Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-02 / 154. szám

1977. júfius 2., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Fejlődés és új gondok Rekonstrukció, üzem- és munkaszervezés Ongán A gyár olajjal vastagon át­itatott föútján lépkedünk. Kísérőm Kiss Márton tech­nológus-csoportvezető — aki­vel be-benézegetünk az üze­mekbe —, jóleső érzéssel mondja: * — Én már itt törzstagnak számítok. líKH-ben kerültem ide, akkor amikor mindössze két csarnokból állt az üzem. Azóta szinte hihetetlenül so­kat fejlődött, teljesen más minden. A CS1V ongai egységében ez évóen — a terv szerint — 322 millió forint értékű árut gyártanak, ez 43 millió­val töob, mint az elmúlt év­ben volt és közel kétszerese az 1973. évi termelésnek. 1973 említése korántsem véletlen. Tóth Zoltán főmér­nök elmondja, hogy 1973-mal kezdődően foglalkoznak be­hatóan az üzem- és munka- szervezéssel. A nagy rekonst­rukció első jelentős lépése volt a melegüzem létrehozá­sa. Ezzel sok tonna áru út­ját rövidítették le, s növel­ték a termelést. Korábban ugyanis az acélt Borsodból a fővárosba szállították, ott sajtolták, hőkezelték az anya­got, majd utána szállították Ongára, a még szükséges forgácsolás elvégzése végett. A melegüzem 1. ütemét 1975-ben helyezték üzembe. Az akkori 5 milliós, s a ta­valyi 33 millió forintos ér­tékkel szemben ez év első felében 27 millió forint ér­tékű árut készítettek itt, s egész évben 54 millió forint értékű csavart és csavaranyát akarnak gyártani. A piacon igen nagy igény van a saj­tolt anyagok iránt, bármilyen nagyarányú is a felfutás, az igényeknek nem bírnak min­denben eleget tenni. Egyik kiemelt feladatuk a 750 ezer voltos távvezeték­hez szükséges kötőelemek gyártása. A tűzi horganyzott anyagból évente 380—400 ton­nányi anyagot kell e célra gyártaniuk. A melegüzemben rekord is született. Az ÁKS— 03-as csavaranya kovácsoló automata nagyjavítását a karbantartók a tervezett 24 helyett 14 nap alatt végezték el. és ez 300—350 ezer csa­varanya térmgktöbbletet je­lent. Sajtolt anyagokból va­lójában csak akkor tudják majd kielégíteni az igénye­ket, ha sikerül elvégezniük a II. ütemmel kapcsolatos épí­tési munkálatokat, a korszer- rű gépek telepítésével egye­temben. A vállalat rekonstrukciós tervei szerint az ongai üzem lesz a hornyos, nyers és fé­nyes csavarok gazdája is. Ennek megvalósítása végett épült lei az F—1-es, 3000 négyzetméter alaoterület ű csarnok. Ennek jó részét már betelepítették korszerű gé­pekkel. s ez évben a buda­pesti üzemből újabb gépek szállítását, érkezését várják. A következetes üzem- és munkaszervezés, a rekonst­rukció, a fejlődés új gondo­kat is szül. A melegüzem le­telepítése, új és új gépelt üzembe helyezésé követkéz- lében megnőttek ci szerszám- igényelt. Hozzájárul, hogy Ongán sok gép már „nullá­ja 'futott", aminek következ­tében sűrűbben szorulnak ja­vításra, alkatrészcserére. A régi épület, az elavult gépparkkal már nem felelt meg a követelményeknek. Így a szerszámellátás a tmk- val szoros testvériségben, az F—3-as csarnokban kapott új helyet, ahová egy sornyi gé­pet is telepítettek már. Rész- » ben letelepült és tovább ter­jeszkedik a tmk. Ennek biz­tosítása végett áttelepítik a melegüzem anyagát feldolgo­zó csavar IIL üzem gépeit, erre megvan a lehetőség, hi­szen nagyok voltak a szállí- tóutak és most jobban ki­használják az alapterületet. A két segédüzem egymás mel­lé telepítésében igen sok az előny: közös együttműködés­sel, jobban, gazdaságosabban ki tudják használni a gépe­ket, jobban, gyorsabban tud­ják elvégezni a szükséges ja­vításokat, biztosítani tudják a megfelelő szei-számellátást. E gyárban is gondol okoz a munkaerőhiány. Ez év el­ső leiében a munkára, az eredményre is kihatott, hogy 50—üt) termelő dolgozóval kevesebb van a szükségesnél. Ennek, valamint az akadozó anyagellátás következménye­ként fél százaléknyi lemara­dással tudták teljesíteni fél­éves tervüket. Az utánpótlást több vonat­kozásban biztosítják. Az üzemből több fiatal az NDK egyik modern csavargyárá­ban ügyködik, s ezek egy ré­sze ez évben már visszajön, s számítanak ezek tapasztat lataira. Több betanított mun­kást szakmunkássá nevelnek. Minden eddiginél jobban akarnak foglalkozni a kép­zéssel. A volt szerszámellá­tó üzem átalakításával kabi­netrendszerű, korszerű tan­műhelyt hoznak létre, ahol a különböző szakmájú tanu­lók zárt rendszerben munkál­kodhatnak, s külön oktató­termek biztosítják a szakmai nevelés jó feltételeit. Az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítésének fontos részeként meg akarják hono­sítani a DH-munkarendszert, Több felmérést végeztek. Az­zal kezdték, hogy kérdőíve­ket adtak a dolgozóknak, akik feljegyezték hol, miben látnak hibát, hogyan lehet azt kijavítani. Ugyanakkor külső szervek segítségét is igénybe vették. Igen érdeke­sen a dolgozók véleménye, észrevétele és a külső szer­vek embereinek tapasztalata azonos. A DH-munkarend- szert a Nehézipari Műszaki Egyetem ipargazdaság tani tanszékének segítségével akarják megvalósítani. Csorba Barnabás Pályakezdő postásfiatalok Bensőséges ünnepség szín­helye volt tegnap a Miskolci Postaigazgatóság. Mint az már hagyomány, ebben az évben is köszöntötték azokat a fiatalokat, akik most vé­gezték el tanulmányaikat és az igazgatóságnál vállaltak munkát. Az ünnepségen részt vettek a vállalat gazdasági-, politikai- és .társadalmi szer­veinek vezetői. Az. idén vég­zett llü postásfiatalt tájékoz­tatták az igazgatóság tevé­kenységéről, valamint Borsod és Heves megye postaszervei- nek munkájáról. PVC—III. építkezésén Július elsejével befejezte a termelését az. Egeresein Bá­nyaüzem hasznost-, valamint az Ormosi Bányaüzem Ella- akná.ia. A két termelőegység bezárására azért kerül sor, mert lefejtették a rendelke­zésükre álló szénvagyont, s mivel a rossz körülmények miatt nem gépesíthető a mű­velés, gazdaságtalan a terme­lésük. A bányászok jövője termé­szetesen biztosítva van, s a környező aknákban folytat­ják a munkát, az eddiginél kedvezőbb feltételek mellett. Az áthelyezésekkel megszű­nik a bányaüzemek létszám- hiánya. s 300 tonnával nö­vekszik az egy aknára jutó termelés. A vállalat a jövő­ben is mintegy 5.2 millió tonna szenet ad évente. Fotó: Eaczó József K ét napon át tanácskoz­tak Miskolcon a 111. rakodásgépesilési és szállítástechnikái konferen­cia résztvevői. A tegnap vé­get ért oi'szágos tudományos ülésszak gazdasági életünk olyan fontos kérdéseit tűzte napirendre, mint a rakodás, az anyagmozgatás, szállítás és a raktározás, gépesítése. A konferencia munkájá­ban közreműködő szakem­berek abból indultak ki, hogy társadalmi céljaink megvalósítása során nép­gazdaságunk az elkövetke­ző tizenöt-huszonöt eszten­dőben — elsősorban a ha­tékonyság növekedésére alapozva — várhatóan to­vábbra is erőteljesen fejlő­dik. A népgazdaság bruttó termelési értéke az 1975. évi száz százalékról mintegy 350—390 százalékra emelke­dik. Az anyagi termelés bő­vülése természetesen maga után vonja az áruszállítási és a vele kapcsolatos rako­dási teljesítmények arányos növekedését is. Az előzetes becslések szerint.— mint azt Csői ló Eászló, a Központi Szállítási Tanács titkára a konferencián elmondta — az áruszállítás volumene az ezredfordulóig mintegy két és félszeresére növekszik. Az anyagmozgatást, illet­ve a rakodást végző dolgo­zók szánta hazánkba jelen­leg több mint egymillióra tehető. Tizenöt év múlva azonban ennél lényegesen kisebb létszámmal kell a feladatokat megoldani. Alapvető népgazdasági ér­dek ugyanis, hogy az anyag­mozgatással lekötött nagy­számú munkaerő egy része felszabaduljon, és más terű­iden segítse országépilö ter­veink megvalósítását. Az ötödik ötéves tervtörvény nem véletlenül mondja ki, hogy a műszaki fejlesztés egyik lő irányának az anyagmozgatás gépesítésé­nek további fokozását, a korszerű szállítástechnikai módszerek bevezetését, a komplex szállítási láncok kialakítását kell tekinteni. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az anyagmozgatást és a rakodást végzők szá­mának csökkentése csak át­gondolt tudatos technológi­ai, szervezési megoldások eddiginél szélesebb körű al­kalmazásával érhető el. Milyen módon lehet előbb­re lépni az anyagmozgatás fejlesztésében, konszerűsíté- seben ? Ezzel kapcsolatban egy egész kötelie való ja­vaslat. észrevétel hangzott el. Mindegyik előadásból, felszólalásból kiérződött, hogy a vállalatoknak első­sorban a rendelkezésükre álló saját fejlesztési alapból kell a 'feladatokat megolda­ni. Ezek a források azonban rendszerint szűkösek, az igények ezeknél lényegesen ' nagyobbak. Van viszont más lehetőség is. A kormány, felismerve az ,e területen meglevő feszültségeket, né­hány, évvel ezelőtt intézke­dett az anyagmozgatás kor­szerűsítését szolgáló anyagi eszközök biztosításáról. Így például, preferált hitel fo­lyósításával, vissza nem té­rítendő juttatással segíti a vállalatokat. Vagy megem­líthetjük a vasúti szállítmá­nyok gyorsabb kirakására ösztönző rakodásfejlesztési alapot, amely teleit a Köz­ponti Szállítási Tanács tit­kársága rendelkezik. Ez utóbbi forrásból a szállító és szállíttató vállalatok az elmúlt hat év során körül­belül 1.3 milliárd forint vissza nem térítendő támo­gatást kaptak. Így, a válla­latok saját hozzájárulásával együtt csaknem 3 milliárd forint értékű rakodásfejlesz- 1ési beruházás megvalósitá- sára kerülhetett sor. A kétnapos tanácskozáson sok szó esett a feladatokról, hiszen az eddigi eredmé­nyeket inkább biztató kez­detnek, semmint számotte­vő sikernek kell tekinteni, •elkönyvelni. Mint arról dr. Havasi Béla. a megyei párt­bizottság titkára megnyitó­jában említést tett, nagyon sok vállalatnál az optimá­lisnál lényegesen nagyobb az anyagmozgatásban ta­pasztalt élőmunkaráíordí- tás. Köztudott az is, hogy az egységrakományképzés, a konténeres szállítás seni ter­jedt még el a kívánt mér­tékben. Az üzemen belüli anyagmogatás ugyancsak el­marad a gyártástechnológia színvonalától. Nem egy he­lyen előfordul, hogy az új létesítmények beruházásá­nál az anyagmozgatásra szolgáló berendezések elha­gyásával igyekeznek takaré­koskodni. D öntően a vállalatokon múlik tehát, hogy a rendelkezésre álló eszközök ésszerű felhaszná­lásával milyen eredménye­ket tudnak felmutatni ezen a területen. E. L. & kert szolgálata Mikor mondhatjuk el egy kertről, hogy elkészült? Ta­lán soha! Mert a kert kez­dődik, alakul. növekszik, öregszik, megújul, s folyton- tolyvást változik. Mindig más, mint tavaly volt. Nincs két egyforma év a kert éle­tében, mint bármely más élőlény életében sincs. * Idén talán az uborka a legszebb. Indái ahogy behá­lózzák a fóliasátor légterét, olyan, akár a liánküszálta dzsungel, valahol az egyen­lítő táján. Csak úgy buzog benne a vitalitás. Az indák roskadnak a termés alatt. Budai félhosszú fajta, jó fajta — bizonygatja erősen. Akik ismerik a városnak ezt a részét, azok mondták, hogy a Komlóstetö az egyik leghidegebb pontja Miskolc- nak. Perjési bácsi is meg­erősít ebben a hitemben. Mint mondja, ill még. június elején is lehel fagyokra szá­mítani. Szerencsére ettől ma már nem kell tartania, sőt a nyár „ingujjra” vetkeztette a Nyárfa utca fóliasátrait is. — Ez már a harmadik termés, amit itt lát. Márci­usban hónaposretket és sa­látát neveltem, titána pa­lántákat, most meg láthatja is, paprika. paradicsom, dinnye díszük benne. Ezt a másik fóliasátorról mondja, ami közvetlen ott van az uboi'kás mellett. Az egész kert nem nagy terület — s talán ezért? — szinte minden talpalatnyi helyen zöldség, gyümölcsfa és szőlő zöldell. — ,4 Pünkösdhegyen van egy telkem is. Abba tizen­hat jonatánt. tizenkét meggyfát, húsz őszibarackot és szőlőt, cardinált, szőlős- kertek királynéját, musko­tályt. saszlát. hamburgi mus­kotályt telepítettem. Mind első osztályú fajta. Tagja vagyok a „Kék acél'' kert­szövetkezetnek ... Perjési László gyári nyug­díjas. immár két esztendeje Akkor csapott tel kertésznek s azóta egy. iskolában nem tanult szakmában lelte meg a nyugdíjas évek örömét. Kis szerszámok, nagy gondok A nyári mezőgazdasági munkák beköszöntővel a kis— kerttulajdonosok között nem­csak a növény termesztésről és az időjárásról esik szó. ha­nem egyre több észrevétel, sőt panasz hangzik el azok­ról a legegyszerűbb mezőgaz­dasági szerszámokról, ame­lyekből rnar évek óta gyenge a kereskedelem ellátottsága. Mezőkeresztesen az áíész iparcikkboltjában lapat egy­általán nincs, kapát 135 fo­rintért. kínálnak és a vásár­lók, ha meglátják az árát, azonnal visszateszik a polcra. — Import kapa. azéid ilyen drága —, mondják a bolt dol­gozói, és ha nincs magyar kapa, akkor kénytelenek eb­ből rendelni. Ásójuk van, de lemezből, ami nem megfelelő. Szerszámnyelekből is hiányos az ellátás. A mezőcsáti áíész-boltban is hasonló a helyzet. Itt nagy a kereslet kaszából, ami sze­rencsese kapható, csak épp nyél nincs hozzá. A vásár­ban lehet venni, háromszo­ros áron kínálják, és akinek szüksége van rá, kénytelen ■kiadni érte ezt az összegei. A kertészeti szakcsoportta­gokat még inkább foglalkoz­tatják ezek a gondok. Egy 5 lóerős kertitraktor a legmi­nimálisabb tartozékokkal 28 ezer forint. Az ár elég ma­gas, de a gépet így is már csak a 'jövő évben tudja a kereskedelem biztosítani. A szárazság miatt a növényzet fokozottabban igényli az ön­tözést, de öntözőcsövet nem lehet kapni. Jó minőségű met­szőollók sincsenek. Csupán e két nagyközség hiánycikkeit említettük, de ezek a kerti szerszámok, ön- iözőcsövek más helységek boltjaiban sem nagyon kap­hatók. (Csanálossi) — Tanfolyamokon ismer­kedtem meg a kertészkedés tudnivalóival. Most is tagja vagyok a Rónai kertbarát szakkörének, amelyet Kor­holt Gyula nyugdíjas megyei fökerlész vezet... A házikert, a Pünkösd-he­gyi telek kitölti minden per­cet. A növényápolás, a per­metezés, az öntözés, a toliak szellőztetése mindig adnak munkát. — Persze, hogy van anyagi hasznont belőle. Nem is ta­gadom. Szerződésem van az UNIÓ Afész-szel, a termes nagy részét nekik adom el. Jól járnak velem a szomszé­dok is. mert a kornyéket min­den tavaszon ellátom palán­tával. De egyiket sem mon­danám a kertészkedés legfőbb hasznának. Tudja, aki azért megy nyugdíjba, hogy utána csal,- pihenjen, az nem sokáig él. Nekem kell a mozgás, a munka, s kell. hogu lóssarti a munkám eredményét. <4r anyagi hasznon, az időtöltésen túl. e- a tevékenység nekem szellemi felüdüléssel. ió egészségei szolgál. Ez a kert talon legnagyobb szolgálata... (hajdú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom