Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)
1977-03-15 / 62. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG4, 1977, március 15., kedd A képernyő előtt Nőnap és vetélkedő Sokféléképpen lehet szeretni — mondta Vitra y Tamás a múlt kedden, az egyre népszerűbbé váló Csak ülök és mesélek .. .-ben. Hát például úpy is lehet szeretni a l'elesége{, hogy élve a „riportalany kerestetik” felhívás adta lehetőséggel, írunk a nagyszerű tévészemélyiségnek egy levelet, s felelésünket ajánljuk figyelmébe, ecsetelve milyen nagyszerű, remek asszony, milyen szépen énekel, s ha egy kis szerencsénk van, a fél ország előtt nemcsak a magunk vonzódásáról adhatunk számot, hanem saját szerelmes rím}aragványunkát is közkinccsé tehetjük. Mert a nőnap ürügyén ilyen is megesett. A nőnapon jelentkező Vitray-műsor természetszerűen a nők ünneplésének jegyében állt össze, s mintha a sorozat szerkesztésében az ünnepi alkalomból valami engedmény is mutatkozott volna. Nemcsak az éneklő kedvű feleséget és fűzfapoéta férjét ismerhettük meg, hanem egy másik versfaragót is, akinek életeleme, hogy ablakából,a szemközti színésztanoda életét figyelje, meg hajdani szerelmeit, emlékeit el-felemlegesse. Mindezek annyira magánügyek., hogy a nőnap sem lehel jogcím a rangos adássorozatban közüggyé, előléptetésükre. A svédhoni pornó üzleti válság meglehetősén bizarr bevezető is volt e műsorban, s a már említett két riporton kívül még megismerhettünk egy filcképekel alkotó nagymamát, egy igen sokoldalú feslő-sportlöpö-énekes-színész asszonyt, meg egy 1975-ös diplomafilm közbeiktatásával egy bohóchölgyet. Előtte — persze — nem hiányzott a konvencionális nőnapi csokor, amit korábban a Tv-híradó kommentátora is felmutatott, így hát nem lehetett eltéveszteni: március 8-a van, nőnap. Ezt jelezte a kitünően megválasztott játékfilm. Mészáros Márta alkotása, az Örökbefogadás is. amely a mozivászon után a képernyőn százezrekhez, milliókhoz sugározta a magányos, de önállóan, teljes emberként helytálló, ugyanakkor szeretetet és gyermekében folytatását igénylő munkósasszony életének, gondjainak igen magvas, értékes megfogalmazását. A nőnapi képhez kell számítanunk még a pécsi stúdió három nagyszerű portréját: „A minden- seggel mérd magad...” címmel napjaink három asszonyát mutatta be megkapó emberi hitellel. * A hatodik fordulóval befejeződtek a Ki mit tud? elődöntői. Néhány nap múlva megkezdődik a középdöntő az odáig eljutott ötvenhárom produkció között. Túl vagyunk a sorozat felén, ha nem is a nehezén, hiszen egyre nehezebb lesz a zsűrinek is választani, s nekünk, nézőknek is egyre nehezebb lesz a már megismert, megszeretett, többségben nagyon tehetséges fiatalok egy részétől elbúcsúzni. Mert hát ez a versenyek, a vetélkedők sora. A hat elődöntő már alapot ad néhány következtetés levonására. Legelőször arra, hogy Változatlanul sok a tehetséges fiataljaink között. Aztán azt is megállapíthatjuk, hogy a sok-sok ezer fiatalt megmozgató, országos mozgalommá lett Ki mit tud? alsóbb lépcsőin okosan válogattak, sokkal jobb lett az összkép, mint korábbi esetekben tapasztalhattuk. Kiegyensúlyozottabbak voltak a műsorok. mellbevágóan gyenge produkció talán nem is akadt, sokkal inkább a primus inter pares alapján kellett nemritkán meghatározni az elsőbbséget. Jobb lett a műsorkonstrukció, a különböző műfajú produkciók aránya, a „tánczene” címszó alatti rossz ténykedések a minimálisra szorultak. Élvezetes a zsűri működése, jóhaiásúak a nyílt viták. Kitűnően szórakoztató és igen magas hatásfokú közművelődési adások ezek a péntek .esti órák. Érdeklődve várjuk a folytatást,' s külön izgalommal szűkebb pátriánk — sajnos — igen kevés képviselőjének szereplését. * Röviden néhány más műsorról. Kende Márta rendezéseinek sorozatában a második csatornán'láthattuk az Egy csirkefogó ügyében című, 1960-ban készült tévéjátékot Örömmel néztük, s közben megfogalmazódott a kérdés: vajon 1960 óta hány új,előfizető van. aki nem láthatta, miért nem lehet korábbi értékeinket néha felújítani? A Zenés Tv-Színház sorozatában Rossini vígoperáját. A sevillai borbélyt rendezte képernyőre Szinetár Miklós. A közönség és a zenekar bevonásával produkált vidám játék — zenei értékein túl — kellemesen szórakoztatott, s talán utat is nyitott zenés produkciók ilyenfajta televíziós megjelenítéséhez, az élő adás érzetének ennyire hihető keltéséhez. Egy emberi arc is lehet roppant izgalmas, lebilincselő, szórakoztató. Ha olyasmit mond, ami értékes. Ilyen volt a Hont Ferencről készült portréfilm. amely egy nagyszerű művészi életúttal, és az egyetemes magyar művészet néhány igen fontos adalékával ismertetett meg. Benedek Miklós Felhívás ! ■ A Borsod megyei Vízművek felhívja a működési terű. létén víz- és szennyvízbekötést igénylő ingatlan-tulajdonosokat. hogy megrendelésüket a területileg illeté- í kés üzemvezetőségeinkhez 1977.április 15-ig beérkezöleg szíveskedjenek megküldeni. Uzemvezelőséeeínk címei: 3981 Sátoraljaújhely. PL: 97. 3401 Mezőkövesd. PL: 31. 3861 Encs. PL: 2. 3910 Tokaj. Csokonai u. 2. 3581 Lenin város. Pf.: 25. 3703 Kazincbarcika. PL: 310. 3601 Ózd PL: 4 A jelzett Időpont után érkező megrendeléseket csak 1978. évi kivitelezésre tudjuk előjegyezni. lm. Vízmüvek vezetősége--------------------------------------------------:-------------.-------A zeneisk huszonöt esztendeje Az elmúlt évtizedekben az állami zeneiskolákra az általános iskolák rendtartása volt érvényes — néhány kiegészítéssel. Felemás megoldás volt ez, amely korántsem jelölte ki pontosan ennek az iskolának a helyét a közoktatási intézményhálózatban. Ebben a tanévben viszont már új. kísérleti . rendtartása van az állami zeneiskolának, mely szentem bér 1-én —, tehát a következő tanévben — általánosan életbe lép. Barta Péter, a miskolci Eg- ressy Béni Állami Zeneiskola igazgatója így hát érthető örömmel hivatkozik a most még csak kísérleti rendtartásra, amelv véleménye szerint végre helyére teszi ezt a nagyon fontos iskolatípust. — ... Az állami zeneiskola olyan sajátos művészet- oktatási intézmény, amelv az esztétikai nevelést szolgálja. Kettős .célja van: egyrészt a művészképzést segíti, másrészt . az öntevékeny zenélősre neveli tanulóit — idézi a rendtartásból. Az Egressv Béni Állami Zeneiskola egyébként a napokban ünnepli alapításának. működésének 25. évfordulóját. <ígv. amikor a jubileum kapcsán az iskola feladatairól és eredményeiről beszélgetünk Barta Péterrel. természetszerűleg esett szó először az általános feladatokról. Arról, hogy a zeneiskola már csak azért is különleges helyzetű az oktatási intézményhálózatban, mert az if júság minden korosztályát tanítják itt, hattól harmincéves korig —, kivételes esetekben korábban és később is kezdhetik tanulmányaikat a tanulóik —, s ez az egyetlen iskolatípus, ahová minden korosztály járhat. Eltérő a többi iskolától az is, hogy itt egyéni oktatás folyik —. ami a szemé- lviségformálásban. a névelésben jelentős szerepet játszik. Ugyanakkor nersze a közösségi nevelésnek is megvannak a maga lehetőségei, a szolfézsórákon. a kórusban és a kamarazenélésben ... A miskolci Egressy Béni Állami Zeneiskola az elmúlt negyedszázad alatt több ezer gyereket ismertetett meg a zenélés, az éneklés széosé- geivel. Pedig — bár talán nem ildomos szólni erről a jubileum kapcsán —, nincsenek bőviben a helynek. (Az épületben több zenei oktatási intézmény működik!. A zeneiskola kórusa mégis országhatárainkon túl is ismert, s tanítványaik közül igen sokan jutottak be nemcsak a zeneművészeti szakközépiskolába. hanem később a főiskolára is. Egykori tanítványaik egyébként koncertet is adnak a március 16-án kezdődő jubileumi sorozat alkalmából. A művészeti nevelés mellett azonban nagyon fontosnak tekintik azt is. hogy kis tanítványaikat általában neveljék a zene, a zenélés szereletére. Erre mondta azt Barta Péter. hogy a zeneiskola egyszerre oktatási és közművelődési intézmény. Ami abban a törekvésükben is megmutatkozik. hogy igyekeznek más iskolákkal, üzemekkel is szoros kapcsolatokat kiépíteni. Negyvenötven kis koncertet tartanak évente. S nemcsak rajtuk múlik, hogy nem ennél is többet. A jubileumi rendezvénysorozat egyébként az iskola' eredményeit, kísérletező kedvét is jól tükrözi majd. Többek között a hangszerre irányítás terén értek el szép eredményt, s ennek köszönhető. hogv náluk kevesebb gondot okoz a hegedűshiány, mint más intézményekben. (Erről egyébként országos tanácskozás lesz március 18- án. az iskolában). S ezzel összefüggésben a jubileum kapcsán nemcsak a 25 év eredményeiről, hanem a továbblépés mikéntjéről is szólni szeretnének. — Mert — mondotta Barta Péter — a szakemberképzés színvonalát mindig magasabbra szeretnénk emelni. ■ A jubileumi rendezvények március 16-án kezdőditek, ünnepélyes tantestületi értekezlettel és egv kiállítással, amelv nem véletlenül viseli a „Zeneiskolánk élete és munkája' a közművelődés szolgálatában” címet. S a már említett rendezvényeken kívül tanári hangverseny, tanulmányi versenyek, ének-zenekari hangverseny teszi változatossá a programot. (cs. a.) A Borsodi Vcndéglálőipari Vállalat felvételre keres 3 fő KŐMŰVES szakmunkást. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés: a vállalat műszaki osztályán (Miskolc. Szabadság tér 2. szám- alatt.) Euripidész időszerűsége Az Elektra és a Hekabé miskolci bemutatója előtt Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?... Kétezernégyszáz év távolából zengenek felénk a szalamiszi születésű görög drámaköltő két tragédiájának verssorai. Euripidész Elektrája és He- kabé.ia az utókornak megmaradt 18 műből talán a legtöbbet játszott és — különösen az Elektra — vitatott drámák közé tartozik. Ami vitathatatlan: a két tragédia időtlen örökérvé- nyűsége, s ez egyben Euripidész művészetének múlha- tatlansága, halhatatlan értéke is. Arról van szó. hogy amikor a mai néző bizony csak alapos előtanulmányok után képes eligazodni a cselekmény témájául választott mítosz indázó kuszaságában, s talán fel is merül benne a kétség — egyáltalán mi köze e sok pontján megfejlhe- tetlenül homályos legendának a XX. század közönségének értelméhez, ízléséhez —, ugyanakkor a nézőtéren ülve és hallgatva a megelevenedő régmúltat, képtelen magát kivonni a tragédia hatása, lenyűgöző ereje, a szenvedély fellobogó izzása alól. Ez a minden idők emberét magával ragadó érzelmi telítettség, indulati erő és szenvedélyesség Euripidész halhatatlansága. S alighanem ez teszi őt az i. e. 5. század nagy drámaíró-triászának másik két tagja, az el nem kerülhető végzet véres és gyászos atmoszféráját utólérhetetlenül megteremteni tudó Aiszlchü- losz és az ember fenségességébe, az emberi és isteni rend mozdíthatatlanságába vetett hitében oly felemelő Szofoklész elébe. Euripidész tragédiáinak hősei nem tehetetlen és kiszolgáltatott eszközei az isteni akarat vagy az ankhé, a vak végzet beteljesülésének. mint Ahjzkhülosz tragédiáinak szerenlői. nem is az égi rendelést tudomásul vevő. s annak beteljesítése árán felemelt, mintegv küldetést teljesítő, s e teljesítésben hőssé_ magasztosuló lények, mint Szofoklész tragédiáinak alakjai. Euripidész hősei szenvedők és sorsuk ellen lázadók: az Elektrában Oresztész kétkedve, s vonakodva teljesíti a vérbosszú rámért feladatát, s miután megölte anvját. eliszonyodik tettétől és önmagától. már kétkedve az isteni parancs jogosságában is. Hekabé. az anva, aki végigszenvedi Hektói- halálát, férje, Priam ősz végét, s TróKülönbözó talajú telítetlen és fűrészelt szőlőkaró 180 cm hosszúságban megrendelhető és beszerezhető a TÜZÉP-tclcpckcn. Észak-magyarországi TÜZÉP V. Miskolc ja pusztulását, majd fogságában megal ázó ttan többi gyermekei megöletését. immár csak egy dologért él: hogy gyermekei gyilkosain bosszút álljon. Az anya legősibb, s mindenkor legjogosabb emberi bosszúvágya ez, amely itt a műben nem is az isteni rendelés teljesítése, hiszen Trója vesztét az olvm- poszi istenek határozták el, annak összes következményével együtt. Hekabé, az anya az isteni joggal szem- beszállva perli ki magának a bosszú jogát, s hajtja végre azt. Euripidész filozófus volt; előbb Anaximandrosz. majd a szofisták, Protagorász és Szókratész tanítványa. A szofista gondolkodás kritikus kétkedése hatja át tragédiáit. s fordítja őt szembe például a Szofoklész által ün- ncoelt dicsfénnyel övezett harmóniával, a nyugalom és megbékélés hellászi eszményével. Az ő emberalakjai vívódó, kétségektől szorongatott, meggyőződésre és cselekvésre magukat mindenkor belső harc árán elszánó emberszabású emberek. S ilyen „emberszabásúak”, olykor tévedők, a tévedéseiket be is látók, vagy másoktól beláttatva elismerök isten- alakjai is. Ebben van Euripidész modernsége, mindenkori, s mai érvényessége; ez magyarázza, hogy megmaradt művei mindenki másénál jobban hatottak és hatnak különböző korok és korstílusok drámairodalmára a latinoktól Racine-on. Al- fierin és Hoffmanstahlon át Jeah-Paul Sártre-ig. Hogy Elektra és Oresztész, vagy Hekabé alakjával, sorsával itt. a miskolci színház nézőterén ülve, képesek vagyunk azonosulni a történelmi, irodalomtörténeti. filológia* háttér ismerete nélkül is« érezve, s átélve az őket eltöltő érzéseket és szenvedélyeket. A görög tragédia mesterei témáikat a történelemből« illetve a történetírást helyettesítő mítoszból merítették« Ez eleve meghatározta a játék szereplőit, a választót* cselekmény kimenetelét, s többnyire a történet fordulatait. bonyodalmait is. Am* új volt. az a drámaköltőnek a választott témához való viszonyában, az anyag kritikus szemléletében és feldolgozásában jelentkezett. Né időzzünk el a barbárság korába visszanyúló, vér- gőzös. kegyetlen tettekben . oly gazdag mítosznál: érjük be annyival, amennyit0 Euripidész is szükségesnek látja, hogy szereplőivel utaltasson. Engedjük át magunkat a két tragédiában való gyönyörködésnek, az óimén)' katarzisának, s az Elektrae> a Hekabé alakjában megtestesülő örök emberi értelein és mondanivaló szuggeszti0' jának: a nők. a leányok. íe' leségek és anyák, az éle* mindenkori hordozói tiltakozásának és küzdelmének n«® erőszakosság, a pusztulás. 8 háború ellen — az élet nevében. a megtartó béke Pe' vében. k Az Elektrát Illés István. 8 Hekabét Szűcs János ren- j dezte. Bemutató március l8' I ón, pénteken ’ a Miskok' t Nemzeti Színházban. I’app Lajos
