Észak-Magyarország, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-22 / 119. szám
1277. május 22., vasárnap ÉSZAK-MAGYARÜRSZAG 3 I jN'M'íi >i !J 'i / helyzete Interjú dr. kovács Miklóssal a leninvárosi pb első titkárával A leninvárosi ipari nagyberuházások fontos részét képezik az ország ipartelepítési programjának. Ezért a központi és a megyei pártszervek, a nehézipari tárca vezetői fokozott figyelemmel kísérik a három .létesítmény: a Tiszai Erőmű, a kőolajfinomító és a TVK poliprrjpiléngyárának építését. Egy-másíéI esztendő van mindössze hátra a három beruházás megvalósításáig. Tehát a finis következik. Ilyenkor viszont sokkal élesebben jelentkeznek mindazok a hiányosságok* vitás kérdések, amelyek korábban a döntés, az előkészítés, a tervezés és a kivitelezés során még nem kerültek felszínre. A nagyberuházások megvalósításával kapcsolatos időszerű kérdésekről, a munka közben felmerülő problémákról beszélgettünk dr. Kovács Miklóssal, a Le- ninvárosi Pártbizottság ■ első titkárával. — Milyen eszközökkel segíti a helyi pártvezetés az ipari nagyberuházások megvalósítását? — A komplex beruházásokat segítő politikai munkára a megyei és a leninvárosi pártszervek 1972-ben határozatot hoztak, amely jelenleg is érvényben van, ez képezi munkánk alapját. Elmondhatom, hogy a határozat végrehajtása közben tovább erősödött területünkön a politikai munka szervezettsége, emelkedett az irányítás színvonala. — A nagyüzemi pártbizottságok és pártalapszerve- zetek szintén követték a felsőbb pártszervek példáját. A városi pártbizottság intézkedési terve alapján saját területükre érvényes feladat- tervet dolgoztak ki, s kezdettől fogva figyelemmel kísérik a beruházások állását, segítik az ott folyó munkát. Az sem titok, hogy a nagyüzemi pártbizottságok és pártalapszervezetek politikai munkájának nagyobbik fele a beruházással kapcsolatos tevékenységből áll. Ha a helyzet úgy kívánja, aktívaértekezleteket tartanak az érintett vállalatok gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetőinek bevonásával, sőt esetenként operatív módon is bekapcsolódnak a problémák megoldásába. A helyi AZ. IDŐJÁRÁSI ingadozások’, a té] végi gyors fel- melegedés, majd a visszatérő tél, az újabb, szinte nyárias idő, majd a „fagyosszentek”, s mindezzel együtt itt a Tak- taközben a tengerré duzzadt belvizek után a május végre „helyrebillentette” a természetet. A taktaharkányi Petőfi Tsz határából május 18-án „visszavonulhattak” a vetőgépek. Amit három héttel azelőtt a legderülátóbbak sem mertek volna elhinni a gazdaságban: minden vetőmag a földben. Pedig néhány hete az egész alsó határt. azaz a harkányi és a lúci belvizes öblözetet még valóságos tenger borította. Es zömmel ezekben a határrészekben kellett 2975 hektáron elvetni a tavaszi növényeket. — Olyan időjárási hátránnyal s a belvíz okozta olyan nehézségekkel kellett megküzd énünk — mondja Soros Zsigmond tsz-elnök, pártvezetés jól bevált gyakorlatot követ: a politikai munkában mindig a legfontosabb területre irányítja a figyelmet. Most például a politikai munka súlynontja a Tiszai Erőmű beruházására irányul. — Milyen eredményekről lehet számot adni a beruházások finisében? — A három ipari nagyberuházás enged .’’.yokmány szerinti összes költségelőirányzata eléri a 18 milliárd forintot. Ebből a múlt év végéig 9 milliárd ut használtak fel, illetve ennyi értéket építettek be a kivitelezők. Így például a Tiszai Erőmű I. ütemének megvalósítására ez év március 31-ig 5,2 milliárd forintot költöttek. A fennmarad1', mintegy 2,5 milliárd forintot alig több mint egy év alatt kell beruházni. — A folyamatban levő beruházások közül a TVK polipropiléngyárának építése látszik a legsikeresebbnek. Legalábbis, az eddig eltelt, közel másfél esztendő tapasztalataiból ez állapítható meg. Ami még külön említésre méltó, hogy a 4,2 milliárd forintos költséggel megépülő létesítmény beruházási munkáit a TVK példamutatóan készítette elő. — Ön, mint a pártbizottság első titkára, milyen hiányosságokat át általában a kiemelt beruházásokon? — A gyakori határidőelto- lódásokban — amelyeket már többször tapasztaltunk • a Tiszai Erőmű, valamint a Tiszai Kőolaj’finomitó építésénél és szerelésénél — döntően közrejátszik az építő, és szerelőiparban meglevő munkarend, amely nem teszi lehetővé a folyamatos, az eddiginél gyorsabb ütemű munkavégzést. De megemlíthetem, a gyakran előforduló munkaerőhiányt, az elégtelen üzem- és munkaszervezést, a meg-megismétlődő mint talán még soha. — Ember feletti munkát végeztek a traktorosok, a gépkezelők, az irányító mezőgazdászok. — Szerettük volna bevezetni az éjjel-nappali műszakokat — mondja Hajdú István, öntözési agronómus —, de a vízborítások miatt ez lehetetlen volt. Talán nincs is olyan táblánk az alsó határban, amit sikerült volna egy menetben bevetni. Kerülgetni kellett a vizet. a süppedős részeket... De nem maradt üres folt a táblákon. Amikor felszikkadt, visszatértünk a táblára, s volt ahol végül harmadszorra sikerült csak minden talpalatnyi földet bevetni. „Látástól vakulásig”, azaz hajnali 4-től este 8-ig tartottak a műszakok. A traktorosok most már mosolyogva mondják, hogy bizony alig volt idő egy-egv szusz- szanásnyi pihenőre. De hozzáteszik azt is, hogyha nem lett volna olyan jó a mun. létszám-átesőportositá sokat, és a gépesítés alacsony színvonalat is. Ugyanakkor szemléletbeli problémákkal is találkozunk. Egyesek például úgy vélekednek: hiába törjük magunkat, úgysem készülünk el határidőre. Vagy például egyik-másik vállalat a jutalom, illetve a prémium nagyságától teszi függővé, milyen munkatempót diktálnak egy-egy beruházáson. Természetesen ilyen körülmények között a politikai munka sem lehet olyan hatékony, mint amilyennek mi szeretnénk. — Az 1977-es esztendő döntő .fontosságú év a beruházásokban. Mire kell elsősorban az erőket összpontosítani? — A beruházók mindhárom létesítménynél egyeztettek a kivitelezőkkel az ez évi munkaprogramot. Sok múlik azon, hogyan teljesíti feladatát az építőipar, s vajon tudnak-e gyorsabb ütemet diktálni a szerelővállalatok. Mindenképpen el kell érni, hogy az építészeti munkák nagyobbik részét még az év első felében elvégezzék, hogy azután a szerelők zavartalanul dolgozhassanak. Külön is szeretném hangsúlyozni, hogy az új Tiszai Erőműben a második, 215 megawattos gépegységet ez év júliusában, a harmadikat pedig 1977. negyedik negyedévében minden körülmények között üzembe kell helyezni. A Tiszai Kőolajfinomítóban úgy kell a munkát szervezni, és i szükség esetén a munkaerőt I átcsoportosítani, hogy a vállalat az év végén fogadni, tárolni és továbbítani tudja a keleti termékvezetéken a Szovjetunióból érkező nagy mennyiségű benzint és gázolajat. Ezzel egyidőben a rendelkezésre álló erőkkel folytatni kell a kombinált technológiai üzem szerelését is. A pártbizottságok és pártalapszervezetek sokat tehetnek annak érdekében, hogy a beruházási programban szereplő célkitűzések mindenütt megvalósuljanak. Éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek a pártirányítás, illetve az ellenőrzés területén rendelkezésükre állnak. kaszervezés, akkor még most is a határban kínlódnának. A nagy teljesítményű, korszerű géppark a helytálló ember, a jól tervezett, rugalmasan „áttervezett” és jól szervezett munka eredménye ez a valóságos tavaszi győzelem. Mert jogosan mondják a Petőfi Tsz-ben, hogy a tavaszi kampány munka „győzelem” volt. Szép a 304 hektárnyi tavaszi árpa, sorol 1310 hektáron a kukorica, 580 hektáron a napraforgó, 200 hektáron a cukorrépa. A 230 hektárnyi olajlen nemsokára égszínkéken virágzik és jói sikerült a lucernatelepítés, a fénymag, a „próbaképpen” termelt szójavetés is. Az öntözőfürt területén, az 56 hektáros zöld jégkertészetben is szép a magról vetett hagyma, kikeltek a helybe etett káposztafélék, a gyökérzöldség s erősödnek a kiültetett paprika- és paí'a- dicsompaláiiták is. l Biinigipzélii A Miskolci Műanyagfeldolgo- zó Vállalatnál készülnek azok a tartólapok, amelyekben törésmeníe en szállítják az izzókat a külföldi partnereknek. Fotó: Szabados György A Magyar Szénbányászati Tröszt az idén is meghirdette a Kiváló Akna és Kiváló Brigád címért folyó munkaversenyt. A pályázatok alapján, hat kategóriában értékelendő éves munkaversenybe ezúttal is beneveztek a borsodi szénmedence legjobb termelőegységei, kollektívái. Az első negyedéves eredmények alapján a frontfejtési brigádok rangsorában az élen áll az ormosbányai Rcmiás József vállalatszerte ismert brigádja. A komplexen gépesített munkahelyen dolgozó közösség tagjai fejenként és műszakonként 21 tonna szenet küldtek a felszínre, együttesen pedig 28 ezer 900 tonnát termeltek havonként. Marára mii és A 3. számú Volán Vállalat leninvárosi kirendeltsége az elmúlt ötéves tervben 13 millió utast szállított. Ebben nagy szerepe volt, hogy a vállalat jelentősen bővítette az autóbuszparkot és harminc új járatot is beindított. Az ötödik öépves tervben tovább bővítik a Volán lenin- városí telephelyét: erre a célra mintegy 20 millió forintot költenek. És most. hogy végre igazi tavasz van, az idénymunkák második fordulóját is igyekeznek sikeresen, győzelmesen megvívni a taktaharkányi és a tiszalúci határban. Minden gép, minden ember mozgósításával siettetik a növényvédelemben szükséges felülkezeléseket, ha sikerül repülőgépet szerezni. akkor levéltrágyáz- nak is. A 300 hektárnyi pillangós területen és a 130 hektár telepített, javított gyépen pedig gyors ütemben végzik az első kaszálást. — Jó közepes a lömegta- karmányok „első gyapjá” — mondják — s ezt a legjobb minőségben kell betakarítanunk és gyorsan, hogy mielőbb a második is növekedjen. erősödjön. ÉS OTT, ahol nemrég még a vízkár volt a legnagyobb gond. már javában öntöznek is. Üjlucernát, hagymát, palántát, cukorrépát, rétet. legelőt. És ezt sem tűzoltás” szerűen, hanem tervezet len, szervezetten. Úgy. ahogy az egy olyan közös gazdasághoz illik, ahol megszokták az 50 mázsa feletti búza-, a 25 mázsa feletti napraforgótermést, s ahol az idén minden nővényféleség- böl többet akarnak betakarítani, mint az előző években. (p. s.) Miskolc és Nyékládháza között mindössze 13 kilometer a távolság. Térképen legalábbis ennyi. Egy miskolci és egy Nyékládházán működő vállalat között — úgy tűnik — jóval nagyobb ennél. Erre utal, hogy immár fél éve nem tudnak megegyezni, dűlőre jutni égy, a mindkettő szamára hasznos együttműködési témában. A vitás kérdés következményeiben jóval túlnő a két vállalat kapuján, nem szűkíthető le kisebb érdekekre. A feladat, a tennivaló megosztva mindkettőjüké, ám úgy néz ki, hogy a saját: igaza keresése közben a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és a nyékládházi MEZÖPANEL egyaránt szem elől téveszti az azonos célt, az annak eléréséért való felelősséget és munkálkodást. Az „eredmény”: jó néhány munkáslakás ' építése késik, sok család nem tud beköltözni lakásába Sárospatakon, Szerencsen, Sajószentpéteren és Sajóbábonyban. Miről is van szó? A tanácsi építőipari vállalat erre az évre 28 százalékkal feszítettebb programot állított össze, mint 1976-ban. Egyebek mellett 216 íérőhe- lyes kollégiumot építenek íj Leninvárosban, 8 tantermes $ iskolát Sajószentpéteren. Bővítik, toldaléképülettel na- , gyobbítják a Semmelweis kórház szülészetét es egesz sor ipari létesítményen dolgoznak: csarnoképületet készítenek az újhelyi ELLETT- gyárnak, üzembövítést végeznek az Északmagyarorszagi Vegyiművekben, 3 'szociális létesítményt építenek a Miskolci Hütöháznak. Szándékosan maradt a felsorolás végere, hogy a vállalat — a már említett helységekben — 380 lakás építését is elvállalta, zömében ez éri befejezési határidővel. A legnagyobb gondot ugyanis éppen g lakások építése, átadása okozza. Kiss Sándor igazgató és Tóth István termelési osztályvezető szerint azért, mert az ezekhez szükséges lépcső- és úgynevezett homlokzati elemeket készítő MEZÖPANEL immár négyhónapos szállítási késedelemben van. Ha ezek megérkeznének, nem okozna nehézséget, hogy az első félévi tervet, műszaki teljesítést a jelenlegi 75 százalékról 100-ra növeljék. Elmondásuk szerint a késedelem egyben azt is előidézi, hogs’- az őszi hónapokban építési torlódás alakul ki, ez pedig teljesen felborítja az éves ütemtervet, annak célkitűzéseit. A kíváncsiság vezérelt megtudni, milyen mentséget hoz fel erre a MEZÖPANEL, egyáltalán jogos-e az építő- vállalat észrevétele? Néhány oda-vissza elhangzott információ, „közvetítő” beszélgetés után sem sikerült akárcsak jottányit is előbbre lépni. — Múlt év őszén jött létre a gyártási szerződés. A tanácsi építő kérte, azzal érvelve: vállaljuk el a munkát, különben nem tudnak eleget tenni lakásépítési kötelezettségüknek. A szóban forgó termékele gyártása ugyan nem tartozik a profilunkba, mégis elvállaltuk, hogy lehetőségeinken belül előmozdítsuk a munkáslakások építését. Ám, szerelői kapacitás hiánya miNövelik a Az LKM új elektroacélművében dolgozó szocialista brigádok ismét hallatnak magukról. Napi termelési tervüket rendszeresen túlszárnyalják. hogy ezzel is hozzájáruljanak az ország acélatt kértük: a tanácsi építő biztosítsa az elemek sablonját, szerelvényeit. Ok ezt szerződésünkben vállalták, ennek ellenére a mai napig sem küldik kellő időben és meny- nyiségben a* szerelvényeket, A minőségről nem is szólva... — Ami a szállítási ütemet illeti: múlt év októbere óta áprilissal bezárólag átlagosan nem egészen 6 darab lépcső- elemet gyárthattunk havonta. Pedig tudnánk egy hónapban legalább 18-at készíteni, ha olyan minőségben adnák a szerelvényeket, ahogy a technológia megkö- v veteti. Nekünk a legnagyobb bosszúság, irigy a sablonok üresen állnak, foglalják a helyet, nem1 készíthetünk ugyanott fontos, a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen elemeket — mondták a MEZÖPANEL illetékes vezetői, a gyártó üzem irányítója. Minőség! Megmutatták az előző nap érkezett szerelvényeket, elmondták, miért nem használhatók, milyen módosításokat kell elvégezni rajtuk, hogy betonba önlhetők legyenek. ígéretük szerint megcsinálják még akkor is, ha időbe telik, plusz költségbe kerül. Hosszú távon azonban nem vállalkozhatnak ilyen „hiánypótlásra”, A látottak alapján részben érthető a MEZÖPANEL kese. dehne... A tanácsi építő szerint ugyanakkor „ez csak kifogás”, nem ez késlelteti a gyártást, felnagyítják az apróbb hibákat — elismerve, adódhatnak ilyenek —, amelyeknek alig van jelentőségük az elemek felszerelésekor. „Bizonyítékként” elhangzott: csak tavaly voltak ilyen hiányosságok, ebben az évben nincs baj a szerelvényekkel. Folytathatnánk tovább, vég nélkül az e°vmasnak ellentmondó vélemények, észrevételek felsorolásét, ám nem sokat változtatna a tényeken. A tény pedig az, amit már a cikk elején említettünk: sokan várnak lakásuk átadására, ám ez pillanatnyilag megbukik azon, hogy nem készülnek a bizonj’os lakáselemek, késnek az átadások^ Nem az újságíró feladata,' hogy igazságot szolgáltasson akár egyik, akár másik vállalatnak. Az sem, hogy 5 „hozza össze”, ő kooperáltas- sa a két gyárát, azok vezetőit és a témában érintett szakembereket. Ez — éppen a közös érdekeltségből adódóan — a tanácsi építő és a MEZŐPANEL irányítóinak, vezetőinek a teendője. Legfeljebb arra vállalkozhatunk, hogy felhívjuk a figyelmet rá: létezik fontosabb szempont is, mint egy-egy vállalaté. Miskolc és Nyékládháza között mindössze 13 kilométer a távolság. Remélhetőleg — ha nem is a kilométerekben — az együttműködésben mindenképpen közelebb kerül majd egymáshoz a két termelőüzem. Annál is inkább, mivel a találkozásra, a közös érdekek megvitatására szükség van. Ezt elmondásuk szerint a miskolci vállalatnál ugyanúgy mint a nyéklád- házi MEZÖPANEL-nél halaszthatatlannak tartják. 'Lilán hamarosan a végrehajtermelést ellátásához. Május havi időarányos tervüket eddig több mint. 500 tonnával teljesítették túl. A brigádok termelési versenyében a Gombos Csaba és Szedlák Dezső vezette szocialista brigád jár az élen. Lovas Lajos . ^ ■ i i Két tél és két nyár után Tavasz Taktaharkányban tásra is sort kerítenek... N. I.