Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-02 / 180. szám
3B”i’077.' crtiausitus 2.; keclcí 1 ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Tervszerfiséi és aktualitás a párfoiHnkában IInc annak elemzése. I UIHWS hogy a pártmunka folyamatában a párttagok által felszínre hozott, az adott területen jellemző, s a munkatervekben nem szereplő új problémákra, ellentmondásokra a pártalap- szervezetek mennyiben akarnak és tudnak időben reagálni, képesek-e a megoldást elősegítő érdemi és gyors intézkedéseket hefeni. A tapasztalatok azt igazolják, hogy jellemzővé vált az új helyzetek és problémák érzékelése, és a pártszervezetek többségénél ezeket hatékony intézkedések is követik. Különösen így van ez az új gazdaságpol i ti ka i kérdések, váratlan termelési problémák felismerésében, megoldásában. Ezzel kapcsolatban azonban, szólni kell arról a gondról is, hogy esetenként a termelési problémák túlságosan lekötik a termelő üzemek pártszerveit, mivel főleg koordinációs lazaságok, anyag- és alkatrészhiányok stb. miatt túl sok a váratlan esemény. Nem kevés szemléletbeli problémával is meg kell küzdenünk, így például az operativitás helytelen . értelmezése, a részletkérdésekben való eimerülés — hogy csak néhányat említsünk. A pártszervek és -szervezetek egy része — helyesen — kezüeményezően lép fel, és szükség esetén — operatívan — is beavatkozik annak érdekében, hogy az állami, gazdasági szervek a megváltozott körülményeket vegyék figyelembe, és módosítsanak korábbi intézkedéseiken, és elképzeléseiken. Ugyanakkor a pártszervezetek vezetői között is vannak, akik akkor is méltatlankodnak, ha főleg gazdasági téren a párl- és kormányzati szervek indokoltan módosítják korábbi' határozataikat. Különösen ott okoz ez problémát, ahol statikusan értelmezik gazdasági helyzetünket, és nehezen látják be, hogy éppen a tapasztalatok elemzése alapján, és alapos okok miatt döntöttek az illetékes szervek a szükséges változtatás mellett. Helyes az a törekvés, hogy a pártszfervek és szervezetek már a tervek készítése során számolnak az addig be nem látható újabb problémák, feladatok menet közbeni Vizsgálatának szükségességével. Jogos igény a kommunisták vészéről, hogy akkor is kialakítsák kollektív véleményüket, ha az nem szerepei az alapszervezet munka- tervében, de a jelentkező probléma valós, és aktuális. A tagkönvvesere tapasztalatai is egyértelművé telték, hogy nagyobb figyelmet kell fordítanunk a kommunisták észrevételeire, javaslataira, és érvényesíteni kell azokat már a tervező munka során is. Minden aktuális kérdéssel kapcsolatos észrevételt politikai jelentőségének megfelelően kell kezelni. Csak példaként említjük, hogy számos észrevétel és hasznosítható javaslat hangzott el a párttagokkal folytatott beszélgetéseken: a pártélet fejlesztésére, a munka- és üzemszervezés helyi feladataira, a termelő berendezések és a munkaerő ésszerű felhasználására, a beruházások határidőre, jó minőségben és költségen belüli befejezésére, az üzemi demokrácia erősítésére, a háztáji és kisegítő gazdaságok segítésére. Ez is mutatja az alapszervezetek önállóságának, kezdeményező készségének jelentőségét, mert sok függ attól; hogyan reagálnak az új, helyi jelenségekre. Ennek gazdagítását, erősítését segíti az élénkebb párlcsoport- munka, a pártmegbízatások tartalmának és körének gazdagabbá válása, a javuló információ és tájékoztatás. A párlalapszervezetek vezetőségei és a párttagság közötti kapcsolatok szorosabbá tételében nagy jelentősége van a beszámoló taggyűlések jó előkészítésének. A pártalapszervezetek vezetőségeinek és általában az alapszervezeteket irányító pár l szer ve knek n agyszám ú javaslat, kritikai észrevétel vizsgálatával és hatékony intézésével az aktuális kérdések egész sorát kell megoldaniuk. Ezt csak nagy probléma-érzékenységgel, az elemzés, a reagáló képesség további fejlesztésével érhetjük el. A párttagság döntő többségének tenniakarása, javaslata, kritikai észrevétele azt kell hogy eredményezze, hogy a helyenként még előforduló mechanikus, formális elemek ismétlését a valós problémák megoldása váltsa fel. Mindez arra figyelmeztet, hogy további átgondolt intézkedések válhatnak szükségessé az irányító pártszervek részéről annak érdekében, hogy a pártszervezetek tevékenységében a kommunistákkal és a párton kívüliekkel kialakított napi kapcsolat, folyamatos eszmecsere természetes igénye állandósuljon és biztosítsuk az ehhez szükséges feltételeket. A párttagkön,yvcsere tapasztalatai is igazolják, hogy a párttal szemben mindig is általánosabb és jogos az az elvárás, hogy világos és következetes politikát folytasson, amiben a messzi távlatok épp úgy kirajzolódnak, mint a belátható célkitűzések. F iloEiíiliíl nieSvalósí- puminu tását segíti az az érzékenység, amivel a párt pontosan felismeri és gyorsan követi a valóság változásait. és érdemben reagál azokra. Ez pedig végső soron az alapszervezetek mindennapi munkájában realizálódik. Diitlla József az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osztályvezetője Tovább épül a tarcali önfözőfürt A szőlő- és gyümölcskultúra is meghálálja az emberi gondoskodást, különösen száraz, aszályos időszakban a mesterséges csapadékot. Ezért kezdtek hozzá már évekkel ezelőtt az úgynevezett tarcali öntözőfürt építéséhez. A munkálatok egy része már befejeződött. Most a vízépítő vállalattól az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 1. sz. szakaszmérnöksége vette át a feladatok realizálását. Tovább folytatják — jelenleg 25 munkással, megfelelő erő- és munkagépekkel — a gerincvezeték és a tározók építését, a szárnyvezetékek kialakítását és a belső berendezések elkészítését. A teljes befejezés határideje 1978. december Ml. Az Egri Finomszerclvénygyár az idén imitálta be a .12 különböző' irányú mozyás végzésére alkalmas ipari robotját, mellyel olyan sikert arattak, hogy a második fél évben megkezdték a sorozatgyártását. Az ipari robot három munkahely kiszolgálására alkalmas Iszaptalanítás Az ár- és belvizek különösen sok kárt okoznak a belvízi csatornahálózatban. Ugyanakkor a belvizek gyors levezetése megköveteli, hogy a csatornarendszerek a szükséges mennyiségben tudjak fogadni, illetve továbbítani a vizet. Ezért kerül sor az V. ötéves terv időszakában — többek közölt — az Eszak- magyarországi Vízügyi Igazgatóság 1. sz. szakaszmérnökségének területén, közelebbről a Bodrogközben, ösz- szesen 50 millió forintos költséggel, összesen 170 kilométeres hosszúságban az elsőrendű belvízi főcsatornák iszaptalanitására, tisztítására, fenntartására. A munkálatokat úgynevezett vonóvedres kotrókkal a közeljövőben megkezdik. Kertészete Bodrogzugban MÉG HA a kizárólag csak az anyagi hasznot számitga- tó „szakértők” hajlamuk szerint kérdőjelet íontoskodná- nak is a cím után — akkor is mindjárt elöljáróban, s nyomatékkai példásnak minősítjük a Bodrogzug három települését — Kenézlőt, Visst és Zalkodot — gazdasági .egységbe fonó Dózsa Tsz rendhagyó vállalkozását; hogy a megye eldugott csücskében, távol a nagyvárosi, iparvidéki övezetektől mert kiterjedt kertészeti üzemágat kialakítani. S épp, mert nem csak az anyagi haszon szaporításának szándéka ösztökélte a dolgos tagságot, és a közösség ügyében hosszabb távra is előretekinlően töprengő vezetőket. Ezért szakít, időt készséggel az aratás hajrájában is Kecskémethy Gyula, a szövetkezeti gazdaság elnöke arra. hogy a kertészetükért érveljen: — Az ésszerűség határúin való kockázatra együtt szorított rá bennünket a szükség. meg a célszerűség. A fő hajtóerő az volt, hogy a három falu tétlenséghez nem szokott asszonvai. nagylányai érdemes elfoglaltsághoz való jussukat hangoztatták. Méghozzá olyan munkát aivariak, amely keresethez segiíi ó-vet, lenetöleg a téli évszakban is. Az elvekben nem szűkölködtek: kel bővizű folyó, a Tisza, meg a Bodrog fogja közre a földjeiket. s holtágak, csatornák is kínálják az öntözésre alkalmas vizel. A 120 hekiá- ros gyümölcsös, meg a temérdek öntözött rét már régebben ' tanúsítja, milyen áldás a gazdaságosan használt öntöző víz. Jut abból annyi, amennyi kell a kertészetre is. Az meg külön jó, hogy olt naponta szükség van a dolgos kézre, nem úgy. mint a nagy gépekkel művelhető szántóföldeken. Aztán 45 leendő kertészkedő nő felült a szövetkezet autóbuszára, s elment Szentesre, megtanakodni az ottani jó hírű szövetkezeti kertészetekben dolgozókkal, miként is kövessék a példájukat a Bodrogzug- ban. Ma már 86 hektárnyi a Dózsa Tsz kertészete — 36 hektárral több, mint eredetileg tervezték. Az egész lefülel öntözhető. Az idén belefogtak a legintenzívebb művelési módba is; hét fóliasátorban. összesen 5000 négyzetméteren már primőr paprikát, paradicsomot is termesztettek. A szántóföldi táblákba való palánták javarészei is a fóliasátrukban nevelték, s innen került ki 25 hektárnyi területre elegendő dohány palánta is. — Kiszámítottuk, hogy sokkal olcsóbb cs egyszevübö a fólia alatti palántanevelés, mint a melcgágyi. hollandi agyi — veti közbe Kecskemét hy Gyula. A kertészeti üzemág jövedelmezőségének kulcskérdése az idénytermékek gyors, folyamatos értékesítése. A bod- rogzugi szövetkezet jól vizsgázott az értékesítés megszervezéséből is. A szántóföldi kertészetben termelt tömegárut pedig — főleg paradicsomot, uborkát — a Nyíregyházi Konzervgyár veszi át. minden tételben. szintén szerződés alapján. Ha biztonságos is a zöldségfélék értékesítése ib-en távolságról is — mint ez itt bebizonyosodott: — azért nem teljesen elégedett a szövetkezet az értékesítési feltételekkel. A méltónyosabb termelői ár inkább serkentené a nagyon intenzív és gondos munkát igénylő primőrök termesztéséi, s nyereségesebbé tenné a szó teljes értelmében közérdekű kertészeti üzemágat. A szövetkezet találékony vezetői így is megtesznek mindent a gazdaságosság fokozására. Erre jellemző egy „apró” példa, itt a kertészethez tartozik a korai burgonya termesztése is;' A/, új burgonya apraját a Termelőszövetkezetek Áruértékesítő és Szervező Irodája által létrehozott ügylet revén egy békéscsabai cégnél értékesítik, amely ' ..parázs burgonya” különlegességnek .feldolgozva hozza forgalomba. A KERTÉSZET jól összeszokott nögárdája azV a viszonylag rövid téli időszakot sem hagyja kihasználatlanul. amikor még nem lehet hozzákezdeni a palántanevelés előkészületeihez, a fóliasátrak ..betöltéséhez''. Ilyenkor „bedolgoznak” a Nyíregyházi Konzervgyárnak, amely itt végezteti a paradicsom és az uborka feldolgozásának egy részét, s a szorgos kezű bodrogzugi asz- szonyok, lányok hámozzák a konzervkészítményekhez szükséges almát is a most már nem tétlenségre kárhoztató téli napokon. Bcreez József Bogácsi munkásasszonyok között Messze w a szuszéi utca? A Itözscgi tanács ke mély gondolatokat feszeget. Ö — foglalkozásán túl is — lokálpatrióta és — bár nem fogalmazza meg — elégedetlen. Elmeséli ugyan milyen nagyszerű dolog, hogy a község asszonyainak, lányainak nem kell már Egerbe utazniuk ipari munkáért, hogy a mezőgazdaság gépesítése miatt felszabadult női munkaerő szép, asz-, szunynak való munkát talált a faluban. A járás egyik vezetője közelebb visz a lényeghez, elmondja, amit illetékes helyen is elmondott már: manapság megengedhetetlen az a hang, amit a Budapesti Fehérnemű Szövetkezet zárszámadó közgyűlésén egyes vezetők megengedtek maguknak — 1976 első hónapjaiban. A jogos bírálat után a szövetkezét vezetősége messze elkerüli azt a házat, ahol a bíráló dolgozik. Rosszul teszi. Ebben a házban — a járási pártbizottság székházában — éppúgy örülnének a bogácsi részleg fejlesztésének, mint Bogácson. A járási pártbi- zot t.ság gazdaságpol i t i kai szakemberei a járási jó hírek közölt említik a Budapesti Fehérnemű Szövetkezel export terveinek nagyszerű realizálását. a jó gazdasági ered mén veket. Büszkélkednek a bogácsi asszonyok kézügyességével, munkafegyelmével. Júliusban minden ipari üzemben beszédtéma az első fél év. A munkások értékelnek; bírálnak, elismernek, szóval; mindenütt foglalkoznak az első hat hónap eredményeivel. Bogácson sem az 1-es, sem a 2-es telepen nem tudják, hányadán állnak, mit végeztek januártól. A szabászrészleg dolgozói adatokért kutatnak a brigádnaplóban. — A tavalyiért megdicsértek bennünket. Most is jó, biztosan jó, hiszen decemberben már az idei megrendeléseken dolgoztunk. Tavaly 5 millió forint tiszta nyereséget ért el a szövetkezet. — Hányán dolgoznak a bogácsi telepen? — Mi itt tizénegyen, amott harmincan-negyvenen, a másikban nem tudom, talán százharmincán dolgoznak. Nekünk nem sok kapcsolatunk van a másik két részleggel, mi a bükkzsérciek- nek, tardiaknak, kácsiaknak, cserép várai jaiaknak szabunk. — A bogácsiaknak kiszab? — Nekik Pestről hozzák a kiszabott blúzokat. A ház, amiben a szabászok dolgoznak, a század elején épülhetett, vagy még korábban. De van már benne fürdőszoba, zuhanyozhat, aki akar. A bérek is tűrhetőek. Beszélgetünk, barátkozunk, aztán elmondja ugyanez az asszony, hogy 7.50-es órabérrel ment a pesti tanfolyamra. kétéves munkaviszony után és csodálkozva tapasztana, hogy ott az új belépőnek 8,50-el adtak ... Nem irigylik a pestiek magasabb órabérét. Nem merik irigyelni. Nem fogalmazta meg senki, de a „ne szólj szám, nem fáj fejem” elmélet gyakorlatát tapasztaltuk a bogácsi asszonyok között. Volt, aki nevét adta a panaszaihoz, aztán rémületre kerekedett a szeme, amikor a kolléganő eszébe juttatta, hogy Bogácson nemigen tudna elhelyezkedni, ha nem volna varroda. A gépek jók, a termelési eredmények jók. a háromból kél helyen fürdőszoba is van. Megszűntek az elszámolatlan túlórákból adódó viszályok. Megalakult már a nőbizottság is, de mind a három helyen egymásra mosolyognak, amikor szóba kerül e téma. A firtatásra kacajjal felelnek, aztán egy idő után valaki nagy lélegzetet vesz, és elmondja, hogy kezdetben 1 főből (!) állott a bizottság. Csak később választottak még néhány asszonyt bizottsági tagnak. A nőbixotíság tevékenységéről nem tudunk beszélni. A kisvnamarészleg létrehozása vitathatatlan érdem, de ront a lelkesedésen, hogy éppen ebben a műhelyben hangzik el a legtöbb panasz. — A lelkemet teszem ki, akkor sem tudom rendbe hozni, amit a szabász elrontott Pesten. Kínlódás az egész. — Boldog vagyok, ha húsz darabot megvarrok egy műszak alatt. Ezért 64 forintot kapok. — Lehetetlen állapot, hogy mi kapjuk mindig a legbonyolultabb fazont, a legrosz- szabb anyagot. — Miért nem kaphatok én szabadságot a munkában töltött éveimért? A szalagvezelö — müveit, fiatal nő — a homlokát törli: — Két malomkő között őrlődöm. A vezetőség is fújja a magáét, a dolgozók is. Jogszabályokat, a Munka Törvénykönyvét nyálazom. Nehezen boldogulok. Végül is, a kismamaüzemben fogalmazódnak meg a legfontosabbak. Elmondják az itt dolgozók, hogy sokkal jobb lenne, ha a három bogácsi üzemnek lenne egy felelős vezetője, aki megszüntetné a „szomszédasszonyok” között fellángoló vitákat. Több információt kérnek a szövetkezet egészéről, elvégre ugyanúgy tagok ők is, mint a budapestiek. Bogácson is kíváncsiak a termelés alakulására. Komoly, megbízható fórumokat igényelnek észrevételeik regisztrálására, panaszaik orvoslására. Szeretnének tudni a szomszéd utcai részleg életéről. vágynak a jó közösség után. iHa Hír«' Ié!sze§en f°sal1,1 “ Uit5 mazódnak meg az óhajok, de végül mégiscsak kérések kerekednek belőlük. Olyan kérések, amelyeket feltétlen támogatni kell. A megye határán innen mindenki ezt teszi, akinek módjában áll. A megoldás a szövetkezeti központtól várható. Segítenének nekik Bogácson is. Mezőkövesden is — ha hagynák, ha nem kellemetlenkedőket. hanem partnereket látnának a segítőkész helyi vezetőkben. Lcvay Györgyi
