Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-02 / 128. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 3 r r •• UJIHSZULETIK i i Tizennyolc évvel ezelőtt, amikor termelni kezdtek a Beton- | és Vasbetonipari Művek Miskolci Gyárának bodrogkeresz- i túri telepén, csupán egyetlen termékfajta, a falazóblokk | készült itt. Ebben majd’ tizenöt évig — eltekintve a kisebb i módosításoktól — nem történt változás. A TELEP PROFILJÁBAN Uapvető fordulat 1973-ban következett be. Az üzemet újabb, a kislakás-építkezést Segítő elemek gyártásával WzLák meg. A kollektíva a l'iegnövekedett feladatokat is 4 régi körülmények között oldotta meg. Beruházásra akkor nem volt lehetőség, az újabb munkafolyamatokat úleiglenesen kialakított üzcm- teszeltbe telepítették a hely *züke miatt. A vasvázak sterelését végző asszonyoknak például már csak a garázsban. jutott hely. Az ő helyzetük azonban még mindig „irigylésre méltó” ahhoz 4 negyven munkáséhoz kétest, akik — dacolva az időjárással —, szabadtéri gyártósor mellett dolgoznak. Ám 4 telep 240 tagú munkásgár- úája a mostoha munkakörülmények ellenére is becsülettel állt helyt. Tavaly példá- úl 113 millió forint termelési értéket állítottak elő, ami harpiincmillióval több, mint 4 telep ftét évvel ezelőtti termelése volt. Az üzem 4gyébként évek óta az első helyen áll a miskolci beton- hyár három telepe között fővé munkaversenyben. Sőt, a hodrogkeresztúriak adják a “Vm Miskolci Gyára terme- ésének csaknem 40 százalékát. — Éveken át olcsó munkahelyeken termeltünk — jegyzi meg Rohály József telepvezető —, s a vége az lett, hogy éppen a legjobb dolgozóink közül bizony sokan itthagyták az , üzemel, utóbbi két évben negyven tunkás számolt le... —. Milyen elképzeléseik tannak a jövőre? — Szeretnénk, ha ismét jáyan „rangja” lenne az úíemnek, mint régen, ha most is olyan szívesen jönnének ide dolgozni, mint egykor — válaszolta a telepvezető. — Ezért olyan be- faházási terveket készítettünk, amelyeknél döntően a 5tociálj>olitikai szempontokat Vettük figyelembe. ■— Már hozzákezdtünk a beruházás előkészítéséhez — mondja Korompai Iván, a ®Vm Miskolci Gyárának főmérnöke. — A földmunkákat már megkezdtük: mintegy 30 ezer köbméter földet kell megmozgatnunk az alapozáshoz. Terveinkben egy kor- 5zerü gyártócsarnok és egy fhhez kapcsolódó olajtüzelésű kazántelep kialakítása ^terepei. Az új üzemcsarnokba kerül majd a szabadtéri gyártósor, s itt kap helyet a Vázszerelő műhcl” is. Újszerű, s figyelemre méltó a beruházásnál, hogy 'mind a tervezést, mind a kivitelezést saját erőből oldják meg. . . —■ .............. ............. — Ezt két szempont indokolja — mondja a főmérnök. — Egyrészt a költségmegtakarítás, másrészt a beruházási munkálatok fontossága. Szocialista brigádvezetőink nemrég tanácskozást tartottak, amelyen vállalták, hogy részt vesznek a kivitelezésben — ha kell, akár szabad idejüket sem sajnálják. — Termelésfelfutással szá- molnak-e? — Természetesen — vészi át a szót a telepvezető. — A termelésnövekedés elsősorban abból adódik majd, hogy a jobb munkakörülmények lehetővé teszik a termelőerők és a termelési eszközök jobb kihasználását, a termelékenység fokozását. A korszerűbb munkakörülményektől sokat várunk: az új szociális létesítmények, az új üzemorvosi rendelő is bizonyára sokat sfegít majd. többek között a táppénzes betegnapok számának csökkenésében. — Az üzemben azt beszélik: a beruházás megvalósítása előtt újabb intézkedéseket hoznak a fizikai munka könnyítésére. — Gyárunk műszaki kollektívába terveket készített a szállítási és rakodási munkák gépesítésére, korszerűsítésére. Olyan terveket dolgoztunk ki, ametyek lehetővé teszik mind a fizikai munka megkönnyítését, mind pedig a szállító-rakodó munkások létszámának csökkentését. Ezzel egyidejűleg megold iúk termékeink európai szabványnak megfelelő rakodólapon történő továbbítását is. — A bodrogkeresztúri telep dolgozói közül még mindig sokan panaszkodnak a nagy por miatt. — Éppen a napokban kértük a sátoraljaújhelyi városgazdálkodási vállalat segítségét — újságolta Rohály József. — Megígérték: speciális porszívóautókkal kísérleteznek maid a telepen. Ha beválik, szerződést kötünk velük. A FEJLESZTÉSI TERVEK, a jó kezdeményezések mindenképpen reális alapot teremtenek ahhoz, hogy a telep dolgozói az idén is maradéktalanul eleget tegyenek a velük szemben támasztott követelményeknek. Nem kevesebb, mint négyezer családi ház felépítéséhez szükséges falazóblokkot, s ugyancsak tetemes mennyiségű ipari csarnokszerkezetet vár a lakosság, és a népgazdaság a BVM Miskolci Gyárának bodrogkeresztúri telepétől. —dévald— Uj bugatoló 14 milliós fejlesztés ai ÓKÜ-ben Az özdi Kohászati Üzemek durva-hengerművében közel 14 millió forintos költséggel két új bugaletolót építettek. Az új berendezések működtetésével lehetővé válik a közelmúltban átadott rúd-drót- hengermű tervezett gyártási Programjához szükséges folyamatosan öntött buga mellett, évi 10—15 ezer tonna hengerelt buga előállítása is. A nagy kapacitású rúd-drót- hengermű félkész termékkel valo ellátása ezáltal folyamatosabbá válik, emellett új anyagfajták előállítását is segíti az új bugaletolók elkészítése. A jó munkaszervezés eredménye, a szocialista brigádok tevékenységének a bizonyítéka, hogy a vállalat számára fontos beruházást a tervezett határidő előtt egy hónappal fejezték be. Az új berendezéseket május 31-én, kedden., a délelőtti órákban állították az üzemszerű termelés szolgálatába. r Sebe Gáspárné a mágneses kapcsolókba a vasmagot szereli az Autóvillamossági Felszerelések Gyárának mezőkövesdi üzemében. Fotó: Laczó József Karbantartás a kötélpályán Fotó: Kozák Péter Paripa viszi az anyagot — Közel van az otthonom. ■ma ártabánya nevét sokan ismertek egykoron, mert kitűnő tói és viszonylag jól keresek. f§ minőségű szenet bányásztak itt. A szénkincs' elfogyott ötforintos órabérrel kerültem és Márta bánya neve is megkopott egy kicsit. Kopottak ide, ma 9,60-at keresek órán- a régi bánya ma is álló épületei, magról nőtt akácok növik ként, pedig nemrég jöttem be a terepet, félvad sárgarózsa virít az aktra bejáratánál... vissza gyermekgondozási szájíz elhagyatoltság azonban csak látszólagos, a hasznosítható badságról... terület minden négyzetméterét kihasználják itt: Martabánija — Minket, kismamákat, ismét virágkorát éli. megkímélnek a délutáni mű. :;A y : MÚMNUUYÍN? A Miskolci Vasipari Szövetkezet — részint várospolitikai érdekekből — 1969ben bérbe vette Mártabányát Egy régi, mindössze harminc főt foglalkoztató üzemét számolta fel, hogy egy nagyobb^ mérvű vállalkozásba kezdjen az elhagyott bánya helyén. A miskolci nők akkoriban még elhelyezkedési gondokkal küszködtek; nem kellett nagy reklámot csinálni az üzemnek, hogy a létszám négyszeresére növekedjék. Most, amikor a munkaerő-tartalékok kimerülőben vannak, a mártabányai üzem termelő létszáma is 85 főre csökkent A termelési eredmények grafikonja ennek ellenére felfelé ível. A kitűnő piackutató tevékenység, a rugalmas termék- váltás mindig előnye volt a szövetkezetnek. Ennek a légkörnek köszönhető a mártabá- nyán produkált évi huszon- egynéhány millió forintos — és egyre növekvő — termelési érték is. Nyolc évvel ezelőtt, sőt még egy éve is a patkány- fogó volt a fő termék. A világ sok-sok városában hasz. nálták a mártabányai patkányfogókat, több éven át nagyszerű exportcikknek bizonyult. Aztán '■omlott a „dol- lárkihozatal”, a szövetkezetnek jobban megérte, ha épít Nigériában egy olyan gyárat, amely patkányfogókat gyárt. Természetesen jóelőre tudták, hogy a nigériai gyár rontja majd a cikk piacát Éppen ezért felkészültek a termék- váltásra. 1975-től kizárólag dobozoltat gyártanak Mártabányán. Egy. kilós, ötkilós, huszonöt kilós festéke« dobozokat és tizki_ lós sajtosakat. A vegyiparban és a tejiparban rangot vívott ki a mártabányai termék. Itt készül a Tiszai Vegyikombinát, a Budaiakk és számos vegyipari szövetkezet csomagolóanyagának nagy hányada. Konkurrencia úgyszólván nincs, Győrben és Zalasaent- g'róton gyártanak még dobozokat, de más méretben. A Mát- ravidéki Fémművekben • is gyártottak, de a Miskolci Vasipari Szövetkezet ez év elején átvette a szögletes festékes. dobozok gyártását. A piaci helyzet kitűnő, a termék elhelyezése egész éven át biztosított ... A gond éppen az, hogy nem mindig sikerül a meglevő technológiával kielégíteni a megrendelők igényeit. Hogyan kell dobozt gyártani? Annyira periférikus ez a gyártmány, fiogy még gépeket sem készít hozzá a hazai ipar. Egyszer mar elhasznált gépekkel, félautomatákkal dolgozik az üzem. A „nagyfokú gépesítés” - tavaly kezdődött, amikor a siroki Lemezipari Müvektől megvásároltak minden olyan nullára írt gépet, amely itt hasznosítható. A szövetkezet, műszaki gárdája, a szerszámkészítők nagy energiát fektettek az elavult gépek felújításába. átkonstruálásába, üzembeállításába. Sikerült ez a munka, és ma csaknem kétmillió doboz kerül ki innen evente. Az üzem dolgozói elégedettek munkahelyükkel. — Nem éppen esztétikus a környezet, de a munkatársak jók, a légkör családias ... szaktól. . . — Itt dolgozik a lányom is, nem hoztam volna ide, ha rossz lenne a véleményem ... — Azelőtt kertészetben dolgoztam. nehezebb körülmények között. Most kétezemé- gyet viszek haza ... — Ügy hallottuk, új üzemet épít a szövetkezet... Ilyen a forrasztó üzem munkásainak: Béres Istvánnak. Malinak Sándoménak, Rapcsik Istvánnénak, Csizmadia Andrásnénak a véleménye. Abban is megegyeznek, hogy olykor szinte lehetetlenné válik a munkájuk; gyakori ugyanis az erős áramingadozás, és ha csökken a villanyenergia. erősebben kell nyomni a pákát és a legnagyobb igyekezettel sem lehet elérni az egyéni teljesítmény maximumát. A hibák gyors orvoslására nincs mód. mert ésszerűtlen lenne a régi üzem fejlesztése. Két éven belül felépül Márta- banyán az új dobozüzem. Űj csarnokot építenek a lejtős terület aljába, ennek az építésére mintegy kétmillió forintot irányzott elő a közösség. A gépek ennél jóval többe kerülnek majd, hiszen a dobozgyártáshoz szükséges berendezéseket csak nyugati piacokról udják beszerezni, A öobozmegrendelők támogatják a fejlesztési törekvéseket: a Tejipari TRÖSZT például hárommillió forintot ad a géppark kialakítására. * Az áru iránti kereslet, a gazdaságosság és a munkakörülmények indokolják a fejlesztést. Tulajdonképpen minden. Csak egyvalamit sajnál ez az összeforrott kis kollektíva: az új üzem felépülte után meg kell válniuk a közös kedvenctől, a mindenhogyan becézett lótól. Ez a jószág végzi most az üzem ösz_ szes belső anyagmozgatását, nagy része van a 27 millió forintos értek előállításában. Lévay Györgyi Akihez a számadó Jí:'< ; rí' /". j'í A Csereliálou^110«^^: kai Gazdász Tsz juhászaiknak. Szakember mesélte lelkendezve, hogy amikor kosvásárlás ügyében ott járt, mennyi mindent tapasztalt, tanult, amit majd idehaza is hasznosíthatnak. A most. épülő olcsó, s mégis nagyszerű hodályukat például a legszívesebben háton cipelte volna a saját gazdaságába. És nevetve azt is hozzátette, ha most kezdhetné a szakmát, akkor szívesen elmenne bojtárnak a liszkaiak számadójához, azaz bocsánat, főál- , lattenyésztőjéhez, Kovács Istvánhoz. 1 Kissé restellem, hogy bár sokszor megfordultam a Gazdász Tsz-ben, s fejből tudom, hogy 283 hektárnyi szőlőjük, melyük évben mennyivel haladta meg a 100 mázsán felüli, hegyaljai rekordokat döntögető átlagtermést. de a „főprofil” mögé bújt juhászairól csak annyit tudtam. hogy az is van. Pedig Kovács Istvánt, a tsz párttitkárát is ismerem. Csakhogy ő még egyszer sem javasolta: nézzem meg Kovács István főállattenyésztő büszkeségeit, a juhokat-is. — Nem olyan ember ő, hogy a saját eredményeit említse... De meglátja, ha megtaláljuk valamelyik tanyán, s a juhászaira tereljük a szót. mennyire érti ezt, s mennyire szívügye a jószág — mondja Spi- sák József elnökhelyettes, akivel együtt keressük a főállattenyésztőt. — Amikor 1971-ben ide került, vagy négy és félszáz anyajuhunk volt. most meg 1832 az állomány. Nem mi állítjuk, az állattenyészési felügyelőség mondja, hogy a miénk a megyében az egyik legszebb, legjobb törzskönyvi ellenőrzés alatt álló juhászat. Az idén például 2329 birkát nyírtunk, s 4 kiló 68 deka lett a nyírási átlagsúly, a gyapjú kilójának átlagára pedig 103 forint. És ebben még nincs is benne a kosok kilónként 130 forintot érő gyap- ja ... ,A vámosújfalui tanyán megtaláljuk. Mégpedig a Csereháton említett, épülő hodály tetején. Másodmagával, Koscsó Pál telepvezetővel rakja a nádtetőt. Két juhász adogatja a kévéket, ők pedig úgy illesztik, fonják, kötözik a 30 centi vastag nádietöt, mitha ez lenne a szakmájuk. — Ezt is ellestük — magyarázza nevetve. — Kostyó elvlárs fiatal korában megtanulta a zsúpfedést, ami hasonló, ón pedig megfigyeltem, hogyan kell csinálni. Pénzért nincs, aki vállalja, hát mi megcsináljuk társadalmi munkában. Apránként elkészül. Belerelésig szeretnénk még egy hasonló hodáíyt építeni. Az egész juhászati szocialista brigád besegít. Nagyon kell a férőhely, de csakis az olcsó. „Palotára” nincs pénzünk... Nem sok juhász szocialista brigádról hallottam eddig. Miközben körüljárjuk az építkezést, s a fő- állattenyésztő a korszerű juhászat e hagyományos, szerfás épületének előnyeit magyarázza, a párt titkár Kovács István a brigádélet. az újfajta ember formáló közösségi szellem eddigi gyümölcseiről is elmond egyet s mást. A 400—500 birka eljövendő szállásáról megtudom, hogy rendkívül olcsó lesz és jó, sőt talán jobb is, mint a „palota”. Mert például ez a nádfedél, amit itt a szomszédban maguk termeltek ki fillérekért, a legjobb hőszigetelő. Télen meleget tart, nyáron hűvöset ... A gerendának valót is a saját erdőből termelték ki. A szőlőben használt lyuk- fúró segítségével „ültették” el a tartóoszlopokat, saját kőművesek készítették a betonalapot, a tsz három bognárméstere ácsolta, illesztette az egész vázat. A „bekerülési” költséget le sem merem írni, 'mert valahol még belekötnének. De minden gazdaságnak ajánlom, hogy ahol a fejlesztésnek már csak a férőhelyhiány az akadálya, s rendelkeznek némi „helyi” építőanyaggal, látogassanak el mielőbb Olaszliszkára... És aztán kérdezzenek rá részletesebben arra is. hogy mit ér az. amikor az azelőtt „magányos”, azaz inkább csali „maguknak élő” juhászok már négy esztendeje szocialista címet viselő, s azt ki is érdemlő brigádban dolgoznak. Például: a már említett nyírási átlagot és gyapjúátlagárat. Azt is, hogy az évi többszáz-darabos fejlesztéshez maguk, hogvan nevelik a tény észanyagot. És még eladásra is jut kosbárányból. jerketoklyóból. Idén. ha jól megy. altár négy-ötszáz darab is. A ió tenyésztői munka, a sikeres keresztezések itt már elképzelhetetlenek a brigád, a brigád- szellem nélkül. És talán az is mond valamit, hogy még minden juhászuk vállalja a fejest. Nekik is megéri forintban, de a tsz-nek is sokat hozott kilónként 60 forinttal számolva a 101 mázsa gomolya. Arról mór lekéstem, hogy el- menjek évi 60—80 ezer forintot kereső juhásznak, de örülök, hogy néhány órácskát boj- tároskodhattam Kovács Istvánnál... (pozsonyi)
