Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-28 / 150. szám
1977, június 2S„ kedd ESZAK-MAGYAROR5ZAG 5 Érkezésre várva i üfiftfjó jí egy ideig a hirdető előtt; a kirakatni iuVj.au ban a napilap legfrissebb példánya. A hirdetéseket nézte, fogalmazta magában a szöveget. Számolta a szavakat, próbált minden sallangot elkerülni. „Negyvenhét éves férfi házasság céljából megismerkedne korban hozzáillő lánnyal, vagy elvált asz- szonnyal. Egy gyerek nem akadály. »025333 Tavasz« jeligére az N-i.hirdetőbe.” Miután fizetett, a nem messze levő presszóba tért be. Sört kért, azután í’élig-tört cigarettát vett elő. „Bent” szokta meg. Dohányozni nem lehetett, de azért mindig futotta pár slukkra. Sápadtan, kopott vászonöltönyben tekintgetett ki az utcára. Mintha várt volna valakit, igaz, őt senki sem várta, s egyáltalán nem tudta, miért is néz kifelé az ablakon. Később, amikor kifogyott az üveg, kért még eggyel. Régen ivott már, pontosan hét évvel ezelőtt ült utoljára presszóban. Nem így képzelte a szabadulását. Több száz kilométerre, ahol valamikor lakott, nem várja senki. Mégis úgy gondolta, hazamegy, megmutatja magát az ismerősöknek, akik nem tudtak az ő kálváriájáról, nem tudták, hogy ült, azt sem, hogy 46-ban már vasutat épített, utána egy kohó építésénél dolgozott az ország északkeleti részében, majd ezt követően aratott az Alíöldön, szenet bányászott a Dunántúlon és várost épített a Duna mellett. Nem várták sehol... A második üveg sör már nem esett jól. A felét otthagyta, s miután fizetett, céltalanul indult neki a városnak. Nézegette egy ideig a kirakatokat, később egy parkban kötött ki, ahol egy pádon felejtett újságot lapozott át. A bírósági és rendőrségi tudósításoknál továbblapozott. Azután mégis elolvasta, elejétől a végéig. Hülye — gondolta magában — tizenhárom hónapért okoskodik a rendőrrel. Majd a másik: „Meg- szurkálla ismerősét”. Amikor elolvasta a cikket, ismét elindult. Az újságot a pádon hagyta, ott, ahol találta. Több mint hét éve történt. Karácsony előtt pár nap- nap egy munkásszálláson összekülönböztek valamin a barátjával, aki az egyetlen ember volt, akit életében szeretett. Nem is szeretet volt ez, inkább csak valamiféle ragaszkodás; az is olyan magányos volt', mint ő. Becsavarogták az országot, igaz, külön-külön, de mindig találkoztak valahol. Akkor, karácsony előtt, már sok volt a gondja. Mintha meghasonlott volna önmagával, úgy érezte, akármerre is megy, mindenhol ugyanaz várja. Se inge, se gatyája. senki. Munkásszállók, vaságyak, esti főzöcskézések, forintok a semmire, s állandó mehetnék... Ügy érezte, valahogy megöregedett már ehhez a csámborgáshoz. Akkor döntötte el, hogy letelepszik. Mindegy, hogy hol, csak végre legyen egy hely, ahová állandóan vissza tud térni, legyen valaki, akire számíthat, hogy várja. Hát erről beszélgetlek akkor, karácsony előtt. Ketten voltak csak bent. Az a másik, aki jó tíz évvel fiatalabb volt nala, kinevette. Minek ez a marhaság — kérdezte tőle —, örüljél, hogy tekereghetsz.... Egész este magyarázkodtak egymásnak. Később kimentek a kisváros legramatyabb kocsmájába és leitták magukat. Éjfél előtt tértek vissza a szállásra. Nem tudja ő sem, hogy miért, de a verekedés már az ajtóban kezdődött. A bejárati üvegablakot valamelyikük betörte. A tárgyaláson őt vádolták emberöléssel. Nőm tudja, és az igazság az, nem is emlékszik ró, hogyan történhetett. A szakértők megállapították, hogy a férfi halálát egy erős ütés okozta, ö volt-e, vagy nem — most már teljesen mindegy. Legalábbis jogilag. A büntetését leülte, számadással nem tartozott senkinek, csak önmagának. Nem volt sosem lelkizős típus. Most is, amikor a bírósági tudósítást olvasta, önkéntelenül megvonta vállát. Nem rá tartozik, minek is izgatná magát. A saját dolgán is sokat gondolkodott bent. Nem hitte, hogy igaz lehet. Életében nem ütött még meg senkit. A bizonyítékok azonban ellene szóltak. A tárgyalás, a bizonyító eljárásokkal együtt körülbelül három hónapig tartott. Ez volt a legnehezebb. Az ítélethirdetésnél nem az évek számát sokallotta. Ö, aki soha senkihez sem kötődött, akit sehol sem vártak, ázt az embert sajnálta, aki meghalt. még egy ideig a városban. Azon gon- i umnnfll dől kozott, kinek kell férjül egy priu- szos. Kinek tudja majd elmondani az igazat, amikor ő sem tudja, hogy mi az igazság, jóllehet bizonyítások sora szóit vétkessége mellett... És egyáltalán, hol az ö helye? Pusztafalvi Tivadar Együtt a Véget ért a IV. vasas juniáíis Koszorúzás a csanyiki Munkásmozgalmi Emlékműnél. j A juniáíis emlékezetes eseménye, maradandó élményt nyújtó programja volt a dalostalálkozó, a kórusok hangversenye. Női kézilabdabajnokság a juniálison. Az első helyet az ÓKÜ csapata szerezte meg. Fotó: L. J. NAGY készülődés közben találtuk Olaszliszkán a bor- kombinát Április 4. szocialista brigádját. Kusinszky János, Jenei János és Soltész Miklós éppen útlevélről, valutáról és a gépkocsikba való elosztásról tájékoztatta a brigád tagjait a pincészet irodájában. Köröskörül a falakon minden tenyérnyi hely oklevél előkel, kitüntetésekkel van ..kitapétázva”. Legfrissebb „szerzeményük” a másodszor elnyert arany-koszorús jelvény, amelyet a napokban vettek át a taroali ünnepségen. „.Utazó” brigádnak nevezik a vállalatnál az olaszliszkai borászokat, mert a megalakulásuk óta eltelt 12 év alatt szinte az egész országot beutazták már, egyrészt a kirándulás. ismeretszerzés öröméért, másrészt híres 'borpincészeteinkben tapasztalatcserén is voltak. így Budafokon, Badacsonyban. Villányban, Siklóson. De jártak a Szovjetunióban és több ízben Csehszlovákia közeli, s távolabbi tájain. Most is Kelet-Szlová- kiába indulnak. És. ha történetesen nincs nagyobb útitervük, egy-egy szabad szombaton, vagy ünnepnapon beveszik magukat a zempléni hegyekbe-erdők- be. főznek egy finom bográcsgulyást, megszívják a tüdejüket illatos hegyi levegővel, s a következő héten sokkal jobban megy a munka odalent a pincelabirintusban. — Felvásárló pince a miénk. hat alpincével — tájékoztat a szocialista brigád alapítója. Kusinszky János —, ami azt jelenti, hogy a saját termésünkön kívül a kistermelőktől, szövetkezetektől átvett mustot kezeljük, és piacképes tokajit érlelünk beu lőle. Múlt ősszel 10 ezer hl must került hozzánk, s ami itt még sohasem fordult elő. november 30-ra valamennyit ki- erjesztettük, és egyszer lefejtettük. december 30-ra pedig a derítést is elvégeztük. De dolgozott is a brigádunk — lépcsőzetes munkakezdéssel — szánté éjjel-nappal, meg vaBútoripari kívánságok A bútoripar gyáraiból június 30.—júhus 9-e között várják azoknak a gyártmányfejlesztőknek, iparművészeidnek jelentkezését, akik részt kívánnak venni a Könnyűipari Minisztérium választék- bővítést ösztönző pályázatán. A kiírás témáját kepező polc- rendszer, étkező-, illetve előszobagarnitúra méreteinek a házgyári lakásokhoz keil igazodnia. A kiírók azt kívánják, hogy az alkatrészeire bontható, dobozban szállítható, és otthon összeszerelhető lakásban ea nyaralóban egyaránt felállítható polcrendszert tervezzenek, ez alkalmas legyen különféle méretű könyvek, televíziók, rádiók, lemezjátszók, hanglemezek, magnetofon. világító test. váza, játék, cs dísztárgyak célszerű elhelyezésére. Kívánalom az is, hogy a polcrendszer egyéni ízlés szerint variálható formában. jól illeszkedjék a kereskedelemben kapható egyéb bútordarabokhoz. Nagy szükség van az étkezőbútorok választékának bővítésére is. Többfajta kivitelben, variálható csoportosításban igénylik. Szívesen fogadná a bíráló bizottság az olyan pályamunkákat. amelyek asztal, szék, pad, edényszekrény, ital, fűszertartó. ételszállítókocsi, bárszekrényegységek ügyes kombinálását tennék lehetővé. Az előszobabútoroktól azt várják, hogy minden elférjen rajtuk, amelyeket az előszobában célszerű tartani. Legyen helye a tükörnek, a kabátnak, a kalapnak, esernyőnek, táskának, cipőnek, tisztítóeszközöknek, és még a telefonnak is. Kézimunka’ kiállítás A díszítőművészeti szakkör rendezett a napokban kiállítást Böcsön — írja levelében Kozma Lajos népfrontelnök. Nyolc községből hozták el az asszonyok es lányok a hímzésekkel díszített öltözékeket és a szőtt kézimunkákat. Palóc. karádi, tardi, kalocsai, messöségi, matyó es szűr hímzésekkel lehetett találkozni. De gyönyörködni lehetett a szőttesek többféle változatában is. A bíráló bizottság elnöke Szepesvdri Ldszlóné két délutánt töltött el Böcsön a zsűrizéssel. A bocsi szakkör tagjai és vezetője Gecs Katalin sok jó tanácsot kaptak a jövőre vonatkozóan. A szakkör számára dicséretes, hogy az országos kiállításra is több mint 20 darabot javasolt a bizottság elnöke. A bocsi kiállítás 10 napig tart, június 14- en nyílt meg és június 24-éíg várja a látogatókat. brigád sárnap is. ha a munka úgy kívánta! A jelenlegi tervidőszakban — az önköltségcsökkentés mellett — 104 százalékos a termelési vállalásunk, amit — az eddigiekből ítélve — bizonyára teljesíteni is ttú dunk. Nemcsak a munkában, szórakozásban. hanem a magánéletben is együtt van a brigád. Ha valaki ’ építkezik közülük,-vagy valami miatt elmaradt a háztáji szőlő kapálásában. permetezésében, mindnyájan mennek neki segíteni. Igen szép eredményről tanúskodik a brigádnaplójuk a társadalmi munka tekintetében is. Ha a borkombinát valamelyik üzemegységében munkaerőhiány van, szívesen kisegítik őket. Társadalmi munkában parkosították a meszes-majori pince környékét. Kezük munkája nyomán szépül, gyarapodik maga (Folytatás az 1. oldalról) A diósgyőri Lenin Kohászati Müvekből mintegy 10 ezer dolgozó vett részt csa- ládagjaival együtt a majálison. Immár hagyománynak számit, hogy rajtuk kívül itt vannak az ünnepségen az NDK-beli FREITAL vaskohászati testvérüzem, valamint a szovjetunióbeli Zapo- rozsé gyár küldöttsége, amelynek tagjai együtt töltötték a napot, közösen ünnepeltek a kohászat dolgozóival. S hogy valamennyien kitűnően érezték magukat, jól szórakoztak az egész napos változatos kulturális és sport- rendezvényeken, abban nem kis része volt annak, hogy az LKM. a MEZŐGÉP és a DIGÉP szocialista brigádjai közel egy hónapja készültek a juniálisra. Társadalmi munkában: bozótirtással, tereprendezéssel csaknem megduplázták a pihenésre, sátor- verésre alkalmas területet. A Borsodnádasdi Lemezgyárból két különautóbusz szállította a vasasokat a megyei ünnepségre. A több mint 80 dolgozó; szocialista brigádvezetők, társadalmi aktívák és családtagjaik utazásáról a vállalat gondoskodott. Számukra több okból is emlékezetes marad a ju- niális. Nagyszerűen érezték magukat, kitűnően, szórakoztak — amint elmondták —, felért egy üdüléssel a kis kiruccanás. A másik ok: va- lamennyiükoek öröm. hogy Kiss János, a lemezgyár raü- heiybizottsági titkára a vasas centenárium alkalmából addigi munkája elismeréseként SZOT-aranyérmet kapott. S Oiaszliszka is, s a községben különösen az óvodát és az öregek napközijét patronálják szeretettel. És bár az Április 4. brigád tagjainak többsége nem fiatal már, hiszen Kusinszky János nyugdíjazás előtt áll. Jenei János 23, Majkó István 18. Bagosi Ferenc 16 éve végzi Olaszliszkán a jó féle hegyaljai borok fejtését, derítését, szűrését, azért szívesen ,vál_. lalkoznak a tanulásra is: hárman az általános iskolát végzik. négyen szakmunkásképzőbe. kelten mezőgazdasági szakközépiskolába iratkoztak be. Szakmái ismereteik gyarapítására szaklapokat, szőlészeti-borászati tárgyú műveket olvasnak, de szépirodalmi művek olvasásával, mozi- és színházlátogatással általános műveltségüket is igyekeznek fejleszteni. S MIKÖZBEN a pincék mélyén dolgozva, kedves élményeiket újra meg újra felemlegetik. ahogy megismertük őket. bizonyosak vagyunk benne, hogy már egy következő kirándulás terveit melengetik magukban. Hegyi József végül, a gyár Szőnyi Márton szocialista brigádja a juniá- lis kispályás labdarúgó-bajnokságán a DIGÉP mögött a II. helyen végzett. Az Ózdi Kohászati Üzemekből mintegy 800-an vettek részt a borsodi juniálison. Ugyancsak itt voltak a gyár meghívott csehszlovák vendégei, az ostravai vaskohászati üzem vezető képviselői, valalmint a vállalat táncegyüttese, amely műsorával nagy elismerést aratott. Az ózdi kohászok joggal büszkék arra. hogy sportolóik ezúttal is kitűnően szerepeltek: női és férfi kézi- labdacsapaluk első helyen végzett a juniáíis bajnokságán. A megyénkben működő felsőzsolcai MEZŐGÉP-gyár. — mint már említettük — az ünnepi környezet kialakításában. nagyobbításában is részt vett. Mintegy 80 dolgozó. szocialista brigádtag végzett társadalmi munkát ahhoz, hogy Borsod vasmunkásai méltóképpen köszönthessék ünnepüket, a szak- szervezet. megalakulásának 100. évfordulóját. A csanyiki juniálison is több mint hatszázan vették reszt. A Diósgyőri Gépgyár az egyik mozgatórugója volt az ünnepség megszervezésének, zökkenőmentes lebonyolításának. Nem véletlen, hogy a „finisben”, a vasárnapi csanyiki vasastalálkozón is. a dolgozók egy harmad a, mintegy 3 ezer munkás képviselte a vállalatot. A nagy eseményre természetesen meghívták — régi együttműködés, sokirányú kapcsolat fűzi össze őket — a csepeli gyár képviselőit, művészeti együttesét is. A fellépést követően velük együtt szórakoztak. köszöntötték közös ünnepüket. * Megyénk párt-, állami és társadalmi vezetői a juniá- lis rendezvényei között, s áz. úgynevezett kötetlen program keretében valamennyi kohászati, vasasüzem sátrát, vendégeit felkeresték, beszélgettek a munkásokkal, a gyárak vezetőivel. Gratuláltak üzemeink első félévi termelési eredményeihez, egyúttal szót váltottak a vállalati irányítókkal. egy-egy munkahely brigádjának vezetőiével a további, vagyis a II. félévi feladatokról is.
