző kampánynál gyorsabban si­kerül befejezni. A fejleszté­sek ugyanis 30—40 vagonnal növelték a napi feldolgozási kapacitást. A termelők és a gyár jó együttműködését szolgálja az idén az is, hogy a „későb­ben” ásott és szállított ré­páért a felvásárlásnál üte­mezési térítést tizeinek. Ok­tóber 6-tól 10-ig mázsánként három, október ti-tői 20-ig hat és október 21 után má­zsánként nyolc forint felárat kapnak a cukorrépáért a ter­melők. Azoknak a gazdasá­goknak pedig, ahol tárolá­si megállapodást kötnek a cukorgyárral, mázsánként to­vábbi 5 forint tárolási dijat is fizetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom