Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-11 / 188. szám
1977. augusztus 11., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A miskolci közlekedés fejlődése és a gondok Beszélgetés Zimmermann Ferenccel az MiV igazgatójával A hegyekkel, dombokkal körülzárt, üzemekkel teletűzdelt, s részben lezárt nagy kohász és gépipari város átalakulásának új korát éli. Gépek, építők hada rombolja le, tünteti el Miskolc ősi rostjait, új utak, lakónegyedek pörsennek a több százéves település testén, s a földből kinőtt új városnegyedek lakói harsányan sürgetik a közlekedési vérkeringésbe való mielőbbi bekapcsolásukat. Az „ősi átok” nagy súllyal nehezedik az MKV kollektívájára, elsősorban villamos- és autóbuszvezetőire. A felgyorsult élet nagy tempót diktál, a túlzsúfolt egyszál kelet-nyugati közlekedési tengelyen autóbuszok, teher- és személygépkocsik áradata lassap már csak lépésben halad, elfékezi a belvárosban minden járműtől lassabban haladó villamosok futását is. Nos, ezek a közismert gondok kétszeresen értékessé teszik azt a fejlődést, amely a közlekedési vállalat jó munkáját tükrözi. Zimmermann Ferenc, az MKV igazgatója így tömöríti az eredményeket: —- Ez év első felében három százalékkal több — 9ö millió utast — szállítottunk, mint a múlt év első hat hónapjában. Az utasok 71,5 százaléka az autóbuszokat, 28,5 százaléka a villamosokat vette igénybe. Sok éves tapasztalat volt, hogy évről évre csökken a villamost igénybevevők 6záma. Érdekesen ez év első felében ez a tendencia megszűnt. nem csökkent, ellenkezőleg — a múlt év azonos' időszakához Viszonyítva — félmillióval nőtt a villamoson utazók száma. Ez érthető is, hiszen a belvárosban ma már ez a leggyorsabb jármű. Örvendetesen csökkeni az autóbuszok zsúfoltsága is. Ennek az a magyarázata, hogy ez év elejétől 18 új csuklós autóbusz állt rendelkezésünkre, s ezen túlmenően, ahol csak meg tudnak fordulni e nagy járművek, azon az útvonalakon ezek váltották; s váltják fel a kisebb befogadóképességű szóló autóbuszokat. 1977. június 27. jelentős dátum a közlekedési vállalat történetében. E napon „ment nyugdíjba” — egészen véletlenül vezetőjével együtt — az utolsó háromrészes régi, rozoga villamos. Ma már — többéves fejlesztés eredményeként, s a városi tanács 10 és fél milliós támogatása, négy új jármű beszerzése nyomán — csak csuklós villamosok futnak az acélsíneken. A korszerűbb járművek kihatása az is, hogy a villamosok keringési sebessége 7,6, az autóbuszoké 1 százalékkal nőtt. A vállalat kollektívájának. — mint az. igazgató elmondotta — sok a gondja. — Fő gondunk a létszámhiány. Huszonöt gépkocsivezető hiányzik. Ezek hiányát az utasok még nem érzik, mivel az emberek tóobet vallatnak. Ennek kihatása viszont. hogy nem tudjua tartani a havi 191 órás szolgálati időt, s ez egyben „felviszi” a bérszínvonalat is. A miskolci gépkocsivezetők sok fórumon szóvá tették szinte örök sérélmüket: szeretnék azt az erkölcsi és tó- leg anyagi elismerést megkapni, ami a főváros „pilótáinak” kijár. A válasz rendszerint az volt; megértik, érzik a miskolciak gondjaik valóban nincsenek könnyebb helyzetben, mint a budapestiek, ám ha a miskolciak megkapják, akkor jönnek a debreceniek, s a többiek is. Több jel arra mutat, hogy ebberl valószínűleg sikerül előbbre jutni. Az MKV vezetése, a városi tanács illetékes osztályával egyetértésben kéréssej fordult a KPM-hez, hogy engedélyezze a hűség- jutalmat. Eszerint a gépkocsivezetők évente 5. a villamosvezetők 3 ezer forint hűségjutalmat kapnának. Igaz, válasz még nem érkezett, de ha azt akarjuk, hogy a miskolci közlekedés eleget bírjon tenni egyre nagyobb feladatán ak, akkor meg kell becsülni anyagiakban is a nagy ideg- és részben fizikai munkát végző embereket. • Gond az is, hogy kevés az auló- és motorszerelő. A barom műszak, a vasárnapi szolgálat nem túl vonzó. Most a műszakpótlék bevezetése jvárhalóan nagy segítséget jelent az ertiberek megtartásában. A vállalat szívén viseli a különböző területeken lakók gondjait. Így például a diósgyőrieknek a belvárosba való gyorsabb be- és haza jutás érdekében meghonosították a 101-es gyorsjáratot. Ugyanilyen meggondolások alapján szerveztek gyorsjáratot — 121 számmal — a 21-es útvonalán is. Hamar megkedvelték, alig telt el egy hónap, e járat is mindig zsúfolt. Az avasi lakótelepiek érdekében indították be a 32-es, a fonoda dolgozóinak érdekében műszakvóltáskor a 7—Á-s betétjáratot. — Gondunk van a jármű- beszerzéssel. Az IKARUS rendszerint az év végén szállít, de nekünk az őszi, téli forgalomban szükségünk van rá. Ez ügyben a megyei pártbizottság segítségét kértük. E támogatás nyomán ígéretet kaptunk rá, hogy 30 szóló, s hat csuklós autóbuszt szeptember végén — október elején megkapjuk. Ha ez igy lesz. akkor a második féléves feszített tervünket is teljesíteni tudjuk. Egyébként a 36 szóló és csuklós autóbuszból 25-öt selejtezésre szánunk. Így például öt nem panoráma csuklósunkat ki kell cserélnünk. le kell selejteznünk. Végeredményben 12 szóló, s egy csuklóssal nő járműállományunk. Több lesz a , jármű, s növekszik a személyi férőhelyek száma is. — Szeretnék eloszlatni egy félreértést — mondja az igazgató. Korábban a papír/ gyárnál volt az 1-es járatok végállomása. Nekünk onnan a Szinva szabályozása következtében kellett elmennünk, & ideiglenes megállót létesítettünk a Majális-park bejáratával szemben. Az utazók tájékoztatása végett itt is közlöm: az új végállomás terve megvan, a Közúti Építő Vallalal már dolgozik is. Az utasok szíves türelmét kérem; az ígéret szerint őszre elkészül a végleges állomás, amelyre 10 és fél millió forintot fordítunk. Van egy immár jó húszéves ügyünk is: a Tiszai pályaudvar előtti autóbusz pályaudvar építése. Mind több a jármű, egy re nyomorúságosabb, sőt, mind több életveszélyt rejt magában a parkolás, a beállás. Mindez az állomás új épületének készítésével függ össze, amelyhez hol terv, hol pénz, hol kivitelező nincs. Az autóbusz- és a villamospark, s egyben az utasfoi'galom. mindjobban nő. Mindez egyre jobban sürgeti az állomás újjáépítését, illetve átmenetileg a parkírozóhely bővítését. A közlekedési vállalatnál a hétköznapok örömei, gondjai mellett készülnek a közelgő ünnepre: Augusztus 20., a népek barátsága szellemében megrendezésre kerülő alkotmány napi ünnepség az MKV dolgozóitól, vezetőitől minden eddigtől nagyobb helytállást kíván. A Majális-parkban megtartandó nagy találkozóra várhatóan 30 ezer embert kell ki-, s onnan visszaszállítaniuk. Számolnak azzal is, hogy Miskolc több pontján különböző jellegű rendezvények lesznek, s oda is szállítaniuk kell'az emberek ezreit. A vállalati kollektíva az augusztus 20. ünnepség megrendezését politikai, s egyben becsületbeli ügyének is tekinti. E végett minden működőképes járművet a köz szolgálatába állítanak. A dolgozók és vezetők egész hada a „fedélzeten” lesz. rendes szolgálati időben, társadalmi munkában, kommunista műszakban segít, vesz részt a nagy forgalmi, utasszállítási feladatok megoldásában. A bécsiek dicsérete Csorba Barnabás Az idén nyáron, végre, nem volt sok panasz a sör- ellalásra. Lehet, hogy ebben a rapszódikus időjárás is közrejátszott, de tény, hogy a Bocsi Sörgyár dolgozói maradéktalanul eleget tettek kötelezettségeiknek. Az ismert borsodi sörökön kívül itt készül a közkedvelt Orange üdítőital, valamint az újabban boltjainkban található Gyöngy is. Ez a kellemes izű, szénsavval dúsított ital méltán veszi fel a versenyt a hazánk más tájain gyártott hasonló jellegű üdítőkkel. Egyetlen számadat, amit a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattól kaptunk: tavaly júliusban 6300, ez év hasonló időszakában 9500 hektoliter borsodi világos sör került a boltháVégtelen sorban „vonulnak” a palackozó géptől a patikatisz- tasagú üzemben a sörös üvegek. Fotó: Szabados György lózatukba. Megyénk vendéglátóipari üzemei is hasonlóként cl voltak látva Bocs termékeivel. Fenti képünkön a gyártó üzem egy részét mutatjuk be olvasóinknak. Termelés és beruházás A Tiszai Erőmű fennállása óta egyik esztendő sem volt olyan nehéz, mint az 1977-es. Ezt már az első fél év tapasztalatai is egyértelműen bizonyítják. Mi az, ami bonyolulttá teszi a vállalat dolgozóinak munkáját? Sok összetevője van, de a leg- lenyegesebb tálán az, hogy a folyamatos villamosener- gia-termelés mellett, ezzel egyidőben, meg kellett, illetve meg kell oldani az ú.i 860 megawattos erőmű első két gépegységének üzembe helyezésével kapcsolatos feladatokat is. Mint ismeretes, az első párhuzamos kapcsolásra ez év február 28-án került sor. A munka alaposan lekötötte a szakembereket, ugyanis a Tiszai Erőmű Vallalat fizikai és műszaki gárdájának kell a berendezések próbaüzemeltetését végeznie. Ebben a munkában az Erőmű Beruházási Vállalat csak a felügyeletet gyakorolta. Közben a második 215 megawattos blokk is elkészült, s augusztus 5-e óta ez a gép is energiát , termel. Természetesen a nagyberuházással való intenzívebb foglalkozás nem szoríthatta háttérbe a napi termelési feladatokat. A régi erőműben változatlanul biztosítani kellett a folyamatos energiaszolgáltatást, jóllehet az ehhez szükséges műszaki-technikai feltételek koránt sem olyan kedvezőek. mint évekkel ezelőtt. Ugyanis idősebb lett a gyár, egyre inkább elhasználódnak a berendezések. több időt, pénzt, energiát kell a fenntartási, fel- uj.tási munkákra fordítani. Elegendő utalni ra, hogy mivel a Tiszai Erőművet úgynevezett gyűjtőerő- műkénl tart ják szómon, naponta 30 fajta szén érkezik a vállalathoz. A vegyes szénnel való energia- termelés nagy gondot okoz, hiszen annak idején meg- aaott kalóriaértékű szénre tervezték a kazánokat. Most viszont a silányabb szenet is el kell tüzelniük, s közben ügyelni arra, hogy a lehető legjobb hatásfokot érjék el. Nem irigylésre méltó tehát a régi erőmű helyzete. Problémát jelent a vállalat vezetőinek az is, hogy az erőmű építésekor kis telje- sitményű vagonbuktatót létesítettek a vasúton érkező szén kirakására. Egy idő óta azonban a réginél sokkal nagyobb befogadóképességű vasúti kocsikat helyeztek üzembe. Emiatt új 100 tonnás vagonbuk- ialó építéséhez fogtak hozzá. de a beruházás a kivitelezők hibájából közel egy évet késik. Várhatóan az év végére készül el. Addig a vajgonkirakást kézi erővel kell megoldani. Az energiatermelésben mindezek ellenére az első fél év során figyelemre méltó eredményeket ért el a vallalat. A nehéz körülmények közepette is többleteredményt tudtak felmutatni a hcértékesítés területén, az energiakiadás pedig megközelítette a százszázalékos értékel. J elentős sikernek könyvelik el továbbá, l\ogy az év első hat hónapjában sikerült kidolgozni és a gyakorlatban megvalósítani a jelenlegi üzemi viszonyokhoz alkalmazkodó (tekintettel a kazánok állapotára és a tüzelőanyag- ellátási nehézségekre) reális hőfogyasztási normát, melynek eredményeképpen számottevő megtakarítást értek el az üzemben. „Tanulságos év az idei, de ezeket a »tanulságokat« az ember az ellenségeinek sem kívánja” — így vontuk meg Orosz István elnökkel közösen a csobajiak, taktabáji- ak 1977-es esztendejének végső konklúzióját. Ökölbe' szorul az ember keze, s legszívesebben sírna (mert mást tenni már tehetetlen), amikor látja: kártyavárként dönti össze terveit a víz. Hétmillió forintos ál-bevételkiesés még a százmilliós nagyságrendben gazdálkodó termelőszövetkezeteknél is érzékelhető, s a csak 3100 hektáron (42 százaléka bel- 'rizes terüket) gazdálkodó cso- baji Taktaközi Termelőszövetkezet esetében jóval több ennél: a mérleg nyelvét esetleg a veszteség irányába billentő. Korai lenne már augusztusban zárszámadást tartani, de illúziókban az ember már most augusztusban sem ringathatja magát. A csobaji vezetők nem titkolják, bármennyire is nehéz kimondani (elmondták a tagságnak is): az eddigi veszteségek előre vetítik a mérleghiány árnyékát. A bajok, a gondok nem az emberi hozzáállásból, az agrotechnikai fegyelem megsértéséből erednek. Minden baj forrása a víz, ^s a Tisza— Takta közé szorult vidék „vízérzékenysége”. Tizenhét Vízzel „vert” vidék válaszút előtt (I.) Az odaveszett milliók év alatt tizenhétszer borította tenger a tájat, s azt is ki kell mondanunk, a tiszalöki duzzasztómű szomszédsága sem hat kedvezően a csobaji tsz gazdálkodására. A duzzasztás egyik következménye a megnőtt talajvízszint, a megnagyobbodott belvizes terület, a gyakori kiöntések. Olyan területeken jelentek meg a savanyú füvek, ahol addig nyomát sem látták. — Pedig nem lehet panasz a tápanyag-utánpótlásunkra, s bátran ki merem mondani, az embereim munkájára sem — érvel az elnök. Igazolására csak egy példa: a vízlátogatta földeken mindössze 17—18 mázsával fizetett idén a búza, de azokon a táblákon, ahová eddig még sohasem ért el a víz, 66 mázsa termett hektáronként. Akármilyen jó is az utóbbi termésátlagot produkáló föld, emberi értés és szorgalom nélkjil ilyenre nem lenne képes. Az idei esztendő bajai tavaly november 18-án kezdődtek. A tsz — szárítók hiányában — csak akkor tudta megkezdeni a kukorica- betakaritást. (A szomszédos gazdaságok szárítóberendezései ekkorára szabadultak fel.) A majdnem téli kukoricabetakarítás eredménye: több száz hektáron elmaradt az őszi mélyszántás. — Ha mi S00 hektárt nem tudunk idejében, jó minőségben felszántani, akkor ott már a tavaszi „karisztolas” nem sokat ér. Ezek a kötött talajok „nem tűrik” a tavaszi szántást. Egyszer-cgyszer tárcsázni még lehet, de nem gyakran, s az őszi mélyszántást a tárcsa sem pótolja ... A esobájiaknak a szárító megépítése létfontosságú volt. Joggal adódik a kérdés: akkor miért nem építették meg hamarabb? Sajnos, anyagi gondok hátráltatták a megvalósítást. Legalább olyan szüksége volt a tsz_nek a HSZV-telepre, a Rába Steiger traktorra, a Claas Domi- nátor kombájnra is, mint a szárítóra, s a 2151 hektárnyi szántóterületű gazdaságot soha sem vetette fel a pénz. A vezetőknek egyszerre kellett mában, s jövőben gondolkodniuk, osztaniuk, szorozniuk, s mindezt úgy végezni, hogy majdcsaknem mindig szűkös volt a pénztárca. A 647 tagot számlaló gazdaságban az egy tagra juló havi jövedelem 2140 forint. A megyében a legalacsonyabbak közé tartozik. S érdekes. a tagság mégis ragasz- kbdik a gazdasághoz, magáénak érzi ezeket a „vizes földeket’. Sőt, a tagok 1971-től „fejlesztési hozzájárulás” címén saját jövedelmük egy részét — mint más az OTP- nél — helyezik el tartós betétre. A tsz már több mint egymillió forint tagsági hozzájárulással gazdálkodik, természetesen szigorúan a törvényesség keretein belül. S a tagnak bármikor szüksége van a pénzre, ugyanúgy kiveheti, akárcsak az OTP- töl. — — Ez az. ami nekünk, vezetőknek segit. Ha a vezető érzi a tagság bizalmát, akkor a legnehezebb körülmények között sem veszti el optimizmusát. — Mikor ezt mondia Orosz István, arcán nincs egyetlen ránc sem. — Mi 1978-tól lényeges változást várunk. A B—15-ös típusú szárítónk elkészült, s ez azt jelenti, hogy már most őszszel időben lekerül a kukoricánk, s időben melyforgatást kap a vcsobaji határ. Az időben végzett munka mindenhol, de főleg ezeken a területeken lényeges ... Az idei nehéz esztendőién a sok gond mellett azért felcsillant valami biztató itt a Takta és a Tisza közé szorult vidéken. A műszaki feltételek megteremtése, a táj arculatára alakított vetés- szerkezet az idei évnél re- ménytel.iesebb jövőt ígér. A teljes igazság azonban az, hogy e vidék eredményes gazdálkodásához — hosszú távon történő eredményes gazdálkodásához — az eddig tett. s jobbára önerőből tett erőfeszítések már néni elégségesek. Más kiutat kell keresni. mégpedig olyat, amelyik évtizedekre biztosítja a táj népének egyre jobb megélhetését. s egyúttal azt is, hogy évről évre nagyobb érték kerüljön innen a népgazdaság asztalára Van-e ilyen kiút? (írásunk következő, második része erre a kérdésre kdresi a választ.) Hajdú Imre (Folytatjuk,)