Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

É5ZAK-MAGYAKORSZÁG 2 1977. június 15., szerda Ismét közös asztalnál Szovjet-oyngatnémet kiliiipiiiíszteri tárgyalások Világgazdaság ÚJ FELDOLGOZÓ ÜZEMEK A LENGYEL MEZÖGAZDA5AGBAN A SEMPERIT ÉS A GUMIABRONCS-PIAC PAKISZTÁN ELSŐ TRAKTORGYÁRA KÖZÉP-AMERIKA ÉS A MÜTRAGYAIPAR (Folytatás az 1. oldalról) A záróokmány magába foglal „politikai illemszabá­lyokat”, kimondja egyebek között a határok sérthetet­lenségét, felhiv az emberi jo­gok tiszteletére, és tiltja a beavatkozást egymás bcl- iigyeibc. A második főrész (népszerű kifejezéssel: a má­sodik kosár) a gazdasági problémákat tartalmazza, üd­vösnek tartja az akadályok nélküli kereskedelmet, ösz­tönzi a kooperáció minden formáját, földrészét átfogó közös tervek lehetőségeit so­rolja fel, együttes tudomá­nyos kutatásokra hív. A hu­manitárius kérdésekkel fog­lalkozó fejezet az emberi kapcsolatok fejlesztésével, a tájékoztatás javításával, a kulturális értékek és az ok­tatási tapasztalatok cseréjé­vel foglalkozik. Ezt a sokré­tű okmányt írta alá 1915 nyarán Helsinkiben a har­mincöt vezető. Ha eddig a múltat idéz­tük, tekintsünk most a kö­zeli jövőbe. A záróokmány előírta, hogy a résztvevők 1971-ben szervezzék meg képviselőik találkozóját és tárgyaljanak a kapcsolatok további javításáról, az együttműködés fejlesztéséről. Ez egyértelmű útmutatás. A szocialista országok azzal a szándékkal mennek Belgrád- ba, hogy ilyen szellemben tevékenykedjenek. Céljuk egyrészt 1 beszámolni arról, amit eddig tettek, a doku­mentum ajánlásainak valóra váltásáért, egy kosarat sem kihagyva, egyiket sem a má­sik fölé emelve. Másrészt, és talán ez a fontosabb: a nyu­Szovjet-amerikai konzultáció 'A Cjtus Vance amerikai külügyminiszter ez év már­ciusában Moszkvában tett látogatása idején létrejött megállapodás ^lapján a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok delegációi június 13-án Washingtonban konzultáció­kat kezdtek a nukleáris fegyverkísérletek teljes be­tiltásáról. A Szovjetunió kül­döttségét Igor Morohov, az állami atomenergiai bizott­ság első elnökhelyettese, az Egyesült Államok küldöttsé­gét pedig Paul Warnke, a fegyverzetellenőrzési és le­szerelési hivatal igazgatója vezeti. Kétoldalú konzultációkra kerül sor a nukleáris fegy­verek elterjedésének meg­akadályozásáról is. rPe-UtikaL MINILEXIKON Integráció (lat.) (nemzet­közi) gazdasági értelemben a gazdaság egyes ágazatai­nak, részeinek együttmű­ködése, egyesülése. Az in­tegráció a termelőerők fej­lődésének szükségszerű kö­vetkezménye, mivel a ter­melés óriási mérvű társa­dalmivá válása és specia- lizációja a kis országok gazdasági elzárkózásának megszüntetését, a nemzet­közi munkamegosztás fej­lesztését követeli meg. A tőkés gazdasági integráció a XI. világháború után kü­lönböző szervezetek létre­hozásában nyilvánul meg (Közös Piac, Európai Sza­badkereskedelmi Társulás). A szocialista országok kö­zött is szükségszerű az in­tegráció létrehozása, erősí­tése. Ennek politikai és gazdasági tartalma: az ér­dekek kölcsönös figyelem­be vétele, az egyenlőség el­ve. Célja: a gazdasági fej­lődés meggyorsítása, a szín­vonalkülönbségek csökken­tése. gáti partnerekkel közösen meghatározni, hogyan lehel­ne gyorsabban, jobban, át­fogóbban eleget tenni annak, amire Helsinkiben szerződ­tek. Szándékuk az, hogy Belgrad a kollektív tapasz­talatcsere színhelye legyen. Az utóbbi hónapok arról tanúskodtak, hogy számotte­vő nyugati erők nem egé­szen igy készültek a talál­kozóra. Ügy tervezgettek, mint akik panasznappá, a vádaskodások színterévé akarják tenni Betgrádot. Két irányzat — olykor egy kor­mányon belül, egy politikus gondolatvilágában is — két egymástól eltérő szándék birkózik Nyugaton. Az egyik, amely összecsapásokat és po­litikai győzelmet Belgrádtól remél, a másik, amely tud­ja, hogy ez semmi jóra nem vezetne, hogy Európa szá­mára nincs más ésszerű út, mint a békés együttműkö­dés. Van megalapozott re­mény arra, hogy ez utóbbi kerekedik felül a nyugati táborban, sok felelős állam­férfi nyilatkozatából ez a jó­zan szándék cseng ki. Most, a találkozó előkészí­tését kezdik cl Belgrádiján, az érdemi tanácskozás előre­láthatóan a kora ősszel in­dul meg. A várható alap­hangulatra, a légkörre azon­ban már az első napokban is következtetni lehet. A magyar küldöttek szocialista barátainkkal, szövetsége­seinkkel együtt azzal a szán­dékkal indultak a jugoszláv fővárosba, hogy a talíUlcozó egész földrészünk javát szol­gáló, az építő tapasztalatcse­re színhelye legyen. A belgrádi találkozó A jugoszláv / fővárosban ma kezdi meg munkáját a két évvel ezelőtt megtartott helsinki konferencián részt vett 35 ország képviselője azzal a céllal, hogy előké­szítse az ugyancsak idén — minden bizonnyal ősszel — kezdődő találkozót, amelyen a külügyminiszterek által kinevezett képviselők vesz­nek majd részt. Az előkészítő megbeszélé­sekre már Belgrad ba érkez­tek az érintett országok kül­döttségei. Ezeknek élén ál­talában nagyköveti rangban levő tisztségviselők állnak. A már ugyancsak Belgrácjban tartózkodó magyar küldött­séget dr. Petrán János nagy­követ, a Külügyminisztérium főosztályvezetője vezeti. Az előkészítő találkozó ün­nepélyes megnyitására — amelyet mindenfajta terror- cselekmény elhárítása érde­kében rendkívüli biztonsági intézkedések előznek meg — szerdán délelőtt a Száva nevet viselő, új belgrádi kongresszusi palotában ke­rül sor. A 35 ország kül­dötteit a jugoszláv kormány nevében Milos Minies, a kormány alelnöke, külügy­miniszter köszönti. Az Országos Béketapács mellett munkálkodó katoli­kus békemozgalom Borsod megyei választmányának negyvennél több tagja teg­nap, kedden ellátogatott me­gyénk egyik szép tájegysé­gére, a Bódva völgyébe. A nagyobbrészt magas ran­gú, katolikus papokból álló választmányi csoport megte­kintette a borsodsziráki ter­melőszövetkezetet, ismerke­dett az itt dolgozó emberek élet- és munkakörülményei­(Folytalás az 1. oldalról) Kedden délelőtt Moszkvá­ban folytatódtak a szovjet- nyugatnémet külügyminisz­teri tárgyalások. Hans-Diet- rich Genscher, az NSZK al- kancellárja és külügyminisz­tere a szovjet kormány meg­hívására hétion érkezett hi­vatalos látogatásra a Szov­jetunióba. Gromiko és Genscher hét­fői megbeszéléséinek napi­rendjén a kétoldalú kapcso­latok és az európai együtt­működés kérdései szerepel­tek. Kedden a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek kölcsönös csökkentése, a Közel-Kelet és Afrika prob­lémái álltak a tárgyalások előterében. Minden bizonnyal ezúttal sem marad el a szov­jet—nyugatnémet tárgyalá­soki egyik állandó témája: A sütőipari termékek fo­gyasztási struktúrája válto­zott az elmúlt években Óz- don, ugyanúgy, mint a me­gyében: kevesebb kenyér és több péksütemény, illetve cukrászsütemény fogy. Ezt az igényváltozást a Kazincbar­cikai Sütőipari Vállalat ózdi üzemegysége érthetően a sü­teménygyártás növelésével igyekszik kiegyenlíteni. Ugyanakkor . kenyérből is többfélét készítenek a meny- nyiség csökkenése ellenére is, így a választék jó. A mi­nőségről ugyanez nem min­dig mondható el. Az üzemegység gyakran kap közvetlen őrlés utáni lisztet, amiből nem lehet jó kenyeret sülni, de előfordul az is, hogy a liszt víztartal­ma magas, sütőipari érték- tartalma pedig alacsony. Mindezt onnan tudják, hogy saját laboratóriumukban rendszeresen ellenőrzik a be­érkező anyagokat és a kész­termékek minőségét is. Oly­kor előfordul az is, hogy a munkafegyelem, vagy a tech­nológiai fegyelem megsérté­se miatt átmenetileg gyen­gébb a termékek minősége. A berendezések is megle­hetősen korszerűtlenek, el­öregedtek. A kenyérgyári re­konstrukcióra hatvanmillió forintot fordít az ötéves terv idején a vállalat és a jelen­tős te\újítást úgy végzi el, hogy az ellátásban kisebb zökkenők se legyenek. A re­konstrukció terveit a Győri Tervező Vállalat készíti. Az új technológiával már eb­ben az évben ismerkedhet­nek a dolgozók: ideiglene-. sen Pécsett, Miskolcon a már üzemelő modern gyá­rakban bővíthetik ismeretei­ket. vei. Ütjük során számos, az Országos Műemléki Felügye­lőség által helyreállított, vagy helyreállítás alatt/ levő, Árpád-kori templomot te­kintettek meg. A program­ban szerepelt egyebek kö­zölt a szalonnal, az edelé- nyi, a boldvai református templomok megtekintése is. | Megnézték a szépséges kör­nyezetben levő Rakaca-ta- vat, bepillantást nyertek a VITUKI munkájába is. Nyugal-Berlin, amelynek kér­désében a szovjet álláspont jói ismert és határozott: be kell tartani az önálló jogál­lású városállam státusáról 1971. szeptember 3-án kötött négyoldalú megállapodás ren­delkezéseit. Moszkvai megfi­gyelők bizonyosra veszik, hogy a mostani külügymi­niszteri konzultáción szó lesz Leonyid Brezsnyev tervezett bonni látogatásáról js. „A Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatok terén vé­leményünk szerint még sokat lehet és kell tenni” — hang­súlyozta Leonyid Brezsnyev három hónappal ezelőtt a szovjet szakszervezetek XVI. kongresszusán. Erre szolgál­nak a jelenlegi szovjet—nyu­gatnémet külügyminiszteri megbeszélések. A kazincbarcikai vállalat­nak Özdon korábban két szakboltja volt, most három van. Ezenkívül a szolgáltató­házban levő finompékáru részlegben a kenyér és a sü­temények mellett egyéb, na­pi élelmiszerárukat is tarta­nak. A végrehajtó bizottság teg­napi ülésén megállapították, hogy a Kazincbarcikai Sütő­ipari Vállalat ózdi üzemegy­sége fontos feladatát, a vá­ros kenyérrel és péksüte­ményekkel való ellátását jól oldja meg. Ugyanakkor a re­konstrukciós munkák befeje­zésétől sokat várnak, első­sorban a minőség további ja­vulását. N. J. A lengyel Minisztertanács engedélyt adott hat új gyü­mölcs- és zöldségfeldolgozó üzem építésére, a hozzátar­tozó mélyhűtő berendezé­sekkel és hűtőtárolókkal együtt. Az építkezést 1977— 1981-re tervezik, s a befeje­zés után évi 150 ezer ton­nával több mélyhűtött gyü­mölcs és .egyéb készítmény kerül a piacra. A gyümölcs- és zöldség- készítmények Lengyelország legnagyobb exporttételei "kö­zé tartoznak. Az a veszély fenyegeti azonban, hogy a jövőben nem lehet kihasz­nálni a kínálkozó exportle­hetőségeket, ha .a feldolgozó kapacitást nem bővítik kel­lőképpen. Gyümölcsből ta­valy 45 százalékos hozam- növekedést értek el és emiatt a feldolgozóipar szorult helyzetbe került: a1 betakarí­tott mennyiségek és a fel­dolgozó kapacitás nem állt arányban. A Semperit, az osztrák gu­migyártó konszern bosszú le­járatú együttműködési meg­állapodást készül kötni az NDK Chemie Export—Im­port külkereskedelmi válla­latával. A konszern vezér- igazgatója elmondta, hogy NDK-beli műgumi és vegyi- anyagok cseréjéről van szó különféle Semperit-gyártmá- nyú speciális készítményekért és know-how-jukért. A cég borúlátóan ítéli meg a gu­miabroncsok világpiaci hely­zetét. Az autógumi-eladások volumene ugyanis még min­dig mintegy 10 százalékkal elmarad az 1972—73. évitől. A Semperit-termékeknek mintegy felét exportálják, sőt a kivitel| aranya a dub­lini gumiabroncsgyár szállí­tásaival együtt eléri az 52,5 / Az állami tulajdonban le­vő Tractor Corp. o£ Pakisz­tán megállapodott a Massey Ferguson Ltd. angliai leány- vállalalatávai. hogy 80 mil­lió doilár befektetéssel trak­torösszeszerelő gyárat léte­sítenek az országban. Ez lesz Pakisztán első ilyen üzeme. A gyártást évi 10 ezer trak­torral kezdik meg és négy év alatt 15 ezer darabra fej­lesztik a kapacitást. A terv­be vett traktorhoz a negye­dik évben már az alkatré­szek 80 százalékát belföldón akarják előállítani. A gyár létesítésére többen tettek ajánlatot, köztük az olasz FIAT is. A Massey Ferguson mellett az döntött, hogy az általa gyártott trak­torokból már. körülbelül 25 ezer dolgozik az ország te­rületén. A közép-amerikai államok gazdasági miniszterei nemré­giben megtárgyalták azt a vizsgálati jelentést, amelyet a közép-amerikai technoló­giai kutatóintézet, egy kö­zép-amerikai pénzintézet és az NSZK szakértőinek egy csoportja közösen készített el a regionális műtrágyaipar fejlesztési feladatairól. Fog­lalkozott a jelentés a regio­nális műtrágyapiac várható fejlődésével is. Eszerint a kereslet 1985-ig annyira emelkedik, hogy akkor már kifizetődik 594 ezer tonna ammónia és 495 ezer tonna karbamid előállítása. Ehhez járulna még az összetett műtrágyák gyártására már meglevő kapacitások bővíté­se évi 495 ezer tonnára. Mi­után az érdekelt kormányok döntést hoznak, megkezdik az iparág kiépítésének részletes megszervezését. A beruházá­sok megvalósítása a külön­böző változktok figyelembe­vételével összesen mintegy 300—400 millió dollár befek­tetést 'igényel. százalékot. Á vendég vendégkönyvéből Elhangzott a zárszó, a mezőkö vesdiek dísz­előadással búcsúztak a miskolciaktól, a me­gyeszékhely sportcsarnokában már bontják a kiállítás paravánjait, csomagolják a sok­sok látnivalót. Vége a vendégségnek ... Vendégségnek — így mondjuk, holott egy hétig mi, érdeklődők., látogatók, miskolciak és Miskolcra látogatók — mi voltunk ven­dégei megyénk legfiatalabb városának. Ré­szesei mindannak a látnivalónak, szépség­nek és gazdagságnak, amit ez a kiállítás elénk tart. Ha. számba akárnánk venni, ki mindenki tért be a városi sportcsarnokba ezen a hé­ten, kicsit zavarban lennénk. Miskolciak jöt­tek elsősorban, de a megye más településein élők közül is sokan hagytak ott névjegyüket a vendégkönyvben, egy-egy köszönő, biztató szót írva. Volt, aki egyedül jött nézelődni, volt, aki családjával. Jöttek kollektívák, is­kolai csoportok, kirándulók. Jó érzéssel. ol­vashattuk a szocialista brigádok — nem ke­vesen voltak — üdvözlő sorait, elsősorban azokat, amelyek a Mezőkövesden hasonló munkát végző kollégáik termékeit dicsértél biztatták további eredményekre. És jöttek a megyehatáron túlról is solcan. Dunántúlról a MEZŐGÉP Vállalat mernyei gyáregységé­nek dolgozói, és Veszprém megyéből egy tu­rista. Ű irla az alábbiakat: „Nagy örömöm­re szolgált, hogy megláthattam ezt a gyö­nyörű kiállítást. Itt ebből is meglátható, mit fejlődtünk 32 év alatt. Mi, akik 1045-ben kezdtük építeni ezt az országot, ma már megöregedve, de büszkén tekinthetünk visz- sza az elmúlt évtizedekre. Köszönet érte a kiállítóknak” ... „.4 kiállítás nagyon tetszett, igaz, ez sab­lonos szöveg, ennek, ellenére az első mon­datom.maximálisan helytálló” — írta le egy másik látogató, s bizony, ha végígböngész- szük a kiállítás vendégkönyveit, sok ilyen „sablonos” bejegyzést találunk: „színvona­las, ízléses, tartalmas, elragadó, szép, csodá­latos”... Jöttek — hogyne jöttek volna —, azok is, akik .Mezőkövesden születtek ugyan, de'ké­sőbb máshová vitte őket a sors. Jöttek most emlékeikkel, szembesíteni múltjukat a jer. lenleg is szülőhelyükön élők mindennapjai­val. Jöttek szeretettel és kíváncsian, és hogil hogyan távozlak, arra is találunk adatéitól.' „Ha , látóin szülővárosom művészetét, büsz­keség tölti meg szívemet” — írta egyikük, s hasonlóan cseng egy másik mondat is: „A kiállítás láttán megerősödik bennem, hogy büszkén vallhatom magam mezőkövesdinek”, - Jött persze olyan látogató is, aki nem járt még a bemutatkozó városban, most azon­ban a gazdag élmények elhatároztak ben­nük': „ ... és hamarosan meglátogatjuk a vá­rost” ... Amikor a kiállításra érkezők beléptek <t sportcsarnokba, néhány méteren belül írá­sos dokumentumokból összefoghatták Mező­kövesd egész . történelmét. Nevét először 1275-ben említik oklevelek — olvashattuk —, ekkor még a tatárdúlás nyomán, puszin .település. Mátyás király 1464-ben ,,Mezővá­rosi szabadalomlevelet*' ad Mezőkövesdnek, e fejlődésének azonban a török hódoltság végét vetett. Csaknem elnéptelenedik a te­lepülés. A XV111. században nagyállattar­tásra épülő életforma alakítja a település arculatál, amit átformálnák a legelőlerüle- tek folyamatos feltörése folytán kialakuló megélhetési formák. Ezek révén jön létre, a még a század első felében is meglevő,'sum- másság... A felszabadulás utáni élet. már jelenkori történelem. Az ötvenes években megkezdődik a település arculatát és as em­bert egyaránt formáló iparosodás. És már ott állunk, az évszázadokat bejárva a má­nál, elöltünk a várossá nyilvánítási okié­iról ...: „ ... ezentúl Mezőkövesd várost meg­illetik mindazok a jogok,, amelyeket a Ma­gyar Népköztársaság törvényei a városok részére biztosítanak. Budapest, 1973. április 27.”. Azt. hogy hogyan sáfárkodtak a város la­kói,, vezetői a kapott jogokkal — nagyszerű­en mulatta meg a kiállítás. Ezért is. olckat írhatta az egyik látogató a vendégkönyvbe! „Érdemes élni a közösségért, dolgozni olU ahol az emberek: munkája, elöhaladása ilyen szépen tükrözi a fejlődést, mint ez a kiállí­tás.” A megnyitói köszöntő után. most mH mondhatunk? Köszönjük... (tenagy) Katolikus papok A Bódva völgyébe! Napirenden: Az ózdi sütőüzem munkája Ülést tartott az ózdi tanács végrehajtó bizottsága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom