Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-20 / 91. szám

1977. április 20., szerda ÉSZAK-MAGYARQRSZAÜ 3 Az aggteleki barlang bejáratánál (Folytatás az 1. oldalról) kongresszus h atarozatainak célkitűzéseiről, és azok vég- ! rehajtásánal; helyzetéről, a í megyében folyó beruházásqk- ’ ról, a kibontakozott széles kö_ j rű muAkaverseny-mozgalom- ról: politikai, gazdasági és , társadalmi problémáinkról. Vendégeink nagy figyelem­mel és érdeklődéssel hallgat­ták a megyéről szóló tájékoz­hat, ást és értékelést. Giap had- •ieregtábornok elsősorban gaz- j i«sági építőmunkánk ered- j • lényeiről, az irányítás mód.' sereiről érdeklődött és kért I bővebb felvilágosítást. Töb_ I oek között arról érdeklődött, l íogy a megye iparának szín- . onalát a párt- és a gazdasá- j . i vezetők, hogyan ítélik meg; .nilyeh fokú a hagyományos, i régebbi és az új iparágak corszerűsítése, automatizálása is ebben az öléves tervben | milyen szintre kívánják azt j fejleszteni. örömmel nyugtázták, ami- ‘ , kor értesültek róla, hogy a á .megye vegyipara világszínvo­nalon áll, és a megye hagyó- >j "nányos iparágazataiban, a kohászatban és a gépiparban 1 is teljes erővel folyik a kor- _ szerűsítés, az általános re- : konstrukció. — Mi földrajzilag ugyan távol vagyunk az önök szép hazájától — mondta Giap hadseregtábornok, a delegáció 1 vezetője —, de mégis nagyon közel vagyunk egymáshoz. ,. Ezért is örülünk a magyar nép tj 'eredményeinek, és büszkék i\ vagyunk rá. Giap hadseregtábornok ezt i követően két fényképes albu- mot nyújtott át. a megyei pártbizottság első titkárának ■ Ho Si Minh életéről, munkás- ■j ságáról és Hanoi mindenna­pi életének epizódjairól. A vendéglátók is ajándékokkal ; kedveskedtek. A pártbizottsági fogadás után vietnami vendégeink, Czinege Lajos honvédelmi miniszter és kísérete, vala- 1 mint dr. Bodnár Ferenc, Új­helyi Tibor és dr. Ladányi Jó­zsef társaságában városnéző­ién vettek vészt. Megtekintet­Vo Nguyen Gjan hadsereg-tábornok cmléksorokat fr a csenp- köbarlang vendégkönyvébe Szabados György felvételei ték a régebbi es most épülő lakótelepeket, az uj városré­szeket, majd megyei utazásuk során Kazincbarcikán tartot­tak rövid pihenőt, ahol dr. Bodnár Ferenc a magyar vegyipar egyik fellegvárában, központjában tájékoztatta vi­etnami barátainkat. — Ezen a területen, ahol állunk és amerre ellátunk, a felszaba­dulás előtt szántóföld volt — mondta többel; között. — A felszabadulás után épültek a Szovjetunió segítségével az üzemek, és a ma már több mint 40 ezer lakosú fiatal szo­cialista város is. A fejlődés nem áll l meg, jelenleg is több mint 12 milliárd forint értékű új üzem építésén és szerelésén dolgozik több mint 3500 munkás. Giap hadseregtábornok megköszönte a tájékoztatást és a következőket mondta: — Most már, a sok-sok harc után a vietnami nép is a bé­kés építömunkára tudja ere­jét koncentrálni. Mindent megteszünk annak érdeké­ben, hogy rövid idő alatt a magyar nép alkotásaihoz ha­sonló szép eredményeket tud­junk elérni. Kívánjuk, hogy ez a fejlődés, amit országszer­te és Borsodban is tapasztal­tunk, továbbra is ilyen dina­mikus legyen. Ezt követően a delegáció Aggtelekre látogatott, ahol Várnai Bertalan kalauzolásá­val barlangsétán vettek részt, és meghallgatták a Magyar Néphadsereg Művészegyütte­sének hangversenyét. A had­sereg-tábornok nagy elisme­réssel nyilatkozott u látot­takról, a meleg baráti fo­gadtatásról és emléksorokat írt a cseppkőbarlang ven­dégkönyvébe. A delegáció tagjai és u kíséretükben le­vő magas rangú magyar sze­mélyiségek a délutáni órák­ban visszautaztak a főváros­ba. Farkaslyuk: vándorzászlos élüzem Bánya az északi hegyekben Festő vásznára kívánkozik a tavaszi laj az északi he­gyekben. Ám nemcsak cso­dálatos szépségéről híres e vidék, hanem szénbányásza­táról is ismert. Másfélszáz éve, egészen pontosan: 1826- ban kezdték meg kitermelni a föld mélyének fekete kin­csét errefelé. Ózd—Sa.ióvár- kony—Center térségében és a Karú völgyében. A jeles jubileumot' illő módon megünnepeltél; a szén medencében, de a leg­emlékezetesebbé a farkas- lyuki bányászok tették: úgy dolgoztak, hogy munkájuk, eredményed; alapján üze­mük elnyerte a kitüntető él­üzem címet. Ugyanakkor, mint a legjobb termelőegy­ség. egy évig a vándorzászló birtokosai is. sőt az akna a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatójának dicsére­tében részesült. Á — Ozdvidék napjainkig mintegy 75 millió tonna sze­net adott az országnak. Ezen belül Farkaslyuk — az 1919- tót rendelkezésre álló statisz­tika szerint — közel 12 mil­lió tonna szenet termelt — tájékoztat Tóth József üzem- igazgató. A farkaslyuki szén terüle­ten az első kutatófúrásokat a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. megbízásából vé­gezték, s az első bányaépí­tés 1914. április 14-én kez­dődött. 1920-ig összesen tiz kisebb-nagyobb tárót hajtot­tak ki, melyék azonban csak néhány évig üzemellek. A jelenlegi bányászkodás fő szállítóvonala, a Gyiirky- táró i 919-től termel. Érde­kesség. hogy a ma is meg­levő Omány 1. aknát úgy­nevezett víznivósüllyesztéses eljárással mélyítették le. A világviszonylatban is egyedi módszer kivitelezésében az ország számos szakembere részt vett. Az ózdvidéki szénbányá­szat, igazi felvirágzását a fel- szabadulás után érte el. Far­kaslyuk termelése 1946—i t>51 között csaknem meghárom­szorozódott. a hetvenes évek elejére pedig meghaladta az évi 300 ezer tonnát. A nagy­arányú előrelépés elsősorban a műszaki fejlesztésnek kö­szönhető. s ebben a bánya­üzem rendszerint élen járt. — Itt alkalmazták először, az 1930-as években az acél­táró iveket — mondja Pa­csik Janos, a műszaki cso­port vezetője. — Az elsők között kísérletezték 1942-ben a széles homlokú feitésmód meghonosításával. Megpró­bálkoztál; 1956-ban az elővá- jás gépesítésével is. sajnos eredménytelenül. Az első magyar pajzskísérletei; szín­helye szintén Farkaslyuk volt 1955-ben, s napjainkban mi gyártjuk a vállalatnak a közkedvelt biztosítóberende­zéseket. ★ A farkaslyuki bányászok az április végén megtartan­dó ünnepségen immár a ki­lencedik élüzem címet doku­mentáló oklevelet vehetik át. A legsikeresebb évnek tart­ják 1976-ot. mert első alka- iommal sikerült elnyerniük a legjobb termelőegységnek járó vándorzászlót. — Az elmúlt évben 106.8 százalékra teljesítettük az éves termelési tervünket, s több mint 23 ezer tonnával adtunk több szenet az elő­írt mennyiségnél. Ami szin­tén nem mellékes: csaknem 9 millió forinttal termeltünk gazdaságosabban, a terve­zetthez viszonyítva — sorol­ja a kollektíva eredményeit fémjelző adatokat az üzem- igazgató. Az akna a köztudottan szeszélyes kifejlődésü kettes széntelepet fejti. Mind a tűz-, mind a vízveszély el­hárítása különleges óvó intéz­kedéseket igényel, ami las­sítja a termelést. Ennek fi­gyelembevételével még in­kább értékes a farkaslyuki- ak tavalyi sikere. Meghatározó volt, hogy a korábbinál kedvezőbb geoló­giai adottságú szénmezőket műveltünk 4 — ..vallja be” Tóth József, majd így foly­tatja : — Szocialista brigádjaink kihasználtak a lehetőségeket, akarásból jelesre vizsgáztak. A pajzsos fronton elért 20 tonna körüli múszakteljesit- mény már országosan is alt­ja az összehasonlítást. Czier János verseny fele­lőstől megtudjuk: az értékelt 56 közösségből 55 nyert cí­met. illetve valamilyen fo­kozatot. A brigádok együt­tes jutalma 420 ezer forint. A kollektívák közül is ki­emelkedik a hét. Vállalat Ki­való Brigádja címet kapott munkacsapat. A magas ki­tüntetést kiérdemelte: Nagy K. Sándor, Szabó Béla, Mikó B. Árpád, Bódén János. Tű­ző V. Elemér, Férge Ferenc és Homoki István brigádja, Az egyaknás üzemben nap­jainkig már gépesített fron­tokon bányásszák a szenet, s korszerű a rakodás, a szállítás is. Nem mondható el ugyanez a vágathajtásról, amely mindmáig kézi mun­ka. s — a rossz közetviszo- nyok miatt — egyelőre az is marad. ★ Az üzemigazgatót a jelen­ről laggatjuk: megszerzik-e az idén a tizedik elúzem cí­met? — Ennek kicsi a valószí­nűsége. ugyanis az első ne­gyedével 4 ezer tonna adós­sággal zártul; — feleli. — Ezúttal is örökös ellensé­günk, a viz okozott szá­munkra sok nehézséget, s ezt még csak tetézte a szén- 1,elep elvékonyodása. Kilátá­saink éves viszonylatban sem rózsásak, mert ötször keli ál­szerelnünk a frontok gépi berendezéseit. Egy ellen front- átállás átlagosan ezer mű­szakot igényel, s egymillió forintba kerül. Kisvártatva hozzáteszi: — Persze koránt sem vagyunk elkeseredettek. Bizakodunk a a terv túlteljesítésében, ha az nem is a tavalyihoz ha­sonló arányú lesz is. A jövő évet tekintve, már ismét jobbak a kilátásaink. Az ózdi szén medencében két aknát is bezárnák az V. ötéves tervben: Borsod ná- dasdot és Királdot. Az in­dok: elfogy a szénvagyonuk. Milyen sor* vár Farkasivuk- ra? — Aknánkat nem fenye­geti ilyen 'veszély, mert a geológiáikig feltárt szénva- gyon 16,5 millió tonna. A jelenlegi feltételek mellett ebből gazdaságosan lemuvel- hető 9.5 millió tonna. A ké­sőbbiekben még a többi szén­re is szükség lehet ... Rövid szünetet tart, s mi­közben elzárja a szekrénybe a státiszt’ikai mutatókat tar­talmazó füzetet, megjegyzi. — A mostani dolgozók fiai még az ezredfordulón is bányászkodhatnak. Kolaj László Napirenden a beruházás • * Üzemi párt-vb ülés a Tiszai Erőműben A leninvárosi beruházási koncentráció egyik jelentős létesítménye az épülő 860 megawattos Tiszai Erőmű. Fontosságát aláhúzza az a tény is, hogy az ötödik öt­éves tervre előirányzott ha­zai villamosenergia-termelós növekedést ennek az erőmű­nek kell biztosítani a nép­gazdaság számára. Ismeretes, hogy az első gépegység ez év márciusától már energiát szolgáltat. Az első fél évben tervezik a második blokk .üzembe he­lyezését és az. óv végén vár­hatóan sor kerül a harma­dik gépegység párhuzamos kapcsolására. Mindez ágén nagy feladatot jelent a be­ruházó, a kivitelező vállala­tok és az üzemeltetést vég­ző Tiszai Erőmű Vállalat kollektívája számára. Éppen ezért, a Tiszai Erő­mű pártbizottsága kezdettől fogva figyelemmel kíséri a beruházáson folyó építési és szerelési munkákat, s a po­litikai munka eszközeivel se­gíti a programban szereplő beruházási feladatok végre­hajtását. Egv év óta az üze­mi pártbizottság, a gazdasá­gi vezetéssel együtt, havon­ként igazgatói értekezletet tart a beruházás lebonyolí­tásával megbízott ERBE, va­lamint a kivitelező vállala­tok bevonásával. Ezenkívül, az üzemi párt-végrehajtóbi­zottság félévenként külön napirendi pontként tárgyal­ja a Tiszai Erőmű beruházá­sának helyzetét. A tegnapi üzemi párl-vb ülésén is erről esett szó. ..Mint azt á testület megálla­pította: az új erőmű terve­zési munkái lényegében be­fejeződlek. Pillanatnyilag bi­zonyos kivitelezési munkák és az üzembe helyezés során felmerüli hiányosságok meg­szüntetését. szolgálják a fo­lyamatban levő kisebb terv- módosítások. Ugyancsak most végzik a kezelési, karbantar­tási és üzemeltetési utasítá­sok összeállítását, illetve a már meglevő szabályzatok kiegészítését az üzemeltetés közben szerzett tapasztala­tok alapján. A végrehajtó bizottság is­mételten felhívta a figyel­met a soron következő leg­fontosabb tennivalókra. Ügy kell tehát dolgozni a jövő­ben, hogy a párhuzamos kapcsolás a II. gépegység esetében májusban, a har­madik blokknál ez év őszén, míg a negyedik gép üzemi próbája 1978. tavaszán meg­történhessen. Ennek elérése nem lesz könnyű, hiszen köztudott, .hogy a külföldi gépszállíta- sokkal megkéstek, ezenkívül az építőipar — döntően lét­számhiány és az ebből ere­dő szervezési nehézségek miatt — sem tudta munká­ját. az előírt határidőre el­végezni. Az ez évi beruházási mun­kál; határidőre történő befe­jezéséhez elengedhetetlen, hogy az építészeti jellegű feladatok nagyobb részét még az első fél évben meg­valósítsák. Sok függ attól is. hogy a technológiai szereiő vállalatok, milyen áthidaló megoldást találnak a feszí­tett munkaprogram teljesíté­séhez szükséges pónzügvi fe­dezet biztosításában. Nagy segítséget jelentene továbbá, ha az építőipar és egyes sze­relő vállalatok bizonyos idő­re létszám-átcsoportosítással erősítenék itteni kirendeltsé­güket. i Haps rap síiül Hűség látogatása W mim

Next

/
Oldalképek
Tartalom