Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-07 / 185. szám

1977, augusztus 7., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 és tavak mentén / ■ ■ Alaptétel: mozgás, jó levegő. Ezen belül is a testet-lelket üdí­tő, idegrendszerünk gyorsan fölszaladó pumpáját szép lassan le- i engedő víz. Itt, Borsodban c tekintetben nem panaszkodhatunk. Tavak, folyók, strandok sokasága áll rendelkezésünkre. Gazdag i szépségű megyénknek bármely részén találunk vikendezésre, hét- 1 végi kikapcsolódásra alkalmas területeket, az élénk forgalmú strandoktól kezdve a zajtalan folyópatak árnyas ligeteséig. Csak i el kell menni ezekre a helyekre. Illetve, de el kell menni! Vala­mennyit felsorolni persze nem tudnák. i Ellenőrzés a A 490. folyamkilométernél levő stég alatt nemigen hor­gásznak engedély nélkül. És fürödni sem járnak ide, de még a környékre sem. Pedig van itt hal bőven, s a Tisza sem olyan szeszélyes ezen a szakaszon, mint feljebb. An­nak. hogy mégis elkerülik ezt a területet az orvhorgá­szok, egy oka van: a stégtől alig ötven méterre áll a Szolnok megyei Vízrendésze­ti Rendőrkapitányság lenin- városi rendőrőrse. Tóth János rendőr-főhad­nagy már tizennégy éve tel­jesít itt szolgálatot. Területe Tímártól Tiszabábolnáig tart; száztizenegy folyamkilomé­ter vizet, s a két partot vi­gyázzák egész évben, éjjel, nappal. Van itt mire vi­gyázni, nem kétséges. Ava­tatlan embernek fel sem tűn­nek olyan dolgok, ami a vi- zirendőrnek, már szemet szúr. Esetleg csak rácsodálkozik a folyó közepén fürdőző srá­cokra, amikor a rendőrségi motorcsónak már elindul fe­léjük. Vagy megmosolyogja a part mentén, a botok felett mélázó horgászokat, és eszé­be sem jut, lehet-e itt, és niost egyáltalán horgászni. Mindezeket szinte egy- szuszra mondja el Tóth Já­nos, miközben a stég mel­lett álló Wartburg 100ü-es motorcsónak felé baktatunk. Szombat van, félhét körül jár az idő. A Tisza felett még nem szállt fel teljesen a pára. a másik partot alig látni. Tizennégy évi gyakor­lat. több ezer hétvégi ellen­őrzés tapasztalatából tudja: ma sem lesz kisebb „forga­lom'’ a két parton, s a víz­ben. mint máskor. Ilyenkor, nyáridőben, fokozott figye­lem kell a szolgálat ellátá­sához. A legtöbb gondol azok okozzák, akik tiltott helyen fürdenek. Alig két hónapja például egy fiatal férfit nyelt el a Tisza. Kiránduláson vol­tak, éppen csak felállították a bográcsot, amikor a férfi — barátai, munkatársai hiá­ba próbálták lebeszélni — bement a vízbe. Napok múl­va fogták ki... — A legtöbb gondot a til­tott helyen fürdőzők okozzák — mondja a főhadnagy. — Meggyőzni őket szinte lehe­tetlen. A 495. folyamkilométernél járunk. Korán van még, mégis ketten fürdenek majd­csak a folyó közepén. Ami­kor a csónak megáll mellet­tük, elnézést kérve indulnak kifelé. A két srác — tizen­évesek —1 még viccesnek is találja, hogy csónakkal hajt­ják ki őket. A Prügynél levő szabad- s Iran dón még nincs senki. Az egyik kanyar után hosszú, egyenes szakasz következik. A távolban már látni a ti- szalöki duzzasztót. Horgá­szok paradicsomának is ne­vezik ezt a részt. Csak ép­pen az a baj, hogy itt tilos horgászni. Persze, ezt a ti­lalmat sokszor megszegik. Mint most is. A csónak kö­zeledtére legalább nyolcán igyekeznek a parti gyümöl­csös felé. — Nyolc-tíz méter lehet itt a víz mélysége — mond­ja Tóth János. — Hal is sok van. talán ezen a szakaszon itt van a legtöbb ... Kilenc óra előtt fordulunk vissza, Leninváros felé. A fő­hadnagy a fürdőzökre legve­szélyesebb helyeket sorolja. A tiszadadai kanyar, a Ti- ezapalkonya alatt levő kő- gát, a Leninvárosnál levő sziget környékén nem egy­szer történt már tragédia. Az ellenőrzés során — rendőri jelentés szerint — különösebb esemény nem történt. Igaz, korán indul­tunk. De — ahogy a főhad­nagy mondia —, jó lenne, ha minden ellenőrzés után így lehelne a jelentést zár­ni: „Különösebb esemény nem történt...'’ Szabad vizeken Széles hátú, méltósággal haladó folyók, finom ho­mokéi föveny, nagy lombú fűzesek. Szabad strandok. Lehet, azoknak van iga­zuk, akik semmivel fel nem cserélnék. Mint pél­dául Sárospatakon a Bod­rog, Tokajnál a Tisza part­ját, és így van ez Prügy határában is, a Tisza egyik kanyarulatában. Ez utób­bit elsősorban a laklaközi- ek keresik lel. Hozzák, ami kell: egy kis harapni- valót, egy kis innivalót, és a többit. Mert a prügyi Tiszánál még teljes a „ci­vilizálatlanság”. Akik ide­jönnek, tudják mindezt, így is készülnek. Jól érzik hát magukat, mert a leg­fontosabb megvan; a víz, a hömpölygő, kanyargó, valóságban és legendákban élő víz. A Tisza ... Blil A folyók strandjai küziil talán éppen a legkedveltebb Tokajban található. A Tisza partja homokos, a meder enyhe lejtésű. A közeli kemping vendégei is gyakran látogatnak ide. A Tisza dús növényzetű partjának lejáróit nemcsak a fürdőzők veszik igénybe, ha­nem a gulya is. Felvételünk Prügynél készült, a kijelölt strandtól néhány méterrel feljebb. Tahin jobb lenne a tehenekéi a strand alatt vízbe engedni.., A meleg vizű strandoknál nem igen panaszkodhatnak vendéghiányra, f elvételünk a Sárospatakhoz tartozó, végardói medencénél készült, egy hétköznap délelőttjén. Harmonika és tücsök És vannak „rejlett” vize­ink, melyekről csupán a bennfentesek ' tudnak. Nyu­godt, tiszta tavak, holtágak, melyek partjain esténként már a tücsök ciripjc is han­gosnak tűnik. Például a ku- rilyáni tó. mely külszíni bá­nya helyén keletkezett és az­óta is a nyugtalan, hol erre, hol arra csalingásó Szuha- patak tartja frissen. A tó partján főként a község bá­nyászai építették meg bun­galóikat, leginkább földbe vájva, hogy a sör, a demi- zson is kellő liüvösségü ma­radjon. Hétvégeken itt per­sze a tücskök ciripelésébe belevegyül a harmonika kongja is. Bányászlámpák apró fénye világai, majd fel­lobbannak a tüzek, sülő sza­lon"-’ illata árad. A hangonyi ló a ’kurilyá- ninál is rejtettebb, pedig a környéke ennek is gyönyörű, kirándulásra alkalmas. Mert bárki, bármerre, is in­ul megyénkben, mindenütt találhat kedvére való helyet, területet. Tavat, folnót. pa­taitól. forrás1 ahol kedvére töltheti az időt. Nyugodt víztükör, a lombos fák alatt meghúzódó, ap­ró bungalók. A csendes, „rejtett” vizek egyike, a ku- rityáni tó főként a környék bányászainak kedvelt he­lye. Úszók Végardón Kicsit mostohán bánt a sors megyénk Miskolciól északkeletre fekvő részeivel. Mindez persze csak is csu­pán a vizek, strandok együt­tesében érvényes. Ha ponto­sabban akarnánk bejelölni a területet, akkor úgy mond­hatnánk: hiánycikk a strand Miskolciéi keletre. Bárkit kérdezhetnénk, egyet tudna megemlíteni: megvén túl is kedvelt és hírt szerzett strand a Sárospatak-végar- dói. Ebben nincs is túlzás. Ott jártunkkor is úgy tűnt. ki lehetne tenni a teltház láblát Kiderült aztán, hogy erről szó sincs, hiszen alia másfél ezren napoztak, ül­dögéltek. pihentek a meleg vizű medencék mellett. Mit is ad tulajdonképpen az idejövő vendégnek a vég­ardói strand? Nos. minde­nekelőtt a vizet, a medencét, amit ugyan a látogatók kö­zül esak az idősebbek vesz­nek igénybe, hiszen többre nem való, mint a vizben- üldögélésre. A fiatalabbak pe­dig — ha jó idő van — él­vezhetik a napfényt, a jóle- veggöt. És - lévén szó — „civilizált" hirdetett, propa­gált fürdőhelyről, illően gon­doskodnak a vendégek ellá­tásáról is. Lehet átöltözni, étkezni és a szomjazás el­len is készenlétben állnak a büfék, vendéglátó egységek. Elkészült nemrégiben a Sá­rospatak városi Tanács és a Borsod megyei Vízmüvek kö­zösen épített új, 16x25 mé­teres úszómedencéje is. Az átadásra ünnepélyes kere­tek között került sor, és az alkalomhoz — meg a továb­bi „működéshez” illően is — úszóversenyt rendeztek há­rom korcsoportban. Megér­demlik a győztesek, hogy korosztálytól kezdődően ne­vüket is feljegyezzük: győz­tek az első alkalommal: Gö-- römbei Gábor. Kallódd Ka­talin. Péczeli Tamás. Szabó János é= Varga Zsuzsa. Az pedig bizonyos: a Kész. új medencében — igen szén. kékcsempés medence — még további győzők emlékezhet­nek kellemes-*és hasznos idő­töltésre. ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ A BELPOLITIKAI ROVAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom