Észak-Magyarország, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-28 / 124. szám

19TL május 28», szombat

ESZAK-MAGYARORSZAG -5,

Bemutatjuk a pv-kahinet

Borsod megyében az elsők között, minőségileg és színvonalban is élenjárókként hozták létre Kazincbarcikán a polgári védelmi kabinetet. Kezdeményezésük országos viszonylatban is számottevő. E kettős rendeltetésű objektum speciális helyzetet foglal el. Szolgálja a pplgári védelmi oktatást, ugyanakkor más — különféle — rendezvényeknek is otthona, többek között a fiatalok közkedvelt klubja. Az objektum kettős rendeltetésű azért is, mert békében az a feladata, amelyről eddig szülöttünk, de rendkívüli körülmények között az emberek, a lakosság védelmére is alkalmassá tehető.

Felső kép: A Borsodi Vegyikombinát fiatal vegyészei szívesen próbálják ki tudásukat.

Középső kép: A radiológiai, biológiai és vegyi védelmi eszközök az érdeklődés középpontjában állnak.

Alsó kép: „Inkább civilben, mint védőruhában” — mondotta az egyik fiatal látogató.

Szabados György íclv.

SZÉF EZ a víz, melynek partján ücsörgünk. Friss, még alig .megülepedett partján, melyből minden mozdulásra leperdül a kavics, a homok, a rög. Tó egyébként ez a víz és tiszta, mivel patak nem folyik bele, semmi sem szennyezi, ha az ember megszomjazna, nyugodtan ihatna is belőle, mint tehette sok évvel ezelőtt a Csorba telepi tavakból, mert kavics szűri meg' minden oldalról ezt a vizet is, lévén, hogy kavicsbánya.

Sok ilyen kavicsbánya, il- letvé tó található a Sajó, a I-lernád mentén. Sok, bár talán senki nem is tudja, hogy yalójában mennyi. Azt viszont a földre figyelő emberek már régóta sejtik: a kelleténél több található.' Miről is van szó? A tsz-ek ezeken a területeken engedélyt kérnek — ha kérnek — kavicsbánya megnyitására. A kavics, a sóder ugyanis kelendő, szükséges, sok az építkezés. Hasznot

FÖLDEK

hoz.a bánya, feltétlenül hasznot. Legalábbis a tsz-nek

— mondjuk úgy: csoportnak

— amely műveli, bányássza. De nem tudja mélyről kibányászni. Semmiképpen sem tudja olyan mélyről, mint például a nyéki vállalat, melynek úszókotrói, tornyai 20—30 méterről is felhozzák á kavicsot. 1 Ezek a tsz-bá- nyák 4—5 méternél nem igen lehetnek mélyebbek, ezért inkább széltében-hosz- szában terjeszkednek. A mélyedést persze a talajvíz megtölti, halat lehet bele telepíteni, sátrakat verni a partra, esetleg víkendháza- Uat építeni és ez persze mind szép, hasznos dolog, kellemes időtöltés, regenera- lódási lehetőség, melyről manapság igen sokat beszélünk, írunk és joggal.

Szükséges viszont felfigyelni arra is, amiről különböző fórumokon ugyancsak

Új lehetőséi*

Az anyagbeszerző a gépkocsi?ezcíő

Ismeretes, hogy érvényben van egy olyan rendelet, amely kimondja, hogy például egy gyárigazgató, vagy osztályvezető, akinek állami gépkocsihasználati joga van, ő maga is vezetheti az autót, ha megszerzi a jogosítványt. Az a cél, hogy a főállású személygépkocsi-vezetők számát ily módon csökkenteni lehessen, ez költségmegtakarítást és munkaerőhelyzet-javulást eredményez. Azóta kiderült, hogy az amatőr vezetők beváltak. Most újabb lehetőségre van kilátás. Jelenleg az anyagbeszerző ott

ül a vezető mellett abban a 3ti ezer darab kis teherautóban, amellyel bevásárlásra indulnak naponta. Ha azonban a beszerző rendelkezik jogosítvánnyal, a gépkocsi- vezető helyére ül és egy személyben ellátja mindkét beosztást. Természetesen ez a többletmunka többletbérrel jár. Ennek munkaügyi összefüggéseit már tárgyalják és valószínűleg 1977-ben megszületik a rendelet, amely kimondja, hogy az anyagbeszerző is lehet gépkocsivezető, s ez esetben majd többet is fog keresni.

*»

Üzemlátogatáson az LKM-bcn

A Lenin Kohászati Müveket:, hazánk egyik jelentős vaskohászati bázisát évenként sok ezren keresik fel. A látogatók között vannak a környező szocialista országok, a Szovjetunió, Lengyel- ország, Csehszlovákia, és az NDK diákjai, és a kohászati vállalatok delegációi. A könnyűiparban dolgozó szocialista brigádok is megfordulnak a nagyolvasztónál és a hengersoroknál. Az év első öt hónapjában 1500-an vettek részt üzemlátogatáson. A látogatók között szép számmal vannak általános és középiskolások is. akik a pályaválasztáskor élnek is az itt kínálkozó lehetőségekkel.

Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Sajószentpéter:

Felülvizsgálnak 3400 lermoforkéményt

A Minisztertanács határozata értelmében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium elrendelte az országban a termoforkémények felülvizsgálatát. A gáz- és olajtüzelés égéstermékeit elvezető kémények alkalmas- i «ágának megállapítását Bor- i tod megyében a megyei ta- | hács építési és közlekedési j osztálya a Borsod megyei • Kéményseprő és Tüzeléstech- í nikai Szolgáltató Vállalatra , bízta. Viszokai Tibor főmérnökkel arról beszélgettünk,

! hogyan és mikor végzik ezt a nagy munkát adó vizsgálatot: milyen településeket

érint, s általában hogyan készültek fel a megbízás teljesítésére.

— Felméréseink szerint Borsod mintegy 400 000 ház- 1 tartási kéménye közül 7500 a termofor-rendszerű gyűjtő- | kémény, amelyek túlnyomó- részt gáz-égéstermékeket vezetnek el. Ezek főként Miskolcon, Kazincbarcikán, Óz- don, Sajószentpéteren és Le- nin városban üzemelnek. A termoforkémények vizsgálata azért szükséges, mert — a kéménykorrózió folytán — baleseti veszély forrásai lehetnek. A július 1-től szeptember 30-ig tartó vizsgálathoz ütemtervet készítettünk, s énpen a napokban művezetői - tanácskozást hívtunk össze, ahol már a részleteket is tisztáztuk.

— Hol és mennyi lakásban végeznek majd méréseket?

— Miskolcon 2000, Ózdon 400, Kazincbarcikán 750, Sajószentpéteren pedig 250 lakásban végzünk méréseket, elsősorban a fürdőszobai gázbojlernek a kéménybe csatlakozásánál. Miskolcon egyebek között a Kilián-délen, a Selyemréten, a Bajcsy- Zsilinszky úton, a Mari Károly út páratlan oldalán, a Győri kapuban, a Stadion úton, a Mikes Kelemen utcán, a Szentpéleri kapuban, a Csaba vezér utcán és így to* vább; Özdon a Bulcsú utcában, a Lehel vezér úton és a Bőjki főúton; Kazincbarcikán a Május 1. út páros oldalán, a Tavasz úton, a Tavaszközben, a Pollack Mihály úton, a toronyházaknál; Sa- jószentoéteren pedig a bányász lakótelenen. Az összesen 3400 vizsgálat elsősorban azokra a területekre terjed ki, ahol már korábban is jelentkeztek tüzeléstechnikai panaszok.

— Van-c elegendő műszer, szakember a vizsgálatok elvégzésére?

— Igen. Mint fentebb már említettem, az elmúlt napokban összehívtuk művezetőinket. technikusainkat, akik módszertani tájékoztatást kaptak, s megtörtént a műszerek számbavétele, a területek emberre történő felosztása is. összesen harminc szakemberünk vesz részt a munkában. Gondot okozott, hogy e munka mellett el kell látnunk folyamatos feladatainkat is. Ezért is döntöttünk úgy, hogy munkaidő után sőt szabad szombatokon is dolgoznak majd embereink. Ez olyan szempontból is jó, hogy ilyenkor biztosabban találnak a lakásban otthon valakit. Egyébként a lakókat a mérés előtt 3 nappal kiértesítjük arról, hogy dolgozóink jelentkeznek náluk. Hadd tegyem hozzá mindjárt, számítunk a lakók maximális segítségére. .Őszintén reméljük. mindenki megérti és át- érz.i, ezek a vizsgálatok az ő érdekükben történnek. Hiszen senki számára nem lehet közömbös, hogy biztonságos, avagy balesetveszélyes lakásban lakik-e ...

— Ezzel kapcsolatban mindjárt felvetődik: a Miskolcon az I. kerületi műszaki osztály által nyilvántartásba vett, most már több száz olyan lakás, ahol betiltották a fürdőszobai gázbojlerek használatát, újra nyilvántartásba kerül-e?

— Mindjárt azzal kezdeném, hogy tudomásunk szerint azokban a lakásokban, ahol a fürdőszoba ablakkal ellátott, a tilalmat feloldották. Ettől függetlenül ezek a Szentpéteri kapui lakások

is adatlapra kerülnek, s remélhetőleg a vizsgálat hozzá- segíti majd az illetékeseket a gyors és jó mégoldás megtalálásához.

— Ha mar ez is szóba került, mi történik,a vizsgálatok, mérések eredményeivel?

— Minden egyes lakásvizsgalatról több adatlapot is ki kell töltenünk. Nekünk négy fő dologban kell véleményt mondanunk. Az első: ha jó a lakás termoforlcéménye, semmi intézkedés nem szükséges. A másik: észlelünk hibát, s ezt a vállalat saját hatáskörében megszüntetheti. A harmadik: a mérések olyan építészeti, vágj' tűzrendészeti hibát tárnak fel, amelynek elhárítására hatósági beavatkozás szükséges. S végül előfordulhat olyan eset, amikor olyan a feltart hiba jellege, ami felsőfokú szakértői vizsgálatot is.- igényel. Az adatlapok egyébként az I. fokú építészeti hatóságokon keresztül eljutnak az ÉVM-be, ahol ezek segítségével levonják a megfelelő következtetéseket, s minden bizonnyal olyan országos intézkedések születnek majd, amelyek egyszer s mindenkorra megszüntetik a gáz- és olaj égéstermékeket elvezető termoforkémények balesetveszélyeit. Ny. I.

napjainkban szintén sok szó esik: ily módon a bányászkodás révén is fogy a termőföld. A bányákat igyekeznek ugyan ..mezőgazdasági művelésre alkalmatlan” területen megnyitni, könnyen hihető, hogy ezek a területek valóban alkalmatlanok különböző növények termesztésére, mindez hihető, legalábbis addig, amíg . a „másik oldal” nem hozza fel érvül : a folyóvölgyek hordaléktalaja mindig is jő termőföld volt. A kavics ugyanis csak mélyebben található. Amíg elérik, addig el kell túrni, hordani a meddőt, amit más vonatkozásban termőföldnek nevezhetünk. Ez az. egyik. A másik pedig: mivel a tsz-ek nem kénesek mélyről bányászni, valójában csak a felszínről szedik ki a kavicsot, a mélyebb rétegekben ennek a sokszorosa marad. Használatlanul, gazdaságtalanul. A bánya persze megadja a maga hasznát — egy kis csoportnak. Hosszabb távon tekintve azonban, népgazdasági méretekben nézve: ráfizetés.

Nem járhatnak messze az igazságtól azok, akik kissé dúrván fogalmazva e tekintetben rablógazdálkodást emlegetnek.

Szóba kerül bizony mind több helyen ez a kérdés. Érdemes lenne alaposan megnézni, megvizsgálni, mérlegre tenni a hasznot, a kárt és ennek megfelelő intézkedéseket foganatosítani.

Ugyanis a termőföldre szükségünk van és ha már a bányát megnyitják, a mélyben levő értékekre is, mert azokat veszni hagyni mindenképpen kár.

SZÉP EGYÉBKÉNT továbbra is énnek a kavicsbányának, tónak a vize, melyet — a sok és ki tudja hány közül — éppen nézegetünk. A felszín nagyon szép. Es a mélye?

Priska Tibor

Utókezelő Szsófatván

EZ ÉV JANUÁR 1-én nyílt meg Izsó falván a Megyei Vezető Kórház III. számú pszichiátriai osztálya, amely rehabilitációs intézetként működik. Az azóta eltelt időszakban kialakult az uj egészségügyi intézmény

rendje, megindult a gyógyító munka az egykori bányász szállóból átalakított épületben.

Az új létesítmény fő feladata, hogy a megyében levő eimeosztályokról es elmeszociális otthonokból kikerülő betegeket foglalkoztassa, elősegítse a társadalmi beilleszkedést. A tágas, szép épületben országosan is hamar ismertté vált gyógyító tevékenység indult meg. A betegek egy része már nagyon közel áll a teljes felépüléshez, ami indokolatlanná teszi az elmeosztályon való további kezelésüket, am még nem nélkülözhetik a rendszeres orvosi felügyeletet. Másik részének pedig szüksége van különböző rehabilitációs célú foglalkoztatásra. Az intézet beindításához fiatal, orvosokat, ápolókat és egyéb személyzetet toboroztak, egyrészt az ország különböző részeiből, másrészt a helyi lakosságból.

Az intézet főorvosa dr. Li_ ziczai Etelka ottjártamkor sok figyelemre méltó kezdeményezésről és tervekről számolt be.

•— Az ide kerülő betegek nagy része már nincs rászorulva a zárt osztályi kezelésre. Ennek ellenére a szemlélet eleinte a faluban nem éppen a legjobb volt. De ez szinte természetes, hiszen mindenki előtt ismert, hogy az elmebetegeket, vagy azokat, akik elmegyógyászati kezelésre szorulnak, bizonyos eióil élettel szemlélik. Am azt is el kell mondani, hogy ez nagyon rövid ideig tartott. Első „vizsgánk” az volt, amikor a betegek egy csoportját elvittük moziba. Az előadás alatt senkivel nem volt problémánk. Letettük a „névjegykártyánkat”. Befogadtak minket. Azóta már focimeccset is rendeztünk — igaz kikaptunk a környék lakóitól, de a többség nekünk szurkolt.

— Nyilván nem ez teszi ki a gyógyító munka javát.

— Természetesen ezek csak olyan motívumok amelyek a betegek magatartását formálják, a beilleszkedésüket könnyítik meg, hozzásegíti őket a helyes viselkedési normák kialakításához, újbóli megszerzéséhez. Ezen túlmenően különböző foglalkoztatási terápiákat végzünk. De menjünk végig az épületen és ön is megláthatja.

Tisztaság, rend, kellemes hangulat fogadott mindenhol. Egyáltalán nem volt olyan érzésem, mintha kórházba kerültem volna. Így vált érthetővé számomra, hogy miért; szeretnek itt lenni a betegek. Mint megtudtam, két esetben fordult elő, hogy valaki megszökött, de mindkettő a beteg állapotának tudható be.

A földszinti részen elektromos varrógépekkel felszerelt termen keresztül jutottunk a klubszobába.

— Akikkel lehet, azokkal különféle egyszerűbb ruhadarabokat varratunk. Ez nagyban elősegíti a gyógyulást, hiszen ha látják, hogy valami szép és jó kikerül a kezük alól, növekszik az önbizalmuk. Itt van a klubszoba. Rendeztünk már névnapot, de tanítottuk a betegeket táncolni is. Egj'részt szórakoztak, másrészt ez is része a gyógyításnak.

Az ebédlő előtt van a tv- szoba. Az egyik falon négy tagból álló bordásfal sárgállik.

— El sem képzeli, hogy milyen sokan sportolnak. Az egyik ápolónk ráadásul élsportoló volt. Ébresztő után reggeli tornát tart, amin az intézet nagy része részt vesz, és van itt pingpongasztalj expander, hamarosan kapunk egy rexasztalt is. A sport nagyon jól fejleszti a mozgáskultúrát, ami ezeknél a betegeknél nem éppen utolsó szempont.

Az emeleti részeken vannak a hálók. Az eredeti szállójelleget megtartva, négyágyas szobákban helyezik el a betegeket. Inkább szanatóriumi, mint kórházi a hangulat.

— Nagyon sokan hímeznek, kézimunkáznak, szőnyeget szőnek. Néhány hétre kölcsön kaptuk az 1. pszichiátriai osztálytól az egyik betegfoglalkoztatót. Nagy örömünkre megtanított néhány beteget a szőnyegszövésre és kézi- munkázásra. Azóta már sok szép munka elkészült. Egyszer szeretnénk ebből kiállítást tartani. A népművészeti boltban sem árulnak különbeket.

Erről saját magam is meggyőződhettem. Megtudtam, hogy az alagsori részben különböző műhelyeket rendeztek be, és van az intézménynek négy hold földje is, amit maguk akarnak megművelni. Egyrészt konyhakerti növények vetésével, másrészt kukoricával akarnak foglalkozni. Mint a főorvosnő mondta: „Még en is elmennék kapálni.” Ebben az intézetben ugyanis fokozottan érvényesül a jó példamutatás, a közösségi életben való részvétel.

IZSÓF ALVÁN sikerült kialakítani egy olyan intézményt, ami a társadalomba az átlagosnál nehezebben beilleszkedő emberek alkalmazkodó képességének fejlődését segíti elő. Rövid idő telt el az indulástól, de máris dicséretes munkáról számolhatunk be. Ez is indokolta, hogy ide hívták meg néhány hasonló jellegű rehabilitációs intézet vezetőjét és dolgozóit tudományos tanácskozásra.

Szén drei Lorino