Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-10 / 187. szám

,1977. augusztus 10., szerda

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

ŐSZNÉZŐBEN

„Összekeveredtek az évszakok”

— Ezt a növénykét is mi, segítettük a világra. — Mutatta az, arasznyi kukoricát Pataki László, az encsi Zója Termelőszövetkezet íőagro- nómusa. — A múlt hónapban vetettük, de nem akart kibújni, csak azután, hogy kétszer' megöntöztük. Nyugodtan mondhatom, ha egy „normális” évben is úgy intézkednék, mint az idén, hamarosan kezembe kapnám a munkakönyvem.

Amin alig lehetne csodálkozni, mert a kukoricát áprilisban vetik, s nem július első napjaiban, s ebbe a Hernád-parti táblába bizony csak akkor került a mag. A szakkönyvek, vetéstervek pontosan rögzítik a vetés idejét, helyét, s attól eltérni —• s főleg ilyen nagy időeltolódással — ésszerűtlen kockázat, mert a termés még karácsonyra sem érhet be.

— Diktált kockázat — legyintett a főagronómus. Ezekről a területekről május—júniusban vonult le a víz. Azután még ölbe tett kézzel várhattuk, mikorra szárad ki a felszín annyira, hogy elbírja a gépeket. * Parlagon hagyjuk? Vagy készítsük elő őszi vetésre? Őszintén megmondva, először csak ez a két kérdés járt a fejünkben. Végül mégis bevetettük, mert ha csak térdnyi nagyságúra nő meg, akkor is besillózzuk.

Kegyetlen tavasznak őrzi nyomát a táj. Három vízfolyás, a Bélus, Bársonyos és a Her nád szegélyezi azokat a táblákat, amelyeken bel- vízfoltok, gyommezők hirdetik a víz pusztítását. A gyakorlat nyelvére fordítva: 540 hektáron okozott kárt a belvíz. A márciusban megkezdett vetést április végén tudták csak folytatni. Ezért van olyan tavaszi árpájuk, ahol csak most sárgul a kalász, pedig a búza avatását ezelőtt 10 nappal befejezték.

— Néha olyan érzésem támad, hogy összekeveredtek az évszakok. Az árpa most érik, a kukorica nemrég bújt ki a földből, a szója még teljesen zöld, és lassan már őszt írunk. Igaz, a (150 hektár búzát már learattuk, s llem is rossz, 43 mázsás hektáronkénti átlaggal. Volt olyan tábla, ahol 60 mázsa termett. És mit gondol, hol? — önmagának válaszolt — a devecseri fennsíkon a három (!) aranykoronás földeken.

A tények hasonlóan a vetéstervekhez, teljesen felborultak. A tavasz terveinél még csak érthető, hiszen a. talaj száradásának ideje szabta meg az odavethető kultúrát. De hogy a Vitéz dűlőben, ezen a rossz, színt,iáLzó, vörös-fekete agyagos, kötött, savanyú (azért soroljuk, hogy „értékét” bizonyítsuk) földön ilyen hatalmas termés legyen, arról még senki nem álmodott. Húsz aranykoronával gyengébb talajok ezek a Hernád-parl tábláinál. Keresztesi András brigádvezető 17 éve dolgozik a devecseri tetőn: — Ilyen termésünk még soha nem volt. Szinte hihetetlen. Igaz, mindent megadtunk ennek a földnek.

ami emberileg adható. Szántottuk, boronáltuk, mütrá- gyáztuk. Tudja, tavasszal hogy szórtuk ki a műtrágyát? Kézzel! A laposokba a gép nem bírt bemenni, erre ösz- szeszedtem egy brigádot, s úgy gumicsizmásán, kötényből szórták ki a műtrágyát, mint hajdanán a szánlóvetők a magot.

A GO mázsás búza tarlóján a nemrég érkezett 240 lóerős Kába Steiger engedi a földre az altalajlazítót. Ez már az ősz jele. A jövő évek termésnövelő módszere.

— Először táblásítunk — magyarázta a főagronómus. Hét-nyolc kis földdarabból alakítunk egy 'nagyot, ahol ezek a nagy teljesítményű gépek gazdaságosan, uól dolgozhatnak. Már tavasszal kivágtuk a fasorokat, hogy az altalajlazítást el tudjuk végezni. Eöld alatti csatornákat szeretnénk kialakítani, mert először a domboldalra merőlegesen 00 centiméter mélyen áttörjük a vízzáró réteget, majd a domboldal esésével egyezően egy-két helyen elvégezzük ugyanezt, s így a víz nem a felszínen, hanem a kéreg alatt juthat a völgybe.

Barnára hántolt tarlók, a szántások rögei, a most induló szervestrágya-szórók a ma augusztusában a holnap nyarának alapfeladatait hirdetik. A munkákat, a mindennapokat, amelyek túlnőnek a jelenen, mert nemcsak egyszerűen agrotechnikát jelentenek, hanem nagyon akaratos és célzatos útját a jövőnek. Egyetlen fillér állami támogatás nélkül végzik a táblásítást, az út- és táblakialakítást. Máshol erre milliókat kérnek, s addig várnak, amíg a pénzt, a támogatást nekik ítélik. Encsen viszont vettek egy markolóval és , tolólappal felszerelt gépet, kölcsön kértek egy altalajlazítót, és elvégzik a meliorációt saját erőből. A miértre választ lehet keresni a szövetkezet gyepgazdálkodásával is.

— Érdekünk, hogy olcsón, többet termeljünk. Ezért nem várunk éveket az esetleges támogatásra, inkább nem telepítünk gyepet. Helyette ősgyepeinket műtrágyázzuk, öntözzük (!), s a gyomok ellen kaszálással védekezünk. Ettől olcsóbb módszer nincs.

Ezt „megfűszerezték” sok ötlettel; például az aprómag- cséplés törökével „vetik felül” a legelőt, s ebben a szemétben mindig marad annyi értékes pillangós vetőmag, hogy minőségileg javítja a gyepeket'. Nem áldoztak fel szántóterületet a takarmányozás érdekében. így érték el, a bizonytalan szeszélyes év ellenére, hogy a növény- termesztés „hozza” a tervét, mert a devecseri dombokon már három évvel ezelőtt is a mát, lí)77. nyarát készítették elő.

Kármán István

UJfajla - vezetőfülke

Miskolcon a mindjobban gyarapodó forgalommal

arányban növekszik a villamosvezetők nagy figyelmet kívánó felelőssége. Befolyásolja munkájukat, növeli a vezetéssel járó idegmunkát, hogy nem lezárt, hanem nyi-' tolt fülkében dolgoznak. Ennek hátránya főleg a zsúfoltság esetében mutatkozik meg, amikor az utasok szinte léit*« beszorulnak a korláttal lezárt vezetőtérbe.

Az MKV-nál a 139. számú villamoson — kísérleti jelleggel — zárt fülkét alakítottak ki. Ez az2al az előnnyel is jár. hogy a hátsó vezetőfülkébe nem telepszerek be gyermekek, nem n.. úlkálhal- nak a berendezésekhez. Amennyiben a kísérlet meghozza a várt eredményt, ilyen vezetőfülkéket alakítanak ki a miskolci villamosokon.

Az SZKP kongresszusa határozatot hozott, hogy a lenin- grádi atomerőmű kapacitását 4 millió kilowattra, azaz a jelenlegi teljesítmény kétszeresére kell növelni. Az építők elhatározták: meggyorsítják a munkát és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára átadják a terepet a szerelőknek.

Elektromos gyertyafény

Svédországban olyan elektromos lámpát készítettek, amelynek fénye a lobogó gyertyákat idézi. A lámpát ingával látták el, amely szabályos időközödben elektromos impulzusokat bocsát ki

magából; ennek nyomán keletkezik a „lobogó” fény. A lámpái; történelmi épületek megvilágítására használják, illúziót kelt, ugyanakkor azonban jóval biztonságosabb a valódi gyertyáknál.

r

i

iszÉpotlél és mtortó i

•

B

orsod megye sem dicsekedhet azzal, hogy bőviben i van a munkaerőnek. Nagy gondot jelent ez, nem- | csak az ipari üzemekben, de a mezőgazdaságban , is. Mindenütt -keresik, kutatják azokat a forrásokat, 1 amelyek segítségével leküzdhetők az akadályok, elhá- j láthatók a gondok. E törekvéshez nagy segítséget jelen- i tett a július elsejétől adható felemelt műszakpótlék is. J Ez az ösztönző, a népgazdasági, a csoport- és az egyéni i érdekek összhangjára épülő rendelkezés máris ered- 1 menyekkel, figyelemre méltó kezdeményezésekkel pá- ! ro.su 11, mindenekelőtt a nagyüzemekben. A Lenin Ko- \ hászati Művek próbamegmunkáló üzemében például a i dolgozók kezdeményezésére határozták el, hogy a há- | romműszakos munkarendről áttérnek a folyamatos, te- ■ hát . a szabad szombatokon, a munkaszüneti napokon is történő termelésre. Ezzel nemcsak a termelés növelé- | seben, az itt legyártott termékek minőségének javuló- i sában értek el példamutató eredményeket — természetesen a létszám bővítése nélkül —, hanem a kerese- i lek alakulása is kedvezőnek mondható. Számítások sze- [ rint egy-egy dolgozó keresete olyan mértékben nő egy , év alatt, mintha öt. évnek megfelelő bérfejlesztésben i részesült volna.

E példa is tanúsítja; ahol nemcsak tudomásul vesz- i nek egy rendelkezést, hanem alkotó módon igyekeznek j a gyakorlatban is érvényesíteni, ott a siker sem* marad , el. Persze, az ilyen jeliegű, vagy más természetű, de ■ mindenképpen előremutató, a gazdasági építőmunkát | fejlesztő kezdeményezés megvalósítása különféle félté- i leiek megteremtésével, az ezzel együttjáró anyagi, szer- J vezési, anyagellátási, stb. feladatok végrehajtásával is ■ együttjár. S hogy érdemes új utakat, új lehetőségeket ' és forrásokat keresni, arra mind több példa a tanú me- J gyénkben is. i

T F. *

Export és

Uj fennék

a tloííiáíta

Tervek a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban címmel nemrégiben írtunk róla, hogy a

III. negyedévben megkezdik a filteres Simphonia készítését. Az új termék bevezetését az tette szükségessé, hogy az utóbbi években fokozatosan csökkent az úgynevezett „sima”, vagyis a filter nélküli cigaretták iránti igény, ennek következtében nem tudták kihasználni teljes kapacitással a gépeket. Ezért határozták el, hogy részben a kiesett termelési érték pótlására, másrészt a korszerűbb termék iránti nagyobb kereslet kielégítésére bevezetik a filteres Simphonia gyártását.

A pár. hónappal ezelőtti elképzelés azóta megvalósult. Július második felében megkezdték az új termék készítéséhez szükséges gépek és a gyártás próbaüzemét. Augusztus elseje, óta pedig már két műszakban, folyamatosan állítják elő a közkedvelt újhelyi Simphonia filteres változatát, amiből idén a tervek szerint 150—200 millió darabol hoznak forgalomba.

A termelés beindítása óta eltelt néhány nap alatt kétmillió darabot készítettek, ezt Sátoraljaújhelyben és a környező vidéken már meg is vásárolhatják az üzletekben.

a népgazdaság’ egyensúlyi helyzetének további javítása szempontjából döntő fontosságú, hogy a jövőben dinamikusabban növekedjék a tőkés kivitel. Ennek egyik gátja, hogy a fejlett tőkés országok, különösen az Európai Gazdasági Közösség országai, továbbá Norvégia, Svédország még mindig nem vonták vissza a hazánkkal szemben alkalmazott diszkriminatív mennyiségi korlátozó törvényeket. Hivatalos szerveink minden lehetséges fórumon hangot adnak annak az alapvető elvnek, miszerint hazánk nyílt gazdaságú ország, s partnereinkkel korlátozás nélkül, az azonos elvek és a kölcsönös előnyök alapján kívánunk kereskedni. Éppen ezért, a külkereskedelmi tárca vezetői, a külkereskedelmi vállalatokkal egyetemben szüntelenül kutatják a lehetőségeket a bennünket ért hátrányok csökkentésére, illetve teljes megszüntetésére...

Amikor a tőkés export fokozásáról beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, milyen hátrányok származhatnak abból, ha a vállalatok nem ügyelnek szigorúan az áru minőségére. A dollárelszámolású kivitel növelésének egyik legfontosabb feltétele, hogy csak kiváló minőségű, korszerű árut vigyünk a határon túlra, hogv termékeink esztétikailag is megfeleljenek a vásárlók igényeinek, s nem utolsósorban: minden exportőr határidőre teljesítse szállítási kötelezettségét. Ha a felsorollak közül bármelyik tényező is hiányzik, komoly károk származhatnak belőle. Így például, árengedményt kell adni a megrendelőnek, eset leg még az yzlet is meghiúsulhat a rossz minőség miatt. Ezt pedig senki, egyetlen vállalat sem engedheti meg magának.

A verseny nap mint nap élesedik a külföldi piacokon, a vevők igénye nőttön nő. A vásárlók a pénzükért kifogástalan árut akarnak kapni. Sajnos egyik-másik magyar vállalat időnként megfeledkezik erről és olyan terméket is kienged a gyár kapuján, amely enyhén szólva nem felel meg a minőségi előírásoknak. Az utóbbi időben több .fel zés érkezett a külkereskedelmi tárca vezetőihez. hogy egyes exportőrök nem állnak feladatuk magaslatán. Az első fél évben megyénkben is volt. rá példa — a vegyiparban és a gépipar- ban egyaránt —, hogv hibás árut szállítottak külföldre. Ez megengedhetetlen, hiszen rontja a vállalat, sőt az egész magvar inar hitelét, devizakiesést jelent a népgazdaságnak. olvkor még kártérítésre is kötelezik a szállítót.

Országos tapasztalat —, s ez megyénkre is érvényes —, hogy a termelőüzemek többsége az elmúlt fél év során jelentős eredményeket ért el a termelékenység, s a hatékonyság fokozásában, hnvült a gazdaságosakban előállítható, versenvkénes termékek köre. Ez mind helyénvaló, továbbra is ezen az úton kell

járni. Ezek a törekvések azonban csak akkor hozhatják meg a várt eredményi, ha szüntelenül javul az áruk minősége, szélesedik a piackutató munka, ha a megtermelt javakat igyekeznek minél jobb áron értékesíteni. Ezért minden olyan intézkedést, amely az egyes vállalatok és a népgazdaság nyereségérdekeltségében meglevő ellentmondások felszámolását célozza, messzemenően helyeselni lehet. Mint ahogyan arra is megérett az idő, hogy a vállalatok a jövőben kapjanak nagyobb ösztönzést a gazdaságos export növelésére.

A NEM RUBELELSZÁMOLÁSÚ export erőteljes fokozását segítik a tőkés export- árualapok bővítését szolgáló beruházások is, amelyekre a kormányzat 45 milliárd forintos hitelalapot hozott Iliire. Borsodban is több vállalat, üzem élt a lehetőséggel és kötelezettséget vállalt, hogy növeli kivitelét a tőkés piacokra. A közpooti intézkedés hatására már az év második feléhen számottevő exportnövekedésre lehet számítani. iövöre pedig marsok száz millió forintot érő devizához jut a népgazdaság, éppen a komplex exportösztönzési rendszer eredményeképpen. A konvertibilis valutáért értékesíthető exportárualapokat növelő beruházások egvben megalapozzák a tervidőszak második felélien esedékes külkereskedelmi feladataink teljesítését.

L. L.

Postások féléve \

Pótolni telt a lemaradást

A Miskolci Postaigazgatóság az év első felében egészében jó gazdasági és műszaki eredményeket ért el, ám gazdálkodási mutatóikat rontotta —, s ennek a folyamatos elemzés és a körültekintőbb tervezés hiánya is oka —, hogy az igazgatóság beruházási munkálatai nem egészen a terveknek megfelelően folynak. A kazincbarcikai központ szerelési munkálatait hátráltatta például az építkezéshez szükséges anyagellátás. Ugyanakkor be- "fejezödölt. 1-lcves megye hálózatbővítése és ez a munka folyamatban van Miskolc- Tapolcán, valamint Sárospatakon. Úiabb. postahivatalokat is építettek. Az első fél évben Mezőnagymihály, Egerbakta, Vadna, Lak és Tömör kapott új postahivatalt.

Az igazgatóság létszáma az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva nőtt, ám az idén a fluktuáció is nagyobb volt, mint tavaly. A kilépések okait vizsgálva, az illetékesek a következő válaszokat kapták: „Alacsony a kereset, nem megfelelőek a munkakörülmények, kedvezőtlen a munkabeosztás”. Ezek figyelembevételével kell gondoskodni a továbbiakban a létszámhiány pótlásáról, mert az igazgatóság csak igy tudja szolgáltatásait megfelelően ellátni.

Az eltelt időszakban a munkaerőhiány, valamint az év első hónapjainak rossz időjárási körülményei lemaradást okoztak a hálózat- fenntartási munkálatoknál is. Január 16-án és.március 30- án például az elemi kár következtében az igazgatóság területén 55 helyi és helyközi hálózatban keletkezett nagymérvű kár. A helyreállítást a beruházási hitel terhére végezték el, így a fenntartásra fordítható óra- és anyagfelhasználás nem a tervezettnek megfelelően alakult. A postaforgalomban a felvételi szolgálat mennyiségi mutatói általában a korábbi évek azonos időszakának eredményeihez hasonlóan alakultak. Nem így a kézbesítőszolgálatnál, ahol az egyre nagvobb munkaerőgondok miatt a minőségi mutatók romlanak. A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos tevékenység is romlott. Mind a visszaélések száma, mind a visszaélések összege emelkedett az eltelt időszakban. A Miskolci Postaigazgatóság ebben az évben továbbra is legfontosabb feladatai között tartja számon a távbeszélő-szolgálat megbízhatóságának fokozását, minőségi színvonalának emelését. A túlterhelés csökkentése érdekében az idén 43 darab, nagy forgalmú állomás ARF-köz- pontba való átkapcsolását tervezik. Folytatták az elavult légvezetékek átépítését is.

A Miskolci Postaigazgatóság gondjai csak részben rajtuk kívülálló okokkal magyarázhatók. Ahhoz, hogy második félévi gazdasági és mű- sz.a' i mutatóik jobban alakuljanak, minden területen, de különösen a fenntartási területeken dolgozóknak kell az eddiginél jobb munkát produkálniuk.

— pusztafalvi —