Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-24 / 147. szám

1977. június 24., péntek

r

of

la'

tá'

írtöÓV

ef

ra.

és

iti'

;0'

ta;

.0'

■a'

;Ő'

ti'

iiK

liS

y'

és

Z'

ét

á'

irt

3'

•él

a'

.a'

0'

a

ű'

;Z'

■es

»

ti'

ÓK

i»;

•á'

r

i«'

.r

■é'

e'

o'

*

Á

llapokban az egyik jelentős üzemben nagy munkában találtam a gyár dolgozóit. Nem a munkapadok mellett, hanem a gyár udvarának, környékének rendezésén szorgoskodtak; söpörgetlek, gereblyézlek. hordták össze a több éve szétheverö hulladékot, ócskavasat, egyszóval takarítót, taik. A műhelyekben ugyancsak ezt tapasztaltam, ezt láttam. Egy helyre hordták a korábban elszórt vasdarabokat, szépen sorba rakták az alkatrészeket, újraíestették a műhely csarnokok járdaszegélyeit, rendbe tették az öltözőkéi, mell ékhely bégeket.

A kőművesek vakoltak, a festők mázoltuk, olyan volt az üzem, mint egy hangyaboly. Mindenki dolgozott, mindenki igy elvezett, hogy rendbe tegye portáját és munkahelyét. Az irodai dolgozók is ezt tették. Friss virágokkal díszítették az asztalokat, az. ablakokat, rendbe teliék az iratszekrényeket, a folyosókat. Ez igen — gondol i am magamban. Itt aztán adnak a rendre, a tisztaságra, a közérzetet befolyásoló környezetre. Nem sajnálják az időt, a fáradságot, még a túlórát sem.

Aztán milyen időközönként szoktak ilyen nagytakarítást végezni ? — érdeklődtem az igyekvő munkásoktól. Először vonakodtak a válaszfal, aztán valamelyikük kur_ tán.furcsán rávágta; úgy hellyel-közzel. mikor hogyan, mikor hogy jön ki a lépés, legutóbb például ezelőtt két évvel — mondta kissé gunyorosan. És közben? Közben nem takarítottunk — hangzott a határozott válasz, tetszik tudni, csak akkor csináljuk, ha vendég jön látogatóba — magyarázta topább. Ilyenkor aztán van mit kínálni. Egy-két nap alatt élig győzünk rendet teremteni, a sok-sok mulasztást, és hanyagságot felszámolni. De- hát ez nálunk így szokás.

Szerencsére nem mindenütt gondolkodnak és cselekének így. Bátran mondhatni, íogy ma már ez megy htkaságszámba. ez mondható Egyedi példának, egyedi cselnek. Mégis mindezt, miért le- s?-om szóvá? Egyszerűen fért. ért ahogy mondani fokiak, nem egészen ,,ferr”, Jem egészen tisztességes és korrekt dologról van szó.

Az így gondolkodó, ilyen femlélettel rendelkező veze_ ’nk ugyanis azt hiszik, hogy & fzei a manőverrel félre leli net vezetni a felsőbb hatóságokat. magas rangú vendéget látogatókat. Németek úgy gondolják, hogy az yen rögtönzött külsőségein keresztül ítélik meg a fj'ár gy az üzem munkájúi, "alán mondanom sem kell; nki'k így gondolkodnak, léidnek, önmaguknak ária. !!*k, magukat csapják be. most lényegében nem is n izei akarok foglalkozni, nem 1, * külsőség, a látszat és a tarolom egymástól való távoligával. hanem azzal, hogv iion ért nem jut erő. idő f energia rendszeresen a Syár. üzem. a munkahely, ä környezet rendben tartásá- miért csak ilyen kivételes , fkaim akkor tudnak rendet * i>'emteni a portán, mint '•hogyan a fenti esetben is fürtén t.

..Az így gondolkodó vezetők [őszben iát magukat, mun- társaikat és közvetlen környezetüket becsülik le. A környezet nagy hatással van az emberre, különösen a munkahelyi környezet. Jő közérzetet, jó hangulatot biztosíthat a munkához, a mindennapi feladatok ellátásához, ugyanakkor hátrányosan is befolyásolhatja ezeket az érzéseket. Jóleső érzés olyan munkahelyen dolgozni — vallják a munkások —. ahol állandóan rend, fegyelem és tisztaság uralkodik. Ikren helyen még az emberek egymáshoz való viszonya is más. S hogy ez így van, azt többek között az is bizonyítja, hogy ma már a vállalásokban és felajánlásokban előkelő helyen szerepel a munkahely tisztán tartásai, az alkatrészek, anyagok megóvása.

Szocialista brigádok, mun. káskollektívák- sokat tesznek ezért, de ez önmagában még nem elég. A vezetőknek kell elsősorban megteremteniük mindezekhez a szervezeti és tartalmi feltételeket. Némely helyen hónapokig, évekig szemet hunynak a rendellenség, a lazaság/és hanyagság felett. Szótlanul nézik és lünk, hogy a gyár udvara szemétdombbá változzon; hogy jó, használható, vagy éppenséggel elavult alkatrészek széjjel heverjenek, és ezzel jelentős értékek menjenek kárba. A hanyagság, a lazaság, a rendetlenség nemcsak szomorú látvány, a legtöbb esetben súlyos mulasztás és károkozás is van mögötte. A szétszórt, elherdált anyagok, alkatrészek tönkremenése, idő előtti elhasználódása komoly károkat okoz népgazdaságunknak.

Rend a lelke mindennek, vagy: mutasd a portád, megmondom, ki vagy — tartja a közmondás. Érdemes elgondolkodni ezen és érdemes megszívlelni ezt. Mert némely helyen még nem áll az emberi gondolkodás középpontjában. Az üzem rendjét, tisztaságát nem lehet leszűkíteni, egy-egy vendég látogatására. És nem lehet rövidlejáratú mozgalomra szűkíteni, ami esetleg csak a tisztasági hónap kereteire terjed ki.

A napi termelési feladatok mellett kell hogy jusson idő a gyárak és szűkebb munkahelyek rendben tartására is. A legtöbb helyen ezt külön csoportok végzik, akiknek csak ez a feladatuk, ez a munkájuk. De igazán rendet csak ott lehet tartani, ha ez a feladat nemcsak egy-ltél emberre korlátozódik, hanem az egész közösség sokat tesz érte. Mindenkinek éreznie kell a felelősséget, közvetlen megbízás, vagy felelősségre vonás nélkül is.

RHéha-néha olyan óriási

H különbségek vannak

Hí egyes gyárak és gyáron belül egyes üzemrészek között, mintha több ezer kilométer távolság választaná el egymástól azokat, pedig csak bizonyos fokú gondolkodásbeli különbség és távolság van közöttük. Az utóbbi időben pzinte parkszerű gyárudvarok alakulnak ki: sok-sok fával, virággal, pázsittal. Szép látvány ez. és jó hangulatot, jó érzést ébreszt az emberben. Az is igaz viszont, hogy minden üzemben. különösen a régi elavult gyárakban nem a legideáli- sabbak a feltételek ehhez, de arra azonban minden mód és lehetőség megvan, hogy rend és tisztaság urai'-ocUcm.

\\. Ij.

<

■>

Képszerűik a borsodi táborok

' A Borsodi Erdő. és Fafel- ! ragozó Gazdaság az idén a ! „^1 és .1 zempléni erdőseitekben több mint 20 helyet 1 'clölt ki nyári táborozásra. A ■ ndregényes borsodi erdösé- ',?k egyre népszerűbbek a ' ••borozók között, az idén fél — b^z úttörőcsapat jelentette \e helyfoglalását. A táborhe- iek kijelölésénél figyelembe _et_ték. hogy a közelben .készséges forrásvíz legven. tennyen meg tudják közelite- rik « szükséges élelmiszert be

tudják szerezni, valamint biztosított legyen az egészségügy! ellátás is. Ezeknek alapján jelölték ki táborozásra többek között a Bükk hegységben a Szentlélek és Ómas- sa közötti részt, a fehérkőlá- pai rétet, a zempléni hegyvidéken az Aranyosi völgyet, a Sárospatak szomszédságában levő botköi erdőségeket, az aggteleki karsztvidéken a Forrás-völgyet. Szerdán az első csapatok megérkeztek a táborokba.

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

Jórészt dunaújvárosiak, a 2(i. számú ÁÉV dolgozói építik, szerelik Miskolcon az ezer vagonos, új hűtőházat. A régi (170 vagonos, a kettő együtt nagyban enyhíti majd élelmiszeriparunk tárolási nehézségeit. A több mint fél— milliárd forintos beruházásról néhány számadat: 14 000 köbméter földet kellett megmozgatniuk. 4000' köbméter betont, és (150 tonna vasszerkezetet építettek be. A generálkivitelező mellett az Ütés Vasútépítő Vállalat szakemberei is derekasan helytállnak az építkezésen, ahol új alapokat készít elő az Ütés Vasútépítő Vállalat ács- brigádja. (Képünkön balra).

A hűtőcsarnokokat nagyméretű, jól szigetelő alumini- umelemekkel borítják. (Képünkön középen). A festő- brigád tagjainak, légtornászoknak is komoly feladatot jelentő helyzetben kell az oszlopokat festeniük. (Képünkön jobbra).

Foíó: Szabados György

Úttörőtábor a Hagykorséstövében

Nemcsak az ivóvíz...

Ott, ahol az Aranyosi völgy kiszélesedik, útjelző tábla mutat Baskó felé..,

— Onnan már az út sem vezet tovább ... Baskó Aba- új csücske — mondja Eperjesi István, a Szerencsi járási KlSZ-bizotlság titkára.

Gépkocsink felkapaszkodik az Aranyosi völgyből. Hirtelen ki tárulkoznak a hegyek koszorúi, mintha egy óriási tisztásra érnénk. Tábla jelzi a távolban levő házakra utalva, hogy „lakott területre” értünk.

— Ez is Sima, a nii kis birodalmunk - mutat körbe a járási KlSZ-bizotlság titkára.

A község szélén vaskerí- téses porta, a bejárat fölött felirat: Üttörötóbor ...

Balogh Sándor járási úttörőelnök, a tábor parancsnoka nagy szeretettel és nem titkolt büszkeséggel fogadja a vendégeket. Érthető is, hiszen valóságos kis paradicsomot varázsoltak a szorgos kezek a hegyek közé zárt parányi faluba a járás úttörőinek.

— Sokáig törtük a fejünket, hol építhetnénk fel egy tábort a gyerekeknek. Abaúj gazdag a természeti kincsekben, csakhogy pénzünk, az volt; a legkevesebb — mondja Balogh Sándor.

Hogy kinek volt az ötlete Sima, azt ma már nehéz lenne megmondani. A lényeg: megvettek egy romos parasztházat. a hozzá tartozó portával a Nagykor,sós-hegy tövében, a község szélén. Az elmúlt év áprilisában még semmi nem volt, de júliusban már beköltözhettek az első úttörők a táborba.

— A járás községi tanácsai adtak fél millió forintot, a megyétől kaptunk 150 ezret, abból vettük meg a sátrakat, a plédeket, az ágyneműket, s ugyancsak félmillió forintot tett ki a társadalmi munka — sorolja Eperjesi István.

Balogh Sándor fényképalbumot mutat. Megörökítették a romos parasztházat, s a munka minden fázisát. A községi tanácsok vezetői, a KISZ-fiatalok, a munkás- őrök, a kőbánya dolgozói, pártvezetők ragadták meg a szerszámokat.» s építették fel néhány hónap alatt a megye egyik legszebb, legkorszerűbb úttörőtáborát.

— A 17 sátorban és az épületben egyszerre 110 személyt tudunk elhelyezni. Ebben az évben augusztus végéig 1100 úttörő táborozik majd Simán — mondja a tábórparancsnok.

— Amit itt látunk, mind a társadalmi összefogásnak köszönhetjük ... A jövőre vonatkozóan is megvannak az elképzeléseink. Sportpályákat építünk, az erdőgazdaság tornapályát alakít ki, s a Bodrogkeresztúri Belon- elemgyár segítségével a sátrak helyett kőhazakat építünk majd — sorolja Eperjesi István.

A szerencsi járásiak büszkék az úttörőtáborukra. És Simának, ennek az egyutcás, mindössze hatvan leiket számláló kis abaúji falunak is megnőtt azóta a látogatottsága, mióta az úttörőtábort megnyitották.

Felföldi György

TV (Hinni lapszámunkban két írás is foglalkozik a mc- 1 1 1 gyeszékhely vízellátásával, a közelmúlt ugyanilyen gondjaival, s azzal, hogy a jobb ellátás érdekében biztonsági tartalékként bekapcsolták a megyei vízművek miskolci vezetékét is. Utóbbi nyilván segít majd abban, hogy a nyári időszakban növekvő igényeket minél kisebb zökkenőkkel elégítse ki a Miskolci Vízművek.

Említettem, az egyik írás a közelmúlt gondjait boncolgatta. Ebből, miután mondandóm nem szűkíthető le „csak” a vízellátásra, — szándékosan kimaradt valami. Mégpedig az, hogy Miskolc vízellátásáért, az ivóvíz minőségéért nem kizárólag a vízművek a felelős! Számadással tartozik, radikális intézkedéssel adós ez ügyben a tanács illetékes hivatala is.

Miről van szó? A kérdés megválaszolásához íme néhány tény: a HCM újjáépítésével új kőbányát nyitottak — abbahagyták a régi bánya művelését. Manapság már Ó-bányának hívják az elhagyott területet. Nos. látszólag kevés köze van az Ó-bányának a város vízellátásához, valójában igen fontos szerepet játszik, hiszen erről a területről gyűjti össze a tapolcai víznyerők egyike az ivóvizet.

Amikor a miskolci vízgondok okait kutattam, s ennek kapcsán a tapolcai új kőbányában jártam, nem sajnálták a fáradságot azt is megmutatni: mi lett az elhagyott művelési terűiéiből, a régi bányából, a város egyik víznyerő vidékéből. S hogy mi lett? Nem más. mint; szeméttelep! Az építési, bontási törmeléktől kezdve minden elképzelhető hulladék — ideértve az állati maradványokat is — megtalálható a régi bánya területén. S ennek egy részét a legkisebb eső is a talajba mossa, ahonnan tovább szívódik a karsztüregekbe .. 1 Igaz, laboratóriumi vizsgálaté k szerint ezzel az ivóvíznek „csak’’ az ammóniatartalma n ö. különben fogyasztható ...

Azt hiszem, az elmondottak után aligha kell tippet adni a tanács illetékeseinek arra, mit tegyenek, mii vár a város lakossága. hogy aggályok nélkül fogyaszthassa a csapok vizét.

A ríMri kányában létesített szeméttelep nem csak Mis- •’ 1 kole vízellátását érinti. Megszüntetése régóta indokolt lenne környezetvédelmi megfontolások alapján is, A Bükk hegység hovatovább teljes egészében védett területté nyilvánul, aligha lehet közömbös nemcsak Miskolc lakói, hanem a másutt élők, ám itt nyaralók számára is. hogy a Tapolcáról tett sétáik, kirándulásaik alkalmával szeméttelepen át. visz az útjuk, avagy pihenésüket szolgálóan megcsodálják az elhagyott kőbánya meredek sziklafalai által körülzárt katlan szépségét.

1

(n. i.)

MEZŐKERESZTESEN élénk beszédtéma mostanában a „csillagvizsgáló” ügye. Öreg s fiatal egyaránt várja. Hogy csillagnéző lehessen. Nem kell rá már sokáig várni, a távcső elkészült, olt van az iskolában. s hamarosan üzembe is helyezik.

A távcső, a csillagvizsgáló történetéről a következőket meséli Lakatos József iskolaigazgató:

— Iskolánk pedagógusai között régóta érlelődött egy csillagászati távcső elkészítésének a terve. Az is ösztönzött, hogy a TIT célja minél több ..csillagvizsgálók baráti körének” létrehozása. A megvalósításhoz tavaly kaptuk az első segítséget, amikor Kürti Imre. a volt tanítvány —. aki ma az Uránia Csillagvizsgáló Intézet munkatársa. — vállalta, hogy szakmailag minden segítségei megad a távcső elkészítéséhez.

Megvolt a szükséges dokumentáció. de ki készítse el a távcsövet? Mini sok minden másban, a helyi

Csillagnézők

Aranykalász Tsz ajánlott ehhez társadalmi munkát. A községben szép hagyományai vannak az „egy brigád, egy iskola” mozgalomnak. Az ifjú Gárda szocialista brigád tagjai vállalták egy emberként a munkát, s közülük is kiemelkedett Fodor János vasesztergályos, aki nasv lelkesedéssel irányította a távcső építését. A lencséket a MOM-lól kapták kedvezményes áron. Ha anyaghiány miatt, akadtak el. akkor a szövetkezet segített, a beszerelés az Uránia szakmai irányítása mellett történt.

És most már készen van a műszer, hamarosan érdeklődőket vár

csillagnézőket, az égbolt rejtelmeinek amatőr kutatóit és kíváncsiskodókat.

A távcső legfontosabb rendelte tése. hogy a tanítást segítő, szemléltető eszköz legyen. De a nagv érdeklődés arra is ösztönzi a mezőke. resztesieket. hogy mielőbb létrehozzák a csillagászati szakkört.

Az Aranykalász Tsz országos hírű énekkarának tagjai, akik már sokat daloltak a csillagokról, néldá- ul elhatározták, hogy az egyik oró. ba után meg is nézik azt az Esthajnalcsillagot. a Fiastyúkot, a Göncöl csillagait ...

A KÖZSÉG örül a távcsőnek, a csillagvizsgálónak, s örülnek annak is. hogy a műszert társadalmi mun. kában elkészítő Ifjú Gárda szocialista brigád a Borsod megyei Tanácstól megkapta iutalmul a „Közösségért” emlékűinkéit bronz fokozatát.. Fodor János vasesztergályos pedig a „Közösségért” aranv jelvényt.

Csanálossi Béla