Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-14 / 138. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG^1 1977. június 14., kedd wtiKsaasasaoczss A képernyő előtt Beszéljük meg! — Megújulás - játékok Másodszor jelentkezett a képernyőn az úttörő-riporterek „interpellációs” műsora. Ez alkalommal Pozsgay Imre kultu­rális miniszter es Berecz János, az MSZMP Központi Bizott­sága külügyi osztályának vezetője ült a tizennégy évei; gye­rekek közé. hogy kérdéseikre válaszoljon. Az első, a március 19-én sugárzott Beszéljük meg! — ez. a sorozat címe — ugyancsak meglepett a gyermekek talpraesettségével, gátlás­talan őszinteségével, tudnivágyásával. A második adásban is szóba hoztak néhány olyan témát, ami nemcsak az ö korosz­tályuk gondja. Például az alkoholellenes propaganda és az alkohol kínálata közötti ellentmondásokat, az új lakótelepek kulturális létesítményeinek hiányát, a környezetvédelem, illetve a természetes környezet pusztulásának ügyét, a, rossz hangulatot szító megjegyzéseket, a fiatalok csúnya beszédjét, a nemzetközi leszerelés kérdését, meg a protekciót, ami — az egyik gyermek megfogalmazása szerint — a borravalónál is súlyosabb társadalmi betegség. Egy kislány arra kérte a két magas rangú vendéget, hogy ne legyenek diplomatikusak, őszintén válaszoljanak, őszinteségben egyik oldalról sem volt hiány, s ha akadt is kérdés, amelyre a válasz nem volt ki­elégítő, nem a részvevőkön, hanem a dolgok természetén múlott. S ilyen téma — mint a fenti vázlatos felsorolásból is kitűnik — nem egy akadt. A Beszéljük meg! változatlanul érdekes, izgalmas. A műsorfüzetben ifjúsági, illetve gyermek- műsorként hirdetik, pedig érdemes felnőtteknek is felfigyelni rá, illetve a benne jelentkező gondolatokra.-* Megújulás címmel fél órára a Diósgyőri Gépgyárba kalau- jolt el egy riportműsor. Az igen nagy létszámú riporteri járda azt járta körül, miként hasznosítja a gyár a Magyar Memzeti Banktóikapott többszázmilliós hitelkeretet, az ennek •elhasználása keretében felfejlesztett kábelgépgyártás miként 'runkcionál, milyen a termékek minőségének megítélése stb. Mi, akik itt élünk a gyár közelében, meglehetősen keveset udunk termékstruktúrájának alakulásáról, exporttevékeny- iégéről, egyebekről. Érdekes volt hát bepillantani a nagy iirü gyár cletebe. A riport, illetve riportláncolat igen érzék- etes képet adott a választott témáról, szerkezete roppant eszes volt, a témához illően szinte fogaskerékszerűen kap- solódtak egymásba a riportok, interjúk, amelyekből mozaik- zerűen alakult ki az összkép. (Érdemes megemlíteni, hogy nem- sak a magas beosztású gyári mérnök volt egykor tanítványa a negszólaltatott Terplán Zénó professzornak, hanem a ripor- erek közül is kettő: Lódi György és Puch Tamás.) Kár, hogy riport kezdetét és végét túl „drámaira” fogták, a tudni- alókat váltóit riporterek közölték, igy kicsit teátrálisnak ha- ptt; a másik hisebb hiba, hogy akkor is zúgó gepek közölt ieszélgettek, amikor azt semmi sem indokolta.-* Szívesen írtunk volna elismerő sorokat a hét egyetlen azai tévéjátékáról, de erre nincs módunk. A Dávid Teréz •ta és Gaál Albert rendezte Időzített boldogság — sajnos — smmi elismerésre nem adott lehetőséget. Jó szándékú, tanító élzatú történet meggondolatlan szerel mi kapcsolatról, házas- ígról, szülői meg nem értésről, egyebekről, közhelyszerű leseszövéssel, csikorgó fordulatokkal, meggyőző erő nélkül. . játék alapanyaga rovására írható, hogy rendező, színész gyaránt osztozni kénytelen a fiaskóban. Nem adott több örömet Leo Fall Az elvált asszony című perettjének „zsugorított” változata sem. Az Operett dióhéj­án című sorozatban látott játék — Félix László rendezésé- 3ii — kitűnő operaénekesekkel és egy-két más színésszel cárt valamit a látványos nagyoperett értékeiből a képernyő 31'etei közé átmenteni. Kevés sikerrel. Énekeseink — ebben i esetben — azzal a minimális színészi teljesítménnyel is lósok maradtak, ami egy ilyen jellegű játékban kívánatos, néhány szép énekszámot nem keretezte egyenértékű játék. gyébként is — s ez nemcsak erre az operettre vonatkozik ■ az operettek jogosultsága és népszerűsége az énekszámok­ul. szólókból, párosokból, karénekből, látványos táncokból, megjelenetekböl. derűs, mozgalmas játékból adódik. Ha a óhe.iba zsugorítás kedvéért ezek nagy részét elhagyjuk, az yenfajta operettjátszás is megkérdőjelezhető. ■ Varietéi-műsorral is szolgált a hét. őfelsége, a nő volt a me a Kamara Varelé stúdióbeli vendégjátékának. Ha a íretjáték érthetetlen és felesleges is volt, néhány kitűnő ■tislaszám. Gyurkovics Zsuzsa Piaff-száma, Angyal János bb paródiája jó ízeket adott a szombat esti hetven percnek. Benedek Miklós SÁROSPATAKON, AZ ÁFÉSZ BÚTORBOLTJÁBAN június 6—július 6 között Ebben az időszakban a 20 ezer forint összeget meghaladó vásárlásból 20 SZÁZALÉK ENGEDMÉNYT NYÚJTUNK! SZEKRÉNYSOROK 20 SZÁZALÉK ÁRENGEDMÉNNYEL! ÁFÉSZ SÁROSPATAK |Ma este eíőször Muzsikáló udvar A miskolci Művészeti és Propaganda Iroda az idén is megrendezi népszerű Muzsi­káló udvar koncertsorozatát a Kossuth utca 11. szám alatt, a Kossuth Művelődési Ház zárt udvarán. Az idei sorozat ma 1.9 órakor Bach- esttel kezdődik: a Miskolci Bartók Kórus. a Liszt Fe­renc Tanárképző Főiskola kamarazenekara, Németh Zsuzsa, és Fülöp Attila ének­művész, Tözsér Dániel fu­volaművész, Szak Péter (csembaló) közreműködésével, Reményi János vezényleté­vel mutatja be Bach III. és V. Brandenburgi versenyét, a h-moli szvitet, valamint a Komm, du süsse Todesstun­de című művét. A Muzsikáló udvar továb­bi prógramjában július 12- én a Miskolci Vonósnégyes, augusztus 9-én pedig a Ka­láka együttes ad hangver­senyt. Tizedik kötetként A Gondolat Kiadó a Közei­mül iban, az ünnepi könyvhét kiadványainak sorában adta közre Nagy magyar írók című tanulmány sorozatának tizedik köteteként Pomogáts Béla nagy­szabású munkáját Radnóti Mik­lósról. Radnóti tragikus halála — meggyilkolása — volt halha­tatlanságának kezdete. Ma a leg­olvasottabb XX. századi költő­ink közé tartozik, életműve az evek múltával egyre jobban fénylik, kora tragikus sötétjéből kiragyogtalva a gyöngéd és tisz­ta emberi érzések, a köznapi dolgok gazdag, igezetes szépsé­gét. Pomogáls Béla fiatal irodalom­történész Radnóti Miklós klasz- szikus harmóniájú költészetéhez méltó módon, teljességre töre­kedve, az életrajz és a művek párhuzamosságában tárja fel és bizonyítja be, mit jelent Radnóti a magyar és az európai költé­szetnek. A két.százharminc olda­las kötetet számos, Radnóti éle­tet idéző fénykép, .kéziratmáso­lat teszi teljesebbe. Nem érdek­telen az^t sem megemlíteni, hogy az értékes tanulmány nepszerü- vélételct segíti az olcsó kiadás és a — mostanában könyveken ritkán feltüntetett — magas pél- dányszám. Dolgozókat alkalmaznak A Fclsózsolcai MEZŐGÉP Vál­lalat miskolci munkahelyre ke­res 2—3 éves tervezői gyakor­lattal rendelkező okleveles gé­pészmérnököt, gyártmányfejlesz­tői munkakör betöltésére. Jelent­kezés a vállalat személyzeti osz­tályán, Fclsözsolca, Állomás u. 5. szám. Lenin város. Mezőkövesd, özd, Kazincbarcika városokban lakos­sági méretes tevékenységre fér­fi- és női szabó szakmunkásokat felveszünk. Jelentkezés: MÉ- RUSZ Miskolc, Déryné u. 16. sz. A Lchi Állami Gazdaság léin kerületébe pályázatot hirdet két fő állattenyésztési agronómus munkakör bctötöltésérc. Fizetés a M/1977. (III. 21.) MÉM számú ren­delet szerint. Lakást biztosítunk- Jelentkezés a gazdaság személy­zeti vezetőjénél. Lch. Kossuth u. 4. Telefon: Rásonysápbcrcncs 1. A selyelji „Virradat” Mgtsz, felvételre keres főkönyvelőt. Fi­zetés megegyezés szerint. Jelent­kezni lehet írásban, vagy szemé­lyesen a tsz-elnöknél* A Napjaink megméretése M int beszámoltunk róla, • a Borsod megyei Köz­művelődési Bizottság legutóbbi ülésén megvitatta a Napjaink című irodalmi és kulturális folyóirat helyzetét és tevékenységét. Tekintet­tel arra, hogy a tizenöt éves jubileum alkalmából április elején mi is értékeltük a másfél évtizedes munkát, nem volt érdektelen össze­hasonlítani a mi korábbi megállapításainkat az emlí­tett testület állásfoglalásával. De szükséges néhány gondo­latot feljegyezni az állásfog­lalás alapján azért is, mert / a Napjaink a közeljövőben formátum változás előtt áll, s ez lényeges tartalmi válto­zást is fog hozni, tartalmi előrelépéssel is jár, ugyan­akkor igen élesen veti 1'el a folyóirat terjesztésének már akut gondjait, valamint a változás után jelentkező ter­jesztési feladatokat, A társadalmi testület ál­lásfoglalása rendkívül pozitív volt. Mint az írásos előter­jesztés, a sokrétű vita és a feladatokat tartalmazó aján­lás alapján Bujdos János, a megyei tanács elnökhelyette­se, a közművelődési bizott­ság elnöke összegezte, a lap­nak igen jelentős a társa­dalmi-közéleti szerepe, mar­káns a politikai elkötelezett­sége, helyes álon jár; nép­ben, nemzetben gondolkodik, nem provinciális; tevékeny­sége magas színvonalú, a pártosság, a szocialista elkö­telezettség és a realista el­kötelezettség a jellemzői; fo­lyamatos munkájában a jó munkatervezést a jó megva­lósulás követi; értékes ha­gyományt teremtett a tokaji írótábor életrehívásával, saz ma már az országos irodal­mi elet eseményének számít; jók a lap vitasorozatai, még akkor is> ha egyik-másik közleményével vitázni lehe­tett, és igen helyesek továb­bi tervei. E toVábbi tervek közül a a legfontosabb, amiről Papp Lajos főszerkesztő igen rész­letesen szólt és fentebb mi is említettünk: a formátum megváltozása. Az elképzelé­sek szerint a megyei szin­ten már elfogadott és or­szágos megerősítésre váró tervnek megfelelően 1979. január 1 -töl a Napjaink nem a jelenlegi, hajtogatott új­ságformátumban jelenik meg, hanem folyóirat alakban, nagyjából a Kritika, a Ma­gyarország és más hasonló lapokkal egyező formában, negyven oldalon. A jelenlegi formátum a szerkesztés kor­látja már régóta, és mindin­kább gátja a továbbfejlesz­tésnek. A lap. amely már be­bizonyította, hogy gyakorla­tilag Miskolc és Borsod ,.be­kötő útja” az országos iro­dalmi eleibe> a formátum megváltoztatásával új távla­tokat nyit meg önmaga, a patria irodalmi élete előtt, ugyanakkor igen sok felada­tot is magára kell, hogy vál­laljon. Hiszen a íorrriátum- változás nem egyszerűen a lap külső képének megvál­tozását jelenti, hanem tartal­mi előrelépésre is alkalmat ad, olyan rovatok, műfajok jelentkezhetnek a lapban, amelyekre eddig nem volt mód; más lesz vele szemben az elvárás, más tartalmi kö­vetelmények jelentkeznek, általában egy megújuló Nap­jaink kell. hogy január el­sejétől az olvasok kezébe ke­rüljön. Mind az írásos, mind a szóbeli előterjesztésben, nem utolsósorban a felszólalások mindegyikében súlyos gond­ként került szóba a lap ter­jesztésének elavult mecha­nizmusa, sokféle nehézsége. Szükségtelen talán részlete­sen ismertetni itt az elhang­zott kifogásokat, a terjesz­tésben illetékesek munkáját ért kritikai észrevételeket, sokkal fontosabb az előrete­kintés. A Napjaink csak ab­ban az esetben töltheti be maradéktalanul a rá váró feladatokat, tehet eleget az ezen a fórumon is megfo­galmazott kívánalmaknak, ha még szélesebb olvasóbá­zisra támaszkodik, és az al­kalmi vásárlókon kívül sza­porodik az előfizetők száma. Elsősorban az egyéni előfi­zetőké, nem a közületeké. A jelenvoltak több hasznos ja­vaslatot tettek ennek érde­kében. és kialakult egy olyan álláspont, hogy bizonyos tár­sadalmi szervezéssel kell út­jára indítani az újjászülető lapok Ez ugyan még néhány hónap múlva jelentkező gond. de nem árt már előre íigyelmeznünk rá. A mi a tartalmi kérdése­ket illeti, a közműve­lődési bizottság megál­lapításai rendkívül kedve­zőek. Ügy tűnik, a Napjain­kat érdemes lenne talán, többször is reflektorfénybe állítani, hogy erényei előtűn­jenek, mert a szürke hétköz­napokon meglehetősen szüle körben esik csak róla szó. s mintha minden jó tulajdon­sága ellenére ma még nem töllené be olyan széles kör­ben művészeti-közművelődé­si szerepét, mint be kellene, hogy töltse, éppen a már említett terjesztési okok mi­att. A most kapott testületi elismerés, az, új formában való jelentkezés és azt meg­előzően, a várható terjesztési munkálatok bizonyára segí­tenek majd a szélesebb köní megismerésben; abban, hogy ne csak a viszonylag sző­kébb, az irodalomhoz köz­vetlenebbül kapcsolóló olva­sóréteg, hanem valóban tá- gabb pátriánk bővebb kö- zönségrétegeinak lapja legyen a Napjaink. (bonért ck) A BORSOD MEGYEI VÍZMÜVEK ÉRTESÍTI KEDVES VENDÉGEIT, HOGY a mezőkövesdi és a sárospataki strandfürdőkön június 15-töI megkezdődik a népszerűvé vált teievíziinézéssel egybekötött esti IrSzés Mezőkövesden színes tv: vasárnap és hétfő kivételével! MINDENNAP 19.15 ÓRÁTÓL 22.30 ÓRÁIG Sárospatakon színes tv: kedden, csütörtökön és szombaton: 19.15 ÓRÁTÓL 22.30 pKÁIG Félreértés elkerülése végett közöljük, hogy a nappali strandolok számára reggel 8.30 órától este 6 óráig a mezőkövesdi strandfürdő mindennap, a sárospataki hétfői napok kivételével nyitva tart \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom