Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-30 / 75. szám

r ■ v\ \ ■ ■ ^ ( VILÁG .TPROLETARJAI. EGYESÜLJETEK I A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 75. szám Ara: 80 l'illcr Szerda. 1977. március 30. „Támogatjuk a dél-afrikai népek ügyét” BÉiezick a szovjet-zambiai tárgyalások A szovjet—zambiai állam­fői tárgyalások befejeztével Kenneth Kaunda, zambiai elnök hétfőn este vacsorát adott a hivatalos látogatá­son Lusakában tartózkodó Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tiszte­letére. A vacsorán elhangzott be­szédében Kaunda rámuta­tott, hogy a Szovjetunió a felszabadító mozgalmak meg­bízható szövetségese. Tiszte­lettel adózunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet kormánynak, az egész szovjet népnek az afrikai kontinens déli részén kibon­takozott felszabadító harc­hoz nyújtott támogatásért — jelentette ki a zambiai ál­lamfő. Világosan le keli szö­gezni — folytatta —, hogy az afrikai vezetők hosszú éveken át politikai megol­dást kerestek a többségi kormányzás bevezetésének, a függetlenség megvalósításá­nak problémájára. Ezeket az erőfeszítéseket azonban a fajüldözők semmibe vették és elutasították. Salisbury és Pretoria kényszerítette rá a felszabadító mozgalmakat a fegyveres harcra és ami Zimbabwében megtörtént, Namíbiában is megismétlő­dik. A dél-afrikai népek szá­mára a fegyveres harc lét- fontosságú — hangsúlyozta Kaunda. Fegyverrel vívták ki Mozambik és Angola l'üg- gelenségét, a fegyveres harc vezetett a genfi, Zimbabwe- val kapcsolatos konferencia összehívásához. Éppen ezért erősíteni kell ezt a harcot. Nyikolaj Podgornij válasz­beszédében hangsúlyozta: a szovjet nép rokonszenvvel figyeli a zambiai népnek és kormányának a függetlenség és a társadalmi-gazdasági haladás megszilárdítására, az igazság és a humanizmus eszméinek megvalósítására irányuló erőfeszítéseit — mondotta. A Szovjetunió következetes és minden oldalú támoga­tást nyújt a dél-afrikai nem­zeti felszabadító mozgalmak­nak, és ez teljes összhang­ban áll az ENSZ határoza­taival. Támogatjuk Zimbab­we, Namíbia és Dél-Afrika elnyomott népeinek jogos ügyét, síkraszálltunk és a jö­vőben is síkraszállunk igaz­ságos és törvényes követelé­seik mellett. A harc formái­nak és módszereinek eldön­tése a dél-afrikai, zimbab­wei és namibiai népre tar­tozik. Szovjet-amerikai tárgyalások ENSZ leszerelési ülésszak előkészítése Hétfőn megkezdte munká­ját az ENSZ-közgyülés rend­kívüli, a leszerelés kérdé­seivel foglalkozó ülésszaká­nak előkészítésére hivatott bizottság, amelyben 54 állam képviselői foglalnak helyet. A rendkívüli leszerelési ülés­szakot, mint ismeretes, a köz­gyűlés 31. ülésszakán hozott határozat értelmében 1978. május—júniusában tartják a világszervezet New York-i székhelyén. A TASZSZ hírmagyarázója emlékeztet arra, hogy az ülésszakon megvitatásra ke­rülő kérdésekkel kapcsolatos szovjet álláspontot Gromiko szovjet külügyminiszter Waldheim ENSZ-íötitkárhoz intézett levelében ismertet­te. Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár az előkészítő bizottság első ülésén elhangzott fel­szólalásában kiemelte a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sének nagy fontosságát, és kifejtette, hogy feltétlenül prioritást kell biztosítaniuk a nukleáris leszerelés kér­désének. A Moszkvában fo­lyó szovjet—amerikai tár­gyalásokkal kapcsolatban Waldheim kifejezésre juttat­ta reményét, hogy a két nagyhatalom megállapodásra jut a stratégiai rendeltetésű nukleáris fegyverzetek kor­látozásának kérdésében. Az előkészítő bizottság el­nökévé Carlos Ortiz de Ho­zást, Argentina ENSZ-nagy- követét választották meg. Szovjet hivatalos közle­mény szerint kedden Moszk­vában folytatódtak a szovjet —amerikai tárgyalások. A tárgyalásokat szovjet részről Andrej Gromiko külügymi­niszter. amerikai reszrul Cy­rus Vance külügyminiszter vezeti. A keddi tárgyalási fordu­lón eszmecserét folytattak mind a kétoldalú kapcsola­tok, mind pedig a nemzet­közi helyzet kérdéseiről. Megvitatták a közép-európai haderőcsökkentéssel kapcso­latos elvi kérdéseket és a közel-keleti rendezés prob­lémáját. Tárgyaltak a föld alatti nukleáris kísérletek teljes betiltásáról, a nukleá­ris fegyverek elterjedésének megakadályozásával össze­függő problémákról, a tö­megpusztító fegyverek új fajtáinak betiltásáról és több más intézkedésről a fegyver­zetkorlátozás és leszerelés témakörében. A HNF Miskolc városi Bizottsága ülése Hétfőn Miskolcon ülést tartott a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsága a városi tanács nagytermében. Részt vett az ülésen Kati Lajos, a népfront városi el­nöke, Szuchy Róbert, a nép­front városi titkára is. Szé­kely László, a városi tanács elnökhelyettese Miskolc vá­rosfejlesztési feladatairól szá­molt be; azokról a célkitű­zésekről beszélt, melyek megvalósítása az V. ötéves tervben várható. Bevezető­jében az igények és a lehe­tőség nehezen megteremthe­tő összhangjáról szólt. Arról, hogy a fejlesztések során nem elég az egyes lakótele­pek kéréseit látni, szem előtt tartani, ennél magasabb szempont is van, az összvá- rosi érdek. A lakásépítési, közműfejlesztési feladatok megvalósítása igen nagy erő­feszítéseket követel, de ha­sonlóképpen fontos a gyer­mekintézményi rendszer ki­építése is. A fejlesztési program öl éve alatt távolabbra is te­kinteni kell, hogy a ma és holnap megvalósuló létesít­mények funkciójukban pon­tosan illeszkedjenek a távo­labbi fejlesztési célokhoz. Az. új lakótelepek keres­kedelmi ellátottságáról szól­va kiemelte az előadó: a legfontosabbnak az alapellá­tás megoldását tartja a vá­ros, azt, hogy a lakótelepe­ken mindenütt elérhető kö­zelségben legyenek a gyors­kiszolgáló ABC-rendszerű élelmiszerüzletek, áruházak. A ruházati és egyéb szak­boltok létesítése pedig már csak egyes városkörzeten­ként, nagyobb területi egy­ségenként látszik ésszerű­nek. A bizottsági ülésen — a napirend jelentőségének meg­felelően — sokan kértek szót. gondokat, kéréseket ve­tettek fel Perecesről. Tapol­cáról köz,vetítve a lakosság városfejlesztéssel kapcsola­tos észrevételeit, kéréseit. A felvetésekre Székely Lász.ló tanácselnök-helyettes vála­szolt. Sorra vette azokat a fejlesztési feladatokat, me­lyek az egyes városkörzetek­ben a lakosság életkörülmé­nyeinek javítása érdekében valósulnak meg. Kitért azok­ra a kérdésekre is, amelyek anyagi okok miatt csak, mint teljesíthetetlen igények fogalmazódhatnak meg. A városrendezési munkák során fokozatosan feloldódnak a ma még feszítő közlekedési, forgalmi gondok is. Az utak, városrészek átgondolt kiépí­tése során csökken a belvá­ros forgalmi túlzsúfoltsága. Felhívta a népfront városi bizottsága tagjainak figyel­mét Székely László arra is, hogy a megépült, szép lakó­telepek, parkok, jelentős ősz— szegek ráfordításával épült létesítmények fokozottabb r. egóvásában sok tennivaló vár még a társadalmi mun­kásokra, illetve az ott la­kókra. Az Alberttelepi aknában a tömegtermelő munkahely egyik vágatának hajtásán dol­gozik a József Attila ifjúsági szocialista brigád. Munkájukat egy l’ti—H típusú clö- vájógép segíti. Képünkön a Szeműn László által vezetett har mad tagjai láthatók. Fotó: Kozák Péter men* A TESZÖV megyei kiiiittgyíílése Tepnap, kedden küldött- gyűlést tartott Miskolcon a Borsod megyei Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetek Szö­vetsége. A több, mint két­száz küldött tanácskozásán részt vett Szunyogli János, a megyéi pártbizottság osztály­vezető-helyettese is. Kiss Bertalan, a TESZÖV elnökhelyettese nyitotta meg a tanácskozást, majd a kül­döttgyűlés megvitatta a tsz- ek elmúlt évi gazdálkodását és idei terveit értékelő je­lentést, amelyet Karajz Mik­lós. a TESZÖV elnöke ter­jesztett elő. Az elemző értékelés hang­súlyozza, hogy a rendkívül kedvezőtlen időjárás — né­hány tsz-ben a kevésbé jó üzem- és munkaszervezéssel is párosulva — a gazdálko­dás eredményességét nagy­ban befolyásolta. Az elért termelési eredmények összes­ségükben megfelelőek, s ked­vezőbb időjárás esetén lé­nyegesen, mintegy 250—300 millió forint termelési érték­kel jobbak is lehettek volna. Arra is rámutat a jelentés, hogy mind a növénytermesz­tésben, mind az állattenyész­tésben jelentősek még a tar­talékok. Ezt bizonyítja pél­dául az átlagtermések igen nagy szóródása, az indoko­latlanul nagy különbségek. Búzából például az aszály ellenére rekordtermést sike­rült elérni, de a , „szóródás'’ 13 és 54 mázsa között válta­kozik. Az egy tehénre jutó évi tejtermelés 289 literrel (a szakosított telepeken 432 li­terei) javult az elmúlt év­ben, de a szóródás is indo­kolatlanul nagy, 1400—3550 liter között ingadozik. Az anyagi-műszaki ellá­tottságról szólva a jelentés többek között rámutat, hogy a szükséges műtrágya . ren­delkezésre állt. de az orszá­gos hektáronkénti 222 kilós hatóanyaggal szemben me­gyénk tsz-ciben még csak 144 kilónyi volt a hektáron­kénti felhasználás. Gond, hogy a szövetkeze­tek bruttó jövedelme 1975- höz képest 8,2 százalékkal csökkent, s a mérleg szerin­ti eredmény az utóbbi évek legalacsonyabb szintjén rea­lizálódott. Sok közös gazda­ság zárta veszteséggel az evet. Sajnos öt tsz-ben fo­lyik veszteségrendezési eljá­rás, több gazdaság pedig az eléggé kockázatos önszaná­lással rendezi veszteségéi. Az 1977. évi termelési és pénzügyi terveket értékelve, a jelentés rámutat, hogy szövetkezeteink megértették u népgazdaság helyzetéből adódó feladatokat, s ezt tük­rözi a tervek maagsra tett mércéje. Mind a jelentés, mind pe­dig a küldöttgyűlés vitájá­ban elhongzottak azt bizo­nyították, ho°y a magasabb hozamtervek teljesíthetők, ha mindenütt feltárják a tarta­lékokat, ha valóban minden üzem kihasználja adottságait. A küldöttek által elfogadott állásfoglalás rámutat: a ter­melési célkitűzések megva­lósítása megköveteli, hogy minden üzem optimális szer­vezettséggel végezze az idő­szerű munkákat, használja ki az üzemekben levő szel­lemi kapacitást, a meglevő a nyagi-műszaki eszközöket, a szocialista munkaversenyben rejlő mozgató erőt, töreked­jen az ésszerű takarékosság­ra és mindenütt segítsék, integrálják a háztájiban fo­lyó termelést. A gazdasági tevékenység meghatározója a jó üzemi légkör, a demokra­tizmus biztosítása. Dr. Németh Pál. a TESZÖV titkára felszólalásában is­mertette az idei tervekkel kapcsolatos minisztériumi értékelést. Elmondotta, hogy részleteiben van még mit „finomítani” a terveken. így például csökkenthető az egy nyári szálas takarmányok ve­tésterülete. Ez pótolható a jobb rét- és legelőgazdálko­dással. Ugyanakkor növelni kell a kukorica vetés terüle­tét. Megyénkben, főleg még' a belvíz borította részeken, vagy a vízkárt szenvedett vetések helyén nyílik mód több kukorica termesztésére. A vitában több tsz-vezetö hívta fel a figyelmet orszá­gos intézkedést, igénylő gon­dokra. így például as ismét­lődő árvíz- . s belvízkárokra. Szunyogh János, a megyei pártbizottság osztályvezető- helyettese, aki a megyei pártvezetés elismerését tol­mácsolta az elmúlt évi helyt­állásért megyénk termelő­szövetkezeteinek: a víz okoz­ta gondok megoldásának ter­veiről is szólt. Elmondotta, hogy főleg a Bodrogköz és a T aktaköz alapvető gondjait sürgősen felmérik, s néhány sürgősebb árvíz- és belvíz­kárt csökkentő munkát mar az elkövetkező években so­ron kívül elvégeznek. Az idei feladatokról, a ma­gas tervek teljesítése érdeké­ben szükséges legfontosabb tennivalókról szólva hangsú­lyozta. hogy nagyon sok mú­lik az embereken, sokkal több. mint bármikor. Igen nagy tartalékok vannak az eszközök jobb kihasználásá­ban, az idő. az ösztönzés és számos más tényező kiakná­zásában. .így a tapasztalat- cserékben, a legjobbak mód­szerének átvételében. Nagy termelői tartalékok vannak a szocialista brigádközössé­gekben. a Naau Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott lelkes munkaversenyben. '■ A küldöttgyűlés ezután dr. Németh Pál, a TESZÖV tit­kárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta a szövetség évi munkatervét, mérlegét és költségvetését, valamint Lázár Péternél:, az ellenőrző bizottság elnöké­nek jelentését a mérleg fe­lülvizsgálatáról. Illést tartóit a KPVDSZ megyei bizottsága Az elmúlt év szakszerve­zeti munkáját, valamint az idei feladatokat értékelték és beszélték meg tegnap, március 29-én a Kereskedel­mi. Pénzügyi és Vendéglátó- ipari Dolgozók Szakszerve­zete Borsod megyei Bizott­ságának ülésén. A KPVDSZ az elmúlt év­ben kiemelt feladatként ha­tározta meg a gazdasági munka segítését, a haté­konyság. valamint a beruhá­zási tevékenység javítását, a költségek csökkentését és a takarékos gazdálkodás, vala­mint a munkaerő-gazdálko­dás javítását. Ennek érde­kében a fogyasztási szövet­kezetek VIII. kongresszusa tiszteletére megyei munka- verseny-mozgalom is indult. Értékelve az elmúlt évi munkát, a bolti élelmiszer­es ruházati forgalom az or­szágos átlagtól magasabb, a vendéglátás és a vegyes- iparcikk-L.llátás mérsékelteb­ben fejlődött. Megyénk ven­déglátóipari vállalatainál emelkedet t az étel forgalom, és az üdítő italok aránya. Az áruellátás is kiegyensúlyo­zol t volt. Tovább növekedett a megyei bizottsághoz tarto­zó pénzintézetek népgazda­ságunkban betöltött szerepe is. Az egy dolgozóra jutó át­lagbér a tanácsi kiskereske­delmi vállalatoknál 4.1—6 százalék között emelkedett. A szakmai műveltség fej­lesztésében az elmúlt évben mintegy kétezren vettek részt a különböző tanfolyamokon. A KPVDSZ Borsod megvei Bizottsága az idén legfonto­sabb r°’adataként tűzte ki a múlt évi lemaradások pótlá­sát. valamint az V. ötéves tervidőszak időarányos fel­adatainak teljesítéséi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom