Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-07 / 132. szám

1977, június 7„ kedd

Az ipari, a mező- és erdőgazdasági üzemek termelésének dinamikus növekedése, a nagy építkezésekhez szükséges anyagok szállítása, jnind fokozottabban veszi igénybe a vasutat. Szükségessé tette a munkaszüneti napokon való szállítást, az anyagok fogadását, ki- és berakását, és egyben a növekvő munkaerőhiány következtében megkívánja a rakodás gépesítését is. E gondok megoldása végett 1970-ben a Gazdasági Bizottság határozatot hozott, amely szerint a kocsiálláspénzt progresszíve fel kell emelni. Korábban a kocsiálláspénz 24 óráig óránként 17 forint volt, 48 óráig Ili és azon felül 20 forint. A Gazdasága _ Bizottság döntése alapján az említett időszakra. vonatkozóan 20—100 és 200 forintra emelték fel a fizetendő összeget. A felemelt kocsiálláspénz összegének a felét rakodásfejlesztésre fordítják.

tos beruházást valósított meg, mivel saját erőből vettek dózert, 6 baggert,' amelyek segítségével megtudják köny- nyíteni az anyag ki- és berakását.

Az év háromnegyedében az ércszállítmány kirakása nem okoz gondot, ezt buktatók segítségével, emberi erő igénybevétele nélkül oldják meg. Télen az ércszállítmány összefagy, s ezt a szokásos módszerrel nem tudják a vagonból kiszedni, kiborítani. Vilez Lajos igazgató elmondta: most az a célkitűzésük, hogy saját erőből és a KSZT-től kapandó összegből fűthető alagútrendszert hoznak létre. Az alagúton áthaladó szerelvényből az anyagot 8—10 óra múlva kirakhatják.

A rakodásfejlesztési alap sok vállalat gondját könnyíti •neg. 1971-gyel kezdődően napjainkig 23 vállalat 98,8 millió forintot kapott rakodóvágányok, buktatók, mele- gitőalagutak építésére, különféle rakodógépek vásárlására. Az előírás szerint, az adott vállalatnak saját erőből legalább annyit, vagy nagyobb összeget kell fordítania rá. A saját hozzájárulás eddig 10(i,3 millió forintot tesz ki.

A rakodásíejleszlési alap, — amelynek odaítéléséről a Központi Szállítási Tanács (továbbiakban KSZT) dönt — megkönnyítette a KÖKÖV repülőtéri egységének nehéz munkáját. Az említett egység rakodó-, kotró- és markológépek vásárlására több mint 13 millió forintot kapott.

Igen hatékonyan, eredményesen használta fel az e módon. kapandó összeget a Borsodi Ércélökószítő Mű. Záhonyból az érc- és kokszszállítmányok olykor lökésszerűen érkeznek. A BÉM e gond megoldása végett egymillió tonna anyag befogadására alkalmas rakodóteret létesített. A rakodási'ejlesz- tési alapból 18,5 millió forintot kapott a mű, amelyet vágányépítésre fordított. Tulajdonképpen 37 millió forinA Borsodi Erdő- és fafeldolgozó Gazdasag a KSZT-től a rakodógépek beszerzésére 8 millió forintot kapott. Az előírás szerint a gazdaságnak 16 millió forinttal kellett volna hozzájárulni, de azt kétmillióval túlteljesítette, igy összesen 26 millió forintot fordíthattak gépesítésre.

A Szerencsi Cukorgyár 4,7 millió forintot kapott, ehhez saját erőből 3.4 millió forintot tett, s ezekért különféle rakodógépeket, önjáró darut szerzettbe. A Volán 3. sz. Vállalata 8,3 millió forintot kapott, azt saját erőből megnövelte, és így összesen 21 millió forintért szerzett be rakodógépeket, konténerszál-' lító berendezést, gépkocsikat, rakodódarukat.

Rendkívül megnőtt az igény a kevés emberi munkát igénylő, s az árut kírrié- lő konténerszállítás iránt. Evégett — rakodásfejlesztési alapból, saját erőből —, a Gömöri pályaudvaron konténerrakodó-pályaudvart építenek, amely várhatóan ez év végére elkészül, s mintegy 27—28 millió forintba kerül. Két 250 méter hosszú vágányt építenek. A vágány melletti területeket lebetonozzák, így lehetővé teszik a gépi ki- és berakást. A további elképzelés szerint egy hatalmas darut is felszerelnek, amely rendkívül meggyorsítja majd a ki- és berakást. A pályaudvar felépítése után a konténerrendszert még jobban kiterjesztik, nemcsak a budapesti Józsefvárosi pályudvarral, hanem sok más állomással kerülnek ilyen kapcsolatba.

A Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyára a többihez viszonyítva keveset, 1,3 millió forintot kapott. Ezt igen ötletesen, példamutatóan használta fél. Korábban, ugyanis a gyár termékeit selyempapírba csomagolták, s ládákat készítettek, abba rakták az árut. Ez sok fizikai munkát igényelt, ami valójában lelassította a csomagolást, a szállítást. „Zsu- goralagutat” építettek. A gyár termékeit rakodólapokra rakják, ezt fóliával burkolják be. A szállítmány az alagúton áthalad, a fólia rázsugorodik, s megfelelő védő csomagolást biztosit. A rakodólapokra tett terméket pedig villás targoncával tudják a vasúti kocsikba berakni, a végcélnál ugyancsak villás targoncákkal szedik le a miskolci termékeket a vasúti kocsikból.

A GB-döntés előnyeit érzik, felhasználják a Tiszai Erőműnél is. A négytengelyes vasúti kocsik homlokbuktatójának építéséhez a KSZT- től az erőmű 10 millió forintot kap, amelyhez még 30— 40 milliót kell majd a beruházáshoz hozzátennie.

Az eddigi tapasztalatok arra mutatnak, hogy a vállalatok alaposan megindokolják a rakodásfejlesztési alap szükségességét. Ezt felülvizsgálja a Borsod megyei Tanács rakodásfejlesztési albizottsága is, és annak javaslata alapján dönt a KSZT, a kívánt összeg odaítéléséről. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatok, szállító szervezetek hatékonyan használták fel az így kapóit összegeket. A vasúti kocsik ki-, és berakásának gépesítésével, emberi munkát szabadítottak fel, az emberek a nehéz fizikai munka helyett. a gépek kezelői lettek, s a technika felhasználásával gyorsították, gyorsítják meg a vasúti kocsik ki- és berakását.

Csorba Barnabás

: Havi két és fél :

• i

i milliós árbevétel j

A halmaji Aranykalász Tsz állattenyésztési ágazatának fejlődését, árutermelésének értékét nemrégiben, egy tapasztalatcsere során követendő példaként ajánlottéit az encsi járás közös gazdaságainak. Ha az utóbbi évek fejlődésének százalékait nézzük, akkor az encsi járás vezetői elégedettek lehetnek a tsz-ek állattenyésztési eredményeivel. Mert tagadhatatlan, hogy igen sok vonatkozásban jelentős az előrelépés. De amikor a „mutatókat” az országos eredményekkel, vagy akár a járás jobb állattenyésztő gazdaságainak fejlődésével hasonlítjuk össze, akkor jogos az az elvárás, hogy a tsz-ek zömében az állattenyésztés fejlesztése, hozamainak növelése érdekében az eddiginél többet kell tenni, erre az ágazatra jobban oda kell figyelni.

Követhető, „utánozható”-e a halmaji példa?

— Igen, mert a halmaji eredmények nem „kiugróak”, nincsenek rendkívüli, az átlagosnál jobb adottságaik — válaszolják a járás vezető szakemberei. — Az állattenyésztésben még koránlsem

csinálnak mindent a legjobban, de igyekszenek, hogy a jókból valóban a legjob- bakká váljanak.

'*

Budi István, az Aranykalász Tsz elnöke és Kecskés László főállattenyésztő az állattenyésztéssel kapcsolatos szemléletről egyaránt a következőket mondja: „Tudjuk azt, hogy nagyon sokat hozhat és nagyon sokat el is vihet a jószág... A'H már évek óta úgy fejlesztjük az állattenyésztést, a jószágot úgy gondozzuk, hogy sokat hozzon.”

A számadatok a következőket tanúsítják erről a törekvésről :

A szarvasmarha-állományt például 1970-től 840-ről 1450 darabra növelték; az anyajuhok számát 700-ról 1200- ra; s 750 új férőhelyet létesítettek. Zömében az állatáén y észlés fejlesztésén e k

gyümölcse, hogy a tsz közös vagyona öt év alatt 23 millióval, halmozott termelési értélke pedig évi 29 millió forinttal növekedett. Az évi 50 millió forintos árbevételből ma már az állattenyésztés 31 milliót ad, mégpedig

nagy biztonsággal. A 31 millió zömét, 18 milliót a szarvasmarha-ágazat árbevétele hozza.

*

— Havonta átlagosan több, mint két és fél millió forint az állattenyésztés árbevétele. Vétek lenne erre a ío- rinttermelő ágazatra nem kellően odafigyelni — mondja az elnök, és a főállatte- nyésztővel együtt sorolja, hogy miben nyilvánul meg ez az odafigyelés, törődés.

Elsőként említik azt, ami az emberen, az állattenyésztőkön múlik, a jó gondozást. Azt, hogy ebben előbbre tudtak lépni, a teljesítményeken alapuló bérezésnek, a szakmai ismeretek bővülésének, de elsősorban talán annak köszönhetik, hogy az állattenyésztőben „élővé” vált a szocialista brigádmozgalom. (Az elmúlt évben például e brigádok az igen magasra tett „mérce”, az áru- termelési terv 443 ezer forintos túlteljesítését vállalták, s ezt 565 ezer forintra teljesítették.)

Az encsi járás átlagában 1980-ra az egy tehénre jutó tejtermelést 3000 literre ter" ÉSZAK-MAGY/ARQRSZAG 3

A Boílrogkercsztúri Kerámiai pari Szövetkezetben festik a díszmli kerámiákat i

Hiányoznak

rózióvédelemre szoruló tárgyak vagy berendezések fe- lüietvédelméhez hiányoznak a kisgépék. holott ezekre elengedhetetlenül szükség lenne. Ezekről a kérdésekről be- szc.tek az országos vegyipari korróziós szakmai tanácskozáson. A megbeszélés egyik központi témája volt a műanyagok szerepe a korrózióvédelemben.

Gyöngy és Pepsi

1 termelési

s borson!

I ■* * *

ivar

I miskolci Egy Értés Isz-ta

A miskolci Egyetértés Tsz •— amely bár nem tartozik a nagy termelőszövetkezetek sorába — idén is jelentős ösz- szegeket fordított új gépek vásárlására. Az erőgéppark- juk két darab MTZ—80-as traktorral gazdagodott, míg a kertészet részére egy darab TZK—14-es kerti traktort vásároltak. A két darab 6,5 tonnás pótkocsi, a Sterimob—80- as magasnyomású mosóberendezés. a VNT—32 (Lajta) és az SPC—6-os vetőgépek, valamint az UAZ—452D egy- tonnás teherkocsi ugyancsak az idei gépbeszerzések eredménye.

fiz olajipar számára...

Ezer hektárnál nagyobb területen termeszt jól fizető ipari növényeket a takta- harkányi Petőfi Tsz. Az „olajipar” számára 560 hektár napraforgómag és 230 hektár olajlen termését, a Szerencsi Cukorgyárnak 260 hektár cukorrépa termését küldik az idén.

vezik növelni. Halmajon az 1977-es év végi cél már a 3200 liter s a tervidőszak végére „legalább” a 3500 liternél kell tartaniuk. A borjúelhullás járási szinten tavaly még a 9 százalék körül járt. Halmajon, ahol a nagyüzemben jóval több. mint 400 borjú született, sikerült az elhullást 4,6 százalékra „leszorítani”.

*

A tejtermeléssel kapcsolatban egyvalamit érdemes külön is megemlíteni: magyartarka állománnyal érték el a szintet. (Szakosított telepükön mór akad 40 olyan magyartarka tehén, amelynek ötezer liter körüli az évi tejtermelése. Sőt „Ibolya” például 6624, „Tulipán” pedig 6611 liter tejet adott 1976-ban.)

És most, amikor ezt a magyartarka állományt „rend- betették”, most kezdik Hol- stein-Frizzel a keresztezés seket. Most lesz igazán érdemes . ..

— Jól fizető állattenyésztésünk az állattenyésztés és a növénytermesztés dolgozóinak közös érdeme — mondja búcsúzóul az elnök. — A jó- gondozáshoz elegendő és jó takarmány kell. És a növénytermesztők termelik meg a szükséges 600 vagon zöld- takarmányt. 300 vagon abrakot, 300 vagon pillangóst és réti szénát, valamint a 700 vagon lédús silót és a 300 vagon répaszeletet.

<fl. s.)

Növeli üdítőital-termelését a Borsodi Sör- és Malátagján Az első években mindössze 100 ezer hektoliter üdítőt fejtettek az üzemben, az idei évre mór 170 ezer hektoliterben állapították meg tervüket. Az üzem dolgozói csatlakoztak a csepeli felhíváshoz és az évforduló tiszteleiére további 5 ezer hektoliter üdítőt fejtenek az év végéig. A termelésfelfutás 4075-ben kezdődött, amikor az amerikai Pepsi Cola-cég NSZK-beli leányvállalata nagy teljesítményű fejtőgépsorral ajándékozta meg a bocsi gjárat. A Pepsi Cola

ÖT HÓNAP telt el az esz- «téridőből. Közeleg tehát az í első félévi számvetés, amely- nek eredményei megmutatják, hol tartunk az 1977. évi népgazdasági terv teljesítésében. A Tiszai Vegyikombinátból, megyénk nagy vegyipari vállalatától kedvező hírek érkeztek, ugjranis vala- mennjú gjár eleget tett termelési kötelezettségének, sőt bizonj'os előnyre is szert tettek mivel kivétel nélkül túlszárnj’alták időarányos tervüket.

A műtrágyagjár — ahol május 30-tól az éves nagy- javítási munkák folynak — 101,8 százalékos tervteljesítéssel zárta az első öt hónapot. Ez annál inkább fi- gyelemre méltó, mert bizony voltak időszakok, amikor a gyár munkás és műszaki kollektívája számos termelést gátló nehézséggel találta szembe magát.

Az olefingjár termelése ezúttal is kiegyensúlyozott, egyenletes volt: 105 százalékos eredményt mutatott fel. A polietiléngjár szintén beváltotta a hozzá fűzött re- ményeket: több mint 21 ezer tonna, polietilén-granulátumot termelt, igy mintegy nyolc százalékkal túlteljesítette tervét. A műanyaggyárra sem lehet panasz: a kollektíva jó munkáját bizonyítja a 4,2 százalékos túlteljesítés.

Különösen a műanyag zsákok, tasakok, hordtáskák gyártásában értek el jó ered- ményt. De jól dolgozott a széles agrofóliát gyártó üzem is, amely 13,7 százalékkal termelt többet. Az új cso- magolóanj'agok közül a kar- tonplast termelése szintén „megugrott”, míg a műanyag kötözőzsineg gyártásá.

gyárlására két, egyenként öl évre szóló szerződést kötött a sörgyár. Az egyik megállapodás a közelmúltban lejárt, ami azt jelenti, hogy a Pep- si-gépsorokon mást. is lehet már gyártani. Lehetővé vált az eddig csak literes csomagolásban ismert bocsi cilru- sok két és fél decis palackozása is. A görög alapanyagból gyártott citrom, orange és grapefruit kis üvegét a Sajószentpéteri Üveggyárban tervezték és gyártották, az emblémát a bécsiek rajzolták. A két és fél decis üdítő italok Gyöngy néven jelentek meg az üzletekben.

ban kereken harminc százalékkal szárnyalták túl az előirányzott mennyiséget. A fes- tékgyár a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is eleget tett a vele szemben támasztott Követelményeknek. Ha júniusban is tartják az első öt hónapban diktált ütemet, várhatóan 2—3 százalékkal túlteljesítik első féléves termelési tervüket. Elsőrendű feladatnak tekintik, hogy a belföldi piac igényeit minden áruféleségből kielégítsék, nem feledkeznek meg azonban az exportról sem. Eddig már 3809 tonna festéket gyártottak a külföldi megrendelőknek.

A TVK exporttevékenj’sé- ge eddig is kiemelkedő volt Borsod megj'ében. A múlt évihez hasonló sikerek elérését tűzték célul 1977-ben is. Az olefintermékekből * —

ezekből tevődik össze a kivitel zöme — különösen a dollárelszámolású export alakult kedvezően. Etilénből mintegy 10. propilénből 13 százalékkal értékesítettek többet, mint amennyi a tervben szerepelt. A pénzügyi bevételt, illetően még ennél is jobb az arány, ugyanis a szóban forgó termékek világpiaci ára magasabb a tavalyinál.

AZ ELMONDOTTAKBÓL

következik, hogy az első öt hónap gazdálkodása vállala- 1i szinten is sikeres volt.. A kombinát termelési értéke körülbelül 8 százalékkal haladta meg az előirányzott 2 milliárd 960 millió forintot. Ha viszont az előző év hasonló időszakát vesszük alapul, a Tiszai Ves*’ i ltombinát az Idén 21 százalékkal több társadalmi értéket állított elő.

I,. U

öt hónap után