Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-29 / 151. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. június 29., szerda Cselekvő aktivitással I N emcsak társadalomkuta­tók, szociológusok és pártmunkások között, hanem a legkülönfélébb társa­dalmi réteghez, csoporthoz tartozó emberek között is gyakran szóba kerül napja­inkban ez a fogalom: poli­tikai aktivitás. Pártunk XI. kongresszusán elfogadott programnyilatko­zat kimondja:' „Országunk fejlődésének most következő időszakában növekszik a tu­dati tényezők szerepe. A fejlett szocialista társadalom építése olyan emberek mun­káját és aktivitását igényli, akik társadalmi' céljaink megvalósításában fegyelme­zett, jó munkájuk mellett a közügyekből is kiveszik a ré­szüket, ismerik és megtartják a szocialista erkölcs normáit, akik számára szocialista ha­zánk szeretete elválaszthatat­lanul összefonódik a nemzet­köziséggel.” Feladatainkat felelősségtel­jesebb, jobb munkával lehet megoldani. Anyagi lehetősé­geink nem korlátlanok, leg­nagyobb tartalékunk az em­berek magatartásában, a közgondolkodásban rejlik. A munkásosztály társadalmi, politikai súlya, befolyása az ország fejlődésére, a külön­böző társadalmi rétegekre sokkal nagyobb, mint azt számaránya mutatja. Me­gyénkben közel 300 ezer munkás dolgozik és ezekből több mint 110 ezer a nagy-; üzemekben. Az ő munkájuk, politikai aktivitásuk' minősé­ge, mértéke nagymértékben döntő, meghatározó 'és pél­damutató céljaink elérése, a, ■pozitív társadalmi folyama­tok ösztönzése szempontjából. A közelmúltban az MSZMP Politikai Főiskolája egy na­gyobb vizsgálatának része­ként, az egyik borsodi nagy- vállalatnál, egy kisebb lét­számú csoportnál (amelynek összetétele tükrözte a válla­lat munkásosztály kategóriá­ba sorolható dolgozóinak életkori, szakmai stb. egyéb struktúráját) felmérést vé­geztek. A vállalat pártbizott­ságának segítségével, „önki- töltéses” kérdőívvel a dolgo­zók politikai aktivitásának helyzetét, a politikai tevé­kenység megbecsülését vizs­gálták. A kérdőívet név nél­kül kellett kitölteni. A vizs­gálat módszere, a résztvevők alacsony száma nem engedi meg mélyebb, tartalmi ösz- szeíüggések, következtetések levonását, de érdekes és ta­nulságos a válaszokban tük­röződő jelenlegi helyzetkép. Az aktivitás a ,politikai magatartás egyik objektív eleme, amely a reális tette­ket, a tényleges cselekvést tartalmazza. A kérdőív is a cselekvés területét, szervezeti kereteit, az aktivitás fokát, elismerésének mértékét ku­tatta. A politikai aktivitás két fő területen bontakozhat ki. A munkahelyen és az ún. „közéletben” (lakóhelyi, ta­nácsi bizottságokban, válasz­tási tevékenységben stb.). A vizsgálat azt mutatta, hogy a munkahely a dolgozók politi­kai aktivitásának legkézen­fekvőbb területe, az arányok ebbe az irányba tolódtak el. A politikai aktivitás szem­pontjából azonban itt két je­lentős probléma adódik: a személyi függőségi viszonyok miatt nagyobb a veszélye a formális aktivitásnak, és ne­héz megoldani a munkaidő- kieséseket. A mintában sze­replők társadalmi munkájá­nak ellátása munkaidőben heti 4—6 órát vesz igénybe, figyelemre méltó, hogy je­lentős résznél a heti 6 órát is meghaladta^ Napjainkban a politikai ak­tivitás általában szervezeti keretekhez kapcsolódva fo­lyik, ami azonban nem fel­tétlenül követel minden köz­reműködőtől tagsági viszonyt. A vizsgálatban résztvevők mindegyikének volt társadal­mi-politikai megbízatása, pártmunkája, valamilyen tisztsége. Ezek széles skálán helyezkedtek el, pártvezető­ségi tagságtól, szakszervezeti bizalmi tisztségtől, egészen a sportfelelősi, és önkéntes tűz­oltói munkáig. Figyelemre méltó tény, hogy a meg­kérdezettek többségénél a po­litikai aktivitás fogalma egy­értelműen a szervezeti tag­sághoz, a betöltött tisztség­hez, állandó megbízatáshoz kapcsolódott.' Azokat tartják a legaktívabbaknak; akiknek a legtöbb tisztségük van, ezeknek van a legnagyobb te­kintélyük, ezekre hallgatnak leginkább. A kérdőíves felmérés mel­lett többekkel személyes be­szélgetést, „mélyinterjút” is végeztek, ott még inkább megerősítették a fentieket és azt, hogy a politikailag leg­aktívabbak a szakmailag is legjobbak. Azok a dolgozók, akik párttagok, tagjai a KISZ-nek, esetlég munkásör és még valamilyen választott tisztsége is vkn, a termelő­munkában is példamutatóan az élen járnak. Figyelemre méltó, milyen magasra értékelték a mun­kásőrségben végzett munkát és hogy a politikailag aktív ember jellemzőit, jellemvo­násait értékelve, rangsorolva a „direkt” politikai szem­pontok mellett „előkelő” he­lyet kapott: „a vállalt fel­adatok pontos végrehajtása” és „a szakmai munka kifo­gástalan végzése” is. Nyíltak, őszinték az em­berek, de nagyobb létszámú csoportban (30 fő lelett) a többség csak esetenként nyil­vánít véleményt. A környe­zetükben tapasztalt negatív jelenségeket elsősorban a párttitkárnak, utána a köz­vetlen gazdasági vezetőnek teszik szóvá. Harmadik hely­re a munkatársak, negyedik­re a szakszervezeti vezető ke­rült. Rendszeresen, érdeklőd­nek kül- és belpolitikai kér­dések iránt. Az információs forrásokat rangsorolva első helyre a televízió került, A további sorrend: napilapok, rádió, taggyűlések, politikai oktatás, politikai tájékozta­tók, barátok, ismerősök stb. A válaszadók döntő több­ségénél az értékelés sorrend­jében teljesem a háttérbe szo­rult az ún. „apolitikus” tí­pus, a közömbös, szemlélődő magatartás, még akkor is, ha ezek a dolgozók a szakmai munkájukat kifogástalanul végzik is. j Szintén háttérbe szorult az „egyenlősdi”, az egyenlősítő vélemények. A végzett munka mennyisége, minősége, a politikai aktívig tás foka az a mérce, amely­nek alapján megítélik egy­mást a dolgozók. Csak az le­ltet példa, aki többet ad a másiknak, a brigádnak, töb­bet tesz a közös asztalra. Vé­leményt mond és kiáll a jó ügy mellett, nem közömbös, hanem érdeklődő. R eális és valóságos érté­kek azok, amelyek egy nagy gyár vagy egy szű- kebb kollektíva közvélemé­nyét befolyásolják, orientál­ják. Nem a formális tisztsé­gek, megbízatások, hanem a konkrét munkát igénylő, ál­landó és rendszeres társadal­mi munka az, amelynek te­kintélye van. Egy ipari nagy- vállalatnál végzett szűkebb vizsgálat nem általánosítható tapasztalatai is azt matatják, hogy a tudatformálás és a tömegek között végzett poli- I tikai munka napjainkban egyre inkább a pártirányítás szerves részévé vált. X’etra József Győri Imre felszélalása a prápi tanácskozáson (Folytatás az 1. oldalról) Győri Imre, az MSZMP KB titkára, a Béke és Szo­cializmus című folyóirat prá­gai konferenciáján résztvevő magyar pártküldöttség veze­tője beszédében a többi kö­zött kijelentette: — A Szovjetunió nagy lép­tekkel halad azon az úton, amelyet az SZKP XXV. kongresszusa jelölt ki szá­mára. A Szovjetunió törté­nelmének hat évtizede meg­győzően mutatja, hogy az emberiség igazi jövője a szo­cializmus, a kommunizmus. — Az Októberi Szocialista Forradalom nagy ösztönzést adott a nemzetközi munkás- mozgalomnak. Hatására jöt­tek létre az új típusú mar­xista—leninista pártok, kö­zöttük a mi pártunk, a Ma­gyar Kommunisták Pártja is 1918-ban. A szovjet állam lé­te, megerősödése legfőbb tá­masza lett annak a nemzet­közi forradalmi folyamatnak, amelynek eredményeként lét­rejött és megszilárdult a szo­cialista világrendszer. •— Az Októberi Forradalom nemzetközi jelentőségét bizo­nyítja, hogy néhány fő vo­nása nem csupán oroszor­szági, nem sajátosan helyi, nemzeti, hanem nemzetközi érvényű is. Az oroszországi forradalom tapasztalatai ugyanakkor azt is jól példáz­zák hogy a proletariátus har­cának — a történelmi múlt­tól, a kultúrától, a gazdasági élettől stb. függően — min­denütt megvannak a maga konkrét sajátosságai. — A Magyar Szocialista Munkáspárt saját történelmi tapasztalataira épít, de érté­kesíti a testvérpártok állal leszűrt tanulságokat is, ta­nult és tanul minden forra­dalmi erőtől. „Megkülönböz­tetett jelentősége van szá­munkra — írta Kádár János elvtárs a »Béke és Szocia­lizmus'« című folyóirat ez évi januári számában — a Le­nin alapította Szovjetunió Kommunista .Pártja gazdag elméleti és gyakorlati tapasz­talatainak, a világ első szo­cialista országa úttörő es Út­mutató fejlődésének. A fenn­állásának 60. évfordulóját idén ünneplő Szovjetunió tör­ténelmi útjának soha cl nem évülő tanulságaiból a világ forradalmi erői mindig is merítettek, s ez így lesz a jövőben is.” — A magyar nép történel­mében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom esz­méinek valóra váltása hozta el a szabadság és a társadal­mi felemelkedés korszakát. — Szívósan dolgozva — időnként hibáktól, megtorpa­násoktól sem mentesen, de azokat leküzdve — leráktuk a szocializmus alapjait, és hozzákezdtünk a fejlett szo­cialista társadalom építésé­hez. „A szocializmus építé­sének nagy munkájában — állapította meg az MSZMP Központi Bizottságának 1977. április 13-án tartott ülése — segítőkész, őszinte barátként és kipróbált küzdőtársként mindig magunk mellett tud­tuk a Szovjetunió Kommu­nista Pártját, a szovjet álla­mot, a szovjet népet. A ma­gyar—szovjet barátság kiáll­ta az idő próbáját, és szün­telenül tovább erősödik.” — Ehhez méltóan ünnepli népünk az évfordulót. Ezt fe­jezi ki a Csepel Müvek dol­gozóinak jubileumi munka- verseny-felhívása, amely ha­zánkban tömegmozgalmat in­dított el, s örömünkre nem­zetközi méltatásra talált, a Szovjetunió és több más szo­cialista ország dolgozóinak körében is visszhangot keltett — mutatott rá befejezésül Győri Imre. illést tartett a megyei tanács v!i (Folytatás az 1. oldalról) A megyei tanács végrehajtó lakat. Ezek mellett van 153 halastavunk és 179 hektár ha­lastóként nyilvántartott víz­tározónk, és egy pisztrángte­nyésztő gazdaságunk. A megye 16 horgászegye­sületének a taglétszáma az el­múlt évben már meghaladta a tízezret. Természetes vize­ink több, mint felén, két nagy halászati szövetkezet — a to­kaji és a geleji — tevékeny­kedik, az elmúlt évben példá­ul ez a két szövetkezet 2069 mázsa halhúst adott a fo­gyasztóknak ... Július 1-től: Július elsejétől kötelező a biztonsági övék használata a személygépkocsik első ülése­in. * Az utóbbi napokbpn meg­élénkült az érdeklődés a szakboltokban, sokan keres­tek kocsijuk első üléseire biztonsági övét, de nem ta­láltak. A legutóbbi érdeklő­désünk alkalmával úgy ösz- szegezhettük a tapasztalato­kat, hogy mindössze néhány száz lehet még a megyében. Ez viszont kevés. Pontos fel­mérést senki sem vezetett arról, hogy jelenleg a forga­lomban levő kocsik közül mennyiben találhatók meg az övék. Becslések szerint legfeljebb csak 6—7, esetleg nyolcezer jármű várja felké­születlenül a július elsejei premiert Borsodban. Más megyékben is hasonló a helyzet, ez azonban nem csökkenti a borsodi autósok gondjait. Ha valame nyíre visszafor­gatjuk az időt, akár csak bizottsága az alapos, körülte­kintő és reális helyzetképet bemutató jelentés és a tegna­pi üléisen elhangzottak alap­ján megállapíthatta; me­gyénkben mind a vadászati és halászati helyzet tendenciá­jában, a korábbi évekhez ké­pest előrelépést, a társadalmi igényeknek megfelelő fejlő­dési ^ütemet ért el. Mindemel­lett, a további feladatoknak megfelelő tennivalók is kellő hangsúlyt kaptak, a javasla­tokban megfogalmazódtak. egy fél évre is, éppen ellen­kező képet mutatott a biz­tonsági övék kínálata. Volt még jócskán importból szár­mazó is a boltokban a Sop­ronban gyártott hazai ter­mékek mellett. Nem. egy boltban árcsökkenéssel, vagy- js olcsóbban kínálták az óvek ezreit az autósoknak, mégsem kellett, illetve alig tudtak szabadulni a készle­tektől. Abban tehát, hogy most a biztonsági övék kö­telező használatának beveze­tésekor éppen a hiánycikkek listájára került az öv, nem­csak a kereskedelem, az ipar a felelős. Sokan az utol­só hetekre, napokra halogat­ták a beszerzést. Miután olyan áruról van szó, ame­lyikből aligha vesznek több garnitúrát, bizonyos óvatos­ságra a kereskedelemnek is szüksége volt. Az övék ugyanis nem kopnak el, ta­lán öt, tíz év után is hasz­nálhatók maradnak, ami azt jelenti, hogy a piac telítődé­Egy nyilatkozat — és a Háttér gj ár a dél-libanoni dombokon ismét fegyverek dörög- H nek, a világ ezúttal nem ezért beszél a Közel-Kelet- ■» ről, hanem egy amerikai nyilatkozat miatt. Erről a nyilatkozatról egyiptomi kormánykörökben azt mondták, hogy „Washington a közel-keleti kérdést illetően még so­sem helyezkedett ennyire pozitív álláspontra, mint most”. Bár a kairói reagálásnak megvannak a maga meglehető­sen sajátos szempontjai, úgy tűnik, a jelenlegi washing­toni állásfoglalás valóban tartalmaz új elemet. Ameri­ka még soha nem jelentette, ki kategorikusan azt, amit most kijelentett, és aminek a lényege körülbelül ez: Izra­el nem számíthat semmilyen tartós közel-keleti rendezés­re, amelynek né lenne szerves része az,, hogy csapatainak el kell hagyniuk a Jordán folyó megszállt nyugati part­vidékét is. Nem véletlen, hogy Jordániában a lapok még nagyobb címbetűkkel közölték a washingtoni nyilatkozatot, mint Egyiptomban. Husszein király országát eleve közvetlenül érinti ennek a térségnek a sorsa. Jósolni most sem leltét, az azonban tény, hogy az ameri­kai fogalmazás figyelemre méltó. Mi lehet a háttere ennek a nyilatkozatnak? A valószínű fő ok a következő: A legutóbbi választások során a Likud-pártlal és Mena- hem Begin személyével a „kemények”, a ..hajthatatlanok” kerültek hatalomra Izraelben. Nem kellett nagy fantázia ahhoz, hogy mindenki azt várja: ez a kabinet megpróbálja számos fontos vonatkozásban kész tények elé állítani az Egyesült Államokat. Washington úgy döntött. , megelőz egy olyan helyzetet, amelyben „a farok csóválja a kutyát”. A Fehér Ház és a State Department világpolitikai játsz­májában jelenleg „nem fér bele” egy nehezen ellenőriz­hető újabb közel-keleti összecsapás, amely veszélyeztet­heti a Kissinger által megindított, amerikai szempontból kedvező folyamatot: az általános jobbratolódás szorgalma­zását az arab világon belül. Ha a Likud szélsőségesei azt tesznek, amit akarnak, az olyan láncreakciót eredményezhet, amelyben újra teret nyerhetnek a haladó arab erők — mindenekelőtt ezt akarta megakadályozni az amerikai nyilatkozat, amely emlékez­teti Begin! lehetőségei korlátáira. A NEB megvizsgálta Alakásépítés helyzete az újhelyi járásijai! A magánlakás-építés hely­zetét és az ehhez járuló ál­lami támogatás mértékét vizs­gálta meg a közelmúltban a sátoraljaújhelyi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák: milyen intéz­kedések történtek a magánla­kás-építés továbbfejlesztése érdekében. A több hónapot igénylő munka 14 vállalatra, intézményre, illetve termelő­szövetkezetre terjedt ki. Sátoraljaújhelyen az ötödik ötéves terv során mintegy 800 folyóméter szenny vízcsatornát és 400 folyóméter ivóvízveze­téket építenek a fejlesztési alapból. Üj területek alapköz­művesítését nem tervezik, ami hátráltatja a' telepszerű és családiházas építkezések se után már csak szórvá­nyosan lehet eladni egyet- egyet. Az új kocsik ugyanis már tavaly óta a szabvá­nyokban előírt teljes felsze­reléssel, biztonsági övvel fel­szerelve vehetők át. Az öv hasznáról számtalan összehasonlító leírás jelent már meg. Nem szorul bizo­nyításra: a halálos, vagy életveszélyesen súlyos kime­netelű balesetek csaknem egyharmadára csökkentek ott, ahol a biztonsági öv használatát már bevezették. Főként az arcot, ezen belül is a szemet ért sérülések száma esett vissza, de jó vé­delmet nyújt a megfelelő öv á gerincsérülések ellen is. Országúti forgalomban köte­lező lesz július elsejétől a biztonsági öv használata, amitől nálunk is a balesetek csökkenését és főként a sú­lyos kimenetelű balesetek csökkenését várják. N. .1. közművesítését is. A városban a negyedik ötéves tervben megépített lakások 87 száza­léka többszintes volt. Az ötö­dik ötéves tervben hasonló­an alakul a helyzet. A terv­időszak elején 84 UNIVAZ- szerkezetes ház épült fel, 1977-ben pedig 64 lakást épí­tenek meg. A vizsgált időszakban köl­csönt kizárólag családi ház építéséhez igényeltek az OTP- 1 öl. Ha összevetjük az 1976-os és 1977-es év kölcsönigénylését megállapítható, hogy a köl­csönök a munkáslakás-építést kedvezően befolyásolták. Ez főként a nagycsaládosokat érinti, akiknek százezer fo­rintról száznegyvenezerre emelték fel a kölcsönözhető összeget. A lakásépítések kivitelező­je a Szabolcs-Szatmár me­gyei Építőipari Vállalat sá­toraljaújhelyi építésvezetősé­ge és a Sátoraljaújhelyi városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának költségvetési üzeme. Munkájuk azonban főként az állami célcsoportos lakásépí­tésre irányul. A lakosság magánlakás építésével koráb­ban kizárólag a Sátoraljaúj­helyi Építöipai-i KSZ foglal­kozott, 1971-ben azonban megalakult a Zemplén Lakás­építő Szövetkezet, amely szö­vetkezetek létrehozásával igyekezett segíteni a lakás­igénylők gondján. A Népi Ellenőrzési Bizottság a széles körű vizsgálat során megállapította: a magánépít- tetők többsége ragaszkodik a hagyományos 'technológiai és szerkezeti eljárásokhoz. Mun­kájukban nagy segítséget je­lent a különböző intézmények, vállalatok anyagi támogatása, a hitelek és a típustervek igénybevételének a lehetősé­ge. A vizsgálat tapasztalatai alapján szükséges — állapí­totta meg a NEB —. hogy a Sátoraljaújhelyi városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a tervidőszakban biztosítja a szükséges feltételeket a ma­gánlakás-építéshez. annak ér­dekében. hogy mind több te­lepszerű. többszintes és cso­portos családi ház épüljön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom