Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-17 / 167. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1977. július 17., vasárnap I • Az „életre” még várni kell... A lirwrv e8yre jobban elő. rehaladtak az építkezéssel, ahogy mind biz­tosabban kibontakoztak a körvonalak, úgy reklamálták egyre sürgetőbben az edelé- nyiek — és nemcsak a fiata­lok. hanem az idősebb kor­osztály is —, hogy mikor lesz már készen, mikorra fejezik be, mikor lehet már színház­ba járni oda. s mikor lesznek már klubok, szakkörök! Egy­szóval, hogy mikor adják már at! Az ifjúsági ház közügy lett a nagyközségben, ami érthető is, hiszen művelődési házukat bizony már alaposan megté­pázta az idő. Szűkösek a he­lyisegek. egymásra zsúfolód­tak a klubok, a szakkörök, a fiatalok pedig, akik a tizen­kétezer lakosú nagyközségben ugyancsak szép számmal él­nek — nem beszélve a gim­názium bejáró tanulóiról — már régóta keveselték a he­lyet, ami ott nekik juthatott. Ahogy a nagyközség köz­pontja felől áthalad az ember a hídon, szemben a gimná­ziummal, az út másik oldalán, azonnal szembetűnik a vörö­sesbarnás tömör épület, ame­lyet kecsesen simít az úthoz a „lábakon álló”, hídszerű fel­járó. Bodonyi Csaba, az ÉSZAKTERV tervezőmérnö­ke „lábaikon”, álmodta meg az épületet a terület mélyedésé­be; harmonikusan illesztve az ifjúsági ház tömbjét a kör­nyék panorámájába, egy maj­dan kiépülő park közepébe. Mert földi madártávlatból nézve az épületet, önkéntele­nül, is „működni kezd a fan­tázia”, parkot, játszóteret kép­zel az avatás idejére már ki­bontott térbe... A fantáziának persze még igencsak működnie kell, hi­szen az alig három héttel ez­előtt, július 2-án átadott if­júsági házba igazán még nem költözött be az élet. Az élet­re, az igazán mozgalmas, programokkal, a -fiatalokkal zsúfolt hétköznapokra még egy kicsit várni kell... Két ok miatt is. Egyrészt, mert nyár van, távol vannak a di­ákok is, az itt levőket meg leköti a munka, ami nyár­időben sokuknak hajnaltól- eslébe nyúló elfoglaltságot je­lent, no é& hát idő kellett, s kell, amíg az épületből ott­honos környezetet teremtenek. Azért persze már maguknak is avatták a házat, hét végi táncra, disc-jockeyra sereg­számra jöttek háztűznézőbe. | A hídfeljáró lépcsőjénél kék alapon festett plakát hirdeti, hogy hétvégi táncos program lesz majd most is. És persze más is: a klubteremben pél­dául ott jártunkkor már KlSZ-esküvöhöz; igazították el a széksorokat... Az edelényi ifjúsági ház munkatársai min­denesetre hisznek abban, hogy augusztusban már rendszeres programokat szervezhetnek, s szeptember első napjaiban már a klubok, szakkörök, tan­folyamok tagjai is szerveződ­hetnek. Addigra ugyanis min­den készen lesz. Az olvasóba — mert egy kisebb helyiséget ilyen célra rendeztek be — na­ponta érkeznek majd az új­ságok. s jönnek rendben a he­tilapok, folyóiratok is. A közelmúltban avatták fel az edelényi ifjúsági házat, amely — fenti képünk — nagyszerűen illeszkedik a panorámába is. S a fotó tanúsága szerint, — amely az előtérben készült, — a fiatalok már jártak ott háztüznézőben. Az első hetek egyébként a berendezkedéssel teltek el. No, és részben a tervezgetés- sel; Mit csináljanak majd, ho­gyan kössék magukhoz —tar­talmasán! — a fiatalokat, s néha azért nem sértve az if­júsági ház működési szabály­zatát, a harmincéveseknek is hogyan járjanak kedvében? Mert igaz ugyan, hogy várva várták a fiatalok a házat, s a KISZ-alapszervezetek is ígér­ték a segítségüket, a fiatalo­kat akkor is meg kell tudni majd tartani, ha elmúlnak az újdonság csábító ünnepnap­jai ... Annyi biztos —, amikor Lipták Lajosné ismeretter­jesztési előadó végigkalauzolt a házon, magunk is meggyő­ződhettünk róla —, hogy iga­zán korszerű és nagyszerű fel­tételek vannak a jól végzett munkához. A már emlegetett olvasón és klubtermen kívül ugyanis van még egy nagy­méretű szakköri' helyiség, s helye van egy fotószakkömek is a megfelelő laboratórium­mal. Az ifjúsági ház színház- termét pedig — igaz, csak 310-en férnek el benne, s egy- egy koncerten, beatkoncerten, színházi előadáson nagyobb lenne az érdeklődés — bárhol szívesen fogadnák. Még vá­rosokban is örülnének neki, noha félkörös megoldása ko­rántsem sablonos ... Az elő­tér is jókora. S nemcsak a he­lyiségekkel való ellátás jó. A felszereltség is. A berendezés ugyanis — ez is ritka leg­alábbis művelődési intézmé­nyekben — konténeres meg­oldású. A szakköri teremben például a tűzpiros konténe­rekből bontják ki a megyei képzőművészeti stúdió éppen nyitva tartó anyagát. Egysze­rű és praktikus — legalábbis annak ígérkezik — mondják róla. Azt hiszem. -ftK edelényieket. A több mint tíz­millió forintba került ifjúsági ház most ígérete annak, hogy a közművelődésben eddig is igen áldozatosan — és sok­szor áldatlan körülmények között! — munkálkodók most hatékonyabban és eredménye­sebben. dolgozhatnak. Mert a felépült ifjúsági ház kötelez is. Kötelez arra, hogy a tervbe vett filmklub, a különböző tanfolyamok, a máris meglevő gyermekfoglalkoztatások, a tanfolyamok, ismeretterjesztő programok ne csak eseten­ként, hanem állandóan vonz­zák a fiatalokat. S bár az if­júsági ház önálló intézmény, azt hisszük, ez csak akikor lesz lehetséges, ha a régi ház­zal, a művelődési központtal is együtt tudnak majd mű­ködni. Mert igaz, hogy ez if­júsági ház, de a nagyközön­séget nem lehet két táborra szakítani. Csutorás Annamária Fotó: ÍVJizcrák István A 7v új koprodukciói Külföldi televíziós társasá­gokkal közös produkcióban egy sor újabb szórakoztató és ismeretterjesztő kisfilm készí­tését tervezi a Magyar Tele­vízió. Bartók Béla összes vo­nósnégyesének felvételét az angol BBC-vel együtt készí­tik. A magyar történelem, a hazai tájak ihlette zenei mo­tívumokat gyűjtöttek össze az NSZK tv-je 2. műsorának ré­szére. A Holland Televízióval közösen zenei filmet készíte­nek és egy budapesti város­néző sétával adnak ízelítőt a mai dalokból. A világ nagy folyamai című 13 részes so­rozatból mi a Fekete-erdőtől —a Fekete-tengerig a Duna és környezetét rögzítettük. Haydn portréfilmünket az Osztrák Televízióval közösen forgattuk. Diák munka — felnőtt felelősség A napokban véget ért. miskolci nyári szeminárium inon a pedagógiai szekció résztvevői többek között azt vizsgálták, hogy az iskolára milyen feladat hárul a diákok munkára nevelésében. Nos, ennnek a vizsgá­lódásnak is egyik kitétele volt, hogy az ifjúság- mun-- kára nevelésében — csakúgy mint a nevelés más te­rületeinek eredményességében —, nem hagyatkozha­tunk csak a tantestületekre: a társadalomnak részt kell vállalnia belőle. Minderről különösen aktuális szólni most, amikor a fiatalok ezrei vállalnak hosszabb-rövidebb időre mun­kát a nyári szünet idején. Mert ilyenkor más a hely­zet. mint amikor szervezetten, kollektíván, az osztály vagy az iskolai közösséggel együtt vállalnak az őszi betakarítások idején mezőgazdasági munkát. De akár csak időtöltésből, akár pénzkeresési céllal, vagy ami ma még sajnos ritkább, a választott mun­kahellyel való előzetes megismerkedés miatt megy el dolgozni egy hónapja a fiatal, a dolognak van egy másik oldala is. Nevezetesen az, hogy ilyenkor mi fel­nőttek is vizsgázunk. Vizsgázunk munkaszeretetből, munkafegyelemből, felelősségérzetből. Mert hiszen sajnos, ma még ritka az olyan üzem. termelőszövet­kezet, vállalat, amely a diákok, a nyári munkások foglalkoztatásánál túl nézne a munkaerőhiányon. A maguk szempontjából talán érthető is, hogy olyan munkaterületeken foglalkoztatják őket, ahol felgyűl­tek a feladatok, s lévén, hogy nem szakképzettek, el­sősorban a segéd-,, illetve a betanított munkás fel­adatait kaphatják meg. De szűk körű szemléletre mu­tatnak csak a hiányzó munkaerőt olcsón pótoló mun­káskezeket látni a diákokban. Szerencsére, ilyen szem­lélettel ma már ritkábban találkozhatunk. Nekünk, legalább nekünk tudnunk kell azt is, — s erről a munkahelyi vezetők „tehetnek” —, hogy egy munkás- társadalomban sohasem közömbös, hogy hogyan talál­kozik szembe magával a munkával a fiatal. Jó len­ne tehát, ha módot találnának arra is a munkahe­lyek, hogy a feladat kijelölése mellett az üzemmel, a gyárral, a vállalattá!, vagy a termelőszövetkezettel is megismertetnék a fiatalokat. Hogy érezzék: miért fontos az a feladat, amit rájuk bíztak; érezzék, hogy a pontosan, szépen végzett munkájukkal bekapcsolód­nak abba a láncba, amely a társadalom fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges. S az sem lenne jó, ha a kisebb közössegek „bukná­nak" meg a kritikus ifjúság előtt. Ha a diákok azzal térnének meg szeptemberben az iskolába, hogy telje­sen mindegy, hogyan töltjük ki a munkaidőt... Mert lehet, hogy a diák maga úgy nyilatkozik: kell az a kis pénz ... De amikor már ismét a saját munkáját, a tanulást folytatja; leszűri magában a felnőtt világban ’SZfertsett' tapasztalatait is. («5. a.) Kulturális körkép Szobrok és grafikák Sárospatakon igen népsze­rűek a különoöző kiállítások, ami érthető is. hiszen a kép­zőművészetet szerető város­lakókon kívül az ill megfor­duló igen nagyszámú turista is felkeresi a kiállításokat. A város tanácsának művelődés­ügyi osztálya és a Sárospa­taki G Jéria rendezésében most újabb kiállítás nyílik meg július 17-én délelőtt 11 órakor, amelyet augusztus 21- ig láthatnak majd az érdek­lődők. Ezúttal Holdas György szobrászművész és Kolozsvá­ri G. Miklós grafikusművész együtes tárlatát tekinthetik meg a képzőművészet bará­tai. A kiállítást egyébként Debreczeni Zoltán festőmű­vész, a Comenius Tanítókép­ző Főiskola tanszékvezető docense nyitja meg, s a ki­állítást díjmentesen tekint­hetik meg az érdeklődők a Sárospataki Galériában. Vali, nincs láda-ii... Néhány nyárral ezelőtt Igazán ke/dves meglepetéssel szolgáltak az Ady Endre Művelődési I-láz bábosai a lakótelepek gyerek­seregének. Időről időre elővet­ték a babosládát, s ketlcn-hár- man kimentek a játszóterekre — lehetőleg oda. ahol a közel­ben óvoda, bölcsőde is műkö­dik —, amikor pedig a gyere­kek elözönlőitek a homokozó­kat, mászókákat. elfoglalták a hintákat, kinyitották a ládát . . . Jó néhány ilyen ládabábozásnak voltam jómagam is szemtanúja, s igencsak hatarozottan állítha­tom, a siker mindig osztatlan volt. . . De tavaly mar alig~alig balet­tunk ilyen kezdemenyezesröl, er­re a nyárra pedig jószerével fé­lédesbe is merült. Megértjük persze, egy csoportnak, bármily lelkesek is a tagjai, hihetetle­nül nagy feladatot, s nem ke­vés időáldozatot Jelent az ilyes­fajta vállalkozás. Hiszen ők munka mellett játszanak, Igaz, hogy a maguk örömére is, de mégiscsak a szabad idejük ter­hére. Azt viszont nehéz elhinni: ha a városban meglevő, igen szép számú babos csoport össze­fogna, akkor legaláb néha-néha ne lehetne alkalmat találni erre a szórako/.tatasra. Már csak azért is, mert az utóbbi Időben a tizenévesek szórakozását az if­júsági parkok, a rock-udvarok igencsak kibővítették, s a nyári szünetben, így nyáridőben a ki­sebbek is megérdemelnének né­ha valamit. BARTÓK-SZEMINARIUM Július 26-tól rendezik meg a XI. nemzetközi Bafrtók-sze- mináriumot. Zenei életünk e jelentős eseményének színhe­lye Szombathely lesz. Itt 22 ország muzsikusai é.s 60 zene- pedagógus ismerkedik majd Bartók zenem ü vészé lenek w 1 agával. A vendégek ncpf: táborában mexikói, iráni, j^l pán, új-zélandi, amerikai * ausztráliai előadóművészek 1 lesznek. AJÁNDÉK A RÁBAKÖZI MÚZEUMNAK A kapuvári Rábaközi Máj zeum nagy gonddal ápolja ( város szülöttének, LukácíS Lajos szobrászművész életmű! vét. Lukácsy Stróbl AlajC;. mesteriskolájának növendék! volt, több évtizedes művest pályája során számos szobrol emléktáblát készített. A félj évszázada elhunyt művésznői tizenegy alkotását ajándéko j ta a Rábaközi Múzeumnál leánya, dr. Duronelly Lászlój né. Plaketteket, gyermeM portrékat, reliefeket és path názott gipszszobrokat adott &\ a múzeum tulajdonába. ÚJ PARKOK I A rohamosan fejlődő Gyóf'j ben, a belváros szabad terű', létéin új parkokat létesítenek; Az idén csaknem 20 millif forintot költenek erre a céli'J Az ú.i parkok építésében a11 üzemek, intézmények is kive- szik részüket azáltal, hogy sH- ját környezetüket parkosítják MŰKINCSEK Tróján városkában folyta'i tott régészeti kutatások sorát1! műkincsekben gazdag sirhe' Iyeket tártak feí a bolgaf archeológusok. Maga a város­ka az ezen a vidéken sokszof hadakozó római katonacsá-! szár nevét viseli. A 250 sírj helyben talált leletek legér­tékesebb darabjai a II—Vl<j századból származó üvegedé­nyek. A település az ókorf üvegipar egyik központja le­hetett. Barczy Fái munkája

Next

/
Oldalképek
Tartalom