Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-05 / 183. szám

1977. augusztus 5., péntek ESZAI0MAGY&RORSZAG 3 Zöldségellátás a Sajó-völgyben A legdrágább piacok tövében Kinek az érdeke? Láttam Rákóczié jfal un egy csodálatos üvegházat. Me­gyénkhöz nem sok köze van — érthető —, mert akik épí­tették, elsősorban szőkébb hazájuknak, Szolnok és környé­kének primörellálását tekintették céljuknak, másodsorban pedig az exportot. A 12 üveghajós házakat 200 millió forin­tért létesítették, <i0 ezer négyzetméteren teremtettek évi 10 (!) millió forint földgáz felhasználásával fűthető „paradi­csomot". A rendkívül magas tüzelőanyagár ellenére a pri­mőrtelep a szövetkezetnek jövedelmet biztosit, de az igazi nyereség, a haszon, az a széles, olcsó áruválaszték, amely­nek a városlakók örülnek ... HALLOTTAM egy üveg­házról a kazincbarcikai pia­con. Az Alföldről ideérkező „kiskereskedők” beszélget­tek róla, mert abból szerzik be áruikat, hogy személy­gépkocsijaikkal ide fuvaroz­zák, és méregdrágán, az ott­honitól két-háromszorla ma­gasabb áron eladják. Ettől a „tisztességes” haszontól megborzadva, a háziasszony —, aki csak álmodik üveg­házról — inkább elmegy Miskolcra, mert ott olcsób­ban vásárol. Hallottam egy lehetőség­ről, amely ma még csak vágy, (amit szerelnénk) esetleg szükség (amit akar­nánk), de meg is valósulhat, s akkor mindnyájan jól jár­nánk. Miről is lehetne szó, mint egy üvegházról? Amely még papíron sincs (most tervezik), de már bonyodal­mak támadtak körötte. Szu- nyofjh János, a megyei párt- bizottság osztályvezető­helyettese: — Ha nem is szüntetné meg, de nagymértékben enyhítené a Sajó-völgy ipar­vidékének ellátási gondjait egy primőrt, palántát, s zöldséget nevelő üvegház. Mivel Múcsony szinte „farkasszemet néz” Kazinc­barcikával és egy bányakör­zet közepén fekszik, a hely is adott, ahol érdemes meg­valósítani. Ez a beruházás 200 ezer embert, javarészt fizikai dolgozói érint, hi­szen az eddigi választékot tenné színesebbé. Ráadásul, mint olcsó zöldtermék dik­tálhatná az árakat. Ózd és Kazincbarcika térségében pedig ez az egyik legfonto­sabb feladat. ,,As új telep egy 20 ezer négyzetméteres üvegházból, és W ezer négyzetméteres fűthető fóliasátrakból, vala­mint 100 hektáros szabad­földi kertészetből állna. A beruházás 100 millió forint­ba kerülne, amelynek 70 százalékát az állam támo­gatja.” Kincsem János, a múcso- nyi Üti Elet Termelőszövet­kezet elnöke: — Kis tsz vagyunk. Nem bírunk 30 millió forintot előteremteni a beruházásra. Ekkora áldozatot különben sem vállalnánk, mert leköt­né fejlesztési alapunkat úgy, hoay a többi ágazatunkat még a jelenlegi szinten sem tudnánk tartani. De. ha a közeli gyárak, üzemek „ösx- szedobnák” a szükséges pénzalapot, akkor az üveg­házak üzemeltetését bizto­sítjuk. A szövetkezetnek csak a termelés az érdeke, amin nem lehet meggazda­godni, sőt rá is fizethe­tünk . . . Dr. Kiss A. Sándor kandi­dátus, a BVK agrokémiai osztályának vezetője: — Ha azt akarnák tér-, melnl, mint az alföldi gaz­daságok. akkor egy veszte­séges ágazatot teremtené­nek. A mi adottságaink má­sok. rosszabbak. Példaként; egyharmaddal kevesebb a napfényes órák száma, s ez a termeszthető kultúrák szá­mát csökkenti. Sajót kísér­leteink, és meteorológiai ál­lomásunk adatai szerint, amelyekre a Kertészeti Egye­tem készíti a majdani üze­melési tervet, a paprika és a paradicsom termesztésé­vel nem szabad foglalkozni. Viszont ráfizetés nélkül ter­melhető a saláta, sóska, zöldségfélék, hagyma, ká­poszta, retek, de még sorol­hatnám tovább ... — Ha beleszámítjuk a Borsodi I-Iöerömű szomszéd­ságát — említette Szunyogh János — kétségtelen, hogy az üvegház üzemeltetése csak gazdaságos lehet. Molnár Gyula, az erőmű igazgatója: — Ahol tudunk, segítünk. Nem az erőműtől függ a be­ruházás megvalósítása. Hul- ladékvas-áron felajánlottuk a jelenlegi kazónrekonslruk- ció során felszabaduló ma­gasnyomású csöveket, a tsz igénybe veheti a zagyveze­tékünk tartóoszlopait, s így különösebb anyagi ráfordí­tás nélkül a l'űtővezetéket átjuttathatja a Sajón. Trösz­tünk lehetővé teszi, hogy üvegházak fűtésére szinte fillérekért adjunk hőenergi­át, s mi adnánk is, bár szá­munkra ez veszteséget je­lent. A város fűtéséből szár­mazó meleg vizet az igé­nyek szerint a legcélszerűbb felhasználni. Ezen kívül minden támogatást meg­ígértünk, mert a primőrt mi is szeretjük. — Ha a harmincmillió megvan, saját kivitelezéssel felépíthetjük — szögezte le Kincsem János —, de ha nincs... Harmincmillió hiánya tehát megbénítja az egész el­képzelést. Az erőmű minden lehetségest megad (számol­junk csak: a fűtés megol­dott, nem kell külön gázfo­gadóállomás, kazán, vízlá­gyító berendezés, magas- nyomású cső), a bánya en­gedélyezi és kijelöli a terü­letet, ahol lehet építeni (nincs vágat a beruházás alatt), de mivel hiányzik 30 millió, akkor mondjunk le az egészről? Első hallásra igen nagy ez az összeg. Ilyenkor szokott, elterelődni a figyelem az ügy majdani jelentőségéről. Egy jó elkép­zelés elsikkad, mert min­denki a másikra vár. Pedig nem kis dologról van szó; a környező ipari óriások dol­gozóinak jobb ellátásáról, az olcsóbb zöldségről. Ami a gyáraknak is érdeke! Ezt a beruházást csak itt lehel megvalósítani, mert itt ésszerű. A borsodi ipar­vidék szívében, munkások, bányászok lakta települések tövében, az erőmű közelé­ben. amely potom pénzért acmó a bőt. Emlékezzünk a r á k óczi ú j f a 1 u i ak ü v eg h ázára. Annak a fűtése évente 16 millió forint. A múcsonyié ennek a töredéke lenne. A MÜCSONYIAK a „nem akarnak tönkremenni” érv jegyében a készet már haj­landók lennének üzemeltet­ni. mert egyedül megvalósí­tani nem tudnák. És az is igaz. hogy a környéken van­nak jobban álló, több fej­lesztési alappal rendelkező termelőszövetkezetek, ahoj a munkaerő foglalkoztatása még gond. És vannak hatal­mas gyárak, üzemek. 1-losz- szú évek óta létezik, egy ilyenkor alkalmazható, jól bevált eszköz; áz összefo­gás, a társulás. Ami még a gondolatokban sem vetődő!' lel ... Kármán István Ka^vicskiemeíés A Győr melletti kavicsbányában új úszó-kotrógépet állítottak munkába. Ez a berendezés képes 30—35 méter niélyscg'b »1 is kiemelni a kavicsot — hagyományos módon ez csak 5— (i méterről lehetséges. A bányakavicsot a Győri Házgyárba szállítják a panelek előállítá­sához. r Hét éw után Jfcé&zSGrnréfc&y&ttás Képzett munkások — korszerű berendezések fi vüaiiazdaság hírei Energiagond és javaslat A vállalatoknak és az in­tézményeknek a jövőben ne­gyedévenként differenc*„it mértékben állapítják meg a rendelkezésükre álló villa­mos- es hőenergia-mennyi­ségeket — írja elő a szovjet kormány egyik legutóbbi határozata. Az őszi-téli ener­giafelhasználási rendről szo­ló jogszabály szerint a ter­ven felül fogyasztott villa­mos és liőeneri maga­sabb díjat számolnak fel. A • kormány egyúttal javasolta az energetikai és villáim tási minisztériumnak, vala­mint az elosztó központok­nak, hogy csökkentsék az előirányzaton felüli szállítá­sokat. Fogyasztási cikkek A távol-keleti szocialista országok lakásdíszítő tár­gyai, kézzel mintázott sely­mei, hímzett művészeti cik­kei, bőrárui és textiltermé­kei évek óta ismertek és kedveltek a hazai vásárlók körében. A belföldi válasz­ték bővítése céljából a KONSUMEX évek óta rend­szeresen importál ezekből az országokból ilyen cikkeket. A külkereskedelem hosszú éveken át importált Viet­namból hagyományos nép- művészeti cikkeket, bam­buszból és kukoricaháncsból készült lakásdíszítő tárgya­kat, strandszandálokat, ko­sárlabdacipőket, valamint másfél millió rubelért egy­es kétrészes munkaruhákat, munkaköpenyeket. Az idén 5,2 millió rubeles a behoza­taluk. A külkereskedelmi szerveknek ebben az évben több olyan terméket sike­rült lekötniük Vietnamban, amelyek itthon keresettek. Deficites külkereskedelem A dán kormány fokozza erőfeszítéseit, hogy vissza­állítsa az egyensúlyt a ke­let-európai szocialista or­szágokkal folytatott keres­kedelmében. Az állami gaz­dasági szervek és az érde­kelt vállalatok jobb együtt­működésére van szükség, hogy az eladási lehetősége­ket az eddiginél nagyobb mértékben felkutassák. Dánia külkereskedelme Kelet-Euró_ pávai az utóbbi években erő­sen deficites volt. Az import l!)7ö-ban 3,45 milliárd dán koronát tett ki (1975-ben 3,02 milliárd), az export pedig 1.69 milliárd dán korona volt (1975-ben 1.76 milliárd). Elkészült az egymilliomo- dik dugattyú a Kismotor­ét Gépgyár 3. sz. Mezőkö­vesdi Gyáregységéiben. A miskolci helyiipari kiállítás látogatói megszemlélhették ezt a nevezetes alkatrészt a gyár többi termékei között. Hét esztendő alatt jelentős üzemmé fejlődött a mező­kövesdi gyáregység, az al­katrészgyártás mellett az idén megkezdte a készáru­gyártást is. Ebben az évben több mint tízmillió forint értékű készárut bocsátanak ki; dugattyút, • csapszeget, gyűrűzött hajtókart. A kész­árugyártás a jövőben to­vább fokozódik, mert így kívánja a vállalat és a gyár­egység érdeke is. A műsza­ki fejlődés lehetővé teszi ezt. a vállalati munkameg­osztás, a gazdaságosság pe­dig feltétlenül ezt indokol­ja. Indok továbbá a fölösle­ges szállítások, a gyáregysé­gek közötti anyagmozgatás kiküszöbölése, a termelő- berendezések kihasználásá­nak fokozása is. A profil- tisztítással párhuzamosán csökken a szállítási selejt is. A gyáregység tervei között szerepel, hogy öt esztendő alatt megtízszerezi kész­árutermelését. Jelenleg 3500 féle alkat­részt gyártanak Mezőköves­den. Közúti jármüvekhez, vasúti járművekhez, a Kis­motor- és Gépgyár robbanó­motoraihoz készítenek kü­lönféle alkatrészeket, eleme­ket, vereteket. A vállalat minden évben nagyobb téte­lekben gyárt készre szerelt alkatrészeket az Ikarus, a Ganz-MÁVAG és a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár exporttermékeihez. Így a mezőkövesdi termékekkel szemben is magasak a mi­nőségi követelmények. Min­denkor a készárugyár meóz- za az alkatrészeket. Az év második negyedében eléggé magas volt az egy norma­órára jutó selejt értéke, ép­pen ezért külön intézkedési tervet dolgoztak ki a minő­ség javítására. Több objek­tív körülmény is közreját­szott a viszonylag magas se- lejtképződésben. Az első fél év során romlott az alap­anyag — a nyers- és önt­vényanyag — minősége. A gyáregység jelzésére a szál­lítók szigorú vizsgálatokat végeztek, érződik is már a hatása, az újabban érkező anyagok minősége sokkal jobb. Meglehetősen külön­böző a szerszámgépek álla­pota is. Vannak kitűnő, pon­tos gépeik, de elég sok a ré­gi. elavult, éppen ezért pon­tatlan munkát végző beren­dezés. A gyáregység vezetői aggódnak; jó néhány garan­ciális importgépnél is elő­fordulnak hibák. Ebben a tervidőszakban közel 60 imillió forint értékű terme- löberendezést vásárol a gyáregység; nagy termelé­kenységű szerszámgépeket, belső szállítóeszközöket, anyagmozgató berendezése­ket. A bonyolult termelőbe­rendezések munkába állítá­sa, a termékszerkezet kor­szerűsödése jól képzett mun­kásgárdát kíván. Éppen ezért nagy gondot fordíta­nak a szakmunkásképzésre. Évente átlagosan 30 fiatalt iskoláznak be, tanműhelyt létesítettek. Tavaly kezdő­dött a felnőtt szakmunkás- képzés; 25 fiatal betanított munkás szerzett szakmun­kás-bizonyítványt, az idén is ugyanennyien vizsgáznak. Szívesen vállalkoznak tanu­lásra a többségükben fiatal dolgozók. a szakmunkás­bizonyítvány jelentős erköl­csi és anyagi előnyökhöz juttatja őket.. Talán a tanu­lási kedvnek is köszönhető, hogy fokozódik a létszám­stabilizáció, a tavai}' 130-al szemben az idei első fél év­ben csupán 20-an léptek ki a vállalattól. Visszatartó erőnek bizonyul a brigád­mozgalom is. Harmincnégy szocialista brigádban dolgo­zik a munkások hetvenöt százaléka. A Kismotor- és Gépgyár gyáregységei között itt a legélénkebb és legered­ményesebb a brigádmunka. Az ötévenkét éves Kismo­tor- és Gépgyár fennállása óta a legjobb lel évet zárta júniusban. Ebben nagy ré­sze van a hétéves mezőkö­vesdi gyáregységnek. 1- gy. Epil a piyMőltl-iizeni A földgyaluk, markolók lépcsőzetes piramisként tárják fel a Uovavagyont. Lánctalpas földgyalu, mar­koló. nehéz szállítógépek motorjainak zúgása, érces zörrenések. lxtrge kopácso- lás zaja áramlik szét Erdö- bénye hegyes, völgyes. dom­bos halárában. Itt, a Liget­majorban épül az OEÁ Hegyaljai Müveinek gyöngy- kovaföld-üzeme, amelynek a létét a vegyipar, a technika fejlődése sürgeti, teszi szük­ségessé. A mezőgazdaság mind több növényvédő szert hasz­nál fel. A vegyipar ilyen termékeihez olyan szem­csés anyagok szükségesek, amelyeknek nagy az ab- szorbeiós képessége és' 0.2— 1,00 milliméter szemcsemé­retű. A szemcsés anyaggal felitatott növényvédő szert többnyire repülőgépről szór­ják le, s emiatt a szemcsék szilárdsága, kopásállósága, valamint nagy tömegű — és olcsó — előállithatósága fontos szempont. E célnak legjobban meg­felelő anyag a kovaföld. A kutatások szerint Erdőbé- nyén roppant nagy, mint­egy 2 millió tonna nvers- vagyon van. Előnye, hogy külfejtéssel bányászható, alig 6 méteres fedőréteg van rajta. Megkezdték a kova­föld feltárását, és a kalei- nálóüzem építéséi. A beruházás minden szempontból igen előnyös. A számítások szerint a beru­házás költsége két éven be­lül megtérül, évi mintegy 120 millió torint termelési értéket hoz, s így'a vállalat termelési értéke a duplájá­ra nő. Előnye az is, hogy a mintegy 90 millió forintos beruházás nagyobb részét a gépi beszerzés teszi ki. s eb­ből következően a termelés, a szállítás, a feldolgozás gé­pesített lesz. Az új mű építése azonban akadozik, „csúszik”. Az épí­tésben részt vevő vállalatok­nak. szövetkezeteknek gyor­sítani kell a tempót. A leg­főbb óhaj. kérés, hogy a Gép- és Felvonószerelő Vál­lalat október végéig szállít­sa le a vasszerkezeti anya­got, s a VTV még ez évben szerelje tel a transzformá­tort. A munka gyorsítását az is indokolja, hogy a gyöngy­it ovaíüld-előállítás évente 2.1 millió dollár importmeg­takarítást eredményez. s legalább egymillió dollár ér­tékű exportot tesz lehetővé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom