Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-18 / 65. szám

»ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI. ,1977. március 18., péntek ^ A könyvtár, meg a kisgaléria A műit hét közepe óta két üvegtábla hirdeti egy pa­rasznyai házon, hogy ott a kullurálódás, az önművelés két forrása lelhető: a könyv­tár, meg a kisgaléria. A be­járatuk is közös. Aki a kis­galéria grafikáira kíváncsi, óhatatlanul rá kell, hogy te­kintsen a könyvtár polcaira, a könyvtár látogatói pedig be-belátnak a kiállítóter- mekbe. Hihetőleg ez a szo­ros szomszédság jó kölcsön­hatásban kelti majd fel az érdeklődést a könyvtár és a képtár iránt egyaránt. • A két intézmény közül a könyvtár az idősebb. Felsza­badulási emlékkönyvtár cí­met visel, 1970-ben létesült, a korábbi községi könyvtár utódjaként. Ez egyébként a Pitypalatty-völgy községei­nek körzeti könyvtára. Pa- rasznyán kívül öt letéti könyvtárral, hétezer kötetes könyvállománnyal. Maga Parasznya mintegy másfél ezer lakosú, de a ve­le egybeépült Varbú és Ra- dostyán, meg a további há­rom község — Kondó, Sajó- lászlófalva, Sajókápolna — együttese már igen tisztes, sok ezres lélekszámot jelent. A lakosság, elsősorban a pa- rasznyai, vegyes foglalkozá­sú. A helyben dolgozók ará­nya elenyésző, néhány tsz- tag, erdészeti és bolti dolgo­zó, pár pedagógus jelenti ezt a csoportot. A többség eljár Sajószentpéterre, Kazincbar­cikára, Sajóbábonyba, Lyu- kóbányára és még igen sok helyre. Ez az eljáró jelleg természetszerűleg behatárol­ja Parasznya közművelődési lehetőségeit, és meghatároz­za a helybeli közművelődési intézmények munkáját. A könyvtárba a székhely Pa­rasznya községben az elmúlt évben szeptemberig 270-en iratkoztak be, illetve ennyi állandó olvasót tartottak nyilván, azoknak is a több­sége gyerek volt. Főleg ál­talános iskolások látogatták a könyvtárat. Az év azért ért véget szeptemberben, mert a továbbiakban a kis­galéria építése miatt szüne­telt a könyvtármunka. Most március elejéig 130 beiratko­zott olvasó szerepel a nyil­vántartásban. s most is több­ségük iskolás. A parasznyai Felszabadu­lási Emlékkönyvtár külsőre vonzó. Jó a tagolása, szíéles' körű a választéka, és a leté­ti könyvtárak állománycse­réjét és módszertani irányí­tását tisztességgel, becsület­tel ellátja. Ami azonban a szorosan vett könyvtári, azon belül is könyvkölcsönzési munkán túleső közművelő­dési tevékenységet jelentené, már nehézkesebb. Éppen a már említett eljáró ‘lakosság miatV Az elmúlt évben az őszi könyvhetek idején Kon- dón és Sajókápolnán volt író—olvasó találkozó Tanár Mátéval, a járás szervezésé­ben, egyébként a közműve­lődési tevékenység az éven­kénti egy-két író—olvasó ta­lálkozóra, és az általános iskola rendhagyó irodalom­óráiba való besegítésre szo­rítkozik. A helybeli ifjúsági klubnak most kezdenek fo­lyóiratokat és könyveket kölcsönözni, egyébként van még egy nagytermes műve­lődési ház, amelyben heti 3 napon mozi működik, és van három, főleg fiatalokat fog­lalkoztató szakköre. A letéti könyvtáraknál általában ha­vi egy ismeretierjesztő elő­adást tartanak, a mezőgaz­dasági könyvhónap idején többet. (Érdekes megjegyez­ni, — s ez nemcsak itt ta­pasztalható —, hogy a la­kosság zömmel nem mező- gazdaságból él, az ismeret- terjesztésben mégis a mező- gazdaság dominál. Ez rész­ben falusi beidegződésből, részben a kiskert és háziál­lat-tenyésztés iránti érdek­lődésből adódhat.) - © Március 9-e óta ezzel a vele... közművelődési intézmény­csoporttal együtt próbál töb­bet tenni a Pitypalatty-völgy lakóinak műveltségéért a Parasznyai Kisgaléria. Mint megírtuk, a kisgaléria Ger­gely Mihály József Attila- díjas író, Varbó szülötte adományából létesült, aki magángyűjteményéből egy .90 lapból álló grafikai kol­lekciót adományozott szülő­földjének részben, hogy az ajándékozott művekkel esz­tétikai élményt adjon a helybelieknek, részben pedig, hogy ez a képgyűjtemény majdan olyan tájmúzeum alapja lehessen, ahová össze­gyűjtik a paraszti és a bá­nyászélet ma még megment­hető tárgyi emlékeit. Az ajándékozott kollekció 90 darabból áll. de sajnos azt egyszerre nem lehet be­mutatni a Parasznyai Kis- galériában. Mintegy egyhar- mada látható most a falakon, bizonyára megfelelő idősza­konként és megfelelő szem­pontok alapján cserélni fog­ják a kiállított műveket. A kollekció rajz. vagy sokszo­rosító eljárással készült gra­fikai lapokból áll, és helyet kap benne a múlt század- forduló, a XX. század első évtizedeinek néhány kiemel­kedő alkotója, nagy nemzet­közi hírű mesterek egész so­ra, és napjaink grafikai mű­vészete egyaránt. Med- nyánszky László, Rudnay Gyula, Vaszary János, Med- gyessy Ferenc, Vedres Márk rajzai, illetve grafikai lap­jai csakúgy fellelhetők itt, mint Uitz Béla rézmetszete, Szőnyi István rézkarca, de itt vannak Hincz Gyula, Kondor Béla, valamint Reich Károly, Gross Arnold, Szabó Vladimir, Würtz Adám, Cso- hány Kálmán, Kass János, Szász Endre, Feledy Gyula, Lenkey Zoltán. Luknvszky László, Czinke Ferenc, Barczi Pál, Seres János és más élő grafikusok munkái is. A .képtár két termével gyakorlatilag a könyvtár he­lyisége is bővült. A grafi­kák között is lehet kis lét­számú összejöveteleket, ta­lálkozókat tartani, nemcsak rendhagyó irodalomórákat, hanem esetleg művészettör­téneti órát is tarthatnak itt az iskolásoknak, vagy rajz­órát, és általában ezzel 'a képgyűjteménnyel megsok­szorozódhat a parasznyai közművelődési hatóerő. Ger­gely Mihály azt írja a kis­galéria katalógusában, hogy valójában nem ajándék, ha­nem törlesztés ez a gyűjte­mény; törlesztés mindazért; amit kapott szülőfalujától, a tájtól. Olyan törlesztés, amely egyben hívogatja is földije­it, hogy vele együtt nézzék, kedveljék és szeressék meg a képzőművészet, a grafika mestereit, próbálják meg az élet művészeti vonulatának ízeit, és legyen ez a kép­gyűjtemény olyan erő, amely a Pitypalatty-völgy felnö­vekvő generációinak, hat fa­lu iskolás gyermekeinek jól egészítheti ki iskolai tanul­mányait, és hat személyisé­gük fejlődésére, ízlésük ala­kulására. e> A Pitypalatty-völgy hat községében körzeti iskola, és egyes falukban alsó tagozatos iskolák nyújtják a tudás alapelemeit. Egy körzeti könyvtár és 5 letéti könyvtár, művelődési ház és ifjúsági klub segítette eddig az isko­lán kívüli művelődést. Most, hogy itt nyílt meg — egy nemes lokálpatriotizmustól fűtött ajándékozás eredmé­nyeként — a megye hatodik kisgalériája. igen jelentősen bővültek a közművelődés le­hetőségei. Igaz, hogy aPity- palatty-völgy községei nagy­részt eljáró dolgozók „szál­láshelyei”. De ezek az em­berek a munkahelyükön is keveset kapnak a művelődés lehetőségeiből. Most otthon növekedett meg a művelő­dés kínálata. Élni kellene Benedek Miklós Ma este premier: Euripidész két drámája Mint már hírül adtuk, a Miskolci Nemzeti Színház ma este hét órai kezdettel bemutatót tart. Euripidész két cgyfelvoná- sos drámája, a Helcábé cs az Elektra kerül bemutatásra. Az előbbit Szűcs János, az utóbbit Illés István rendezte. Képün­kön az Elektra két főszereplője: Martin Márta (Elektra) és Blaskó Péter (Oresztész). Fotó: Jármay György KISKERTTULAJDONOSOK! MEZŐKÖVESDEN a vásárlással egybekötött ts (elszerelések kiállítása március 19-én, 20-án, 21-én (szombat, vasárnap és hétfőn is még nyitva tart.) (Matyóház mögött.) A mezőgazdasági bolt soron kívül szombaton és vasárnap is nyitva tart. Szombaton: 8 órától 17 óráig vasárnap: 8 órától 13 óráig, hétfőn: 8 órától 13 óráig és 14 órától 17.30 óráig Mezőgazdasági kisgépekből, felszerelésekből, növényvédő szerekből, állattartáshoz szükséges eszközökből gazdag Áruválaszték Mezőkövesd cs Vidéke ÁFÉSZ AGROKER Vállalat, Miskolc Mit tehet a népfront? FIGYELEM! ist szerezze be 40 százalékos énei) kislakás, hétvégi ház cs garázs építéséhez szükséges korszerű vázkerámia, födémgerenda, és áthidaló szükségletét. A gerendához bclcslestct is biztosítunk! Felvilágosítás, befizetés és kiszolgálás: az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÉGLA- cs CSEREPIPARI VÁLLALAT Görömbölyi Gyárában. Telefon: 16-968. A szülői munkaközösségekre izl Különösen az elmúlt évek­ben fogalmaztuk meg sok­szor —, s írtuk le követke­zésképp gyakran —, hogy az oktatásügy hazánkban társa­dalmi kérdéssé vált: nemcsak az egyes embernek, nemcsak egyes társadalmi rétegek­nek, hanem a társadalom egészének közvetlen érde­keltsége van közoktatásunk, nevelésügyünk színvonalának növelésében. Ez a szemlélet, amely különösen az 1972-es oktatáspolitikai határozatot követően erősödött meg, lé­nyegében egybeesik azzal a világszerte kikristályosodott, megfogalmazott nézettel, hogy a munkaerő kvalifi- káltságu — a munkát végző felnőtt ember iskolázottsági, neveltségi színvonala — a termelő tevékenység, a tár­sadalmi fejlődés egyik alap­vető meghatározója. Mindaz, ami közoktatá­sunkban jelenleg gondokat, problémákat okoz — vagy éppenséggel eredményeket jelent — többé-kevésbé ál­talánosnak tekinthető, s így a „cseppben a tenger” igaz­sága is érvényes lehet rá. Ügy érezzük, hogy ezért is érdemelhet nagy figyelmet a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága legutóbbi elnökségi ülése, amelyen — csak utalnánk most arra a már emlegetett társadalmi érdekeltségre — igen élénk, aktív és segítő szándékú lég­körben vitatták meg a nép­front közoktatáspolitikai munkáját, különös tekintet­tel a szülői munkaközössé­gek tevékenységére és a tan­kötelezettségi törvény végre­hajtásának segítésére. Mert igenis sokat tehet a népfrontmozgalom, amely az oktatásügyi létesítmé­nyekhez hasonlóan átfogja a társadalom egészét. Tehet — és már eddig is igen sokat tett. Csak példaként említe­nénk, hogy a népfrontmoz­galomhoz „tartozik” a szülői munkaközösségele társadalmi irányítása, s e téren különö­sen az általános iskolai szü­lői munkaközösségeknél ér­tek el eredményeket, jelen­tős részt vállaltak az iskolai könyvtárak szervezésében, a sportudvarokat, játszótereket társadalmi munkában építő brigádok szervezésében. És e példák korántsem jelentik a teljes egészet. .. Legalább­is nem jelenük a népfront ilyen irányú, sokoldalú tevé­kenységének valamennyi te­rületét. A megyei bizottság elnök­ségi ülésén igen részletesen és sokoldalúan tárták fel azokat a már-már kötelező • lehetőségeket, amelyekkel nemcsak hogy élhet a mozga­lom, hanem amellyel élnie szükséges is. S éppen ezért mondhatjuk: nem egy-két hónapra, sőt nem is egy-két évre érvényes feladatokat jelöltek ki maguk elé. S. ha méltatni akarjuk elemzésük és feladatmeghatározásuk ér-, tékeit, akkor elsősorban és elsőként azt kell kiemelni, hogy folyamatában kívánják érdemlegesen segíteni az ok­tató-nevelő munkát, különö­sen pedig a nevelést. E téren erősítik kapcsolataikat a szülői munkaközösségekkel is, s ennek szellemében ha­tározták 'el, hogy a területi népfrontbizottságoknak köz­vetlenül kell együttműköd­niük az iskolai, óvodai, szü­lői munkaközösségekkel. Már csak azért is, mert rajtuk keresztül érvényesül­hetnek azok a segítő szán­dékú törekvések is, amelyek a napközi otthonok gyarapí­tását szorgalmazzák. Az el­múlt években például Bor­sod megyében minden ne­gyedik óvodai hely társadal­mi segítséggel jött létre, s ennek köszönhető, hogy ma már az óvodáskorú gyerme­kek több mint ötven száza­lékát fogadni tudják a gyer­mekintézmények. Szociális és közoktatási szempontból is jelentős eredmény ez. Ugyan­akkor azonban ma még alig több, mint 20 százalékát tud­ják fogadni az iskoláskorú gyermekeknek a napközi otthonokban. Az ellentmon­dás egyre feszítőbbé válik, s éppen ezért nem véletlenül fordul a népfrontmozgalom figyelme is a napközi ottho­nok felé. Amit úgy fogal­maztak meg, hogy „ha szük­séges, társadalmi munkával is segítsük a körzeti iskolák­ban a napközi otthonok és a diákotthonok létesítését”. A közoktatás segítése igen­csak konkrét formákban és konkrét célokkal fogalmazó­dott meg —, s ez úgy érez­zük, megalapozottá is teszi törekvéseiket. Így például a közeljövőben megalakuló pe­dagógiai munkabizottság fel­adatául jelölték meg, hogy munkálkodjon az iskolai de­mokratizmusra jobban (épülő iskolái házirendek kidolgo­zásában. Együtt a miskolci hasonló bizottsággal. Ez egyébként a közeljövő fel­adata csakúgy, mint a beis­kolázás segítése. A tanköte­lezettségi törvény végrehaj­tása — hangsúlyozták — már a beiratkozásoknál el­kezdődik. A népfrorHmozga- lomnak, a népfront aktivis­táinak így azon kell mun­kálkodniuk, hogy segítsék a teljes beiskolázást, azt, hogy egyetlen tanköteles korú gyermek se maradjon ..tá­vol” szeptemberben az isko­lapadtól. S ebben a feladat­ban örvendetes módon part­nerre találnak — legalábbis erre utaltak az elnökségi ülésen elhangzottak — a szo­cialista brigádokban is. Az elnökségi ülés égy ti­zenhat pontból álló javasla­tot fogadott el, amely a Ha­zafias Népfront közoktatást segítő tevékenységében. Bor­sod megyében mérvadó lesz az elkövetkező években. E tevékenység teljes körének isfnertetése túlnő egyetlen cikk körén. Mindenesetre azt tükrözi, hogy a közoktatás társadalmi jelentőségét nem­csak hangoztatjuk, hanem közoktatásunk színvonalának növeléséért teszünk is. A Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága ennek szellemében jelölte meg feladatait. Csutorás Annamária A BORSOD MEGYEI KÓRHÁZ RENDELŐINTÉZET (Miskolc, Szentpéteri kapu 76. szám) frelivétcsSt Iniirefet AZ ALÄBBI MUNKAKÖRÖKBE: ELELMISZERRAKTAROS, GYORS- ÉS GÉPIRÖNO, VILLANYSZERELŐ, FŰTÉSSZERELŐ, SEGÉDMUNKÁS, TAKARÍTÓNŐ, SEGÉDMÜTÓS Érdeklődni lehet az intézet személyzeti osztályán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom