Észak-Magyarország, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

£SZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. május 1., vasárnap Kádár János Leoiii-öékedíjat kapott Nemzetközi Lenín-békedíjjal tüntették ki Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa állal alapított, a világbéke megszilárdí­tásáéit folytatott küzdelem legkiemelkedőbb képviselőinek adományozott kitüntetés odaítéléséről szóló hírt szombaton este jelentették be Moszkvában. Táviratok festvériieiyéiÉil Május elseje, a munkásosztály nemzetközi ünnepe alkal­mából a kővetkező táviratok érkeztek az MSZMP megyei bi­zottsága, dr. Bodnár Ferenc első titkár címére Borsod és Mis­kolc testvérmegyéinek, városainak párt- és állami vezetőitől: Kedves Elvtársak! Szívből köszöntjük Önöket, Borsod, megye kommunistáit, dolgozóit, a munkásolz szolidaritásának nagy nemzetközi ün­nepe, május 1. alkalmából. Szívből kívánunk Önöknek továb­bi sikereket az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak vég­rehajtásában. Kívánjuk, hogy újabb eredményeket érjenek el a kommunizmus eszméjének terjesztésében, a béke megóvá­sában. Erősödjön és fejlődjön a népeink közötti barátság! V. GRIBANOV A. DRIGIN, Vologda megye tanácselnöke az SZKP Vologda megyei Bizottságának első titkára Drága Elvtársaink! A nemzetközi munkásosztály nagy ünnepe alkalmából ba­ráti üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük a Csehszlovák Kommunista Párt Kelet-szlovákiai Bizottsága és dolgozói nevében. JAN PIRC első titkár Kedves Elvtársak! A Lengyel Egyesült Munkáspárt Katowicéi Bizottsága és területi kommunistáinak nevében baráti jókívánságainkat küldjük Önöknek és a megye dolgozóinak május elseje, a munkásosztály nemzetközi ünnepe alkalmából. Kívánunk önöknek újabb eredményeket, sikereket a fejlett szocializ­mus építésében, a XI. kongresszus határozatainak végrehaj­tásában. ZDISLAV GRUDZIEN első titkár Kedves Elvtársak! .4 Német Szocialista Egységpárt Neubrandenburgi Bizottsá­ga vezetésének nevében május 1., a munkásosztály nemzet­közi ünnepe alkalmából engedjék meg, hogy köszöntsük a megye mindéit kommunistáját és dolgozóját. Kívánunk önök­nek további sikereket, a fejlett szocialista társadalom meg­valósításához. JOHANNES CHEMNITZER ...... , első titkár H erczeg Károly ünnepi köszöntője Kedves Elvtársnők, Elv­Ksszorúzási ünnepség Miskolcon Magyar—norvég kapcsolatok Bővítés Helsinki szellemében társak! Nemzetközi munkásünne­pünk előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szakszerv S3» tek Országos Tanácsa neveben tisztelettel köszöntőm dolgozó népünket. Köszöntőm a gyárak, válla­latok, üzemek, bányák, föl­dek, hivatalok, intézmények és kutatóintézetek dolgozóit, az alkotó értelmiséget. Kö­szöntőm a szocialista építő­munkában szorgalmasan, eredményesen dolgozó né­pünket. Tisztelt Dolgozótársaim! Május elseje 1889 óta a munkásosztály nemzetközi összefogásának jelképe. Az öntudatos, szervezett dolgo­zók mindenütt a világon megünneplik ezt a napot. Az ünnep mostani tartalmát ko­runk valósága, a májusi esz­me egyre teljesebb kibonta­kozása adja. Ezt tanúsítja a proletár internacionalizmus gondolatának virágzása, anyagi erővé válása, növek­vő szerepe a nemzetközi munkásosztály, a világ hala­dó erőinek történelmi harcá­ban. Legyőzhetetlen erővé vált és erőteljesen fejlődik a szo­cialista világrendszer, amely­nek országaiban a halalom birtokosa a munkásosztály, ahol az internacionalizmus vörös zászlaja és a nemzeti lobogó együtt köszönti az ün­nepet. Üdvözletünket küldjük a szocialista országok dolgo­zóinak. külön tiszta szívvel köszön tjük a szovjet mun­kásosztályt. a Szovjetunió népét. Őszintén kívánjuk, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 00. év­fordulójára kimagasló mun. kasikereket érjenek el a kommunizmus építésében. Üdvözöljük az imperializ­mus. a kizsákmányolás ellen küzdő osztálytestvéreinket, a világ összes haladó erőit. Hazánkban erős, szilárd a munkáshatalom. Népünk sa­játjának tudja, érzi azokat a sikereket, eredményeket, amelyeket szorgalmas, fe­gyelmezett munkával elér­tünk. Annak tudatában élünk és dolgozunk, hogy javain­kat önmagunk számára gya­rapítjuk. A szocializmus sza­bad teret biztosít minden becsületes dolgozó, alkotni vágyó állampolgár érvénye­süléséhez, mert a mi társa­dalmunk a munka társadal­ma, amelyben szabadon, biz­tonságban élünk és dolgo­zunk. Az emberi megbecsü­lés fontos mércéje nálunk: a tisztességben elvégzett munka, mert ez_ a forrása hazánk, népünk 'anyagi és szellemi gyarapodásának, az egyén boldogulásának. Világos és reális célunk, programunk van. amelyet a párt XI. kongresszusa hatá­rozott meg: célul tűztük ki a fejlett szocialista társada­lom [elépítését. Népgazdaságunk reális ter­vekkel rendelkezik, amelyet népünk cselekvő ereje és tisztességes, odaadó munká­ja vált valóra évről évre, napról napra. Gazdasági fej­lődésünk eredményeit nem utolsósorban a szocialista együttműködés révén, a ba­ráti országoktól kapott köl­csönös támogatás hitelesíti. A májusi eszme ereje, a nemzetközi munkásosztály együttes fellépése, növekvő tekintélye — párosulva a ’szocialista világrendszer és a Szovjetunió erejével és be­folyásával — biztosítéka an­nak. hogy Európában, de az egész világon a békés élet érvényesüljön. Kedves Elvtársnők, Elvtár- sak! Őszinte tisztelettel köszön­tőm dolgozó népünket május elsejének előestéjén. Erőt és jó egészséget kívánok, sike­reket a munkában, boldog­ságot a családi életben és egyéni sorsukban. A munkásosztály nemzet­közi ünnepén mindig tiszte­lettel emlékezünk, kegyelet­tel adózunk a munkásmoz­galom ügyéért, az emberibb jövőért életüket áldozókra, a hős forradalmi elődökre. Tegnap, szombaton délben a miskolci dolgozók százai vettek részt a Munkásmoz­galmi Emlékműnél rende­zett koszorúzási ünnepségen, amelyen a Himnusz elhang­zását követően a megye és Miskolc város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői helyezték el az emlékezés, a tisztelet és a Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a Központi Bizottság titkárának társasá­gában szombaton, május 1. előestéjén ellátogatott An­gyalföldre. A vendégeket *i XIII. kerületi Pártbizottság szélcbázában Katona Imre, a KB tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára és a kerületi pártbizottság titká­rai fogadták. Kovács Károly, a KB tagja, a XIII. kerületi Pártbizottság első titkára tá­jékoztatót adott Angyalföld dolgozóinak május 1-i ünne­pi felkészüléséről, az ötéves tervben eddig elért eredmé­nyekről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére meg­hirdetett munkaverseny si­kereiről. Kádár János ellátogatott a világpiacon is jó hírű EL_ ZETT Művekhez, ahol Dutka Antal, a pártbizottság titká­ra és Molnár Ernő vezér- igazgató köszöntötte. A ven­dégek találkoztak a vállalati párt-, gazdasági és társadal­mi szervek vezetőivel, a dol­gozók képviselőivel. A gyár vezetői tájékoztatást adtak az elmúlt esztendőben elért eredményekről, amelyek el­ismeréseként megkapták a vasasszakszervezet elnöksé­gének, valamint a KGM-nek az oklevelét. Mint elmond­ták, a vállalatvezetés és a munkások együttes felelőssé­get éreznek a XI. pártkong­resszus határozatainak helyi hála virágait az emlékmű talapzatán. A kegyeletes ün­nepségen először a megyei, a Miskolc városi és járási Párt- bizottság koszorúzott, majd a Szakszervezetek megyei Ta­nácsa, a_ Borsod megyei és a Miskolc’ városi Tanács, a KISZ és a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsá­gainak . képviselői tiszteleg­tek a Munkásmozgalmi Em­lékműnél. A koszorúzási ünnepség —, amelyen a MÁV fúvószene­kara működött közre — az Internaeionáié hangjaival ért véget. végrehajtásáért, az V. ötéves tervben a gyár előtt álló fel­adatok megoldásáért, a szo­cialista munkaverseny-moz_ gaíom még teljesebb kibon­takoztatásáért. A Központi Bizottság első titkára ezután felkereste a munkásünnep alkalmából zászlódíszbe öltözött Kender- és Jutagyárat. Itt Németh Lászlóné, a pártbizottság tit­kára és Huszák Vilmos ve­zérigazgató köszöntötte és tájékoztatta a vendégeket a vállalat helyzetéről, majd vé­gigkalauzolta őket a munka ünnepe alkalmából most fel­avatott új üzemrészen. A tervezett határidő előtt két hónappal korábban elkészí­tett, zömmel nőket foglalkoz_ tató új üzemben modern gép­sor szövi a széles, faltól-fa_ lig szőnyegek alapanyagát, évente mintegy 12 millió négyzetmétert. A korszerű termékből az idén 100 mil­lió,’ 1978-tól pedig évente mintegy 120 millió forint ér­tékű műanyag szövetet gyár­tanak. A vendégek ezt kö­vetően a kiszerelő- és a szál­gyártó részleget, valamint a gyár régi szövödéjét is meg­tekintették. Kádár János mindkét gyárban átadta a Központi Bizottság üdvözletét. Elis­merését fejezte ki a terme­lőmunkában elért eredmé­nyeikért és további sok si­kert kívánt az építőmunka feladatainak megoldásához, a gyári kollektívák előtt álló tervek teljesítéséhez. Földrajzilag kicsit távol van tőlünk a fjordok orszá­ga, társadalmi berendezke­dése eltér a mienktől, hiszen tőkés ország. Ami világpoliti­kai elhelyezkedését illeti: tagja a NATO-nak. Mégis ba­ráti, kölcsönös érdekek figye­lembevételével értelmezett jó kapcsolatteremtés szándéká­val indul el a Magyar Nép- köztársaság magas színtű kül­döttsége Norvégiába. Annak a politikai gondo­latnak a gyakorlati megnyil­vánulása ez, amelyet leg­utóbb a szocialista brigádve­zetők országos tanácskozásán fejtett ki Kádár János:... „tel­jes mértékben készek va­gyunk a békés egymás mellett élés realizálására bármely kapitalista országgal... Állás­pontunk szerint a politikai enyhülést a gazdasági kapcso­latok bővítésének kell kiegé­szítenie, és katonai enyhü­lésnek követnie.” Természetes, hogy túl azo­kon az általános érdekű, po­litikai tartalmú megbeszélé­seken, amelyeket a norvég és a magyar küldöttség folytat majd, a két ország kapcso­latainak részkérdései is szóba kerülnek. Ami az első tárgy­kört illeti: világos, hogy az európai biztonsági értekezlet részvevőiként Helsinki után, Belgrad előtt megbeszélése­ink alapja: a helsinki aján­lásokat együttesen, építő szellemben kell megvalósíta­ni és Relgrádnak éppen az a rendeltetése, hogy konstruk­tív szellemben új, gyakorlati javaslatokkal vigye tovább az európai béke és biztonság ügyét. Kulturális, műszaki és tu­dományos kapcsolatainkon kívül nyilván sok szó esik majd a két ország gazdasági kapcsolatainak lehetőségeiről. Azoknak a megbeszéléseknek során, amelyek a múlt esz­tendőkben a magyar és a norvég politikusok, szakem­berek között lezajlottak, min­dig hangoztatták: a múlt év­tized rendkívüli változásokat hozott Norvégia számára. Nem véletlenül nevezte el a világsajtó ..kék szemű ara­boknak” a norvégokat; az or­szág nyugati partjai mentén 1965-ben kezdett olajkutatás rendkívül gazdag föld alatti ólai- és földgázmezőket raj­zolt a tenger térképére. Már ma is sok millió tonna a/, Ekofisk-olájmező évi terme­lése és. joggal becsülik úgy a következő évek lehetőségeit, hogy az évtized végére esz­tendőnként ötvenmillió ton­na lesz a kőolaj-, és ötven- milliárd köbméter a földgáz­termelés. Az olajgazdagság rendkívüli változásokat idé­zett elő az ország gazdaságá­ban; a többi között átalaku­lóban van a norvég ipar szerkezete és az import nö­vekedése, valamint olyan kooperációs lehetőségekkel jár, amelyekből szinte min­den európai ország számára akad részvételi lehetőség. Néhány magas szintű láto­gatás alkalmával (két évvel ezelőtt például a norvég föld­művelésügyi miniszter ma­gyarországi útja idején) ki­derült, hogy a többi között a két ország mezőgazdaságá­nak együttműködésére is van jó lehetőség. Bár Norvégia területének nagy része me­zőgazdasági termelésre alkal­matlan, a hasznosítható 800 000 hektárt intenziven művelik. Saját termelésből fedezik a tej-, hús- és a to­jásigényeket; a kenyérgabo­na- és cukorszükségletüiket azonban teljes egészében. * a takarmánygabona nagy ré­szét is importból fedezik- Érdeklődik Norvégia külön­féle vetőmagvak (mindenek­előtt fúmagvak) termeltetése iránt is. A messzi északi or­szágban a mezőgazdaság „napfényigényes” ágazatai­nak termékei iránt van a legnagyobb érdeklődés, tehát a magyar zöldség, gyümölcs és bor piaci lehetőségei ked­vezőek. A gazdasági megbeszélések­ben fontos téma lesz a köl­csönös kereskedelem áru­szerkezetének bővítése. A magyar export nagyobb rész® sokáig anyag és félkészáru. * norvég szállításoknál pedig elsősorban tengeri hal vagy' halászati termék volt. ES aligha telel meg a két ország jelenlegi gazdasági fejlettsé­gének, termékstruktúrájának — az előrelépés, a gazdasági kapcsolatok bővítése pedig nemcsak lehetséges, hanem mindkét ország érdeke is. G. M. tfcVILAGHIRADO mm © Gíscard d’Estaing köztár­sasági elnök uralmát, Ray­mond Barr e kormányának fennmaradást már nem csu­pán balról fenyegetik ellen­zéki erők. Jacques Chirac- nak, az újdonsült párizsi pol­gármesternek, egykori mi­niszterelnöknek, a gaulleista RPR vezérének alig titkolt terve, hogy Giseard d’Estaing helyére kerüljön, s ő mentse meg a francia tőkésrendet az egyesült baloldal rohamaitól. A héten. is így járt el: ami­kor Raymond Barre új prog­ramját . a .nemzetgyűlésben szavazásra bocsátották, Chi­rac hívei előbb nem akarták elfogadni, csak az utolsó pil­lanatban, heves vita után sza­vaztak bizalmat a kormány­főnek és elképzeléséinek. Barre ki is fakadt: „Vagy megvan a bizalom, vagy nincs! A bizalmat nem lehet szeletenként megadni .. Természetesen meg is gon­dolják például a gaulleistáíc, hogy „kollektív öngyilkossá­got” kövessenek el a kor­mány megbuktatásával. Hi­szen olyan a gazdasági és szo­ciális helyzet, hogy a válasz­tók többsége, ha most kellene az urnákhoz járulnia, a bal­oldal jelöltjeire adná voksál. Az SPD nyugat-berlini veze­tősége és a város képviselő- házának szó ettem frakciója elhatározta Klaus Schütz kor. mányzó polgármester lemon- daíását. A testület arról is döntött, hogy az eddig ..szö­vetségi szenátorként”, vagyis a város és az NSZK kapcso­lataiért felelős szenátorként működő Dietrich Stobbét ja­vasolja Schütz utódjául (a képen). A héten akkora sztrájk volt, amilyenre évek óta nem ke­rült sor: nem volt villany­áram, nem közlekedtek a vo­natok és a metró, sbk gyár­ban leálltak a gépek, a hiva­talokban is szünetelt a mun­ka. Ez volt a népi válasz a Barre-kormény stabilizációs tervére. G Az indiai választások meg­lepő eredménye: a Kongresz. szus Párt súlyos veresége. In­dira Gandhi asszony bukása után olyan vélemények hang­zottak el, hogy Deszai kor­mánya jobbra és Amerika felé „nyit” majd. Ilyen hely­zetben különös figyelmet kel­tett, hogy Üj-Delhibe látoga­tott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Vadzspa.ii- val, az új indiai külügymi­niszterrel folytatott eszme­cseréje idején áttekintette a két ország kapcsolatait. Mint a szovjet sajtó rámutatott: „A szovjet—indiai kapcsola­tokban nemcsak a múlt ered­ményes, hanem ezek a kap­csolatok nagy jövő előtt is állnak.” Gromiko és vendég­látója megerősítette: a szov­jet—indiai barátsági és együttműködési szerződés alapján kívánják továbbfej­leszteni a két nép barátságá­kollöris eseménynek számít, hogy Deszai, az új kormányfő fogadta a szovjet vendéget. t“ ...." G G olyókat röpítenek ügyé­szek és ügyvédek fejébe, el­rabolnak minisztert és egye­temi tanárt, autógyári vezér- igazgatót és politikust — a terrorcselekmények listája napjainkban egyre bővül. Nézzük az NSZK példáját! Buback íőáilamügyész gyil­kosainak keresése közben az igazi baloldal tagjaira is le akarnak sújtani, vagy leg­alábbis a közvéleményt a baloldali pártok ellen akar­ják fordítani. Ugyanakkor a terrordráma arra is jó, hogy elfeledtesse a lehallgatási bot. rányt, amelybe majdnem be­lebukott a belügyminiszter.. Az olasz példák közölt akad egészen egyértelmű is. Go­lyóktól találva holtan esik össze a torinói ügyvédi ka­mara elnöke. Utána csöng a telefon egy szerkesztőségben, feljegyzik az ismeretlen tele­fonáló szavait: „a vörös bri­gádok vállalják a felelőssé­get ...” a nyárspolgár meg- riasztására elég a jelző: „vö­rös” ... valójában olyan szél­sőséges csoportokról van szó. amelyek az antikommuniz- mus céljainak szolgálatában igyekeznek zavart kelteni, próbálják riogatni a kisem­bert. Ezért szigorítja a nyomozó' rendőri tevékenységét a nyu­gatnémet kormány. Az olasz válság mélyebb. Ott már nem tudja a kereszténydemokrata kisebbségi kormány a maga együtt sürgeti, hogy fogják le a gyilkosok kezét. nak szálait. Nemcsak proto­lavára kisajátítani „a törvény és a rend” fogalmát: vala­mennyi demokratikus párt Kádér János Angyalföldön

Next

/
Oldalképek
Tartalom