Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-05 / 54. szám

1977. március 5., siómból ESZAK-MAGYAKQRSZ.AG 5 Törvényeink szerint A jog köteles munkásai MOZGALMAS hónapja volt február az igazságszol­gáltatás dolgozóinak. Hír­adásainkban is nyomon kö­vettük ezeket az eseménye­ket, legutóbb éppen a leg­főbb ügyésznek az elmúlt év tapasztalatait. összegző tájé­koztatóját ismertettük. Ke­véssel ezelőtt a borsodi jo­gásznap eseményeiről szól­tunk. Ennek nagy jelentősé­gű mozzanata volt a legfőbb ügyészhelyettes Miskolcon tartott előadása. Azzá lett a téma — -az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott pártprogram feladataiból adódó jogpolitikai kérdések ■— közeli és távolabbi jö- vőnkre ablakot nyitó volta, a társadalmi életben a jogá­szok szerepét, felelősségét hangsúlyozó és konkrét ten­nivalókban megfogalmazott módszere révén. Az előadást a megyénkben dolgozó, a különböző jogi te­rületeken hivatásukat gya­korló szakemberek kísérték figyelemmel. Ily módon te­hát. a gyakorlati munka egységesítésére, azonos ál­láspontok kialakítására szol­gált jó alkalmuk Vállalt cél­ja is ez volt — és ez marad — a jogásznapok megrende­zésének. Mint * ahogyan az is természetes, hogy nem ma­rad egy évre elégséges és egyszeri alkalom a jogi szak­emberek effajta találkozása. Ha nem is ilyen látványos, nagy tömeget mozdító ren­dezvényeken — folyamato­san szerveződik megyénk jo­gászainak összefogása, mun­kájuk, tevékenységük koor­dinálása. Alig valamivel a jogásznap előtt értékelte a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének veze­tősége az elmúlt évi mun­kát, és véleményezte az idei terveket. Ezekről és a hosz- szabb távra érvényes felada­tokról beszélgettünk dr. Kla- pil Sándor megyei bíróval, a jogász szövetség megyei szervezetének titkárával. — Szervezetünk jelenleg a megye jogászainak mintegy nyolcvan százalékát tömörí­ti — mondta dr. Klapil Sán­dor. — Tagjaink között vál­lalati és szövetkezeti jogá­szok, bírák, ügyészek, az ál­lamigazgatás jogi szakembe­rei vannak együtt. Az ügyvé­dek valamennyien sorain li­bán találhatók, ez érdekvé­delmi feladatainkból adó­dik. Szakosztályaink féléves munkaterv alapján dolgoz­nak. úgynevezett speciális szakcsoportokat is működtet­nek. Ilyen például a bünte­tő szakosztályon belüli Kri­minológiai szakcsoport, A megyei szervezet természete­sen törekszik arra, hogy a különböző munkaterületeken dolgozók szakmai és általá­nos továbbképzésének kere­tet adjon, hogy a gyakorlati munka tapasztalatainak egy­máshoz áramoltatásával egy optimális szintet megközelít­sen a ntjindennapi munka közös nevezőre hozásában. Mindennek több színtere és lehetősége van, most mégis azt emelem ki, amivel egye­lőre tervként foglalkozunk, országosan is kísérletként. A jogászklub megszervezésével és működtetésével szeret­nénk bővíteni, egyben haté­konyabbá, folyamatosabbá tenni munkánkat. Jelen pil­lanatban ez már csak anya­giakon múlik. Anvagi támo- gatást viszont nem kapunk a megyei szervektől, és ez előbb-utóbb gátjává válik a szervezet igazán élő, széles körben kifejtendő tevékeny­ségének, a iognropagundá- nak. — HA2ANKBAN a törvé­nyek, jogszabályok megalko­tása demokratikus alapokon nyugszik, ennek további szé­lesítése az egyik feladat. Hi­vatásuknál fogva, első sze­rep jut a törvényalkotásban, az alkalmazásban és a jog­politikai elvek érvényesíté­sében a jogászoknak. Mint dr. Klapil Sándor elmondta, jelenleg iS dolgoznak — töb­bek között — a büntető .es a polgári törvénykönyv koodi- íikációján, azaz módosításán, újra átdolgozásán. Hogy mi­lyenné lesznek új jogszabá­lyaink, törvényeink, abban a jogászok felelőssége megha­tározó. E munkájukhoz ma már mind tágabb teret, az aktív, kezdeményező gondol- kqclasra mind nagyobb lene- töséget kapnak az előkészítő munka során is. A fövények­nek, jogszabályoknak ugyan­akkor élővé is kell válniuk, az állampolgárok ismeretei­be be kell épülniük. Ebben a felvilágosító, ismeretter­jesztő munkában ugyancsak fontos és halaszthatatlan kö­telességei vannak a jogi szakembereknek. — Mielőtt ennek szerveze­ti formáiról szólnék — mond­ja a megyei szervezet tit­kára —, le kell szögeznünk: a jogászok mindennapi mun­kájukkal, a rendelkezések alkalmazásával, az ügyfelek fogadásával, a nekik adott tanácsokkal •— vagyis tevé­kenységük minden részleté- vel-elemével egyben a jog­propagandából reájuk háru­ló feladatoknak is eleget tesznek. Szervezett keretek között elsősorban a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulattal karöltve végzett munkánk jelentős. Ennek közege döntően az ipari, szövetkezeti dolgozók köré­re terjed. Mi ugyanakkor je­lentősnek tartjuk a Miskol­con már több éve alkalma­zott módszert is, ami által az általános iskolák nyolca­dikosai évente négy-öt al­kalommal szerezhetnek ál­lampolgári, jogi ismereteket. — A legfőbb ügyészhe­lyettes előadásában megfo­galmazódott az a tény, hogy az intézmények, üzemek, vállalatok vezetői nem is­merik kellően a/, ok at a jog­szabályokat, rendelkezése­ket, amelyeket az adott munkahelyen alkalmazniuk kell. Általában azzal intézik el ezt, hogy a jogtanácsosra bízzák e tennivalót __ — Egyetértünk ezzel a megállapítással. Mi is úgy véljük, hogy — akár szerve­zett formában is — ennek pótlására, az ismeretek meg­szerzésére sokkal nagyobb aktivitással kel! a jövőben lör.ekedni. Mi készen állunk a segítésre. — A szervezet munkájának immár gátjává lett anyagi eszközök elégtelenségéről szóltunk. Milyen további gonddal küzdenek jelenleg? — Jogi szakembereink me­gyei szervezete, annak mun­kája döntően még Miskolcra tevődik, itt koncentrálódik. Tervezzük éppen ezért, hogy a nagyobb járások székhe­lyein, mint például Sátoral­jaújhely, járási csoportokat hozunk létre ... A MEGYEI SZERVEZET munkája természetesen mind részleteiben, mind egészé­ben mélyebb és sokrétűbb, mintsem hogy e vázlatos, inkább csak a tevékenység jelzésére hivatott írásban megmutatkozzon. Tevékeny­ségük a hosszabb távra szó­ló pártprogram szelleme sze­rint való, abból fakad, és abba az irányba hat. ame­lyet így olvashatunk a kong­resszus országépítő munkánk további feladatait kijelölő határozatában: „Államunk a jövőben is következetesen érvényt szerez a szocialista törvényességnek: mindenki­től megköveteli az egész nép érdekei! kifejező törvények megtartását, és védi a törvé­nyeink szerint élő állampol- "•u-nk biztonságát”. . . Tcnagy József Vasbetonipari képek A Befon- és Vasbetonipari Müvek Miskolci Gyára a bőd- rogkeresztűri és a kazincbarcikai telephellyel együtt ezer dolgozat foglalkoztat. A kollektíva többséget a női munka­vállalók teszik Iá. Mozaiklapot, könnyűszerkezeti elemeket, betoncsövet, keritéselemet és más betonipari termékeket ké­szítenek. A gyárban a szocialista brigádok vallatják a munka nehezét és gondoskodnak' a fegyelemről, a munkaverseny j fokozódó lendületéről. .4 derékhadat a törzsgárdatagok alkot­ják, közülük sokan 20—25 évet dolgoztak le már. A 4fí tagú November 7. szocialisía brigád jó eredményéről közismert. Huszonötén kezdték. 14 éve együtt vannak. Ké­pünkön Kocsis Barnabásné brigádvezeíő, az ötszörös arany­koszorús kollektíva neves dolgozója látható munka közben. Ötezer mozaikot készít ez a gép, amelynek kezelője Plósz Mi­hály betonipari dolgozó. Parkokról — tavasz Ha a jelenlegi időjárás nem is. a naptár azért jel- z.i: egyre inkább közeleg a tavasz. Csalhatatlan jele en­nek az is, hogy a Miskolci Kertészeti Vállalatnál nap­ról napra sűrűsödnek a fel­adatok. az elvégzendő mun­kák. Március a parkok ta­vaszi nagytakarításának hó­napja. Csépányi Józseffel, a ker­tészeti vállalat igazgatójával is a tavaszi tennivalókról beszélgettünk. Hogyan készül fel a vállalat a növényvilág ébredésére? Persze, arra is kíváncsiak voltunk: gazdago­dik-e új parkokkal Miskolc, mit tesznek a parkok meg­óvásáért, a krónikus mun­kaerőit i a ny eny hí téseért ? — Vállalatunk lehetőségei­hez képest, úgy érzem, meg­felelően felkészült az idei esztendőre. Ez alatt nemcsak a szakmai es tárgyi feltéte­lek biztosítását értem, ha­nem azt a nagyszabású szer­vező munkát is, amelynek az a célja, hogy a kertészeti vállalat dolgozóin kívül in­tézmények alkalmazottjai, gyárak munkásai, tehát a miskolci lakosok vállaljanak védnökséget parkjaink felelt, egyszóval segítsék a mi mun­kánkat ... Most a légköze­lebbi konkrét feladatunk a tavaszi nagytakarítás. Saj­nos. az utóbbi napok esős időjárása miatt a parkok ta­laja annyira felázott, hogy a munkákkal néhány napig meg kellett állnunk. Ahol viszont a lehetőségek bizto­sítva vannak — mint pél­dául a belvárosi lakótelep új parkjának építésénél —. ott teljes erővel folyik a mun­ka. — Évről cvre gondjuk a munkaerőhiány ... — Ez nem csökken idén sem. Ennek enyhítésére vál­lalatunk két kezdeményezést indított el. Égjük a már jól ismert „Egy park — egy bri­előtt gód” mozgalom, amelynek keretében a különböző üze­mek brigádjai vállalják egy- egy parkfelület gondozását, védelmét. A másik kezde­ményezés ünk régebbi. Ebben a MIK liázkezeiőségei is se­gítenek. Arról van szó. hogy Miskolcon sok az olyan nyugdíjas, félállású ember, aki szabad idejét szívesen lekötné valamilyen hasznos, ugyanakkor fizetést is bizto­sító tevékenységgel. Nos, er­re a mi vállalatunk lehető­séget nj'újt. Szívesen alkal­mazzuk őket egj--egy kisebb park, udvar gondozására. A jelentkezőkkel szerződést kö­tünk, és az elvégzett munka arányában munkadijat fize­tünk' Az I„ II., III., IV. szá­mú hazkezel ősegeknél már több nyugdíjas. valamint GYES-en levő kismama je­lentkezett ilyen munkára. Mindkét akció gyakorlati haszna elsősorban a parkok közös védelme. — Hallottuk, hogy főbb iskola is részt kíván venni a parkok gondozásában — — Igen. és ezeknek a je­lentkezéseknek nagyon őrü­lünk. A 10. számú, valamint a bolgárföldi általános isko­la. a Kilián Gimnázium, a Kohóipari Szakközépiskola igazgatósága már jelezte, hogy lanuloifjúsaga szeretne bekapcsolódni a városszépilő tavaszi munkákba. — Milyen zöldterületekkel gazdagodik idén a város? — Május elsejére Tapolcán a régi autóbusz-végállomás helyén új. reprezentatív par­kot adunk át. Ugyanekkorra készül el a Tanácsház téri park második szakasza. Üj parkok épülnek a belvárosi lakótelepen és tovább fok­tatjuk a Vologda városrész parkosítását — fejezte be a tájékoztatót Csépánj'i Jó­zsef, a kertészeti vállalat igazgatója. (ha) Mi 1 mond a paragrafus? Jogászunk válaszol A LAKASFENNTARTO SZÖVETKEZETRŐL A lakásszövetkezeteknek 1971-től általában az építő és fenntartó formai alakul­nak ki. Az országszerte sza­porodó új lakótelepek több­szintes épületeiben levő la­kások jelentős része szemé­lyi tulajdonba és szabadren­delkezésbe. kerül. Ez azt je­lenti. hogy a iakások örö- kölhetök, eladhatók, elcse- rélh.etök, a jogszabályok ke­retei között. A szövetkezeti lakásukat külön telekkönyvi albelétben tartják nyilván. A közős használatra szolgáló épület­részek és a lelkek, a tulaj­donosokból alakult lakás­fenntartó szövetkezet, mint jogi személy tulajdonaként, a telekkönyvi törzslapra ke­rülnek. A lakóépületek karbantar­tása, a házikezeléssel járó feladatok ellátású a lakások tulajdonosainak közös fel­adata és ezt legelőnyösebb közös összefogással szerve­zetten végezni. A lakásfenn­tartó szövetkezet a tagok ön­kéntes személyi társulása és anyagi hozzájárulása révén létrehozott szocialista szer­vezel. A szövetkezet többek kö­zött gondoskodik a lakás­szövetkezeti házak rendelte­tésszerű használatáról, meg­óvásáról. karbantartásáról és felújításéról. A szövetke­zet arra törekszik, hogy a tagok igényei és dön­tősei alapján, továbbá anyagi hozzájárulásával a gazdasá­gosság követelményeit szent előtt tartva a házak, illetve a lukasok rendeltetésszerű használatát, a szövetkezet .eredményes működését, vá- lamint a tagoknak a lakással kapcsolatos szükségletei ki­elégítését előmozdító külön­böző szövetkezeti létesítmé­nyeket. pl. javítóműhelyeket, garázst stb. — hozzon lét­re és tartson fenn. A szövetkezet testületi szer­vei; a, közgyűlés, az igazga­tóság és a felügyelő bizott­ság. Az ügyintézés irányítá­sával kapcsolatos feladato­kat a tisztségviselők: elnök, az elnökhelyettes: a oénz- gazdálkodási feladatokat könyvelési szakember: a sa-‘ ját karbantartási feladatokat műszaki dolgozók látják'el. A lakásszövetkezet legtöbb testületi szerre a közgyűlés. amelyet a tagok összessége alkot. Évenként legalább egy közgyűlést kell tartani. Az évi rendes közgyűlést legké­sőbb a tárgyévet követő év március ál. napjáig kell megtartani. Rendkívüli köz­gyűlési kell összehívni, ha .az igazgatóság, illetve a fel­ügyelő bizottság a lakásszö­vetkezel érdekében azt szük­ségesnek tartja, ha a szövet­kezeti tagok 10 százaléka, de legalább öt tag, illetve az állami felügyeletet, gyakorló szerv a rendkívüli közgj7ü- lés összehívását írásban ké­ri, továbbá akkor is. ha az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok száma a meghatározott legkisebb lét­szám alá csalikén. A közgyűlést az igazgató­ság hívja össze. A közgyűlé­sén minden tagnak egy sza­vazata van. A közgyűlés ha­tározatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, de mi­nősített többségű szavazásra megjelölt kérdésekben a Köz­gyűlés érvényeseti csak ab­ban az esetben határozhat, ha a jelenlevő tagok leg­alább kétharmada a javaslat mellett szavaz. A szavazás az alapszabály szerint lehet titkos és nyílt. Általában a közgyűlés ki­zárólagos hatáskörébe tarto­zik: az igazgatóság és a fel­ügyelő bizottság tagjainak minősített többséggel történő megválasztása, felmentése, illetve visszahívása: az igaz­gatóság évi jelentésének és a szövetkezet zárszámadásá­nak megvizsgálása, határozat- hozatal a jelentés és a zár­számadás felelt: a szövetke­zeti házak kezelésével, kar­bantartásával iaro költségek mértékének, éves előirány­zatának megállapítása, a há­zirend megállapítása; a s“7'7 vetkezeti hazak felújitásval kapcsolatban elvégzendő munkák .meghatarozása, a költségek es a fizetendő fel­újítási hozzájárulás mértéké­nek megallapitása; határo­zathozatal abban, hogj' ház­felügyelő, gondnok, vagy más alkalmazottal oldjak meg a takarítási es egyen feladatokat: döntés a tagok által eredeti rendelteteseben ki nem használt közős tulaj­donú létesítmények bérlete, vagy egyéb módon való hasznosításáról: az igazgató­ság es a felügyelő bizottság tagjai tiszteletdíjának meg­állapítása stb. Az igazgatóság — amely közvetlenül a közgyűlésnek tartozik felelősséggel — tel­jes felelősséggel, önállóan szervezi és .irányítja a szö­vetkezet működését és gaz­dálkodását. Dönt és intézke­dik a szövetkezet szervezeti életével és gazdálkodásával kapcsolatos minden .ügyben, amelj’ek nem tartoznak a közgyűlés, vágj- más. a szö­vetkezet. szerv hatáskörébe. Az igazgatóság testületként látja el feladatát, de egj’es feladattal a tagokat is meg­bízhatja. Az igazgatóság ülé­seit — amelyen a felügj'eiő bizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt — általá­ban kéthavonként tartja. A/ ellenőrzési feladatok ellátására a közgyűlés fel­ügyelő bizottságot választ. A felügj’elö bizottság működé­séről köteles közvetlenül a közgyűlésnek évenként szá­mot adni. Ur. caas A'ibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom