Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-03 / 155. szám

2 Az OKP nyilatkozata ártközi megegyezés Írországban Valamennyi párt jóvá­hagyta a kormány programra vonatkozó pártközi megegye­zést. A Szocialista Párt Köz­ponti Bizottsága után (amely rámutatott a megegyezés hiányosságaira, de némi vita után egyhangúan elfogadta azt), és a Republikánus Párt vezetőségi ülése után (amely a gazdaságpolitikai intézke­dések kivételével járult hoz­zá a kidolgozott egyezséghez), a kél főszereplő: a keresz­ténydemokrata és a kommu­nista vezetőség is jóváhagyó­lag határozott. A Liberális Párt, amely eredetileg nem akart csatla­kozni a megállapodást alá­írókhoz. az OKP részvétele és döntő súlya miatt, végül mégis ügy határozott, nem marad egyedül a megegye­zés ellenzéke. Az OKP vezető testületé Enrico Berlinguer főtitkár előterjesztése alapján vitatta meg a megállapodást, amely harminc év óta — a kom­munisták részvételével — a legszélesebb politikai össze­fogást jelenti Olaszországban. Éppen ezért az OKP pozití­van ítélte meg ezt a lépést, a kommunistaellenes előíté­letek teljes felszámolásának, a szükséges széles demokra­tikus összefogás megteremté­sének, a valóban megújító politika megvalósításának út­ján. „A megegyezés legfőbb korlátja — mutat rá az OKP vezetőségi határozata —, hogy a kereszténydemokra­ták elutasító magatartása miatt nem lehetett a progra­mot kellő politikai megol­dással, a résztvevő pártokból alakított koalíciós egység­kormánnyal is alátámaszta­ni. Az OKP fő célja így to­vábbra is ez a nemzeti egy­ségkormány marad.” Emellett azonban az OKP kellően értékeli a megegye­zés politikai jelentőségét is. Egyik résztvevő javaslatait sem fogadták el maradékta­lanul, így az OKP-nak is vannak fenntartásai az elfo­gadott programpontokkal szemben, de tagadhatatlan — mutat rá — a megegyezés komolysága és széles össze­fogásra irányuló igyekezete, ami záloga leivel egy új, po­zitív folyamatnak. Megállapodás a pakisztáni ellenzékkel A pakisztáni kormány és az ellenzék képviselői szom­baton reggel — 10 órás ma­ratoni tárgyalás eredménye­ként — kölcsönös engedmé­nyeken alapuló megállapo­dásra jutottak. A kompro­misszumos formulát, amely hivatott véget vetni az or­szág négy hónap óta tartó belpolitikai válságának, még jóvá kell hagynia az ellen­zéki Nemzeti Szövetség Köz­ponti Bizottságának. Ghafoor Ahmed profesz- szor, a kilenc pártot egye­sítő ellenzéki szövetség főtit­kára a tárgyalás után kije­lentette, úgy véli, hogy „a Pakisztáni Nemzeti Szövet­ség Központi Bizottsága el­Az ellenzék megállapodás­tervezete sürgette a rendkí­vüli állapot megszüntetését, a válság kirobbanása óta őrizetbe vett összes politikai foglyok szabadon bocsátását, új általános választások ki­írását. Az ellenzék ugyanak­kor „komoly biztosítékokat” is követelt „a választások meghamisítására irányuló mindennemű kísérlet” meg­akadályozására. Ha a Pakisztáni Nemzeti Szövetség Központi Bizottsá­ga jóváhagyja a kompro­misszumos formulát, akkor — véli a Reuter — októberben új választásokat tartanak Pakisztánban. Lázár György fogadta Perez! Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának- tag­ja szombaton hivatalában fogadta Humberto Perez mi­nisztert, a Kubai Központi Tervbizottság elnökét. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón részt: vett Huszár István miniszterelnök-helyet­tes, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság tagja, valamint Jósé Antonio Tabares, a Kubai Köztársa­ság budapesti nagykövete. A középnyugat-afrikai Ga­bon fővárosában, Libreville- ben pénteken befejeződött az Afrikai Egységszervezet mi­niszteri tanácsának 29. ülés­szaka, amelynek feladata a szombaton kezdődő állam- és Jkorinányfői csúcsértekezlet előkészítése volt. A 10 napos tanácskozás pozitív eredményeként köny­velhető el az, hogy a tagál­lamok egységes állásfoglalást dolgoztak ki a zsoldosok Af­rikában történő toborzása és bevetése ellen; elítélték Rho­desia Mozambik elleni táma­dásait és a csúcsértekezletre több ajánlást fogalmaztak meg a kontinens déli részén küzdő felszabadító mozgal­mak támogatásáról. tvierÉló A békéért és a szocializ­musért vívott harc kiemel­kedő állomásának nevezi az európai kommunista és mun­káspártok egy évvel ezelőtti berlini konferenciáját Va- gyim Zaglagyin. * „1976. június 29—30-án Berlinben összegyűltek 29 kommunista és munkáspárt küldöttei, csaknem 30 millió önfeláldozó harcos képvise­lői. Alkotó,‘időnként éles vi­ta eredményeként egyhan­gúlag záródokumentumot fo­gadtak el, amelynek „Az eu­rópai békéért, biztonságért, együttműködésért és társa­dalmi haladásért” konferen­cia témájának pontosan meg­felelő címet adták.” házakkal, a könyvtárakkal, az iskolákkal, a Vöröske­reszttel, a moziüzemi válla­latokkal is. A beszámolási időszakban országos szinten együttmű­ködési megállapodást kötöt­tek a SZOT-tal, a KISZ-szel, a MTESZ-szel, az Országos Testnevelési és Sporthivatal­lal, az Országos Békelanács- csal, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Kis­iparosok Országos Szerveze­tével. A közeljövőben írják alá a szerződést a Magyar Tudományos Akadémiával. * Ezután Ortuiay Gyula aka­démikus, a Tudományos Is­meret terjesztő Társulat elnö­ke fűzött szóbeli kiegészítést a VII. küldöttgyűlés beszá­molójához. Egyebek közt hangsúlyoz­ta, hogy a legutóbbi küldött­gyűlés óla eltelt időszakban is fokozatosan nőtt a tagság létszáma, s az ismerétterjesz­tő munkában a magyar ér­telmiség szine-java vesz részt. Megemlékezett a tár­sulat alapítójáról. Bugát Pál orvos, természettudósról, aki 1841-ben alapította meg Eu­rópa egyik legrégibb isme­retterjesztő társulatát. El­mondta, hogy csaknem ne­gyed százada alakult újjá a társulat, és ekkor határozták el, hogy a természettudomá­nyos ismeretterjesztés lehe­tőségeit kibővítik a műszaki, társadalom- és történettudo­mányi ismeretterjesztéssel. Ma már természetes, hogy az ismeretterjesztés országos választmányaiban és a me­gyei szakosztályokban arra törekednek, hogy az ismere­tek teljességét adják. Rámu­tatott arra. hogy éppen az ipari munkásság érdeklődik a saját munkájától távolibb tu­dományos és művészeti, iro­dalmi ismeretterjesztés iránt. Végül Ortutay Gyula arról szólt, hogy a tudományos is­meretterjesztés egyéb szerve­zeteivel — így például a MTESZ-szel nem konkurren- ciára, hanem egymást ki­egészítő együttműködésre tö­rekszenek. A társulat ..nyi­tott” az együttműködés min­den formája iránt. Befeje­zésül elmondta, hogy a tár­sulat vezetősége, tagjai öröm­mel fogadták azt a döntést, hogy a TIT a Kulturális Mi­nisztérium főfelügyelete alá tartozzék. fogadja majd a kompromisz- szumot és ezzel rendeződik a konfliktus”. A megállapodás tartalmáról azonban semmit sem közölt. A két tábor — az AFP szerint — annak a megálla­podás-tervezetnek az alapján dolgozta ki a kompromisz- szumos formulát, amelyet az ellenzék csütörtökön terjesz­tett Zulfikar Ali Bhutto mi­niszterelnök elé. Ügy tűnik — fűzte hozzá a francia hír- ügynökség — Bhuttónak a szombatra virradó éjszakán sikerült több módosítást el­fogadtatnia ellenzéki tárgya­ló partnereivel. A lényeget tekintve azonban nem tör­tént változás. ÓZD, VAROSKÖZPONT nyitotta meg. Köszöntötte az ülés résztvevőit, a megjelent vendégeket, köztük dr. Or­bán Lászlói, az Országos Közművelődési Tanács elnö­két, Pozsgay Imre kulturális minisztert, Kornidesz Mi­hályt, az MSZMP KB tudo­mányos, közoktatási és kul­turális osztályának vezető­jét. Bejelentette, hogy a tár­sulat több mint 70 tagját az Elnöki Tanács, a Kulturális Minisztérium, valamint a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat elnöksége magas ki­tüntetésben részesítette. Ezt követően a jelenlevők egyperces néma felállással adóztak a legutóbbi küldött­gyűlés óta elhunyt munka­társuk emlékének. beszámolója Gyarapodott a társulat taglétszáma is: 1971-ben több mint 17 ezret számlált, nap­jainkban 27 600 tagja van a TlT-nek. A VI. küldöttgyűlés hatá­rozata szellemében a társu­lat arra törekedett, hogy a tudományos ismeretterjesztés állandóan továbbfejlesztve lépést tartson a változó és növekvő társadalmi igények­kel. Munkájával igyekezett elősegíteni a szocializmus iránti elkötelezettséget, ér­vényesíteni a párt X. és a XI. kongresszusának doku­mentumaiban és Icözponlibi- sottsági határozataiban meg­fogalmazott követelményeit. Kimutathatóan nőtt azoknak a témáknak a száma, ame­lyek a szocialista építés na­pirenden levő feladataihoz, a termeléshez kapcsolódtak; amelyek a szocialista köz- gondolkodás fejlesztését, a közéleti demokratizmus ki­bontakoztatását. az ideológiai, politikai és nemzetközi kér­dések marxista—leninista szellemű megválaszolását szolgállak. Az írásos beszámoló meg­állapította. bogy a közmű­velődési párthatározat szelle­mében számottevően javulta társintézményekkel, társszer­vezetekkel való együttműkö­dés. Gyümölcsöző a kapcsolat a közművelődés, a közoktatás országos irányításában részt­vevő minisztériumokkal, fő­hatóságokkal. A szervezetek a legtöbb segítséget a taná­csoktól kapták és kiváló az együttműködés a művelődési XI MSZMP BORSOD-ABAOJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA a li­ef -----——--------------—------------­i- XXXIII. évfolyam, 135. szám 6 Ára: 1 forint Vasárnap, 1977. július 3. Szombaton az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozok Szakszervezetének Dózsa György úti székházában megkezdte kétnapos tanács­kozását a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat kül­döttgyűlése. Az elmúlt öt esztendő mérlegét, s a to­vábbi feladatokat felmérő konferencián a megyei, a vá­rosi, a kerületi szervezetek 421 küldötte és 11 külföldi társintézmény — az osztrák, a bolgár, a csehszlovák, a finn. a lengyel, a mongol, az NDK, az NSZK, az olasz, a román és a szovjet ismeret­terjesztő társulatok — kép­viselői vetlek részt. Az ülést Osztrovszki György akadémikus, a TIT alelnöke Az elnökség A VI. küldöttgyűlés óta a TIT figyelemre méltó ered­ményeket ért el: növekedett aktivitása, szervezeti ereje, társadalmi, mozgalmi jellege és ezek révén a közműve­lődésben betöltött szerepe. Emelkedett tevékenységének politikai, világnézeti és szak­mai színvonala; erősödött te­matikai, tartalmi kötődése a szocialista építés gyakorlatá­hoz; gazdagodtak formái és módszerei. Tovább szélese­dett hatóköre is, különösen a munkások, a parasztok és az ifjúság körében. Üj nyilván­tartási rendszert vezettek be, amely a társulat tevékenysé­gének pontosabb mérésére, alaposabb elemzésére is le­hetőséget ad. Foíő: Mizcrák István !VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Mai számüRkbói A hetedik mepérelés (4. oldal) Korkép a strandokról (5. oldal) Fordulat (6. oldal) Utak mellett, útközben... (7. oldal) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom