Észak-Magyarország, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-05 / 104. szám

1977. május 5., csütörtök ESZAK-MAGYARQR5ZAG 3

:

'•

!Í

ll

£

V

i'

■V

*

l'

Í

)'

fi

ll

9

r

c:

1*

i

eí

)A

Ä

Ó\

i'

ű

Á

)!•

r•!l|

/V

ü

it

>D

í'\

v

i'

it

1'

r

!ÍJ

il,

0

5-*

>5

t*

I'

K

i vi a diszpécser naplójában?

Közbeszól, irányít, intézkedik

Szinte látnivaló volt, ahogy a diszpécser széttárta a karját és sajnálkozva közölte a „drót” túlsó végén:

— Sajnos, én nem szolgálhatok semmiféle információval ... De tessék várni, kapcsolom a főnökséget.

Kapcsolta. Pillanatok alatt megvolt az összeköttetés a termelési főosztállyal, ahol a legilletékesebb, Hegyaljai Istvánné üzemmérnök már nem tiltakozott, nem hivatkozott felsőbb, ilyen vagy olyan intézkedésre, előzékenyen adott felvilágosítást. Csak úgy „fejből” sorolta: mi is a dolga egy diszpécsernek, mekkora a felelőssége, egyszóval mennyire fontos poszt ez a legkisebb üzemben is. hát még egy akkora gyárban, mint a Borsodi Vegyikombinát.

E krónika informátora időnként lélegzetnyi szünetet tartott, vagy hosszúnak tűnő percekig „hallgatott” a telefonba, szinte minden neszt jól közvetített a készülék. Megvan ugyanis Bell mester e találmányának az a tulajdonsága, hogy még az akaratlanul kimondott szavakat is rögzíti, sőt azonnyomban továbbítja. Ez történt itt is, mert egyszercsak az üzemmérnök félig tréfásan, félig komolyan odaszólt valakinek:

— Ne súgj!

A halk kuncogást — amit ez a megjegyzés tett — félresöpörte az egyenletes beszéd, amelyből kiderült:

— A diszpécser 12 órás műszakot tart egy telefonkezelő társaságában — mondja. — Hogy mi a dolga? Minden ...

Az hogy minden, szó szerint értendő. Ö az az ember, aki teljes joggal és nagyfokú felelősséggel irányít, intézkedik, közbeszól, ha úgy adódik a termelés során. A legapróbb információ is befut ide, jelezve, hol, a gyár melyik szegletében mi történik, miben várnak segítséget, egyszóval neki tudnia kell mindenről ahhoz, hogy a gyár megállás nélkül, egyenletesen dolgozhassák, jelről ne legyen buktató, akadaly a munkában.

Néha — mi tagadás — nehéz helyzetekből kell kivágnia magát. Ha valahol a gvár hihetetlenül bonyolult technológiájában „megszakad” egy lánc, ha üzemzavar miatt vagy más okból megtorpan a termelőmunka, ezt nem elég csak tudomásul venni, azonnali intézkedésre van szükség. Arra van szükség. hogy koordinálja az egymásba kapcsolódó üzemek tevékenységét, utasítson arra, hol kell visszafogni a termelést, milyen szintre csökkentsék az energiafelhasználást. más szóval: meghatározza milyen terheléssel dolgozzék az üzem.

Volt rá példa, hogy áram- kimaradás miatt pillanatok alatt. szinte másodpercek alatt, kellett dönteni. De percnyi késedelmet sem tűr az újraindítás, mert ilyenkor innen, a diszpécser „birodalmából” megy az utasítás, mi legyen a sorrend. Oda kell figyeljen a vízszolgáltatásra, a gőz- és gázellátásra, amiről ha etsiklana a figyelme, hirtelen nem is lenne felmérhető mekkora kárral kellene számolnia a vállalatnak. Ezernyi szálon tartja a kapcsolatot az üzemrészekkel, még azokkal is. amelyek több száz kilométerre Kazincbarcikától „teszik a kötelességüket.” Merthogy a BVK-nak Tatabányán és Szekszárdon is van gyára. Előfordult, hogy Szekszgrd közölte: fogytán a granulátum, utánpótlást kér. Emiatt felkelteni az igazgatót, a műszaki igazgatóhelyettest, vagy bárkit nemcsak, hogy sok időt venne igénybe, de egyfajta önállótlanságra is utalna. Mire a „nagyfönö- kök” reggel bejönnek, csak a jelentésből értesülnek — tegyük hozzá mindig megnyugvással.—, hogy minden rendben. •

Aztán újra cseng a telefon. Egy, a BVK címére feladott szállítmány — amelynek már régen a gyárban kellene lennie — „eltévedt”. Egy ilyen közlést nem lehet csak egyszerűen tudomásul venni, s beírni a naplóba. Mert nem azért „zörög” az érdekelt üzem. mintha csak unalmában tenné ezt. hanem azért, mert feltétlenül szükséges a zavartalan termeléshez a késlekedő „csomag”. S megkezdődik a nyomozás — gyakran izgalmas perceket okozó— tájékozódás. S ilyenkor a legnagyobb megnyugvást az jelenti, ha amit keres a diszpécser, rövid idő alatt elő is kerül.

Csak tisztelettel és elismeréssel lehet szólni azokról, akik ilyen beosztásban dolgozva, állandó készenlétben, nagy felkészültséget tanúsító kötelességteljesítéssel tesznek eleget megbízatásuknak, ami egy ekkora gyárban különlegesen megtisztelő hivatás is. S még inkább azzá válik, ha termelni kezd az új pve-gyár is. amely nemcsak a termelés^ színvonalát növeli meg, de hatványozott mértékben megnöveli a diszpécser munkáját is. Ezt nemcsak elismerik, de messzemenően segítik is kötelességeik teljesítésében azok. akiket hivatásuk, a dolgozók, a nép bizalma a vállalat élére állított.

Tóth Ferenc

Ahol felkészültek a vízkárokra

Hz előrelátó tervezés eredménye a Bodrogközben

A „jós” idős parasztember volt. aki a természet változásának számtalan apró jeléből következtette ki a ma tavaszát. Tíz évvel ezelőtt figyelt fel mindarra, amelv- lvel a Bodrogközben most találkozhatunk. Akkoriban változott meg a vizek járása, sohasem látott növények keltek. és csoportosan költöztek a tájra a gázló- és vizima- darak. És évről évre egyre több szántón csillogott a tócsa, a laposokban újabb métereket foglalt el a láp.

Hogy is hangzott a „jóslat”? Czél László, a Bodrogközi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese egyetlen mondatot idéz fel:

— Tíz év múlva a két folyó közén a víz lesz az úr...

(Április végi felmérés a gazdaság 3200 hektáros területéről : a Tisza és a Bodrog magas vízállása, az év eleje óta hullott 320 milliméter csapadék a szántóterület kétharmadát elvizesítette. A kár másodlagos hatása felmérhetetlen, hiszen a táblákon legkorábban május közepén indulhat meg a vetés. Kényszerű szükség a vetésterv ismételt átdolgozása.)

Kiútkeresés,

kockázattal

— Idén már negyedszer módosítjuk a tavaszi növények talaielőkészítésének és a kultúrák arányának sorrendjét. Először úgv gondoltuk, hogy táblacserével — ha

a leggyorsabban száradó földdarabunkba vetnénk a hosszabb tenyészidejű kultúrát — talán sikerül a belvíz káros hatását kiküszöbölnünk. De a csapadék és az újabb árhullám keresztülhúzta számításainkat. így csak egy választásunk maradt: a tömegtakarmánvok arányának ugrásszerű emelése és korai tenyészidejű hibridek vetése.

„Lépéselőny” a védekezésben

A nehezen száradó talajok a késői vetés és a belvíz diktálta többi hátrányos feltétel nehéz év elé állítja a gazdaságot. A kényszerűség egyet jelent a máskor soha nem vállalt kockázattal, hi szén a rövid tenyészidejű hibridek beéréséhez. ezáltal a terméshez rendkívül kedvező, hónapokon át tartó. jó. optimális idő szükséges. Föld nem maradhat parlagon, hiszen csak a oénzügvi oldalt nézve: az Állami Biztosító az el nem vetett kultúrákért kártérítést nyújtani nem tud. Kedvezőtlen időjárás esetén a növénytermesztés eleve, az állattenyésztés pedig a kieső kukoricatermés miatt közvetve lesz veszteséges.

Szerencsére a gazdaság előre látta a víz támadását, és felkészült a védekezésre. Dr. Takács András állatorvos. főállattenvésztö a következőket említi:

— Amikor bizonyossá Vált, hogy a szántóföldi növénytermesztés terveit lehetetlen megvalósítani, a kiesés pótlására magasabbra emeltük a másik főágazat mércéjét.

Logikailag zsákutcának tűnik az érvelés. Mert, ha a takarmány-termesztés kudarcra van ítélve, az abrakot pedig vásárolni kényszerülnek, akkor a termelés fejlesztése az önköltségek ug-' rásszerű emelkedése nélkül elképzelhetetlen. S így a kiesést pótolni lehetetlen. Persze — és itt megint az előző gondolatnál lyukadunk ki — ha előre „várták” a kártételt, akkor pár évvel ezelőtt tudatosan a megelőzést tartották a legfontosabb szempontnak.

— És az olcsóbb módot választva, sakknyelven szólva lépéselőnybe kerültünk — folytatta a főállattenvésztö. — Nyitott szemmel jártunk, és mi is észrevettük, hogy a növénytermesztés egves években már ésszerűtlen kockázatot lelent. A biztonságot kétféle módon lehet fokozni. A tízmilliókat felemésztő belvízrendezéssel. vagy az állattenyésztés és a kertészet erőteljesebb fejlesztésével. Az „én asztalomnál” maradva. sürgősen megkezdtük a legelőtelepítést. állományunk keresztezését és a már régen felszámolt iuhászatot ismét ágazattá fejlesztettük.

Éjjeli legeltetés

(Félkaréjban Vajdácskáig húzódik az a 300 hektáros legelő, amelv csak egv része a gazdaság telepített gyepeiA szcndröi Szabad Föld Termelőszövetkezet, valamint a szalonna: Tókörnyékc Termelőszövetkezet közös beruházásában tavaly ősszel kezdtek cl MGF—EBHB-típusú szárítónak az építését, amely teljesítményét tekintve az országban a második legnagyobb ilyen típusú szárító lesz. A mintegy 10 millió forintos beruházás hamarosan elkészül. Sajnos a munkákat nehezítette az állandó talajvíz.

Javítják az Gzáiiományt

Vegyipari nemzetközi «epei látogat Leninvároslta

Gazdag zsákmányt -ígér a májusi özbakvadászat Bács- Kiskun megyében, ahol a nagymérvű erdősítések ered. menyeként olyan rendkívüli módon elszaporodtak a nemesvadak, hogy jelenleg őz- bő 16 ezret tartanak számon. A golyóéretl bikák kilövésén kívül selejtezéssel is gyéri- teni kell az álományt. Ezekben a hetekben 5 ezer őz kerülhet puskavégre. Ezzel tovább javul majd a Duna— Tisza-közi őzállomány.

nek. A közeli páterhomoki tehenészeti telepről idehajt- ják az állatokat. — azok természetét figyelembe véve éjjelente is —. hiszen tűző napon az állat nem legel. Az olcsó fű hatalmas költségmegtakarítás. s mivel az állat hűvösebb környezetben többet legel, kimagaslóak a tejtermelés: átlagok. A telé- pen dolgozó szocialista brigád a 3700 literes éves tehenenként! átlagtól 200 literrel több tejet vállalt. A növénytermesztésből kieső milliók java részét így már tényleg pótolni lehet.)

— Máshol a növénytermesztés a jövedelmezőbb, és az állattartást beruházásokat igénylő, költséges ágazatnak tartják. Ez így is van. bár, ha nem lépjük túl az ésszerűség kereteit, ezek a ráfordítások gyorsan visszatérülnek. Nálunk még 1880-böl származó szerfás épületekből és viszonylag korszerűbb tizenötéves istállókból áll a telep. És mégis „drága”, igényesnek tartott vöröstarka holstein frízzel keresztezett állományt tartunk itt. Most az egész telepen technológia- váltást határoztunk el. sőt egv 208 férőhelyes istállót is építünk. Ez összesen 14 millió forintba kerül, s igv nyugodtan állíthatom, aránylag kis ráfordítással 600 férőhelyes, korszerű telepet létesítünk, amelv a nágv teielő képességű állatok „révén” gyorsan megtérül.

Még a beszélgetés elején említette Czél László:

— Ha egyszer az időjárás korlátok közé szorítja a gazdálkodás mikéntjeit, ne oró- báliuk mindenáron átalakítani a magunk „arcára” a természetet, hiszen a változás újabb kedvező feltételeket is teremthet. Az ember: tervezés feladata ennek észrevétele és az alkalmazkodással. a lehetőségek okos kihasználásával a terv teljesíthető lesz.

(kármán)

Fontos nemzetközi «se. meny színhelye lesz május 9. és 13-a között Budapest. A magyar főváros látja vendégül az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága vegyipari tagozatának tagjait, akik a Nemzetközi gazdasági es műszaki kooperáció a vegyiparban elnevezésű szimpóziumon vesznek részt.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága ipari osztályának kezdeményezésére a különböző szakértői munka- csoportok 1966-ban kezdtek el foglalkozni vegyipari kérdésekkel. A vegyipar rohamos fejlődése indokolttá tette. egy állandó szakértői testület létrehozását. Ezért. 1969-ben megalakult a vegyipari munkabizottság, majd egy évvel később a vegyipari bizottságot is életre hívták az ENSZ keretében.

A vegyipari bizottság munkájában az Európai Gazdasági Bizottság tagországain kívül az ENSZ más osztályai, szervezetei, a különböző nemzetközi szervezetek (mint például OECD, az ILO, a KGST), valamint megfigyelőként Japán képviselői vesznek részt.

A vegyipari munkabizottság több irányú feladatot lát el. Többek között ez a szervezet szerkeszti és jelenteti meg azokat a kiadványokat, amelyek a tagországok vegyiparának fejlődését reprezentálják. Ugyancsak ez a bizottság foglalkozik a vegyRégi óhajuk a kertbarátoknak. hogy legyen olyan folyóiratuk. amelyik foglalkozik a szabad idő eltöltésének hasznos formáival, az alapvető kertészeti ismeretekkel vagyis sok ezer apró tanácscsal. ötlettel látja el a hétvégi telekkel, kerttel rendelkezők széles táborát. Ez a kívánság május második felében végre megvalósul, hiszen a Kertészet és Szőlészet szerkesztőségének össze, állításában 100 ezer példány, ban új folyóirat jelenik meg: a KERTBARÁT MAGAZIN Az első számban konkrét szakmai tanácsokat kap az olvasó a kert nyári munkáira, a zöldség-, a gyümölcsipar egy-egy speciális területét felölelő tanulmányok összeállításával. Ezeket a tanulmányokat a különböző szakbizottságok vezetésével az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága ipari osztályának titkársága és a tagországok szakértői irányítják, illetve állítják össze.

Hazank 1966-óta folyamatosan és aktívan részt vesz ennek a bizottságnak a munkájában. A szakbizottságokban mindig találunk magyar elnököt, vagy alelnököt, akik közreműködnek a különböző vegyipari tanulmányok ösz- szeállításában. Ezenkívül számos egyéb kiadvány megírása fűződik még a magyar szakemberek nevéhez.

A május 9-én. a Hotel Duna Interkontinentálban kezdődő szimpóziumon az Egyesült Nemzetek Szervezetét E. I. Kazantsev, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága ipari osztályának igazgatója által vezeteti, négytagú delegáció képviseli. A szimpóziumon többek között három magyar szakértő is tart előadási. amelyet a résztvevők szekcióüléseken vitatnak meg.

A tanácskozás mintegy’ 68 külföldi részvevője május 12-én tanulmányi kirándulást tesz Leninvárosban, ahol a Tiszai Vegyikombinát vendégeként megtekintik az olefinüzemet és a polietiléngyárat.

L. L.

termesztéshez; s az ezekkel kapcsolatos növényvédelemhez. Számos írás foglalkozik a virágok termesztésével. így többek között a rózsával, a dáliával, a kardvirággal és a liliommal. Tanácsot ad a magazin a hétvégi ház berendezéséhez. a praktikus ruházkodáshoz. Cikkei- jelennek meg a ház körülF madarak hasznáról, és megtelepítéséről. Színes fényképek és ismertetések jelennek meg híres emberek kertjeiről A 68 oldalon megjelenő színes magazin iránt .minden bizonnyal nagy érdeklődés nyilvánul meg, elsősorban a kertbarátok körében.

Május végén jelenik meg

llj folyóirat: a Marái Magazin