Észak-Magyarország, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

V Mrjj "yIágVroletarjai, egyesüljetekr. A IV Lazár György tárgyalásai Hű ^ m | ^ m Miniszterelnökünk sajtótájékoztatója 'iCÍ V)\ í fi 'CÍ a* |Ü> Ut' léf . K te' dif-1 í ,1 i)!­# ilt­/.»' fii'' iéí ü'1 :él' ivf-|)í <«' id st' K1' llü id' ' ,! :d| É> f'.rt I« i?' i * el'; 5| sí\ iff («■ if i* HÉ St SÍ1 ej' )í; lé' )t' yf el' al* éH ;r e'j e' ,Fj ff v ff A kedd reggeli osloi lapok beszámolták arról, hogy Lá­zár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Odvar Nordli miniszterelnök meghívására hétiön délután a norvég fő­városba érkezett. A munkáspárti Arbeider- bladel és a legnagyobb pél­dányszámú norvég napilap, a konzervatív Aítenposten fényképeket közöl Lázár György repülőtéri fogadtatá­sáról. Az Aítenposten hosz- szabb cikkben foglalkozik a magyar—norvég kapcsola­tokkal. Emlékeztet arra, hogy a második világháború óta magyar kormányfő első al­kalommal tesz hivatalos lá­togatást a Norvég Király­ságban. A magyar kormányfő hi­vatalos norvégjai programja kedden délelőtt a parlament elnökénél, Guttorm Hansen- nél tett rövid látogatással kezdődött. Az udvariassági látogatásra Lázár Györgyöt elkísérte dr. Bíró Józsel kül­kereskedelmi miniszter, Nagy •Ián os k ü 1 ü gy m i n iszter-h e ­lyettes és Kárpáti József, az oslói magyar nagykövet. Ez­után került sor a miniszter- elnöki hivatalban a hivata­los kormányfői tárgyalások­ra. Ezeken Lázár György és Od­var Nordli mellett részt vett a két tárgyaló delegáció va­lamennyi tagja. A több órás szívélyes, tárgyilagos légkörben le­zajlott tárgyalásokon a kormányfők tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről és kifejtették álláspontjukat a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről. A f napirenden szerepelt nemzetközi kérdések közép­pontjában az enyhülés, a le­szerelés, az európai bizton­ság és együttműködés, a hel­sinki záróokmány végrehajtá­sa szerepelt, s mindkét rész­ről hangsúlyozták: a belgrá­di értekezletnek tovább kell erősítenie az enyhülés folya­matát és azt leszerelési in­tézkedésekkel kell kiegészí­teni. Ennek reális lehetőségét jelzi — amint erre a tár­gyaló felek rámutattak — a magyar—norvég kétoldalú M kapcsolatok alakulása is. Megállapították, hogy noha Magyarország és ' Norvégia társadalmi berendezkedése különböző, s más-más szö­vetségi rendszerhez tartoz­nak, a két ország közölt nin­csenek megoldatlan prob­lémák, és adottak a lehe­tőségek a kétoldalú kap­csolatok számottevő fej­lesztésére. A két kormányfő kinyilvá­nította szándékát a két or­szág kölcsönösen előnyös együttműködésének fokozásá­ra. újabb formáinak kibon­takoztatására, nevezetesen a szerződéses kapcsolatok ki­terjesztésére, a kölcsönös ke­reskedelem fokozására és az ipari kooperációk létrehozá­sára. A norvég tárgyaló tél kifejezte készségét az ez irányú konkrét magyar, ja­vaslatok tanulmányozására. A hivatalos kormányfői tárgyalások kedden délben befejeződtek, a két kormány­fő és a delegációk tagjai kö­zötti megbeszélések azonban kedden délután is folytatód­tak. A két miniszterelnök meg­állapodott, hogy a tárgyalá­sokról közös közleményt ad­nak ki. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, kedden dél­után a norvég kormány oslói vendégházában sajtókonfe­renciát tartott. Ezen a nor­vég és a magyar újságírók mellett több külföldi hír- ügynökség tudósítója is részt vett. A sajtókonferencián, ame­lyet Lakatos Ernő, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnökhelyettese nyi­tott meg, a Minisztertanács elnöke nyilatkozatot tett. Először oslói tárgyalásaival foglalkozott, s azokat a vá­rakozásnak megfelelőnek, hasznosnak minősítette. A megbeszélések Nordli mi­niszterelnökkel nyílt és szi- ' vélyes légkörben, a kölcsö­nös megértés szellemében folytak, s a magyar kor­mánynak szándéka, hogy ezt a párbeszédet az utóbbi esz­tendőkben kialakult gyakor­latnak megfelelően minden szinten folytassa. A nyilatkozat utalt arra, hogy Trygve Bralteli. akko­ri norvég miniszterelnök 1974. évi látogatását követően meggyorsult a magyar— norvég kapcsolatok fejlő­dése, s megállapította, hogy mind­két országnak további erőfe­szítéseket kell tennie a ke­reskedelmi és a termelési együttműködés fejlesztésére. A Minisztertanács elnökének nyilatkozata hangsúlyozta, hogy Magyarország a köl­csönös előnyökön alapuló, hátrányos megkülönbözteté­sektől mentes gazdasági kap­csolatok fejlesztésére törek­szik minden országgal, Így Norvégiával is. — Mostani tárgyalásaink is megerősítették — folytatta nyilatkozatában a Miniszter­tanács elnöke —, hogy kap­csolatainknak a kölcsönös előnyökön alapuló elmélyíté­sére és a helsinki záróok­mány szellemében történő kiszélesítésére adva vannak a lehetőségek. Az európai biztonság és együttműködés ügye — mint a nyilatkozat megállapította — a magyar—norvég kor­mányfői tárgyalásoknak is középpontjában állott. Lázár György nyilatkozata hang­súlyozta, hogy Magyarország következete­sen cs kezdeményezőén tö­rekszik földrészünk bizton­ságának, az enyhülés fo­lyamatának cs a különbö­ző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élésének erősítésére, majd arról szólt, hogy a szo­cialista országok már eddig is számos konkrét javasla­tot terjesztettek elő a hel­sinki záróokmány szellemé­ben. A magyar kormány tá­mogatja a Szovjetuniónak a fegyverkezés csökkentésére, a leszerelésre irányúló kezde­ményezéseit. Az enyhülési folyamat megszilárdítása szempontjából nagy fontossá­got tulajdonítunk a hadásza­ti fegyverzetek korlátozását célzó szovjet—amerikai tár­gyalások eredményes folyta­tásának és a bécsi haderő- csökkentési tárgyalásoknak. A Minisztertanács elnöké­nek nyilatkozata végül rövi­den tájékoztatta a sajtókon­ferencia résztvevőit Ma­gyarország belpolitikai és gazdasági helyzetéről, nem­zetközi kapcsolatairól. A norvég fővárosban megkezdődtek a magyar—norvég kormányfői tárgyalások. Képün­kön: Odvar Nordli, a Norvég Királyság miniszterelnöke (jobbról) köszönti a megbeszé­lések kezdete előtt hivatalában Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét A BNV-rc készül a DIGÉt* és a festéshez készítik elő a DIvS állványát A budapesti nemzetközi vásárközpontban május 18- án megnyíló tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásár kül­földi kiállítói eddig csaknem 700 tonna árut szállítottak be a kőbányai vásárcentrumba. A Szovjetunió, Lengyelor­szág, Csehszlovákia és az NDK kiállítói már megkezd­ték bemutató területük be­rendezését. . A beruházási javakat oe- mulató tavaszi BNV-n a ha­zai vállalatokkal együtt ösz- szesen 29 ország és Nyugat - Berlin több mint 1700 kiál­lítója vonultatja fel legkor­szerűbb termékeit a szako­sításának megfelelő árucso­—100 A típusú cxcentcrprés Fotó: Szabados György portokban. Ezúttal is kilenc szakmai csoportosításban mutatják be a beruházási ja­vak széles nemzetközi kíná­latát. A nagyközönség szombaton és vasárnap egész napon át, más napokon pe­dig délután 2 órától lehet a vásár vendége. Környezetvédelmi konferencia A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, va­lamint több más intéz­mény közös rendezésében A környezetvédelem gaz­dasági kérdései címmel or­szágos tanácskozás kezdődött kedden Miskolcon, a Vasas Művelődési Központban. A tanácskozásnak nemzetközi jelentőséget adott, hogy azon a különböző iparágakhoz, va­lamint környezetvédelemmel foglalkozó más intézmények­hez tartozó, mintegy négyszáz műszaki és gazdasági szakem­beren kívül részt vesznek szovjet, bolgár, csehszlovák, lengyel és NDK-beli szakem­berek is, akik előadásokat is tartanak. Háromnapos tanácskozás keddi plenáris ülésén nyolc előadás hangzott el. Dr. Ger­gely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke előadásban hangsúlyoz­ta. hogy a jelenleg érvényben levő törvények jól szolgálják a környezetvédelmet, azon. ban a megelőzés kell. hogy elsődleges szerepet játsszon, mert az utólagos korrekciók már igen sokba kerülnek. Dr. Trethon Ferenc pénz­ügyminiszter-helyettes elő­adásában szükségesnek tar­totta a hazai előírások felül­vizsgálatát és a nemzetközi szabványokkal való összeve­tését. Felvetette a környezetvé­delemhez szükséges berende­zések, közte por- és gázlevá- laszlók, valamint műszerek hazai gyártásának megszer­vezését. Megkezdődtek a XV. iiarssdi iszalti telek Megyénkben üzemel az or­szág nehézipari vállalatainak 15 százaléka, s bennük 43 ezer ember dolgozik. Borsod az egyetlen, ahol felsőfokú képzés folyik a bányászai­ban és a vegyiparban. Szű- kebb hazánkban termet Ma­gyarország egyetlen vasérc­bányája, innen kerül ki a barnaszén 33 százaléka, s itt található a benlonit-, a kvarcit-, a kovaföldkészletek egésze. Minderről a tegnap dél­után Miskolcon, a MTESZ Borsod megyei Szervezete el­nökségének központi rendez­vényén hallottunk, metiyel hivatalosan is megnyitották a XV. borsodi műszaki he­teket. Dr. Juhász Ádám ne­hézipari államtitkár „A ne­hézipar fejlesztésének aktuá­lis kérdései Borsod-Abaüj- Zemplén megyében” címmel tartott érdekes, széles körű információt adó előadást, s jelen volt dr. Juhász György, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának oszt á ly veze l ö- je. Nehéziparunkon belül kü­lönösen kiemelten kell ke­zelni az energetikai beruhá­zásokat, így a Tiszai Hő­erőmű építését, valamint a Borsodi Hőerőmű rekonst­rukcióját. Országosan két energetikai létesítménnyel gazdagodunk a közeli évek­ben, nevezetesen: a bicskei és a paksi erőművel. Szó van újabb két erőmű építé­séről is, s ezek egyike lehet az 1000—2000 megawatt tel­jesítméhyüre tervezendő bük­ki külfejtéses kombinát. A villamos energiát évente 7.1 százalékkal tervezzük növel­ni. A szénbányászok a jövő­ben is mintegy 5 millió ton­na szenet adnak majd éven­te, tehát a jelenlegi szinten termelnek. Az ásványbányászat megyei eredményei országosan meg­határozó érvényűek, éppen ezért elodázhatatlan a fej­lesztése. A vegyipar borsodi hely­zete ismert, éppen ezért a nehézipari államtitkár nem tért ki a részletekre. Ki­emelte: az ÉMV-ben növe­lik a növényvédő szerek, az intermedier gyártását, ame­lyek egyaránt fontosak. Eszmecsere a szakszervezetekről Mint hírül adtuk, a má­jus elsejei ünnepségre szá­mos országból érkezett szak- szervezeti küldöttség ha­zánkba.. A küldöttség egyik csoportját néhány napra Borsod megye, látja vendé­gül. A külföldi szakszervezeti delegáció tegnapi program­ját az SZMT székhazában kezdle meg. Mráz Ferenc, az SZMT elnöke fogadta a küldöttséget, majd az egyik tanácskozóteremben Kiss Bélának, az SZMT titkárá­nak elnökletével több órás eszmecserére került sor. Je­len volt Dudla József, az MSZMP Borsód megyei Bi­zottságának osztályvezetője, dr. Kardus Sándor, a Bor­sod- A baú.i-Zemplén megyei Tanács vb-tilkára, Miké Bé­la, a KISZ megyei bizottsá­gának munkatársa, jelen vol­tak a Szakszervezetek me­gyei Tanácsa elnökségének tagjai,' osztályvezetői. Az SZMT titkára tájékoz­tatást adott a szakszerveze­tek felépítéséről, munkájá­ról, feladatairól, részletesen ismertette a témával kapcso­latos tudnivalókat, majd a külföldi szakszervezeti kül­döttség képviselői tellek tel számos kérdési. Érdekes esz­mecsere alakult ki a szak­szervezeti munkáról. A ku­bai küldött a postások, a vasutasok problémáiról ér­deklődött, a francia CGT 1agja, a Limousine terület szakszervezeti titkára meg­kérdezte, hogy vajon miért lát a jelenlevők között — tehát a szakszervezeti veze­tők között — kevés nőt. (Egyetlen nőt láthatott.) A vi­etnami küldött egyebek kö­zött a függetlenített szak- szervezeti funkcionáriusok számáról, fizetéséről, a mező­gazdaságban végzett szakszer-, vezeti munka mibenlétéről, a társadalmi biztosítás; alap­ról, a román küldött a szak- szervezeti és. az állami hi­vatalok tervezői munkájá­nak összefüggéseiről kérde­zett — egyebek között. Az eszmecsere után a de­legáció Miskolc néhány ne­vezetességéi tekiuieUe meg. Két két BÉva nyit a tavaszi BKV

Next

/
Oldalképek
Tartalom