Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-06 / 55. szám

1977. március 6., vasárnap ÉSZAK-MAGYAR0R5ZÁG 7 Fizetésnapok ürügyén késtől együtt felborul. Tíz Miskolc szórakozóhelyei egyformán tele vannak, az állomásokon jobban siet­nek az emberek az éppen beálló szerelvényhez, hogy hazaérkezve beosszák az asszonnyal a nehéz mun­kával szerzett forintokat a következő fizetésig. És e napok ürügyén szokás azokról is írni. akik zse­bükben munkájuk bérével nem haza indulnak ... HÁRMÁN EGY ELLEN Zs. Zoltán nem gondolta volna, hogy ez a nap így végződik. Reggel elment műszakba, délután beült törzshelyére. a Becsali- csárdába. Éppen távozni készült, amikor a pincérnő megkérte, menjen és szól­jon annak a három fiatal­nak. akik az előbb mentek ki. hogy jöjjenek vissza, mert nem fizettek. — Kint, az utcán hirtelen nem tudtam, hogy kikre gondolt a pincérnő — mondja Zs. Zoltán. — Egy fiatal párt láttam magam előtt, amikor mondtam, hogy mit akarok, azok csak néztek egymásra. Láttam, hogy tévedtem. Ekkor értek oda azok. akik • leléptek fizetés r^’kül. Va­lószínűleg hallhatták, mit mondtam a lánynak és a fiúnak. mert megálltak. Egyikük leütötte a nőt, akinek a .kísérőié elsza­ladt. A három fiú nekem- esett... Az affér után orvoshoz ment. A látlelet szerint 3 napon belül gyógyuló sé­rüléseket szenvedett. de sokáig viseli még szeme alatt a zúzódásokat. — Higgye el. soha nem voltam kötekedős fajta. Munkás vagyok, hébe-hó­ba megiszom én is azt az egy-két üveg sört. De nem kötekszem. nem verekszem, most mégis így nézek ki — mulat arcára. — Hol­nap mit kérdeznek majd az ismerősök? „Ugye fize­tés volt?” ... — Magyarázzam el mind­egyiknek külön-külön, hogy mi történt, hogyan tör­tént? ... Ugyanezen a napon tör­tént; hogy egy nő szóra­kozni akart. Beült a Pokol csárdába. ahol nagyobb mennyiségű italt fogyasz­tott, állítólag Seduxenre. Az asztalához csapódó fia­talok állítólag elloptak tő­le 270 forintot. A férje ezen a napon délutános műszakban dol­gozott. Két gyereke várta otthon. Hogy 'miért, és hányszor teszi ezt meg egy hónapban, nem tudni. Hogy otthon miképpen számol el, az is rá tartozik... PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ Bükk étterem. Az asz­talterítők valamikor fehé­rek lehettek, estére vala­mennyi lucskos a kiömlött sörtől, bortól, pálinkától. Tíz óra után már emelke­dett a hangulat. Az előtér­ben ülő asztaltársaság éne­kel. Belül támaszkodni le­het a füstre, de ez valaki­nek nem sikerül és szé- t óra után nem sokkal rend­őrségi autó áll meg a be­járat előtt. A zenekar el­hallgat, kezdődik az iga­zoltatás. Az előtérben levő asztaltársaság egyik tagja annyira ittas, hogy elbó­biskol az asztalon. A pin­cér —. s ki tudja hány­szor már — mégis kiszol­gálta őket. — Nem igaz. nem én voltam... — mondja, mi­közben segélykérőén néz körül. Előkerül az ő igazolvá­nya is. Társa, aki a belső helyiségben szolgál fel, tiltakozik, hogy kollégája rá akarja kennit Betyárbe­csületnek ez esetben nincs helye. A vezető is látha­tóan mérges, a pincér —, miközben készül a felje­lentés — ideges kivörösö­dik. Egy vendéglátóiparban dolgozó ismerős mondja: — 1-Ia egy-egy ilyen fize­tésnapon minden pincér ellen feljelentést tennének ittas személy kiszolgálásá­ért, hát meg lehetne néz­ni. mennyi papír gyűlne össze az illetékesek aszta­lán ... Valószínűleg nagyon sok. Ugyanis, ahol pénz van. ott borravaló is akad. Egy fe­gyelmi — úgy látszik — nem a világ. Ami kiesik az egyik zsebből, össze­gyűlik a másikban. Hogy megéri ez a pincéreknek? Ügy tűnik — igen. KI, HA NEM ÉN? Esetek: a Katowice étte­remben az előtérben össze­vertek egy fiatal férfit. I tt majdnem mindennap akad valami rendbontás. Este (i óra körül egy fiú és két lány ment volna be az aj­tón. Egy társaság éppen jött kifelé. Egyikük a fiú-. nak minden szó nélkül adott egy pofont, a többi­ek meg körbefogták a két lányt és ajánlatokat tettek nekik. Megszégyenültem megalázva futottak, el a buszmegálló felé. Stadion: házaspár indul hazafelé. Az asszony elö- remegy a kisgyerekkel. Az ajtó előtt tizenvalahány éves, láthatóan részeg fiú szól a gyerekhez: ..Nem akarsz egy kistestvért?” \Mire a férfi elkapja a fiú grabancát, hatan állják kö­rül őket. Vigyorognak, ke­züket csípőre téve várják a fejleményeket. Ma nekik is fizetésnap volt... Alig pár hete ért véget egy bírósági tárgyalás. Az emberöléssel vádolt személyek — a legidőseb­bül 23 éves — néha hátra- hátrakacsingattak a pub­likum felé. az ismerősök, a rokonok felé. bizonyítva, milyen vagány gyerekek. Ezelőtt hónapokkal megöl­tek egy embert. Akkor is fizetésnap . volt... A legfőbb ügyész közel­múltban megtartott' sajtó­tájékoztatójából : az erő­szakos és garázda jellegű bűncselekmények száma 5.3 százalékkal emelkedett tavaly a megelőző évihez képest. l’usztafalvi Tivadar SA.1Ö LÁSZLÓ: Szonett-sorok Március van. ideje volna már összeverődni a lényben — — — i'clicliajtva az utolsó ágat, verdesne velem egy maroknyi állal — a hajad, a nyakad, a vállad — — — Lélegzetem megigazítja a hajad, s te föl se nézel a napból — — — Majd hátrafordulsz, mikor ismét tél lesz, s lépteimen átvágva leülsz egy összeesókoll cigarcttavcghcz. DEVECSERI GÁBOR: Csak annyi meleget Csak annyi meleget a munkának, amennyit az építkezés előtt a kátrányosfiistü kályha ad, ami mellett déli szünetben szépen elhevernek (inig fölülről is síit kicsit a nap). Csak annyi munkát az emberiségnek, amennyi örömöt a munka ad; s csak akinek úgy tetszik: végtelent: kinek a munka szenvedélye lett már, szép tündére, ki mindenek felett jár; mert életnek csak az nevezhető, amit a vágy, a tovább-éltctő s amiről hírt a szenvedély jelent. GYERMEKEKISEk MESEUA !\ ELEMEZEK El' 'Két barátnő beszélgetett a köny vesbolt ban. — Na, meglátszik, hogy ma volt fizetés. Neked is ide vezetett az első utad! — Hát persze! Végre ha- zavihetem a kinézett köny­veket! Te mit vettél? — .4 férjemnek útiköny­vet, magamnak tanul­mányt. a gyereknek meg most választok mesehang­lemezt. * Az apa kiküldetésből ér­kezik haza. A gyerek már az ajtóban kíváncsiskodott. — Apa mit hoztál Pest­ről? — Magamat, kisfiam. — És még? — Na, nyúlj csak bele a ka bátzsebembe! — Anyai Nézd, öl dia- film! * Ha ismerős- gyerekeket ajándékozok meg, a játék mellé elég gyakran veszek mesekönyvet, mesediafil- met vagy mesehanglemezt is. Ügy tapasztaltam, hogy a mesekönyvek jelentősé­gét a szülök többsége már felismerte. Diafilmek vetí­tésével is egyre több csa­ládban töltik az estéket. De mintha a meselemezek hasznosságát még nem fe­dezték volna fel kellőkép­pen a szülők. Pedig érde­mes lenne! A teljesség igé­nye nélkül íme néhány mesehanglemez: Benedek Elek hat meséje, Illyés Gyula 77 magyar népmese című kötetéből tíz mese. Részletek Milne Micimac­kójából, Népek meséi (tíz mese), Hófehérke és a hét törpe (nyolc mese). Piros­ka és a farkas (hat mese), Ion Crcanga négy meséje, sib. Ezek a lemezek több szempontból is jelentősek. Egyrészt: Minden csa­ládban előfordul, hogy a felnőtteknek halaszthatat­lan munkája van. A mese­hanglemez jó szórakozást nyújt az olvasni nem tudó kisgyermeknek. Olyan kis­fiúval is találkoztam már, aki ügyesen kezelte mind a diavetítőt, mind a lemez­játszót. Így ugyanabban az időben láthatja és hallhat­ja is például az Egér és az oroszlán, a Hófehérke és a hét tö£pe. vagy a Piroska és a farkas című meséket. Ezeknek a diatilmeknek a képsora és a szövege majd­nem pontosan megegyezik a hanglemezeken dramati- záltan előadott, zenével színesített történetekkel. Némi módosítással még a Jancsi és Juliska mézes­kalács házikója. A két bors ökröcske, sőt Vincze Vik­tória Öreg néne őzikéje cí­mű hanglemeze is használ­ható ilyen célra. Arra azon­ban vigyázzunk. sohase használják a gyerekek a szülök távollétében ezeket az árammal működő esz­közöket! Vagy: meglehetősen fá­rasztó feladat beteg, nyűgös kisgyerek figyelmét napokon keresztül lekötni. Ha már belefáradtunk a meseköny­vek hangos felolvasásába, célszerű egy-egy mese- hanglemezt meghallgatni. A gyereknek változatossá­got, a felnőttnek pihenést jelent. Másrészt: az általam fel­sorolt lemezeken megszó­lal a magyar színművészet színe-java. A művészek ál­tal megjelenített mesék el- képzelhetöbbek, a zenei betétek következtében ha­tásosabbak. mint a mono­ton felolvasás. Az olyan művészektől pedig, mint például Makay Margit, Pálos György szép magyar beszédet és helyes kiejtést is tanulhatnak a kicsinyek. Persze arról sohasem szabad megfeledkeznünk, még akkor sem, ha sok a dolgunk, ha fáradtak va­gyunk, ha a felsorolt le­mezek mind a rendelkezé­sünkre állnak, hogy a vi­lág leghatásosabb lemezei sem pótolják hosszú távon a mesckönyvből felolvasó anya vagy apa lényét, kö­zelségét, hangjának mele­gét. A hanglemezek segít­hetnek nekünk. egy-egy a Ikalommal felválthatnak. de nem helyettesíthetnek bennünket gyermekeink­nél. Bagi Aranka ■'em nagy ‘T‘S megtennünk —. ha mer­nénk —, hiszen néhány mé­terrel arrább az út már is­mét kiemelkedik a vízből, de mi még itt töprengünk, ideát: nekivágjunk, vagy sem? Folyik egyébként a víz, elég gyorsan folyik, az út túlsó felén habzik, fo­rog. jókora csurgót mélyí­tett már ki magának. Ameddig a piszkos, sárgás szín látni engedi, észreve­hető az is hogy az utat bi­zony itt is alaposan meg­rongálta, köveket mosott ki. azokat löki. sodoria to­vább. Nem lehet mélv az átfolyás. De mégis, meny­nyi lehet? Takar-e vaion mélv gödröket, bakkanó- kat. melyekből a kocsi maid nem tud kikecme­regni? Bárhogyan is van. a zsákkal lefedett útjelző tábla és számos, más fi­gyelmeztető tábla már ió korán jelezte: nem érde­mes erre jönni. A víz mi­att. A víz miatt, amit most már hetek, hónapok óla mindenütt látunk, szinte bármerre is járunk a megyében. Ahol egv kis mélyedés, lapály található, oil víz terpeszkedik. A se­kélyebb részeken reggelen­te néha iésbártya feszül, később felolvad, eltűnik és a szél hatására főként a naey belvizek hullámoz­nak. csapkodnak, mint VÍZ megannyi hatalmas tó. A folyók megduzzadtak, fé­lelmetesek, ijesztőek, a gá­takon emberek sokasága dolgozik, védekezik. A sze­líd, kedves Bódva patak is micsoda erős sodrású, kavargó folyóvá változott! A völgyekben, fák. bokrok takarásában észre sem ve­hető patakocskákra rá sem lehet ismerni. Csendesed­lek már persze, szelídültek valamelyest, de a belvíz itt van. Amint lapunkban már hírül adtuk, megyénk­ben körülbelül 25 ezer hektárnyi területen. 55— 60 millió (!) köbméter. De ió lenne ennek legalább esv része az aszályos, nvá- vi hónapokban, tárolókban, gátak között, ki tudja hol. de jó lenne kékes-szürke színben, leülepedve, meg­tisztulva. öntözésre, repe­dezett földekre. kókadó növényekre, vagy gyárak­nak. üzemeknek, vagv ta­vakba. kiszáradt patak­medrekbe aoadó. lábalha­tó folyókba is. de ió lenne! Valószínű, hogv maid év­tizedek (vagv nem is tize­dek?) múltán begy ültjük megfogjuk ezeket is. el­rakjuk, tároljuk, haszno­sítjuk ebből a töméntelen mennyiségből. amit tu­dunk mert kell maid. ké­sőbb nagyon kell maid a viz. mipt ahogyan már nyaranta most is nagyon kellene, de egyelőre még nem tudunk mit kezdeni vele. , i\em íiuhmk mit^: csak ’ nézzük most is az át­folyást az úton. mint aho­gyan nézhetnénk, és főleg nézhettük volna az elmúlt napokban megvénk ki tud­ja hány, más útján. Ame­lyek előtt ott vannak az elterelő táblák, a zsákkal lefedett irányjelzők, mert arra éppen nem lehet men­ni. A víz miatt. Egv ideig pedig nem lesz ajánlatos menni a megrongálódott, tönkrement útszakaszok miatt. Még nincsenek ugyan adatok, de nyilván sok millió forintos kárté­telről beszélhetünk, öt­hatezer hektárnyi vetés fuldoklik a vízben, kilenc­ezer hektárnál nagyobb te­rületű szántó ázik. Nyil­vánvaló. hogy nagy lesz a kár összege. Különösen a Sajó. a Bódva. a Hernád mentén, de valójában sok más helyütt is. Még nem tudjuk például. mennvi kárt okoz az épületekben szén. ú.i. vagy nem úi csa­ládi házakban a pincét megtöltő talajvíz. Csak.azt tudjuk, hogy ott van. Atiol a talajvíz szintje annvira megemelkedett, ott van a pincékben. Ha kiszivatv- tvúzzák. akkor másnap új­ra ott van. Csak a folvók. patakok vihetik maid el A lassan apadó folvók. pata­kok. Bizonyos persze, hogy ennek a bőséges víznek, mely most földjeinket áz­tatja, később, valahol hasz­na is lesz. Hiszen a talaj­ban víznek is kell lenni. De mikor, mennyinek? Most még csak a kelle­metlen oldalát látjuk en­nek az egész csapadékbő­ségnek. a védekezést, a gátak erősítését, a szivaty- tvúk telepítését, üzemelte­tését. utak rongálását, a közlekedés megnehezítését. Mint ennél a rövidke út­szakasznál is. melynek nem merünk nekivágni. Pedig már régen odaát lennénk. De most egy te­repjáró érkezik. Lassít, majd beleereszkedik a víz­be. Nézzük, mi lesz. Sem­mi. Túrja maga előtt a hullámokat, fröcsköl, mint­ha hirtelenjében csónakká változott volna, nem bil­len meg sehol pillanato­kon belül átér a túlsó partra. kikapaszkodik, megv tovább. ígv már más. Ezt mi is meg tudjuk ten­ni. r«imán a terepjáró pi­4 f lótáiának eavik ténykedését nem utánoz­zuk. tulajdonképp le sem kellene írni. de hadd áll­jon itt mégis. Amikor az átfolyás közepére ért lete­kerte az ablakot, kihajolt és dühösen beleoökött a vízbe. Igaz. semmit nem szólt feltekerte az ablakot gázt adott, és ment tovább. Hát jelenleg ígv vagyunk ezz.nl a vízzel. ’riska Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom