Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-30 / 203. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977. augusztus 30., kedd A képernyő előtt % Fantasztikum, meg Ruttkai-óra Az azóta megboldogult Maigret felügyelőnek viszonylag könnyű volt a dolga. Mindig akadt egy hulla, meg körülötte némi homály, de a felügyelő két pipagyújtás között, miközben zsörtölődő féleségének is jutott néhány villanásnyi szerep, hűséges, állandó segítőivel végére járt a dolognak. Szépen, komótosan dolgozott, ö is, munkatársai is, mindig azonnal kaplak telefonvonalat, senki sem ütötte az orrát a dolgukba, és pontosan, ötven perc alatt befejezték a nyomozást. Persze sikerrel. Üj ismerősünk, Daibret felügyelő már több nehézséggel küzd. Legelőször azzal, hogy neki pontosan száz percnyi időt adtak, s nem könnyű dolog egyenletesen feszülő, sodró izgalommal megtölteni a képernyőt. Márpedig ha akár néhány percnyi unalom is betör a krimiszerű játék közben a képernyőre, az 'nem jó. De itt nemcsak a feszültség meg-megtörése jelentkezik, hanem a fantasztikum is betör, mint az az Hja Varsavszkij írta és Mamcserov Frigyes rendezte minapi tévéfilmből kitűnt. Már a címe sem egyszerű: A fantasztikum betör■ a detektivregénybe, avagy Daibret felügyelő utolsó nyomozása. (Hogy miért utolsó, nem derült ki.) Már az fantasztikus, hogy ilyen gyilkosságsorozat történjék, mint amilyet ebben a filmben láttunk. Az sem kutya, hogy a nyomozást vezető detektívfelügyelő nyakára ültessenek egy más állambeli hölgyet, hogy az disszertációjához anyagot gyűjthessen, s úgy vizsgálja a szerencsétlen nyomozó minden mozdulatát, mint a negyedszázad előtti normások tették a munkásokkal, normarendezés előtt,. De a legfantasztikusabb mégiscsak maga a detektivregénybe betörő fantasztikum: a sarlatán rendőrorvos, akihez a kimerült Daibret kezelésre jár. éppen a nyomozóba táplálja bele a gyilkosság- sorozat tervét és készteti gyilkolásra, hogy a felesége — távoli rokon lévén — hatalmas örökséghez juthasson. Valóban fantasztikus! A bűnügyi történet és ■ a fantasztikus elemek egymásba fonódása. a történeti szál többszörös megcsavárása valóban izgalmas, különösen jó volt az utolsó tíz perc, de a pszichológusnő sokszor túltengett, oktalan volt bizonyos halvány világnézeti ütközés beszövése. Az ismert Maigret-történelekre való hivatkozás nem volt haszontalan, a parodizáló szándék jól érvényesült, de minden erénye ellenére sem ért meg ez a film száz percet. A rendező nem élt eléggé a tömörítés eszközével, nem hagyta ki az üresjáratokat, így szórakozásunk nem• volt zavartalan. Több tömörítéssel feszültebb, izgalmasabb lehetett volna ez a fordulatos történet.. * Vitray riportfűzését — Csak ülök és mesélek — már jó barátként, várja a tévénézők többsége. E sorozat erényeit elismételni most szükségtelen. Mindig akad benne valóban érdekes, ritkaság számba menő témát kínáló riport. Általában ezek a riportok jók. sokszínű soruk vonzóvá teszi az ösz_ szeállítást. (Most is igen tetszett például a futballbírónő bemutatása, vagy a terézvárosi maszek sportegyesület.) Olykor azonban nem mentes önmutogató jellegű részlettől sem A Riportalany kerestetik felhívásra bizonyára igen nagy számban érkeznek szerepelni vágyó riportalany-önjelöltek, s a szerkesztői szűrés ellenére is több ilyet ismerhettünk már meg, mint amennyi a televízió nyilvánosságát megérte. Most újra láttunk egy embert, a.Villont szavaló és átköltő hévízi pacalfőző hentest, akinek „produkciója” maximum egy kirándulócsoport érdeklődésére tarthat számot, és nem össznépi igény kielégítésére. Kár lenne ezt a jó műsort ismét megnyitni szereplési viszketegségtöl indított mutatványoknak. Vitray másik műsora, a Humor-morzsák merőben más volt. A „rímhányó” Romhányi Józsefet szívesen fogadtuk. Nemcsak ismeri munkáinak részleteit néztük örömmel, hanem az önmaga előadta verseket, nem utolsósorban a Vitray által igen jó érzékkel irányított beszélgetést is jó volt hallgatni. * Egy órát töltött velünk vasárnap este, a heti műsor zárásaként Ruttkai Éva. Előadóestje a Korona cukrászdában Korábban megtartott (és Miskolcon is meghirdetett!) önálló műsorának röiúditett stúdiófelvétele volt. Az Ascher Gabriella szerkesztette és Fehér György rendezte műsorban sokszínűén mutatkozott meg a kiváló színművész ezernyi arculata; emlékezetes színházi szerepek részleteinek sorából, mint mozaikcserepekből rakódott össze Ruttkai Éva színpadi színészi pályaképe. Benedek Miklós Kitüntetések műemlékvédelmi munkáért A közelmúltban tartották meg Sopronban ^z Országos Műemléki Felügvelöség műemléki albizottságainak országos értekezletéi. Az értekezleten megyénk is képviseltette magát. A három napig tartó tanácskozásoknak egyik legfontosabb témája volt műemlékeink védelmének fejlesztése, az elért eredmények értékelése és az ezen a területen még megoldásra váró feladatok meghatározása. Az értekezleten megjutalmazták azokat a tagokat, akik műemlékvédelmi munkájukat kiemelkedően végezték. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter kitüntetését megyénkből Véghseő Bertalan, a Borsod megyei Műemléki Albizottság elnöke kapta meg. Az OMF juta-' lomban részesítette még dr. Joó Tibort, a Box-sod megyei Műemléki Albizottság titkárát. Olajos Csabát, a megyei tanács dolgozóját, Kiss Józsefet.. Sárospatak város Tanácsának műszaki osztályvezetőjét és Kükemezey .Józsefet, a Sárospataki Városszépítő Egyesület elnökét Krakkó (WAWEJL) Boros Zsolt György munkája Koncertkrónika Liszt-oratórium hallgatóság érdeklődésének függvényében. Meggyőződésem, hogy az együttes sokkal élőbb, hangulatosabb előadásra is képes, mint amit hétfőn hallhattunk: mégis mindenképpen elismerésre méltó a szegedi és miskolci művészek munkája, mely szükséges volt ahhoz, hogy Liszt nagyméretű oratóriuma megszólalhasson. Bár a zenekar hangzásán érezhető volt a nyári szünet, mégis fegyelmezetten játszottak, s lényegében jól látták el feladatukat. A mű kétségkívül legszebb, leghatásosabb részletei a kórustételek. A Szegedi Zenebarátok Kórusa jól énekelt, legfeljebb a férfikart keveselltük időnként. A szólisták közül elsősorban Karikó Teréz teljesítményét emelném ki, szépen énekelte szólamát. Mellette főleg Gregor József tetszett, de a többiek is: Várhelyi Gábor, Lengyel Ildikó és dr. Szűcs István is mindent megtettek a mű sikeréért. Vaszy Viktor rutinnal tartotta kézben az előadást, melyet végül is a kisszámú közönség lelkes tapssal iutalmazott. Finta Gábor Háziasszonyok szíves figyelmébe ajánljuk: Bodrogközi edényvásár! Az áfész 44. sz. sárospataki vasboltjában, 1977. szeptember 1—15-ig 20—60 százalékos ÁRENGEDMÉNNYEL vásárolhatnak kisebb zománcsérült hazai és import edényeket! Lábasok, fazekak, fedők, üstök, záírosbödönök, zománcozott konyhaeszközök. Bár jónéhányunkat megtréfált a szombat esti előadás színhelyének megváltoztatása (a rendezőség a szokatlanul hűvös időjárással indokolta az intézkedést), mégsem állíthatjuk, sajnos, hogy ez lett volna az oka a közönség részéről az érdeklődés feltűnő hiányának. Bár tudom, hogy az időpont nem a legmegszokottabb hasonló nagyszabású oratóriumok előadására, mégis nehezen tudom elfogadni, hogy az ország második városának kétszázezer lakosából csak ennyi embert érdekel Liszt magyar vonatkozású műve, melyet Vaszy Viktor irányításával' a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Szegedi Zenebarátok Kórusa mutatott be. Egy előadás ásító széksorok, üres páholyok előtt lehangoló a jelenlevők számára. A zenekarnak, énekeseknek ugyanúgy szükségük van a közönség jelenlétére, figyelmére, mint a sportolóknak a buzdításra. Ugyanaz az előadógárda azonos felkészülés mellett igen különböző színvonalú előadásokat képes produkálni a MHSZ-kiállitás Repülés, ejtőernyőzés Pataki János grafikus- és Angyal László fotóművész kiállításának megnyitására került ■ sor szombaton délután Kazincbarcikán a városi kiállítóteremben. Az ünnepélyes megnyitón dr. Lovas Lajos, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Takács István, Kazincbarcika városi Tanácsának elnöke, Géczi István, az MSZMP Kazincbarcikai városi Bizottságának munkatársa, valamint a barcikai MHSZ klub tagjai is megjelentek. Bokor József alezredes, a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei titkára megnyitó beszédében többek között a következőket mondotta: — Az MHSZ ..legyei vezetősége első alkalommal rendez olyan kiállítást, amelyen a repülés történetét, valamint annak egyes mozzanatait művészi fénykép- felvételek, olajfestmények mutatják . be. Ennek a tárlatnak az a célja, hogy az érdeklődők betekinthessenek a repülés és az ejtőernyőzés rejtelmeibe, illetve a repülés „szerelmesei” még jobban megismerkedhessenek a művészet titkaival. Példák sora bizonyítja — elég ha a mitológiai Ikaroszra, a reneszánsz kori Leonardo da Vinci munkásságára, vagy kortársunk, Leonov űrhajós festményeire gondolunk —, hogy a művészet és a repülés összeegyeztethető, és hogy egészen friss bizonyítékot mutassunk: íme Pataki János és Angyal László közös kiállítása! A honvédelmi szövetség titkára ezután Angyal László pilótamúltjáról — közel 200 órán keresztül gyakorolt motoros és vitorlázógépeket vezetve —, valamint Pataki János ejtőernyős ugrásairól — 1977. július 25-én hajtotta végre 100. ugrását — beszélt. A kiállítás képei előtt elhaladva, illetve meg-megáll- va valóban éreztük, hogy ezeket a műveket olyan hiú- vészek alkották, akik jól ismerik a „levegőben élés” csodáit, mert főleg azokat az érzéseket igyekszenek átvinni a nézők szívébe, izmaiba és idegeibe, amelyeket ők éltek át repülés, illette ugrás közben. Elsősorban a Magas feszültség, a Zizegő, a Lebegés, a Berob- banás a tájba című képekre gondolok. De más szándék is vezette az alkotókat: tisztelegni az elődök emléke előtt, illetve bemutatni napjaink bátor embereit (Érkezések, Repülő portrék), és, hogy megmutassák azt az utat, amelyet az emberiség a repülés gondolatának megjelenésétől napjainkig megtett. (A Repülés története sorozat.) Pataki János két év óta foglalkozik ezzel a témával. Angyal László pedig idén kísérelte meg először a repülés és a fotográfia szintézisének megvalósítását. Örülünk vállalkozásuknak, kéneik segítségével egy-egy pillanatig mi földönjárók is átélhetjük a föld felett repülők, felhők aíatt lebegök csodás pillanatait. Bagi Aranka Tanszersegély a kohászgyerekeknek A Lenin Kohászati Művekben már hagyomány, hogy az iskolai év kezdete előtt anyagilag segítik a nagycsaládos —, és a gyermeküket egyedül nevelő szülők tanszerellátását. Az idén 500 ezer forintot fordítanak erre, s összesen 1104 kohász részesült segélyben. A nagy- családosok gyerekenként 150, a gyermeküket egyedül nevelő szülők 250 forintot kaptak. A gyár vezetősége az anyagi támogatás mellett ezzel az intézkedéssel is kii'e- jezi nagycsaládos dolgozói iránt érzett elismerését. Ezért lanszersegélyben csak azok a több gyermekes dolgozók és gyermekeiket egyedül nevelő szülök részesülnek, akik iól dolgoznak, és legalább egyéves folyamatos munkaviszonyuk van, s az utóbbi év alatt nem maradtak igazolatlanul távol a munkahelyükről. Csak egy napig nyitva! 1977. szeptember 2-án 10—16 óráig a Lenin Kohászati Müvek vendégháza előtti parkolóban. Hill érdeklőit szeretettel várunk!
