Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-31 / 179. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977, július 31,; vasárnap Agria ’77 .A harmadik egri nyár Mint a napokban a toka.ii művészeti táborokról szólva említettük, a korábbi könyvtár épületében a Népművelési Intézet fenntartásában, népin ü vészel i a 1 kotótábor működik. A táborban 50 népművész dolgozott az elmúlt hetekben, akik a „Népművészet Ifjú Mestere” cím elnyerésére kiírt pályázat legeredményesebb alkotói. A KISZ Központi Bizottsága, a Kulturális Minisztérium és a Népművelési Intézet az ö alkotómunkájuk segítésére, szakmai és művészeti ismereteik gyarapítására rendezte meg ismét ezt az országos alkotótábort. A tábor programjában négyes tagozódást találunk. Az első a kerámiaprogram, a második a textiles; a harmadik az arány a művészetben témakörével foglalkozik, és itt az előző kettővel szemben talán szükséges megmagyarázni e tagozat célját: a képzőművész tábor munkájához kapcsolódva egy tervezési, szerkesztési probléma több oldalról való megközelítése, amelyet mindenki önállóan, saját szakága szerint választ meg, s amelyen a kéthetes elemzést elvégzi. \ ágül a negyedik szekció a játéktárgy-rekonstrukció, amelynek célja a kelet-európai népi gyermekjáték kultúrából kiválogatni azokat a leghasznosabb tárgyakat, amelyeknek újraalkotása technológiai és elméleti ismeretek gyakorlati elsajátításához vezet, s a közben létrejövő tárgya a mai gyermekjáték kultúrának is példa értékű darabjává válhat. Az alkotóház és a Tisza közötti keskenyedő partszakaszon a tavalyiak mellé újabb térplasztikák. nagy méretű fajátékok, hinták sorakoznak. Itt készült a már korábban említett óvodai játékpark modellje, művészi kovácsmunkák, kerámiatárgyak, fonások, a népművészet legkülönbözőbb ágazatainak kisebb-nagyobb remekei születnek ebben a táborban a lószőrből készített ékszertől a gondosan megmunkált ülőkékig, vagy szőnyegekig. A Népművelési Intézet igen nagy anyagi áldozattal hozta létre ezt az alkotóházat, amely — a nyári táborozáson túl — egész évben otthont nyújt az alkotás szándékával ide visszavonuló művészek számára. Műhelyeinek felszereltsége, gépparkja, az épület kialakítása igen célszerű, és a Tisza partja ideális környezetet jelentett az itt dolgozó művészeknek. Sajnos, a múlt idő használata nem indokolatlan, holott gyakorlatilag alig egy esztendeje működik a lelep, amely felszereltségében már meghaladja a kétmillió forint értékel, az eszmei értéke pedig — mint a Népművelési Intézet országos táboráé — felmérhetetlen. Az a veszély fenyegeti most a még fiatal alkotóházat, hogy a mellé tervezett szálloda, amely az áíész beruházásában készül, nagy mértékben korlátozza majd az itteni tevékenységet. A halászcsárda épületéhez kapcsolódó több emeletes szállodaépület a tervek szerint ugyanis az alkotóház és a Tisza közötti területre kerül, arra a keskenyedő és sehova nem vezető földdarabra, partszakaszra, amely a nyári alkotótáborok munkahelyéül szolgált. A hírek szerint a napokban már megérkezik oda egy földmunkagép, amely megkezdi az alapozó munkákat. A Népművelési Intézet munkatársai és a telep résztvevői joggal sérelmezik ezt, hiszen — a már említett költségen és használható területüknek elvesztésén túl — az alkotóházra szinte ráépülő szálloda megkérdőjelezi a jövőbeni táborok lehetőségét. Laikus vélemény szerint az épületet néhány méterrel odébb, a szélesedő partszakaszon is fel lehelne építeni. Ebben, persze, mi nem foglalhatunk állást, de roppant sajnálnánk, ha ez az építkezés a nagy hírű tokaji művészlelep, illetve a tokaji alkotóház további életét olyan irányba befolyásolná, hogy annak munkájáról a későbbiekben már csak úgy írhatunk, mint volt-ról, és nem a további fejlődésről. Szálloda kell Tokajnak. De az országos művésztelep feladása nem lehet ennek az ára, valami jobb egyeztetés kellene. Hiszen a szálloda a vendégforgalom kedvéért kell. A vendégforgalomnak egyik vonzereje pedig Tokajnak az a művészeti élete, amelyben alapvető tényező a művésztelep. Talán kevesebbet szóltunk most magáról a telep életéről, de ez a gond, a közeledő éoítkezés fenyegető árnya, szintén nem választható el az alkolóház jelenétől és jövőjétől. (benedek) Fotó: Laczó József Harmadszor rendezték meg Egerben a nyári Agria rendezvénysorozatot. A város 1 -lánelmi emlékei, környezete, évszázados, pezsgő kullu- i’ális élete mindenkor sok embert vonzott, és az egriek immár harmadszor, a nyári időszakra jól szervezett és szerkesztett kulturális programmal tetézik még a korábbi vonzó hatást. Ebben az évben eddig szerencsések is voltak, hiszen a várudvaron tartott Agriai Játékszín előadásokból csütörtök estig — amikor láttuk — egyet sem zavart meg az eső; az elkerülhetetlen mozdonyíütly meg már szinte éppúgy „hozzá tartozik” a produkciókhoz, mint néhány más. évről évre visz- szalérő és visszaköszönő szándékos, vagy véletlen jellegzetesség. Az előző két hét Az egri nyári rendezvények voltaképpen már május végén megkezdődtek színházi vendégszereplésekkel, szabadtéri fotóláriatlal, színházi díszletkiállítással, de a szorosában vett Agria ’77 július 15-én nyílt. Azóta több folklór-bemutató volt a Dobó-téren, megtartották az Agria Játékszín már enilített és a későbbiekben részletesebben mállalutt előadásainak szép sorát, néhány sportversenyt, elhangzott több orgona verseny. megnyílt Feledy Gyula miskolci grafikusművész kiállítása. valamint a II. bél- apátfalvai cserépkiállítás, amely a XIX. század közepén fellendült hazai kemény- cserép-művészet egyik ismert alkotóműhelyének, á bélapátfalvi manufaktúrának virágzási korszakából mutat be értékes darabokat. A Dózsa György című monodráma előadását — a hírek szerint — megzavarta az eső. Agriai Játékszín Az Agria-napok, az egész nyári rendezvénysorozat gerince minden évben az Agriai Játékszín bemutatója. Az egri várban rendezett színházi előadások sora igen hamar felzárkózott a már hagyományosabb, nagy vonzerejű. országos hírű nyári szabadtéri színházi rendezvények közé. és igencsak komoly teljesítménynek számít, ha napjainkban valaki még jegyet tud szerezni valamelyik előadásra. Az idén nem egyetlen, egész estét betöltő darabbal jeíetkezett az egri várszínház, hanem két egyíelvonásossal. Balassi Bálint Szép magyar komédiá-ja (1578-ból) és Balog — Fazekas Ludas Malyija (1888-t>ól) szerepel egymást követően a várudvari gótikus palota előtt felállított nagyméretű színpadon. A szokásoknak megfelelően délutánonként a Dobó téren afféle csalogató „ingyenes (néznivaló) játék” invitálja az egrieket és az igen nagy számban idelátogató vendégeket az esti várszínházi előadásra. Most a Borka asszony és György deák című, 1773-ból való, mintegy félórás komédia — rendezte Galamb Sándor, játsszák Pécsi Ildikó, Bánffv György. Maros Gábor, Bencze Ilona, Voilh Ági, Szacsvay László, Kovács Krisztina és a Színművészeti Főiskola hallgatói — kelt jó hangulatot a nagyszámú néző, ilíetve járókelő között, s, idézi a főtérre a régi vásári komédiák ízeit vaskos humorral, helyeiivaló har- sánysággal. Tagadhatatlan azonban, hogy harmadszorra már az effajta közönségcsalogató játéknak bizonyos sablonjai is kezdenek mutatkozni. Legalábbis az előtt, aki viüszaemlékszi/c a tavalyi, tavalyelőtti Agria-napokra. Az új látogatónak azonban minden új, cs ez a kifogás is inkább csak a mindig újabbal kívánó, visszatérő látogató „kötekedése”. Szép magyar komédia A várszínházban egymás mellé állított kél darao közöli nehezen fedezhető fel a gondolati vagy hangulati ösz- szefüggés. Időrendben elsőként Balassi Bálint Szép magyar komédiáját láthatjuk, Rom- hányi László rendezésében. Az Amarilli című pásztorjátékra alapuló Balassi-komé- úia szerelemről, életörömről szól, igen szépen, s feltehetően éppen egri katonáskodása éveiben írta Balassi ezt az egyetlen drámai játékát a reneszánsz szerelmi komédia hazai kísérletét. Más kérdés, hogyan jelentkezett ez a színpadon. A hatalmas játékteret különböző hid-szerü járások, oszlopok, stilizált erdei fák tagolták, a gótikus palotának a háttérben semmi szerepe nem volt. legfeljebb az árkádjai alatt láthattunk oktalan jövés-menést. A szereplők — Koncz Gábor, Bání- fy György, Bencze Ilona, Pécsi Ildikó, Szacsvay László, Voith Ági, s a nagyszámú statisztéria igen szépen tolmácsolta Balassi szövegét, Tolcsvayék zenéje hangulatosan illeszkedett az értékes szöveghez. A nagyon megkapó szövegmondás és énekszámok közben sem tudtunk szabadulni a gondolattól: talán nem véletlen, hogy ez a mű, meg a színpad eddig elvétette a találkozást. Az Agria Játékszínnek és Romhá- nyi Lászlónak (szaktanácsadó Nemeskürty István) elévülhetetlen érdeme irodalmunk e gyöngyszemének felélesztési kísérlete, mégis nem egy részletében csikorgónak mutatkozott a játék, A karláncokat, dalokat, tehát a látványosabb tömegjeleneteket váltó kettősöknél, hármasoknál szembetűnően üres volt a színpad, sokszor hosszú pillanatokig teljesen üres, a szereplők behozatala, illetve a színpadról való kimenetele olykor laposnak kínosan oktalannak érződött, az egész játék roppant töredezett volt. Ha mindezektől eltekintünk, a szép szövegmondás, néhány szép énekszám és egyáltalán Balassi megidézése viszont kárpótol. Ezzel szemben igen feltűnő volt, hogy áz egyik szeréplöpáros számára a játék egészétől elütő hangvételű dalbetéteket, kettősöket komponáltak, mintha sokkal inkább az ő adottságaikat vették volna figyelembe, mintsem a mű egészét. Ludas Matyi Merőben más jellegű élményt adott a Ludas Matyi. Ekörül már országosan is nagy vita bontakozott ki. A több ezer esztendős történet, amely nálunk elsősorban Fazekas Mihály 1804-ben irt munkájából ismert, most Balog István 1838-bó! való feldolgozását alapul véve került az egri várszínpadra, fekete Sándor dramaturgi közreműködésével, Romhányi László rendezésében, Tolcsvayék zenéjével, Bródy János dalszövegeivel igen sajátosan, mai értelmezésű musical . formában átkomponált Ludas Ma- tyival találkoztunk. Elég sok vita folyik napjainkban a klasszikusok újabb adaptációinak lehetőségeiről,'a különböző alaptörténetek újabb és újabb értelmezéséről, a felhasználás szabadságáról, vagy annak korlátáiról. Szükségtelen lenne itt most. ehhez a vitához érdemben kapcsolódni de a látott Ludas Matyi óhatatlanul eszünkbe juttatja, hogy talán ezek a felhasználási korlátok nem is léteznek. Ha mindvégig következetesebb lett volna ez a feldolgozás, s nem lett volna a játék vége ennyire elnagyolt, összecsapott, például a harmadik megverelés ennyire áttekinthetetlenül leegyszerűsített, úgy egészében el is fogadhatnánk, mint egy, az eddig ismertektől merőben eltérő, de érdekes, szórakoztató formájú új variánst. Vidám, harsány, a jó muzsikát jól felhasználó játékot láttunk, tahin kicsit sok volt benne a direkt utalás napjainkra és közeim ült un kra. egészé ben azonban jól szórakoztatott. (Más kérdés, hogy rendkívül kemény kontraszt jelentkezik e felszabadult, harsány komédia és a műsor első részében látott Balassi-mű között.) Bodrogi Gyula. Agárdi Gábor. Maros Gábor, Széles Anna, Pataki Erzsébet. Kanalas László játszották a legfőbb szerepeket, többségben felszabadultan, vidáman ko- médiázva. A harmadik nyárra nemcsak gyakorlottabban, gördü' lékenyebben működik az Agriai Játékszín, de már sajnálatos módon a sablonok is jelentkeznek, szervezésben és a produkciók rendezésében is. Az egyazon játéktéren, évről évre egyazon rendező színpadra állításában, a különböző darabokban köveiké" zelesen jelentkeznek azonos motívumok, és a nagyrészt visszatérő szereplők is nagyon sokszor a különböző szerepekben sokkal inkább önmagukat adják, mintsem darabbéli figurájukat. Jövőre már valamit újítani kellene! Ami még hátra van Az Agriai Játékszín ma tartja utolsó előadását. Augusztus 4-én és 5-cn a vár romkertjében Agriai históriák címmel hang- és lényjáték lesz. amely a hős egri vitézeknek állít emléket, hősiességük színhelyén. Várhaló még panlomim-est, folklór- műsor. egy japán kórus hangversenye Kobayashi Ken- ichiro vezényletével és több más zenei rendezvény, valamint az egri nyári egyelem műemlékvédelmi. illetve filmművészeti tagozatának eseménysorozata. Feltétlenül külön kell megemlítenünk a már korábban megnyitott. de augusztus 3()-ig megtekinthető kiállítást a Heves megyei Könyvtárban. amelyen a Miskolcon élő Feledy Gyula grafikusművész mintegy harminc grafikája — színes rézkarc, litográfia, lino slb. — látható. E művek, tekintettel arra, hogy a kiállítás könyvtárban van, mind irodalmi ihletésnek, több közöltük konkrét műhöz kapcsolódó illusztráció. A grafikák mellett látható néhány Feledy-illuszt- rálla kötet, vagy az ihletet adó mű, továbbá a Napjaink egy korábbi. Feledy Gyulát bemutató száma. Ha Egerben járunk, érdemes e kiállítást is felkeresni. Benedek Miklós A Tokajba tervezett játszótér makettje
