Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

1977. augusztus 3., szerda £$ZAK-MAGYAROKi>£AG 3 Tolt idő, amikor a cukorrépa-termesztés válságáról beszel­tünk, mert egyre több termelő hagyott lel vetésével, s így termőterülete rohamosan csökkent. A nagyarányú cukorim­port elkerülésére kormányprogram született, amely gazdasági ösztönzők segítségével kedvező irányba terelte a termelést. Ennek már bárom éve, «le azóta tart az az „átmeneti” kor­szak, amely alatt a cukorrépa-termesztés miértjei nem fogy­tak el. AZ ELSŐ „MIÉRT” egy vetélkedőn vetődött lel ben­nem. A vetélkedőt a Szeren­csi Cukorgyárban rendezték, azzal a nem titkolt szándék­kal, hogy a termelőket anya­gi ösztönzőkkel a nagyobb termés, magasabb cukorho­zam érdekében befolyásol­ják. Hogy szívesen és ne vonakodva foglalkozzanak a termesztéssel. Főagronómu- sok, mérnökök, szakmunká­sok alkottak egy-egy csapa­tot és kiváló felkészültségről adtak tanúbizonyságot. Olyan jó elméleti felkészültséggel válaszoltak a nem könnyű kérdésekre, hogy felmerül, Vajon miért 250 mázsa a megye hektáronkénti átlag­termése? A „miért” itt nagy súlyt kap, hiszen a cukorré­pa termesztése 300 mázsás termés elérése nélkül'gazda­ságtalan, ráfizetéses. Az elmélet és -a gyakorlat ellentétéről mondta Nagy István, a cukorgyár osztály- vezetője: — A répa termesztése ha­gyományos módszerekkel már megoldhatatlan feladat. De ahogy rna kellene, úgy még nem tudjuk. Meggyöke­resedett szemlélettel állunk szemben, hiszen sok üze­münkben a legkorszerűbb gé­pekkel a termelők ugyanazt akarják végrehajtatni, amit hajdanán kézzel csináltak. Pedig a feltételek megvál­toztak. Például, ha én répát termesztek, már az idén kö­telességem tudni, hogy 1979- ben melyik táblába vetem. Különben a véleményem gyomos lesz, ha a megelőző években, az előveteménynél nem sikerült a gyomot ki- pusztitanom. Kirívó példákat lehetne sorolni (és sajnos ugyan­azon üzemek némelyikéről, amelyek a vetélkedőn kifo­gástalan választ adtak), hogy milyen durva agrotech­nikai hibákat vétenek. A múlt. évben volt. olyan ter­melőszövetkezetünk, ahol de­cemberben még nem tudták, hová kerül a répa. Vagv a vetés után meghengerezik a talajt, amellyel csak azt se­gítik elő. hogv a gvomok a gazdanövénytől előbb kelle­nek és gyorsabban fejlődje­nek. A vegyszerezés fogyaté­kosságairól, vagy az őszi tn- lajelőkészít.és gyenge minő­ségéről oldalakat lehetne ír­ni. „Miért” fordulhatnak elő ilyen e’emi hibák? — A cukorrépa kénvés növény. Minden szántóföldi kultúránkat felülmúlja, hi­szen, ha iól akarjuk ter­melni, akkor négyszer, öt­ször jpbi-'an oda kell figyel­nünk művelésének folyama­taira. Amelyik üzemünk Pem bu* ti 1errp*Dc-,'t^S összes feltételeit, az termésé­nek sorsát veszélyezteti. Pél­dául: négyszáz mázsás hek­táronkénti termést tervez, erre táplálja fel műtrágyá­val talaját., és mondjuk, ősz- szel egy munkaműveletet ki­feleit. Aztán csodálkozhat, hogy jóval kevesebb terem, és ráfizet. Több mint húsz művelet szükséges ahhoz, hogy a pa­rányi magból testes répa le­gyen. Egvetlen cseppnyi la­zaság, felületesség elég ah­hoz. hogv az egész, termést veszélyeztessék. Leszögez­hetjük, hogy a cukorrépa si­keres termesztése nem a ve­tőmag, vagy a gép kérdése. csak az emberi fegyelemé. Így fordulhat elő a hangácsi 34 mázsás, vagy az ongai Petőfi Tsz 145 mázsás termé­se, amelyhez csak annyi hoz­záfűznivalónk van; ennyit sárgarépából is termelhet­nek. — A cukorrépánál 350 má­zsás hektáronkénti .termés az — számolta ki az osztályve­zető —amikor négyezer fo­rintos tiszta jövedelemről beszélhetünk. Ez a nyereség már közepes búzaterméssel is elérhető. És a gabonafélék termesztése nem annyira bo­nyolult folyamat, mint a ré­páé. Xaktaszadan a múlt évben 517 mázsás, Bekecsen 424 mázsás, vagy a 600 hektáros cukorrépa-területtel rendel­kező Szerencsi Állami Gaz­daságban 358 mázsás hektá­ronkénti termést értek el. Itt a cukorrépa már „kellemes” gond, az egyik legnagyobb jövedelmet termelő növény. Sorolhatnánk nagyon sok .üzemet, ahol jól, gazdaságo­san termesztik. Eleget téve a kormány programnak, amely célul tűzte, hogy hazai ter­mésből fedezzük cukorigé­nyünk döntő részét. És en­nek szellemében veinek évről évre répát azok a kis tsz-ek is, amelyek önmagukban je­lentéktelen hányadban — 20 —30 hektáron —. de összes­ségében vagonok ezreit meg­töltve küldik termésüket a cukorgyárakba. Nem titok; ezeknek a gazdaságoknak döntő hányada az elvárások­nak tesz eleget, A Szerencs vonzáskörébe tartozó 3000 hektárt, amelyet megyénk üzemeiben cukor­répával kell bevetni, har­minc, de jobb cselben húsz Üzem is elvállalhatná a je­lenlegi 50 helyeit. Mert a gépsor, amelyre 200 hektárt bőven lehet alapozni, 400 ezer forintba kerül, s ezek az üzemek a gépeket sokkal jobb feltételek mellett tud­nák megvásárolni. És ígv te­hermentesítenék a kisebb üzemeket. Ráadásul; közvetlen Sze­rencs mellett van olyan gaz­daság, amelyik egyáltalán nem termel répát — mint a helyi Lenin Tsz —, pedig a termelést a rövid szállítási távolság is indokolná. Az is bizonyos, hogy az encsi já­rásban 5—6 termelővel meg­oldható lenne az „elvárás” a jelenlegi 21 helyett. Ezekre a „hegyvidéki” répákra nagy szükség van, merts cukorfo­kuk magasabb az alföldinél. 1979-BEN megváltozik a cukorrépa átvétele, és elő­térbe kerül a minőség. Így a hegyvidék kevesebb termése ellenére hasonló árbevételhez jut, mint a hajdúsági gazda­ságok. Az új, korszerű eljá­rások „tandíját” gazdasága­ink már megfizették, hiszen . évről évre több répát takarí­tunk be. Ma már nem lehe­tetlen a 400 mázsás termés elérése, és megvalósítható a termelés „összevonása” is. Amikor ezt elérjük, s az új átvételi rendszer is éleibe lép. múlt időben beszélhetünk majd a miértekről, a gondok­ról. amelyekről mini. mindig, csak utóbb derül ki, hogy megoldhatók... Kármán István 14 ezer lem szén terven lel Júliusban 125,5 százalékra teljesítette tervelőirányzatát a Miskolci Bányaüzem. Ez azt jelenti, hogy terven felül 14 ezer 460 tonna szenet ad­tak a népgazdaságnak. Megtudtuk azt is, hogy igen szép eredményeket értek el a fejtésölőkészítésben, illetve a vágathajlósban is. Az emlí­tett időszakban F-tipusú gé­pek segítségével összesen 575 méternyi vágatot készítettek, ami 123,8 százalékos teljesí­tésnek felel meg. Teljesen automatizált gépsor végzi a csokoládémassza össze­állítását, begyúrásál a Szerencsi Csokoládégyárban. Szemnek is tetsző, kelle­mes látványt nyújtanak mostanában Toka j-Hegv al­ján a gondosan művelt sző­lőtáblák. Évszázadok óta zárt területet alkot a történelmi borvidék, amelyhez jelenleg 27 község és Sárospatak, Sá­toraljaújhely város tartozik. A szőlőterület- nagysága mintegy 7000 hektár- s ezt további újratelepítéssel 8500 —9000 hektárnyira lehet nö­velni, A. felmérések szerint ugyanis ekkora az a terület, amely Tokaj-Hegvalján sző­lőtermesztésre kiválóan al­kalmas. Az időjárás idáig kedvező­en alakult a szőlőre; ígérete­sen fejlődtek az ültetvények, nemcsak a három állami vállalat, a 12 termelőszövet­kezet. és a 8 szakszövetkezet kordonos tábláin, hanem a több ezer kistermelő parcel­láin is. Ebben nagy szerepe van a mindinkább korszerű­södő termelési módnak, amit a Tokaj-hegyaljai Növény­védelmi Társulás megalaku­lása, a borkombinát szak­embereinek az egyéniek szá­mára is nyújtott szaktaná­csai, az ö terveik alapján végzett, nagyüzemi -módsze­rekkel művelhető telepítések elősegítenek. Kora tavasztól késő őszig minden munkát megadtak és megadnak a szőlősgazdák a Hegyalján honos furmint-, hárslevelű és muskotálytő- kéknek. A kedvező időjárá­son kívül ennek tulajdonít­ható. hogy a venyigék rakva, vannak fürtökkel, s a sze­mek „szemlátomást” nőnek, vagy ahogy errefelé mond­ják. augusztusban már „híz­nak”. Így az eddigiek alap­ján jó termésre van kilátás. Sáfivászliázak ifieriteiepgü Ismeretes, hogy a gazdasá. gosan fel nem újítható báí’t nyászliakások helyett 72 új“ lakás építését kezdték me;ce a Borsodi Szénbányák Málos, völgyi Bányaüzemének terití- letén, Albcrltelepen. Azelőa,i’ meghatározott tervek szeri)airl bányásznapra, illetve a Na Októberi Szocialista Foríj dalom 60. évfordulója t.isz} _ leiére az építők szeretnél’?áS?ff"߀&SJ<££#uT egy épületet fedél alá hoz sor Takács István, a bán;;yé- iizem igazgatója majd mtyar . .uiinei tartanai;, esélyesnek. Bár az előzmények ismere­tében nehéz dolgunk le^z. A többiek ugyanis .bizonyára a KEK-résztvevő - ellen szeret- i nének. bizonyítani... A DVTK ma délelőtt uta- zott a találkozó színhelyére, v A készülődéshez még annyit, t hogy a stadion felújítási munkálatai miatt jelenleg igen szűkösek a lehetőségei a diósgyőri csapatna!;:. Ugyan­akkor a város más egyesü­letei sem támogatják meg­felelően a piros-fehéreket, hiszen még pályát, is csak igen nagv erőfeszítések árán tudnak kölcsönkérni az ed­zésekre. I). L. küzdelemre van kilátás a 90 perc alatt. A barcikaiak iga­zolni szeretnék, hogy méltán nyertek bajnokságot, a mis­kolciak pedig az alacsonyabb osztályban szereplő jogán igyekeznek „kellemetlenked­ni” á KVSE-nek. A találko­zó így kétesélyes. A másik összecsapás színhelye Bekecs, ahol a Borsodi Volán vendé­geskedik. den nap ott található azé;'^~ Kezésen. Személyes jeleilvar] tével is „doppingolja” 1-rül- embereket a határidő poy4-es betartására. El kell mono pa­azt is, hogy nagyarányú „ sadalmi munkaakció boíi Ve- kozott ki a három épület nagy .tiuridöre történő átadás:*—— ...— k apcsolatban. Naponta 15 végez négy-négy órás tájn. lehetőleg Bé- daln-u munkát, s orvend^lbérletet ke;.cs az is, hogy immár három tanárnő augusz- , , , - i i Hói. cím: Hiimo­tie boluipcsolodtaJv a műn« u, 3530 Miskolc, az üzem polgári védelmi 'armOUül1- :’v . . . . a nyéki öreg­portjai is. Ivikcndtelek, be- toznek. (Anyagiak nem •.»len téglaépület- érdekelnek. ,,Szeretnék 52 éves, 175 magas, józan életű. nemdo­hányzó vidéki férfi megismerkedne házas­ság céljából szeretet­ne. megbecsülésre vá­gyó nővel. Lakásom van. de oda is elköl­\ Egyébként az épülő hálen tégiaépüie , . im; Bársony J. közül kettőnél mar a m*2. dik emeleti tálát; készítik*rosi társasház- harmadiknál pedig e hét ’.,13-113 telefonon, jón láttak hozzá az első ért Nyékén, a leli födém beépítéséhez. -^nyoVcévra^oH­51Ő terméssel. — - — - — — — — — -^zlopos, két boldog lenni 3HOOI* jeligére a kiadóba. Képkeretezés rövid határidőre. Svéda. Miskolci Szém^re s 4«; lives, nőtlen va­gyok. saját kertes la­kásom van. Házasság cél j á b ól m eg i sm er kert - nék egy hozzám illő, egvs7“V"’ *— —21 folt között. — Kedden magyar—koreai barátsági gyűlést rendeztek Debrecenben, a dohánygyár­ban. A gyűlésen Kim Ze Szűk, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete ünnepi be­szédben méltatta a két nép barátságát, testvéri együtt­működését. — Matnduli Szalem egyipto­mi miniszterelnök kedden beszámolt a parlamentnek az egyiptomi—líbiai kapcsolatok jelenlegi állásáról. A két or­szág határain július 19—24. között lezajlót fegyveres konfliktusok kirobbantásával ismét Líbiát vádolta, s azt állította, hogy Egyiptom jó kapcsolatokra törekszik a szomszédos országgal. Közöl­te, hogy Egyiptom kidolgozta a Líbiában élő több, mint kétszázezer egyiptomi kitele­pítésének tervét. — A Libanonban működő ENSZ-megfigyelök legújabb jelentése szerint Izrael jú­liusban háromszor sértette meg a libanoni államhatáro­kat, s 27 alkalommal inté­zett tüzérségi támadást az ország déli része ellen. Iz­raeli repülőgépek tizenhá­romszor hatoltak be Liba­non légterébe. Az izraeli ha­dihajók is több ízben meg­sértették a libanoni területi vizeket. — Mór megint mit [ követtél el, cbadta, hogy 1 sarokba állítottak? — Semmit. Ha vendé- 1 gok jönnek, mindig ideál- j lók, hogy eltakarjam a 1 lyukat a tapétán. — Bcrcny Róbert lvpssuth­dijas festőművész özvegye hosszú betegség után el­hunyt. Hamvasztás utáni bú­csúztatása augusztus 18-án fél 11-kor lesz a Farkasréti temetőben. — A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága do­kumentumot hagyott, jóvá, amelyben részletes elemzés­nek veti alá az utóbbi hóna­pok belpolitikai, gazdasági és társadalmi fejleményeit, és ezzel kapcsolatban élesen bírálja a Soares-kormányt. — Heves megyében az utób­bi két napon több gazdaság­ban károkat okozott a jég­eső. Az Állami Biztosító He­ves megyei Igazgatóságához beérkezett jelentések szerint több mint kétezer hektáron keletkezett elemi kár a sző­lőültetvényekben, a zöldség­félékben és egyéb növényfé­lékben. Jelentősebb veszteség a nagyrédei, a göngyösoroszi és a csányi határt, érte. — Újabb nagyarányú bér- követelések kedden ismét szertefoszlalták a brit kor­mánynak azt a reményét, hogy a szabad béri ágy a'iások­ra való visszatérés első sza­kasza viszonylag „zökkenő- mentes” lesz. Mintegy '800 olajfinomító munkás ugyan­is kereken 30 százalékos bér­emelést követelt, és ez éppen a duplája annak, amire a kormány számított. — Fuknűa japán miniszter­elnök kedden fogadta Alek- szandr Iskov szovjet halgaz­dasági minisztert. A találko­zót. konstruktív, nyílt légkör Csak tárgyilagosan! A hajszolfságr Vnnnnlf ’mberek, akiknek életében i clIIIIHit a korábban tapasztalható pénzzavart egyre inkább felváltja az időzavar. Késve érkeznek az egy héttel korábban jelzett értekezletre, valóság­gal beesnek a már megkezdett színhá­zi előadásra vagy hangversenyre, a lé­iig lehúzott redőny alatt csúsznak be a fűszerboilba. lihegve rohannak munka­helyükre. hogy azután el ne késsenek a másodállásukból. Csapzottan, legtöbb­ször önmagukra kényszert tett bajs'zolt- ság pózával panaszolják, mi mindent kell y lenniük napról napra. Már-már nélkülözhetetlennek látszanak. Pedig a rohanás, az egyre több em­bernél felismerhető időzavar, a zaklatott életmód, nem feltétlen velejárója gyorsu­ló életritmusunknak. Sőt. nem is mindig a megoldásra váró feladatok mennyisé­gével függ össze, hanem az erőn felül vállalt megterheléssel, a nélkülözhetet­len ember színében való tetszelgéssel. az egyenlőtlen teherelosztással és te­herviseléssel. a közhellyé koptatott szó-, iásmondással: hogy mindig azt a lovat iiiik. amelyik jobban húz. Nemrégen olvastam az úrvezetőről, aki megszállott médiára hajtja gépko­csiját kora regééitől késő estig, hogy célba érjen, és útiközben, egyszerűen nem veszi észre a tájat, a természet szépségeit, az építészeti remekműveket, mert tekintete az útra, és az órára ta­pad. Kilométerekben «is percekben méri a világot — és saját életéi. De említ­hetnénk'a televizi<iszerelőí. aki munka­idején kívül, éjszakába nyúló óráiéig maszekol, hogy több legyen a pénz. S miközben 100 számra javítja a készü­lékeket, egyetlen műsort sem néz meg. Azután vannak, akik erejüket, és pénz­tárcájukat meghaladó vállalkozásokba zavarják önmagukat, vagy környezetü­ket. Mások pedig zért hajszolják a férjet vagy a feleségei, hogy juszt, is megvásárolják azt, amit a szomszéd vett — lehetőleg különb kivitelben. Nem baj. ha soha nem lesz rá szükség, de van nekik, hát legyen nekünk is, Való igaz, hogy nőnek az igények. De az igényesség nem mindig tart lépest n lehetőségekkel, a megfontolt és jól felmért teherbíró képességgel. S mi ta­gadás a lehetőségekkel sem gazdálko­dunk mindig célszerűen, önmagunk és környezetünk életének, szebbé, tartal­masabbá Léteiére. Ilyenkor szoktuk mondani, hogy vannak, akik kevesebb pénzből nemcsak jobban, hanem’ tartal­masabban is élnek, mint mások a tíz­ezrekből. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy a kertszövetkezetekben ki­alakuló néma vetélkedő, az üdülőkör­zetekben éomba módjára szaporodó, né­ha már ízléstelenségig cicomázott hét­végi házak és úgynevezett üdülök min­dig a pihenést, a felfrissülést, a kikap­csolódást szolgálják. Szeretném azonban hozzátenni, hogy a testet és szellemet megrokkanta haj- szoltság korántsem mindenkire jellemző. Nem tipikus az sem, hogy presztízs-fo­gyasztás miatt felbo. ul a család anyagi egyensúlya, melyet helyreállítani, csak megfeszített munkával, ahogy mondani szoktuk hajszoltsággal lehet. Az ilyen­fajta életvitel aligha lehet vonzó, köve­tésre méltó a kisebb vagy nagyobb kö­zösségelvben. A mi társadalmunkban a tenniakaró ember a rokonszenves. Aki erejének, félkészültségének és a társadalmi igé­nyeknek megfelelően holnap szerelne jobban élni. mint ma. s ezért ma job­ban dolgozik- mint leg'nap. holnap pedig még jobban mint ma. ! szerint ehhez nein haj­L1 f.tsllll szoltsagra. hanem az ér­telmes és sikeres munkához nélkülöz­hetetlen jókedvre és. optimizmusra van szükség. Meg arra, amit József Attila ígv fogalmazott meg: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen — úgy érdemes .. De a pontosság. „Italában ■gyorsasá­got is jelent. Paulovits Ágoston

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom