Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-04 / 130. szám

1977. június 4., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Jogászunk válaszol Hogyan n a szolgálati idői igazolni? T. Kálmán, mezőkeresztesi olvasónk elérte az öregségi nyugdíjjogosultsághoz szük­séges időt, s megszerezte a szolgálati időt. Levelében ar­ra kér választ, hogy a nyug­díjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt hogyan kell igazolni ? A társadalombiztosításról szóló 1975, .évi törvény es * végrehajtási rendeletéi sze­rint, az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz a nyug­díjkorhatár elérése, és a szükséges szolgálati idő együttesen feltétel. Az öreg­ségi korhatárhoz közel álló nyugdíjasnak lehetősége van a korhatár betöltését meg­előző egy éven belül igény- jog elismerési kérelmei be­adni. A munkáltatóknál nyugdíjelőkészitö bizottságok működnek és szakemberek adnak segítséget az előzetes tisztázáshoz. Kérelemmel le­het fordulni a SZOT TBI- hez (volt SZTK), vasutasoka szolgálati főnökséghez, a mg-i tsz-tagoknak pedig a tsz-irodán adnak felvilágosí­tást és segítséget. A jogszabályok' szerint; akár előzetes tisztázásról van szó, akár a nyugdíjigény el­bírálásáról (a nyugdíj meg­állapítása) a szolgálati időt a SZOT TBI, vagy más el­bíráló szerv, nyilvántartásai alapján kell figyelembe ven­ni. Ezért a nyugdíjat megál­lapító szervek megvizsgálják, hogy a biztosított által fel­sorolt munkaviszonyok, vagy a szolgálati időbe beszámíta­ni kért idők az említett nyilvántartásokban szerepel­nek-e. ^ A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alap­ján nem igazolt szolgálati időket (munkaviszony, szö­vetkezeti tagság, szakmun­kástanuló viszony, katonai szolgálat, keresőképtelenség, GYES, alkalmi fizikai mun­kavégzés stb.). a követke­zőkkel is lehet bizonyítani: A munkakönyvnek a kiállí­tás napját követő időre vo­natkozó bejegyzésével; egy­korú okirattal; a munkálta­tó vagy jogutódja állal — az eredeti nyilvántartások alap­ján —, kiállított okirattal és egyéb hitelt érdemlő módon. Kizárólag okirattal lehel igazolni (bizonyítani) a be­dolgozóként biztosításban töltött időt; a mezőgazdaság­ban (erdőgazdaságban) és a rokon termelési ágakban fog­lalkoztatott dolgozóknak 1938. december 31. előtt munkaviszonyban töltött ide­jét (nőknél az 1945. szep­tember 1. előtti idő);. a ház­tartási alkalmazottaknak 1944. július 1. előtti idejét. Okirat kell a munkásmoz­galmi munkával töltött idő­re; a munkáltató vállalatá­ban foglalkoztatott rokonnak (gyermek, unoka, szülő, nagy­szülő, testvér) 1952 előtt munkában töltött ideje; a gazdatisztként, illetve a gaz­dasági igazgatásban foglal­koztatott dolgozónak; önkén­tes fizetéssel, önkéntes to- vábbíizetéssel 1952 előtt szer­zett idő; közszolgálati alkal­mazottként 1952 előtt nyug­díjjogosultság vagy korpótlék és szabadság szempontjából beszámított idő; nyugdíj- pénztári tagként eltöltött idő beszámításához. Kizárólag okirattal lehet igazolni az 1945. április 1. előtt ■ a biztosítási bérhatár­nál magasabb keresettel ma- gánszolgálatban eltöltött időt; az 19(13. május 31, után rend­szeres és személyes munka­végzésre irányuló „megbízá­sos1’ jogviszonyban töltött időt; az 1952. november 1. es 1969. december 31. közötti munkaviszonyban töltött időt; ha a dolgozó munka­ideje a munkakörére meg­állapított törvényes munka­idő felét nem érte el; a bí­rósági végrehajtó e minő­ségben 1955. szeptember 1. előtt eltöltött idejét és az ügyvédjelöltként és helyet­tes ügyvédként eltöltött időt. .4 mezőgazdaságban (erdő- gazdaságban) és a rokon ter­melési ágakban foglalkozta­tott dolgozók 1948 előtt mun­kaviszonyban töltött idejé­nek igazolásakor okirati bi­zonyítéknak számít a tanács illetékes szene által kiállí­tott hatósági bizonyítvány is. A hatósági bizonyítványt, amelynek tartalmaznia kell a munkáltató megnevezését, a munkaviszony időtartamát és az alkalmazás megjelölését, a tanács tanúvallomások alap­ján állítja ki. A háztartási alkalmazott 1944. július 1. előtt munka- viszonyban töltött idejének bizonyítására a nyugdíj­megállapító szerv helyszíni vizsgálatot folytathat. Ha az igénylő — egyéb bizonyíték hiányában — tanúvallomá­sokkal kíván szolgálati időt igazolni, saját magának kell legalább két tanú nyilatko­zatát beszereznie. Célszerű tanúként olyan munkatársa­kat felkérni, akiknek szolgá­lati ideje a vitatott szolgá­lati idővel azonos időszakra esik és ezt a társadalombiz­tosítási szerv nyilvántartásai alapján, vagy okirattal tud­ják bizonyítani. Dr. Sass Tibor Május 30-tól június 11-ig smet hútórkiállítás a Borsod DOMUS Lakberendezési Áruházban (Miskolc, Nagyváthy utca 2.) a Szék- és Kárpitosipari Vállalat termékeiből BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. Szék- és Kárpitosipari Vállalat * ;^r JÍf- " % *í'í I #k': if HlfUiilf \ ' Ló. A*;*.- •* ■ ■ VJ ' ^ ' ' ■' Yí- ' Felvételeink a lállyai szőlőkben készültek. A nagymérvű gyo mosod ás ellen kultivátoroz- zák a szőlőültetvények sorközcit. (Jobb oldali képünkön). Az elszaporodott gombabetegsé- gck cs kártevők ellen viszont a léginövényvédelem á legjobb orvosság. (Bal oldali képün­kön). As év szakhoz képest". n ?? 77 Az évszakhoz képest hű­vös, mondhatom azt is, kel­lemetlen idő van. Bár már június elejét mutat a naptár, majd hogy nem nyár van, ennek ellenére a megye né­hány részéből éjszakai fa­gyokat jelentettek. Több nap­ja „tombol” a hűvös idő a megye egész területén, s a belvíz nem egy helyen még mindig „vendégeskedik”. Az idei esztendő időjárására ugyancsak ráillik a szélsősé­ges cim. Mit lehet ilyenkor tenni? Mit tehetnek azok, akiknek munkájú közvetlenül kap­csolódik a földhöz, az időjá­ráshoz? A tiszaladányi Ma­gyar Róna Termelőszövetke­zet elnöke azt válaszolta ezekre a kérdésekre: nincs más választás, gondolkodni kell, azután meg cselekedni. Az embereknek kenyér kell, ap állatoknak takarmány és ezeket bármi áron is, de elő kell teremteni. Náluk, ott a Tisza kanya- ritotta tájon még mindig sok a belvíz. Igaz, most. már csak foltokban lelhető fel, de egv-cgy táblán 5—ö helyen is csillog' a víztükör. Ahonnan elvonult a víz, ott sem be­szélhetnek róla múlt időben. Mert a 130 hektár búza. a 32 hektár vöröshere, s a töb­bi kultúrák kipusztulása nem olyan esemény, amelyet egyik napról a másikra el lehetne felejteni. Viszont a megmaradt, víz­től menekült kalászosok na­gyon szépek a Magyar Róná­ban, de kérdés: az itt vár­ható többlettermés potolja-e a viz okozta kiesést? A tiszaladányiak egyik leg­nagyobb gondja és feladata is egyben a takarmánybázis biztosítása. A 157 hektár lu­cernából sok kipusztult, a betakarított első növedék sem volt gazdag. A vöröshe­rénél hasonló a helyzet. Hí- zómarha-állomanyunk és 324 tehetnünk ugyanakkor „kö­veteli” a jó minőségű és a megfelelő mennyiségű takar­mányt. Szerencsére a sok rosszban akad jó is, a rétek, legelők, útszéli árkok fűter­mése gazdag, így Tiszala- dányban idén az eddigieknél nagyobb becsülete van a természet adta takarmányok­nak. Az űjcsanálosi Rákóczi Tsz őszi búzáit — 300 hek­táron termesztik — néhány hete még megcsodálta min­denki. A szakemberek a fej­lettségi foknak megfelelően 50 mázsa feletti átlagtermést becsültek. Kéthete azonban halomba dőlt a remény, egy hatalmas szélvihar a búza 80 százalékát a földre dűtötte, ami nagyfokú termeléski­esést jelent. Errefelé csak a talajVíz okozott gondokat a tavaszi munkák menetében. Most viszont már csapadékhiány­ban szenvednek az űjcsaná­losi táblák. Különösen a ta­vaszi árpára és a 100 hektár borsóra kellett nagyon a csapadék. A lucerna első nö- veöékei itt is rendkívül gyengék, viszont a vöröshere (most kaszálják) biztató ter­mést mutat. Néhány napja ezen a vidéken is az év­szakhoz képest kellemetlenül hűvös az idő. A tsz elnöke szerint sínyli is ezt a kuko­rica; amely bizony rnegsár- gult az alacsony hőmérséklet miatt. Északabbra. Baktakéken csütörtök reggel mínusz 2 fokot mértek. Főleg a kerté­szetben a paprikánál, ubor­kánál, paradicsomnál mutat­koznak károk. Viszlai Gábor fóagronómus szerint a 125 hektár őszi káposztarepce, a 850 . hektár búza rendkívül szép. A nap­raforgóval is elégedettek, az állománymagasság már elér­te a 30 centimétert, a tőál­lomány csaknem teljes. Gon­dot jelent viszont a kuko­rica és silókukorica. A má­jusi kevés csapadék miatt ritka a kelés, lassú a fejlő­dés. Ez azt jelenti, megnyú­lik az érésidő. ami viszont a betnkarithatóságot veszélyez­teti. (ha) Más menyében, más országban Mennyit ér a helyismeret? AZT MONDJAK, a hely­ismeret megvéd a közúti bal­esetektől, míg mások szerint a beidegződés, a megszokott- ság, a figyelmetlenség, a ru­tinszerű vezetés baleseti for­rás. Ha Hétről hétre tüzete­sebben átböngésszük a bal­eseti statisztikát, kiderül, hogy a hétvégeken megyénk­be látogató .autós turisták idézik elő az ütközések, sé­rülések három-négy százalé­kát. Előfordult persze, hogy egyetlen nétvégén három bu­dapesti, két szabolcsi gépjár­művezető szegte meg a sza­bályokat, súlyos következ­ményekkel. Mint ahogy nincs pontosan kimunkált statisz­tika a más megyéből ide ér­kezők baleseteiről. így arról sem készül kimutatás, hogy mi borsodiak az országot járva, milyen arányban idé­zünk elő baleseteket. Erről többnyire csak utólag, az el­járások, intézkedések során lehet tudomást szerezni. Kétségtelen, a helyismeret magabiztosabbá teszi a vezetőt, ugyanakkor az is igaz. hogy az alkalmi forgalomelterelé­sek, útvonalelvezetések, ép­pen a rutinszerűen vezetőket zavarják meg. Volt rá példa már többször, akár Miskol­con is, hogy egy keresztező­désben éppen az ellenkező­jére kellett az útépitőmun- kálatok miatt változtatni a régi jelzésrendszert. Aki er­ről nem szerzett tudomást es a táblákat éppen a megszo­kás miatt nem , figyelte, ko­moly veszélynek tette ki ma­gát és másokat is. Emlékez­zünk csak rá, hogy a Kom­mun utca, aztán a Bacsó Béla utca sarkára kihelye­zett forgalommód osító-táblák utasításait hányán .hagyták figyelmen kívül. Mondani sem kell, egyik karambolozó sem más megyéből való volt, hanem éppen miskolci, aki­nek „kezében volt” már min­den métere az útnak, vala­mennyi apró aszfalthibájával, csatornafedelével együtt. A helyismeret nem véd meg a balesetektől, a jelzé­seket. táblákat nap, mint nap a megszokott útvonalon is ugyanúgy figyelni kellene, mintha az ország másik fe- . lében, számunkra ismeretlen terepen járnánk. Biztonságot ugyanis csak ez nyújthat. A megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács egyik leg­utóbbi ülésén azt is megkér­dezték, hogy a megyénkben turistaként tartózkodó, át­utazó külföóiek hány száza­lékát okozzák a közúti bal­eseteknek. Pontos választ, mert ilyen kigyűjtés nincs, nem kapott a kérdező, az azonban megnyugtatóan hangzott, hogy elenyésző szá­zalékban. legfeljebb csak egy­két százalékban részesei a közúti karamboloknak. Ez az arány semmivel sem rosz- szabb, mint a borsodiak kül­földön okozott baleseteinek számaránya. Külföldön ugyanis egyáltalán nincs biz­tos helyismeretünk, így Rá­kényszerülünk a folyamatos, kitartó figyelmes vezetésre. JÓLLEHET, a nemzetközi megállaoodások alapján a közlekedés jelzőrendszere teljesen, vagy csaknem tel­jesen azonos az európai or­szágokban. mégis érdemes bizonyos sajátosságokra fel­figyelni és azokhoz tartani magunkat. Egy azonban biz­tos: az udvarias, előzékeny közlekedés, a deffenzfv veze­tés nagyobb biztonságot nyújt itthon is, külföldön is, akár van helyismeretünk, akár nincs. Nagj József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom