Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-06 / 80. szám

1977, április 6., sierda ÉSZAK-MAGYARÖRSZAG 3 fiukból férfiak letlek... Ä KlSZ-védnökség történetéből •— Tagja a KISZ-nek? — Természetesen. — Nem gondolt még arra, hogy esetleg...? — ... hogy elbúcsúzom az ifjúsági mozgalomtól? De igen, egyszer. Nagy kőny- nyelműség lett volna, szé- rencsére nem- Így történt, Sivárabb lenne most az éle­tem,' a mindennapi munká­mat is nehezebben végez­nem. meg a lelkiismeretem is háborogna. — Beszéljünk minderről részletesebben. * Búza Gyulával, a Borsodi Vegyikombinát beruházási Igazgatósága, szerződés-elő­készítési és üzembe helyezési osztályának vezetőjével be­szélgetünk. Odakint hatalmas munka: épül az ország leg­nagyobb pvc-gyára. — Háborogna a lelkiisme- retem, mert úgy érzem, tar­tozom még az ifjúsági moz­galomnak. Munkával, ötle­tekkel, tapasztalataim átadá­sával. Amit ifjabb korom­ban megtanultam a K1SZ- szervezetben, annak mind­máig hasznát veszem. 1968- tót a beruházási igazgatóság pártalapszervezelének titká­ra vagyok. Alapszervezetünk munkáját jónak értékelik, mi magunk is elégedettek vagyunk tevékenységünkkel. A KISZ-ben szerzett vezetési gyakorlatom most kamato­zik, ott. tanultam meg a mozgalmi munkát. Hálátlan lennék, ha most nem segíte­ném a mai tizenéveseket, hu­szonéveseket. — Említette, hogy a gaz­dasági munkájával is össze­függ a KlSZ-munka. — Beruházáson dolgozni nehéz, mindenki tudja, hogy egy építkezés mennyi gond­dal-bajjal jár. Ha nagyon elfáradok, ha túl bonyolult­nak tűnnek a feladataim, el­megyek egy klubestre és be­szélgetek a fiúkkal. Szóba kerül esetleg a PVC—I., a PVC—II., a nitrogénüzem bő­vítése es másnap már tisz­tábban látom a dolgokat. Nem frázis ám az, hogy a fiatalos lendület megoldja a nehezét is. Búza Gyula, a kombinál - ban dolgozott mar 1960-ban is, amikor a KISZ Központi Bizottsága a nagyobb vegy­ipari beruházásokra védnök­ségét vállalt. A BVK fia­taljai elsőként csatlakoztak a KB felhívásához. — Nem volt nehéz meg­értetni velünk, hogy milyen fontos, ha határidőre átad­hatjuk a pvc-gyárat. Engem választottak meg a védnök- ségi operatív bizottság elnö­kévé. Amúgy beruházási elő­adó voltam. Nem sokat této­váztam. Mások sem. Elin­dultunk. felkerestük azok­nak a vállalatoknak a fiatal­jait. amelyek munkájától leginkább függött a beruhá­zás üteme. A Kiskunfélegy­házi Vegyipari Gépgyár, a Lenin Kohászati Művek, a Ganz-MÁVAG. a Csepeli Transzformátor Gyár, a VEGYÉPSZER. a Gyár- es Gépszerelő Vállalat, a Ma­gyar Vagon- és Gépgyár fiataljaival azonnal szót ér­tette nk. R em ek em b erk ék voltait, igazi fiatalok. Egy­más után írtuk alá a ved- nökségi szerződéseket. — Mit. szóltak mindehhez az idősebb BVK-sok? — Az újat nem mindenki fogadja egyértelmű lelkese­déssel. Voltak, akik még azt is mondták, hogy' szórako­zásból utazgatunk annyit. Mi nem sértődtünk meg, csak türelmet kértünk. Végül is rangja lett. a KJSZ-védnök- ségnek. Nagy volt az öröm, amikor kerek Irat, hónappal korábban megérkeztek Kis­kunfélegyházáról a gépi be­rendezések. Ez aztán feldo­bott mindenkit! Arra az ér­tekezletre is világosan em­lékszem. ahol először hang­zott el a mondat: ..Itt már csak .a. KISZ segíthet!” örül­tünk ennek és óriási lendü­lettel dolgoztunk. — A PVC—I. 1961-ben el­készült. Két év múlva meg­kezdték a négyszer olyan nagy PVC—11. építését. Foly­tatódott a védnökség? — Persze, hiszen időköz­ben -is épült egy-két apróbb üzem. Az a szén itt nálunk, hogy az építkezés 80 éve fo­lyamatos, mi örökké építke­zünk. A PVC—II. védnök­sége valamivel egyszerűbb volt, hiszen az ország min­den csücskében voltak már akkorra barátaink. *\kárho­va is mentünk, valaki min­dig a vállunkra csapott: ..Mi van fiúk? Ráhajtsunk egy kicsit?” A fiúkból azóta férfiak lettek itt is és amott is. no­ha most is a ..fiú” megszó­lítás járja. A legjobb fiúkat mostanában főmérnöknek, igazgatónak, osztályvezető­nek hívják, de ha a BVK KlSZ-védnökségérpl halla­nak, nyomban találkára hív­ják a KlSZ-titkárt. — A klasszikus védnökség 1967-ben megszűnt. azóta másként csináljuk. De a 67 .előtt szövődött elvtársi, ba­ráti kapcsolatok azóta is se­gítenek bennünket. — Mint ..öreg” védnökség!, milyennek találja a mai véd- nökségi munkát? — Izgalmasnak. Megszűnt a távoli irányulás, a helyiek­nek kell megoldaniuk a leg­rázósabb feladatokat is. Az új forma minden oldalról növeli az alapszervezetek munkájának hatékonyságát. Intenzívebbé vált az ifjú­ságnevelés gazdaságpolitikai oldala. Fiataljaink többet profitálhatnak ebből a .lö­vőben. Az osztályvezető szem­szögéből is jó amit csiná­lunk. Csak egy példa: a kis­kunhalasi Ganz-MAVAG- osok fiataljai elérték, hogy gyáruk egy' évvel korábban fejezi be nálunk munkáját. * Búza Gyulát tavaly az. If­júságért Érdeméremmel tün­tették ki. KISZ-tag ritkán kap ilyen kitüntetést, az if­júsági mozgalmat segítő ve­zetők legkiválóbbjainak mun­káját ismerik el az Ifjúsá­gért Érdeméremmel. Az osz­tályvezető. a párttitkár meg­felelt a követelményeknek. A KISZ-tag pedig — ha 44 éves is — törj magát és bí­rál : — Most már igazán meg­van mindenünk, hat ifjúsá­gi klubunk van a városban. Szórakozhatunk. táncolha­tunk. Mégis, hiányzik vala­mi. ami varázslatossá telte valaha az együttléteket. Az eszme mellé több érzelem is kellene, valamivel több lelkesedés. A lelkesedés szái- nvakat ad ... l.evay Györgyi Meggyorsul a beruházás Munkaértekezletet tartott a Tiszai Erőmű Vallalat üze­mi pártbizottsága a 860 me­gawattos erőmű első gépegy­sége építésében, szerelésében es üzembe helyezésében leg­jobb teljesítményt nyújtó kollektívák tiszteletére. Hat kivitelező vállalat és az ER­BE élen járó brigádjainak képviselőin kívül részt vet­tek a tanácskozáson számos épitö- és szerelővállalat ki­rendeltségének párt-, gazda­sági és ICISZ-vezetői. Ott volt a megbeszélésen dr. Ko­vács Miklós, a Lenin városi Pártbizottság első titkára és hí. Erőmű Beruházási Válla­lat több vezetője. Halasi Zoltán, az ERBE igazgatója vonta meg az erő­mű építésének, szerelésének eddigi mérlegét. — Alapjá­ba véve elégedettek lehetünk a beruházás menetével — mondotta. — Igaz. két hó­nappal később kerülhetett sor az első gépegység párhuza­mos kapcsolására, mint aho­gyan azt terveztük, mégis azt kell mondanom, nincs mit szégyenkezniük az erő­mű építőinek, szerelőinek. A hazai vállalatok, különösen az üzembe iielyezést megelő­ző néhány hónapban hallat­lanul nagy munkát végeztek a párhuzamos kapcsolás si­keréért. Ebben önöknek, a munkaversenyben élen járó brigádok tagjainak, munká­soknak és vezetőknek döntő érdemük van — hangsúlyoz­ta az igazgató. Halasi Zol­tán a továbbiakban a soron következő legfontosabb fel­adatokról beszélt. Elmondta, hogy ,ió ütemben halad a második gépegység szerelése, majd bejelentette; megkez­dődött a második kazán és a csőrendszerek savazása. A munkák menetéből ítélve megvan a reális alapja, hogy május ] 5-én a kazán kifúvatását elvégezzék. Ha minden a tervek szerint ha­lad. az év közepén, legké­sőbb júliusban sor kerülhet a második 215 megawattos gép párhuzamos kapcsolásá­ra. Az igazgató ezután kö­zölte. hogy az év végéig sze­retnék üzembe helyezem a hurmadik blokkol is. Ehhez fogható teljesítményre még nem volt példa a hazai erő­műépítés történetében, de még Közép-Európábán sem. Ez azt jelentené, hogy 10 hó­nap alatt három 215 mega­wattos gépegységet adnak át üzemeltetésre. Ehhez kérte a kivitelező vállalatok szocia­lista brigádjainak, a beruhá­záson dolgozó munkások és műszaki kollektívák mesz- szemeoiö segítségét. A tanácskozáson Wirlz László, a Tiszai Erőmű Vál­lalat üzemi pártbizottságá­nak titkára elmondta: meg­különböztetett figyelemmel kísérik az új erőmű beru­házásai, rés továbbra is min­den segítséget megadnak, az ez évi építési es szerelési program maradéktalan tel­jesítéséhez. Szólott róla, hogy az V. ötéves tervidőszakban az ország évi 6—7 százalékos többlet energiaigényét az új Tiszai Erőműnek kell kielé­gíteni. A pártbizottság titkára egyetértett az Erőmű Beru­házási Vállalat dolgozóinak kezdeményezésével, hogy a Nagy Októberi • Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a vasas centenárium tisz­teletéi-e — a február 28-án üzembe helyezett első gép­egységen kívül — az év vé­géig még további két blok­kot állítsanak a termelés szolgálatába. Wirlz László közölte a résztvevőkkel, hogy a kivitelező vállalatok csat­lakoztak az ERBE felhívá­sához és újabb munkafel- ajánlásoka t teltek a beru­házás sikeres megvalósítása érdekében. A pártbizottság titkára ezután pénzjutalma­kat adott at a 22-es Állami Építőipari Vállalat, a Láng Gépgyár, az Április 4. Gép­ipari Művek, a VERTESZ. a Ganz Villamossági Müvek, az ERBE és a Hőtechnika Vállalat élen járó szocialista brigádjainak. Rajtuk kívül több pártmunkást. KlSZ-ve- zetőt, továbbá a Láng Gép­gyár, a Ganz MAVAG és a Csőszerelői pari Vállalat helyi KISZ-alapszervezetét ugyan­csak jutalomban részesítet­ték. A keleti termekvezeték első szakaszát szovjet, a második szakaszát (Nyírbogdánytól Leninvárosig) magyar vállalat építi, A Siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat szakemberei jelenleg Nagycserkesz térségében dolgoznak. A vonalon ösz- szehegesztve fekszik a vezeték, most az árokásás, szigetelés, esőfektetés adja a legnagyobb munkát. A MÉM Növényvédelmi es Ag­rokémiai Központjának előrejel­zése szerint az országot elárasz­tó hideg, párás levegő, illetve a csapadékos időjárás igen ked­vező körülményeket teremtett az őszibarack tafrinás levélfod- rosodásánalc. ennek a veszélyes fertőzésnek az elterjedéséhez. A lombozatot és a termést :s ve­szélyeztető tafrinajárvány fe­nyeget. A betegség csakis a fertőzés megelőzésével fékezhe­tő meg. ezért az ültetvényeken, kertekben haladéktalanul — a virágzás alatt is —, védekezni, kell. ellene. A megyei növényvédő szak­emberek tanácsa. hogy ’ nem szabad megvárni mié a levele­ken az elsz.inezödütt foltok megjelennek, hanem — megelő­ző jelleggel —. már a fertőzésre kedvező körülmények esetén azonnal el kell végezni a per­metezést. Rüeypattanáskor a rézoxiklorid 0.5 százalékos: 11c- cin Super 0.5 százalékos oldatai ajánlják. Kombfakadas után a perzselés veszélye miau reztar- talmú szert nem szabad hasz­nálni. Ilyenkor csak szerves gombaölószerrel. Zineb 0.2 vagy Orthocid 0.3 százalékos oldatá­val kell permetezni. A környe­zetvédelmi és emberegészség- ügyi előírásokat maradéktalanul be kell tartani. Jaßasztaiat és bátorsá Miért voltak hajdan or­szágszerte híresek a sáros­pataki állat vásárok? A kér­dés megválaszolása látszólag egyszerű; mert szazaval haj­tottak fel a két folyó közé­ből a legelőn tartott, ala­csony áron kínált szarvas­marhákat. De miért érde­kelte mindez Danyi Józsefet, a sárospataki Kossuth .Ter-, melöszö vetkezel íóallatte- nyésztőjét, aki a könyvtárak adattengerétől az öregek visszaemlékezéséig a táj és az ember kapcsolatai kutat­ta? Mert a . kérdésre az iga­zi magyarázat ebben van. A mindennapi megel hetesben, a kenyérkeresés lehetőségé­ben, hiszen a Bodrogköz ré­gen is, ma is a tavak, tó­csák összefüggő, napfényben csillogó vízfelülete, a belvíz birodalma. Keresni a megoldást Megkeresni a biztosat. Ez volt a cél. A tsz termőterü­letéről rendkívül kedvezőt­len kép alakult ki. Belvíz, zsombékosodas, laposod ás. sa­vanyú, kötött talajok, egy­szóval mindaz, amely egy csapadékos évben a termest képes elpusztítani, együtt volt itt- De még ilyen adott­ságok között is van egy olyan növénycsoport, amely évről évre. biztosan terem. Ezek a zöldtakarmányok. És ezért volt a Bodrogközben hajdanán a megélhetés egyet­len lehetősége, a szegénység­ben pedig igazi kincs az al- j lattartás. — Erre a tapasztalatra tá­maszkod haltunk, amikor hoz­záfogtunk a tervezéshez — magyarázta a főállattenyész- tö. — Mert. a valamikori egyéni gazdálkodást át kel­lett fordítanunk a nagyüzem „nyelvére” és ez nem volt egyszerű feladat. Szükség­szerűen felmértük az előt­tünk álló nehézségeket. A felismerést tett követte, de az első évek 'munkáját gyakran kísérték mellékhan­gok, a „könnyelműségtől" óvó figyelmeztetések; — „el­ment 'az eszetek? Túl nagy a fa a ti fejszétekhez!” Mi­ért tartották fúl merésznek a tervezést sokan, hiszen most már elárulhatjuk a tsz-nek a lehetőségek felmé­résében, az útválasztásban igaza volt. Szaniszló Sándor termelési ágazat vezet ö-he­lyetles erről így vélekedett': — Hogy a növénytermesz­tést annak idején egyetlen tollvonással az állattenyész­tés ala i-endeltük, kényszer volt. Minden ellentmondásá­val, gondjával együtt. A két­kedők ugyanúgy látták azo­kat a. nehézségeket, amelyek valóban kudarchoz is vezet­hettek volna. Rögös utón A tervezés tényleg meresz volt. Saját magyarlarku állo­mányukra alapozták a fej­lesztést. Megtiltották más­honnan — bizonytalan hely­ről — származó állatok vá­sárlását. Ráadásul akkoriban kezdték meg a tehenészetben a tbc-mentesítést. Négy­száz tehén közül százhatva- nat áldozták fel. és a beteg­ség sajátosságának megfele­lően a legjobban tejelő álla­tokat. — Rögös utat választot­tunk. A termelés visszaesett. Ennek ellenére az állományt fejlesztettük. Szakosított 'te­henészen telepet építettünk. A megváltozott körülmények­hez. a szakmunkához embe­rekéi képeztünk ki. Állomá­ny unkát kettéválasztottuk tej- és húshasznosításúra. A gyenge tejtermelő képességű tehenek legelőre kerültek, ahol HSZV-hez hasonló rend­szerben egész évben szabad­ban tartózkodnak és csak borjaikat nevelik. Mit értünk el vele? Nos. akkoriban a szarvasmarha ágazat évi 5—6 millió forint veszteséget je­lentett. ennyit fizettünk rá, hogy az állattenyésztést lé­pésről lépésre fejlesszük. (Ugorjunk át pár évet. s kerüljünk a mába. az útnak annak az állomására, ahol a szarvasmarha már nyereséget hoz. Mert eddig „semmi kü­lönös” nem történt. A ketté­választott állományt követ­kezetes tenyésztői szemléleti, lei fejlesztették. A 432 férő­helyes tehenészeti telepen kiváló a takarmányozás, a jól tejelő egyedék kiválasz­tása a múlt évben már há­romezer liter tejet eredmé­nyezett. tehenenként. A 400 húshasznú tehén — bár ne­hezen szokta meg a „csillag- istállói” —. tavaly 380 bor- iát elleti, amelyek nagy ré­szét már hizlalni lehet!) Nincsenek csodák Könnyen az lehet a lát­szat. hogy az évi 5—6 millió forint körüli ráfizetést csak állami pénzügyi segítséggel gazdálkodhatta ki a tsz. Hi­szen területileg a közepes meretúek közé tartózó üzem anyagi helyzetét a hihetetlen összeg alapjaban rengetné meg, ha... Igen, a „ha”! Mert Sárospatakon nean a csodára, az esetleges támoga­tásra vártak, inkább igyekez­tek megtalálni azt a másik ágazatot, amelynek jövedel- mezösege a szarvasmarha- állomány vesztesegét ki­egyenlíti. — Kerestük azt a jövedel­mező valamit — folytatta Danyi József —, hiszen a ta- volbalalas képessege nélkül is tudtuk, hogy a termelésre hosszú ideig ráfizetünk. Ak­koriban kezdett „sláger” len­ni a baromfihús. Mivel gyor­san ..kapcsoltunk''. végig versenyben maradtunk, az évi 800 ezer baromfi pedig négymillió forint hasznot ho­zott. Az állattenyésztés pénzügyi mérlegét a két ágazat így egyenlítette ki. Csodák nél­kül. önerőből megtettek azt, amit akartak. Mivei lehet magyarázni, hogy 1500 hektár réttel és legelővel itndelke/.ó gazda­ság még 350 hektáron tele­pített gyepet? Ráadásul olyan területeken is, ahová esetleg nem kap állami tá­mogatási. A magyarázat: az ésszerűség. Ugyanis ezek a területek mindig víz alá ke­rülnek. ha a Bodrog kiárad. Viszont ahová telepítenek, ott intenzív öntözhető gye­pet alakítanak ki, amely az egész állományt az. év nagy részében eltartja. Elkerülik, hogy a nagyüzemei kisüze- mesítsék; a gépi művelés út­jába nem kerülnek leásott, erős karámok. Csak villany­pásztor őrzi az állatokat. Idén új fejőház épül. Az ALFA LAVAL berendezés négy ember munkáját igényli — 16 helyett — és megvédi az állatot a betegségtől, zárt rendszerében csíramentes te­jet biztosit. Ára 2.5 millió forint. Megvalósítják saját' erőből. Valahol olvasták a csirketrágya takarmányként történő felhasználásét. Meg­valósították. Forgódobos szá­rítójuk igénybevételével liszt­ként etetik az állatok­kal. Alomlisztnek nevezték el ezt az. értékes, fehérjedús, löszforral telített anyagot. Évente félmilliót takarítanak meg készítményükkel. Env- nyi nanraforgódarával kell kevesebb. Sárospatakon ma mar az álllattenyésztés a „hangadó”. Tavaly 71 millió forint ár­bevételt ei-edményez.ett. A növénytermesztés erre az ágazatra támaszkodik. Kármán István

Next

/
Oldalképek
Tartalom