Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-17 / 167. szám

1977, júiius 17., vasárnap ESZÄK-MAGYARORSZAG 7 Három változat A HUMOR A mindennapi életben alighanem a derűs éle l- j szemlélet jelenlétét értjük humoron. A kiegyensúlyo­zottságot. mely ugyan ész­leli és szóvá is teszi élé­tünk nevetséges, apró fo- ; nákságait, de nem kesere- j dik el miattuk különöseb- j ben, hiszen: nevetségesek és aprók. A humoros em- j bér, ha könnyek között is | olykor, mosolyog. „Egyszer- j re könnyel hal .„ és mo- I solyog”, ahogyan — gon- ' dolkodónalc sem minden- ! napi — nagy költőnk. Arany í János mondja a Bolond ‘ Istók elején. Ugyanitt a j .,víg-szomorkás” énekről is | beszél, „melyben játszi nedv I — humor — nevettet, s oíy- j kor szívre hat". Humorral ! van dolgunk akkor is — ugyancsak Arany szerint, Bolond Istók-ja első vers- szakainak tanúsága szerint —, amidőn „a még le nem simult bán a íred őrt félénk örömnek (kétes lángja : amikor r— mint tavasz-mezőn árnyékot nap­fény — tréfa űz komolyt”. A „játszi nedvről”, a hu­morról azt tartja, hpgy: „Ez a hullámos embérszív nedélye: / Halandó létünk cukrozott epéje". A költői meghatározások­ból is kiviláglik, hogy a humornak változatai van­nak. Lehet derűs, játékos, kesernyés, keserű, kacag­tató, groteszk, meseszerű... Maga a humor pedig szin­tén változat. A tudomány ( szerint: a komikus eszté­tikai minőség egyik fajtá­ja. mellyel egy egészében véve helyeselt jelenség ap­róbb hibáit bíráljuk csu­pán... Éppen ezért: hatá­sos és hatékony eszköze le­het az emberek közötti megértésnek, az oktatásnak és a nevelésnek, sőt, az agitaciónak is. Ha a maga helyén, mértékkel és biz­tonsággal — a világnézeti szilárdság, a meggyőződés biztonságával — élünk ve­le!... A HUMOROS MEG HAIÁHOZASOK l i Ezek különösen a diák- 1 nyelvben közkeletűek. Szi­I vesen emlegetik őket. úgy­hogy valósággal szólásmon­dásokká váltak. Például: gomb — „testünk melegét védő szövetünk körzetes lyukba-járó ja”. (Csakhogy: inggomb is van, az ing pe­dig nem szövetből készül!) Nyakkendő == „nyakteke- részeti mell fék véne”, (Igen, — de van csokornyakkendő is. amely nem a mellre fekszik, és van kész. be- akaszthaló. felcsatolható nyakkendő is, melyet vise­lőjének nem kell körülte­kernie a nyakán!) A záró­jelbe tett megjegyzésekkel már arra is utaltam, hogy e tetszetős, tréfás megha­tározások logikai hibájának, az ötletes leegyszerűsítés­nek érzékeltetésével lehet nevelni a helyes, pontos és teljes meghatároztok al­kotásának mind a nehéz­ségére, mind a fontosságá­ra ! Találkoztam életemben olyan humoros meghatáro­zásokkal is (mi több: ilye­neket magam is „alkottam”, főként tanár koromban, hogy a derűs formában rög­zített igazságot könnyebben megjegyezzék diákjaim), melyeknek „humora” mé­lyebb, lényegiéitáróbb. Pél­dául : a másnaposság, a „katzenjammer” = „az ön­tudat vezeklése az ellene előző este és éjjel elköve­tett bűnökért”... A divat = „az elferdült, meg a ru­házati ipar ‘és kereskede­lem által is manipulált tö- megizlés terrorja az egyéni jóizlós fölött". . . Mikor kez­dődik az öregség? — „Az életévek számától függetle­nül akkor, amidőn elve­szítjük fogékonyságunkat és érdeklődésünket az új iránt”.. . Mi volt a .,szege­di gondolat”, a Horthy- rendszer hivatalos ideológi­ája? — „A világ minden tájáról összeszedett és már íevitézletl, szélsőségesen re­akciós ideológiai hulladé­kok. meg a korai fasizmus laza és zűrzavaros keveré­ke”. .. Mi a ..lógás"? — ..Az edes semmittevés feltünte­tése adott jelre szervezett lázas tevékenységnek”... — Néha úgy érzem, azért nem eléggé hatékony a közéletünk és a publicisz­tikánk. mert túlzottan és egy oldal úan komolykodó: a hálás alkalmakkor sem é1 a humoros meghatáro­zások szemléletes eszközé­nek meggyőző erejével... A l’Él.RE-Ol.VASA,SOK Es eéere-írAsok HUMORA E jelenség, azt hiszem, mindnyájunkkal megesik. Általános emberi derűs ta­pasztalat. Legklasszikusabb példáját — emlékezetem szerint — Szabó Lőrinc írta meg versben is. Azt a gyer­meki csalódást, mely akkor fogta el. amikor kiderült, hogy a cégtáblán olvasott ..óriás" — valójában órás ... Magam egyszer egy tudósí­tás címét: „szakszervezeti ülés” — olvastam első pilf 1an t ussal „sza kszervezet 1 iidii I és ”-nek. Bizonyára nem véletlenül ... A minap egy késő esti rádióműsor címét: ..Szaba­tosság a zenében” — egy napilapban így szedték ki: ..Szavatosság a zenében”... — Nyilván félrehallotta a géoíróoö a diktá'nsl. vasv félre-olvasta a szedő a szö­vegét. és a szabatosság ma már, sajnos, mindinkább fogyatkozó erővel érvénye­sülő követelményét fölösé­vé! te a számára ismerősebb, érthetőbb fogalommal, a lyisooló l)H"'v só szavatos­sággal... Meghallgattam a műsort. A késő öregkorban is világosan, szellemesen, színesen, egyénien fogalma­zó és előadó Molnár Antal professzor természetesen a szabatosság logikai, s, fő­ként esztétikai fogalmát és sajátos zenei ■ érvényesülé­sét fejtegette. Azt, hogy a zene igazi remekművei sza­batosak.- a közlésre szánt tartalmat űgv fejezik ki, hogy a kelleténél sem töb­bel. sem kevesebbet nem mondanak ... Ez remekmű- voltuk szavatossága is, — gondoltam az előadást, és szemléltető zenei példáit hallgatva. A gépírónö. vagy a nyomdai szedő a műsor- cím hibás rögzítésével túl­ságosan nagyot nem is té­vedett hát ezúttal. A nagy zenei alkotások szabatossá­ga — szavatolja értéküket. — Ebben az esetben nincs messze egymástól az esztétikai és a közgazdasá­gi-jogi fogalom... Gyárfás Imre j j Aforizmák i A bölcsességfogát csuk akkor csikorgatja az em- 1 bér — amikor az már kí­nul lóban van. (Olasz fogászok tréfája) * Senki sem hazudik csu­pán azért, mert nem ismeri az igazságot. (Rudi Mill, osztrák filuzófus)- * A nyulacska pozitív jel­lemzést kapott: ..Ehető". (Farkas-humor) * A szava sima — de a stí­lusa göröngyös. (Kél író véleménye egy harmadikról) * A sündisznó tüskeit nem lehel elsimítani. (Arisztophanész) Lenke.v Zoltán rajza DOBOG BÉLA Se kővel Kolyokkoromban se kővel kaviccsal játszadoztam a ház mögött tudtam hogy este lesz mert karcsú varjak húztak a ház fölött tudtam hogy este lesz es estére mindég hazaindulok onnat a ház mögül pár lépésre csak Minták — olykor érték nélkül Leemelem “ ról Hunyadv Sándor elbe­széléseit, gyorsan olvasni kezdem a Családi album részleteket, s aztán már nem is teszem vissza a könyvet. Hunyady Margit érdekel. Hogy milyen színésznő volt? Nem. most nem ez a fontos. Talán annyi is elég, hogy az „isteni Miriam” — Jászai — barátnéjaul fo­gadta. Lelki, szellemi ro­konok voltak. Tisztelői a könyveknek. szolgálói a művészi szépnek. Jászai Shakespeare -kedvéért meg­tanult. angolul, hogy Raci- ne-t eredetiben olvashassa, franciául — írja egyik mél- tatója. Hunyady Sándor pe­dig ígv emlékezik: „Anyám azt mondta, hogy azért, ta­nul olaszul, hogv eredetiben olvashassa a Divina Com­mediál". Eltűnődöm, hogy micso­da mintákat kapott a fia­tal Hunyady • Sándor. Már matirózblúzos korában a Vö­rös és feketéről, meg Tur- genyevröl beszélget Molnár Ferenccel. Most vajon hány gyerek nem tudja, — vagy csak a 100 híres, regényből tudja —. hogy ki volt Julien So­réi. Az iskola a hibás? Hát! persze, jó volna, ha új Va.il- hó Lászlók születnének, de hát vannak feladatok, me- - iveket csak az anyák, vagy apák vállalhatnak. Na. itt vagyunk a polgári minták­nál — húzzák most el so­kan a Szájukat. Persze, hogy Hunyady. Déry vagy Ör­kény von hauz aus... De Gorkij is csodás kincseket hozott otthonról, pedig nem mondhatni, hogy kényez­tették. nagyapja, az öreg Kasirin házában. Volt azon­ban egy csodálatos nagy­anyja, aki úgy tudott me­sélni. hogv az maga volt a legnemesebb költészet. Igen, a költészet hiány­zik — mint minta — gye­rekeink életéből. Sokáig töprengtem, hogy miért nem értik például az egyszerűbb jelképeket sem. A középiskola első osz­tályában így olvasta egyik — egyébként okos — osz­tálytársnőm Ariv: Harc a Nagy úrral című versének sorait. „Nézd meg ki va­gyok súgtam néki/ S tneg- lékeltem fejemet. / Ágyam­ba nézett s nevetett.” Per­sze. mi is nevettünk, hogy Verának nem az agyába, hanem az á g v á b a nézett a disznóiéul. De hát a kis­lány ezt így tartotta értel­mesnek. Ma viszont a szorgalmas a ió diák ekként felel a Nagvűvbói az Ady-cente- nárium nagyobb dicsőségé­re: „Kevés vers akad a vi­lágirodalomban. mely ilyen szuggesztív erővel jeleníti meg a tőke irgalmatlan és emberleien törvényeit... Ady különös, mitikus, nem reális jelképvilágot teremt, de a jelképek értelme na­gyon reális társadalmi ösz- szefíiggéseket szólaltat meg.” A tankönyv, melyből a fentiekéi kimásoltam, tíz kiadást ért meg. A szerző es a lektorok szakértelmét aligha lehet elvitatni. Per­sze hogy igaz a mitikus jel­képvilág. és a reális társa­dalmi összefüggésekhez sem férhet kétség. De miért akarják a konkrét fogalmi gondolkodás szintjéül meg­magyarázni a jelképeket? Elfeledkeznek« arról az alapigazságról, amit Almás! Miklós így fogalmaz meg: ..... a szimbólum funkci­ója éppen körülirhatatlan- ságában van. A -'megértés-, a fogalmi rögzítés azonnal banalizálná.. Hogy a versnél marad­junk. ..az álmok szent zűr­zavarát” kell megéreztetni, s ebből a „zűrzavarból” majd kibomlik egv sajá­tos élet. s az ÉLET. Közben erezhet jük a felfedezés örö­mét: és izgalmát. Ami más­féle élvezetet nyújt, mint a lepárolt eszmei mondani­való. Míg a felfedezés meg­erősíti hitünket, s általa vérünkké válnak a költői igazságok, addig a konfek- conáit szöveg ... De hát ezt. tudjuk. Tény. hogy a gyerekek nagy átlaga nem szereti a verseket. Ha felelni kell. gyürögetik a szöveggyűjte­ményt. s egyetlen sor idé­zéséért is lapozni kezdenek. Ugyanakkor mindenféle szöveg ragad rájuk. Pró­baképpen megkérdeztem néhány tizenévest. hogy tudják-e Payer—Vándor: Találkozás című slágerének szövegét. Mindenki tudta. Nem csoda, hiszen hetek óta ez a szám r ezet a magyar slágerlistán. Nem restelltem (ha már a szövegíró se resteilte) le­írni a művet. Ne tessék fél­ni. nem vagyok sznob. S ha irigylem is kicsit azt a legénylakást, ahol mindig van pezsgő — azért nem leszek elfogult. Egv egészen mindennapi sztorit kapunk. Ettől persze még lehetne költői. Mondjuk legalább ilyen: „lm. itthon ülök egy­magámban / S oly kime­rült. beteg vagyok. ■' — Mi­lyen unalmas is az élet'. Mióta nagysád elhagyott! . . De felvidulna dőre szí­vem / És földerülne bús szobám. ' Ha még egvszev szeretni tudnék I Bambán naivan, ostobán". Ugyanaz a spleen, amit a fiatal Kel­tái könnyed kézzel, s remek iróniával fogalmazott meg, most részletező epikában szenvelgve születik. „Mondd emlékszel még a találkozá­sunkra?” Ez egy teljesen korrekt kérdés, de az éne­kes már sejteti (előre hozza a drámát), hogy valami ret­tentően fájni fog majd. csak figyeljünk. Aztán csak any- nvi történik, hogy ajánlatot tesz a nőnek, aki azt azon­nal elfogadja. Tulajdonkép­pen ugorhatnánk egészen az emlékek szférájába, de hát akkor nem lehetne el­mondani. hogy: „Dobogó szívvel nyitottam ki az aj­tót. pezsgőt bontottam és két szál gyertya fényénél koccintottunk. Behunytad a szemed, átöleltelek es megcsókoltalak”. . Nahát, ennek éppen ide­je volt. A nő beetetve, meg­itatva. s különben is ide­jében haza kell érnie. Per­sze. felmerül a gáláns fér­fiban, hogv maradhatna. Esetleg örökre. Tudat alatt viszont ez motoszkál: mi­volna. ha mindenki marad­na. lgv hát jobb egv epi­lógus: „Most itt vagyok egyedül. Elöltem két cson­kig égett gyertya. (Márai Sándor óta a gyertyák ná­lunk mindig csonkig ég­nek). két üres pohár. Fel­állók. pezsgőt bontok és koccintok az emlékedre”. De ez még semmi, mert a tag addig megy az arcát­lanságban. hogy az egészei álomnak szeretné feltün­tetni. A melodráma iskolapél­dája. Minden együtt van itt. amitől meg kell a szívnek szakadnia. De (alán elvi­selnénk. ha az énekes — parlando — nem igyekez­ne annyira. Természetesen ez is. min­ta, mint ahogy Darvas Iván a Szimonov: Várj reám- jával. vagy Gilbert Bécaud .minden dalával, minden gesztusával. A magasreridű előadóművészet egy dobo­gón (stílszerűbben.: egy do­bozban — a rádióban, meg a tévében) szólal meg a si­lány. ízléstelen darabokkal A «vPItIí HunvadySán­' ÜVtlUR dornak sze. rencséje volt. Az am a okos szeretete. kitűnő ízlése, ma- gvavsága. a Vígszínház ool gári légköre. Bródv. Nag\ Endre. Molnár Ferenc tár­sasága. mind-mind ió pél­da. minta volt. A Családi album után másként olvas­tam a rég ismert novellá­kat. Hogyan is lehetett ezt az alig egy esztendeié ki­adott kötetet eladni? — tűnődöm. Pedig hát ebben nincs semmi különös. 'A különös az. hogv nálunk majdnem mindent , és min­denkit el lehet adni. Gyarmati Béla I I I Eenke.v Zoltán munkája r

Next

/
Oldalképek
Tartalom