Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-03 / 52. szám

VW!, március 3., esSTártofc

ESZAK-MAGYÁRORSZÁG 3

z elmúlt években gyakran előfordult — s előfordul még manapság is —, hogy valaki csak azért változtat munkahelyet, mert ugyanabban a munkakörben, ugyanazzal a szakmai képzettséggel az egyik munkahelyen kevesebbet, a másik helyen többet kereshet. A közhit is azt tartja: egy szerencsésen megválasztott munkahelyesére minimum ötven fillér, de inkább egy forint órabér- emelést jelent. Ugye érthető, hogy sokan nem tudják elszalasztani ezt a különösebb kockázat nélküli lehetőséget. Bizonyított tény: mindennek sok köze van a minden normális mértéket felülmúló munkaerő-fluktuációhoz. De hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, hogyan lehetnek ilyen eltérések az alapbérekben, nemcsak a vállalatok között, hanem gyakran a vállalatokon belül is? •

A válasz egyszerű: az elmúlt években sok. eltérő bér- színvonallal rendelkező vállalatot vontak össze. Ezeknél a vállalatoknál az öröklött különbségek — bérszínvonalban is — sokáig fennmaradtak. Aztán: a vállalatok'‘ipar- telepítési törekvései is sokáig befolyásolták a bérszínvonalbeli különbségeket. Az' úgynevezett vidéki telephelyeken jó ideig kedvezőbb volt a munkaerőhelyzet mint a fővárosban, vagy a nagy ipari centrumokban. Így aztán a telephelyeken megtette az alacsonyabb bérszínvonal is. az ebből adódó megtakarítást pedig a központi telephelyek dolgozóinak béremelésére fordították. A szándék — ez utóbbi szempontból — csak helyeselhető, az eredmény viszont kétséges. S a kérdőjelek szárna szaporodik, ha a vállalati bérpolitikát vesszük közelebbről szemügyre, amelynek alaptétele — a mai munkaerőhelyzetben érthető módon — az, hogy a dolgbzók egy bizonyos csoportjára koncentrálják a béremelést. Ennek következtében más csoportok jó ideig kisebb mértékű emelést kaphatnak.

Nos. ezért kellett rendezni a bértarifa-rendszert, hogy tudniillik egyenlő munkáért — legalábbis megközelítőleg és elvileg — egyenlő bért fizessenek, fizethessenek.

Hogy lehet ez — kérdezhetik és kérdezik is sokan —, amikor korábban is érvényben volt a minden vállalatra és munkahelyre egyformán kötelező bértarifa-rendszer? Nos, úgy látszik, hogy ez a rendszer elavult, ám*— mindén avittsága ellenére — nem lehetett máról holnapra, kötelező jelleggel megváltoztatni. Gondoljunk csak arra. hogy ha a január 1-től érvényes új tarifarendszer alsó határait — vagyis a legalacsonyabb kereseteket — kötelező érvénnyel azonnali hatállyal felemeltetnék egy bizonyos szintre, sok — viszonylag szerény anyagi lehetőséggel rendelkező — vállalat ezzel ki is merítené minden béremelési lehetőségét. Így egyetlen fillérje sem maradna a magasabb keresetű és az átlagosnál lényegesen jobban dolgozók munkájának anyagi elismerésére.

Vagyis:. az új bértarifa betölt bizonyos terelőszefepet, de-hem-'jelent abszolút kötelezettséget és abszolút, korlatokat. sem a vállalatok számára. Előbb-utóbb azonban be kell következnie annak, hogy az eddig érvényben levő tarifa bérhatárai egybeesnek az új bértáblázat előírásaival, bérhatáraival. Ez voltaképpen azt jelenti, hogy fokozatosan sikerül majd megvalósítani a különböző vállalatok; szektorok azonos munkát végző munkásai között az alapbérek nyilvánvalóan indokolatlan és gyakran szélsőséges eltéréseit.

Ha az új tarifarendszer jól funkcionál, akkor a vállalatok, a munkahelyek egyre inkább csak a saját anyagi eszközeikre támaszkodva hajthatják végre a kötelező béremeléseket. Következésképpen: kevesebb központi segítségre lesz szükség ahhoz, hogy az azonos kategóriában dolgozó munkások a népgazdaság valamennyi ágában nagyjából egyforma összegű alapbért, keresetet érjenek el.

F

élreértések elkerülése végett meg kell* jegyezni: ez a fajta egyenlősdi nem érinti és nem korlátozza az anyagi ösztönzés lehetőségeit. Hiszen a munkahelyi jövedelmeknek csak az egyik összetevőjéről, az alapbérekről . van szó. A mozgóbér-résszel, a jutalmakkal, prémiumokkal változatlanul lehetséges a differenciált anyagi ösztönzés, s természetesen az alapbéreket is bizonyos határok között állapították meg. Az intézkedés elsősorban rend- teremtés u munkabérarányokban, és remélhetően jól szolgálja majd a munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítését. Ily módon pedig hozzájárulhat a vállalati bérrendszer továbbfejlesztéséhez. •

V. Cs.

a

Még néhány nap. és Vozári Mária, a borsodnádasdi lemezgyár művezetője is felszáll arra az autóbuszra, amely megyénk > huszonhét tagú küldöttségét Budapestre szállítja az országos nőkonferenciára.

— Mi tagadás, egy kicsit izgulok — mondja Vozári Mária. — Nem voltam még ilyen országos fórumon. Amikor megtudtam. hogy engem küldenek az ózdi járásból. igen megörültem, iól esett a bizalom. Mert nem kis felelősséggel jár egy járás nődolgozóit képviselni ilyen rangos, tanácskozáson.

Eddigi életútjával. eddigi munkájával bizonyára rászolgált a bizalomra a fiatal művezetőnő. Tekintsünk csak egy kicsit vissza:

Az érettségizett kislány — jó tíz évvel ezelptt — laboránsnak jelentkezett a lemezgyárban. Alig telt elegy év. ő lett a KlSZ-alapszer- vezet titkára, majd nemsokkal azután a gyár KISZ- bizoltságának titkára. Mindezt. munka mellett, társadalmi megbízatásként végezte.

A KISZ utánpótlást ad a pártnak. így volt ez ebben az esetben is. Vozári Mária rövidesen párttag lett. maid beválasztották a nagyüzemi pártbizottság tagjai sorába.

— Akkor egyedül voltam nő a végrehajtó bizottságban — emlékezik vissza —, most már ketten vagyunk nők, s ez is eredmény!

A társadalmi megbízatások mellett a munkahelyén is megbecsülték a szorgalmas. jó munkaerőt. A lemezfeldolgozó edényüzem művezetője lett 1974-ben. Az üzemrész dolgozóinak kétharmada nő. Most. amikor a konferenciai előkészületekről esik szó. Vozári Mária a járás nődolgozóinak két nagy gondiáról beszél.

— Borsodnádasdon is sok a környező falvakból beiáró nődolgozó. Ezek az asszonyok és leányok — a szakmunkásképzés jelenlegi formája miatt — megrekednek

Mire költenek ‘8,7 milliót az ÉMV-ben?

Megyénk vállalatai arra törekednek, hogy termelésüket fokozva, termékeik minőségét javítva növeljék a külföldre irányuló szállitá- sokat. Ezt a célt az ..exportárualapnövelő hitel” néven ismertté vált pénzbeni támogatással központi szerveink is finanszírozzák, arra ösztönözve a gyárakat, üzemeket. hogy a korábbinál —. ha szükséges akár új beruházással is — javítsák exportképességüket.

A hitelfelvétel persze csak egy lehetőség arra, hogy ú.j üzem létesítésével, vagy a meglevő korszerűsítésével elérjék a kívánt célt. Emellett mindinkább afelé hajlanak a vállalatok irányítói, hogy ha csak egv mód van rá. a bankkal szembeni elkötelezettség nélkül, vagyis önerőből valósítsák meg az exportjukat növelő beruházást. korszerűsítést. Arra is számos példa van. hogy ennek előfeltételeként nem az üzembővítést, hanem a meglevő termékek minőségének javítását tekintik elsődlegesnek. Az érvelés teljes mértékben igaz: „kevesebbe kerül jobb minőségű terméket gyártani, mint a hagyományos gyártmány mennyiségének növelésére nagyobb kapacitású üzemet létesíteni, ami talán akkor sem olyan kelendő, ha dupláját adjuk.”

A sajóbábonvi Északmagyarországi Vegyiművek az utóbbi, a nehezebb megoldást. a hitel nélküli export- növelést választotta. Lehetőséget teremtett arra, hogy a

gvár jó termelési eredményeket ért el a múlt évben, iev fejlesztésre fordítható pénzeszközeiből és más forrásból biztosítani tudja az említett korszerűsítést. . A ..más forrásból” ezúttal azt jelenti, hogy a gyár éves nyereségéből a tervezettnél nagyobb összeget. 8.7 millió forinttal többet fordítanak termékeik minőségének a ia- vítására az ezt szolgáló készülékek beszerzésére, valamint a gyártás egyéb feltételeinek javítására.

Mire is költik a 8.7 milliót? Ennek megválaszolásához elöljáróban annyit: széles körű vizsgálatokkal feltárták a legszükségesebb tennivalókat, ■ rangsorolták azokat a termékeket, amelyek a legkisebb beruházással állíthatók elő az eddiginél jobb minőségben, amelyek az. exportlehetőségek ismeretében a legtöbbet hozhatják a vállalatnak és a népgazdaságnak. így esett a választás néhány növényvé- dőszer-íéleségre és az intermedierekre — a gyógyszergyártás nélkülözhetetlen, úgynevezett közbenső kellékei —, az ezekkel összefüggő gyártási folyamatok fejlesztésére, s természetesen az itt dolgozók munkakörülményeinek javítására.

A vizsgálatok során kiderült. hogy a vegyipari folyamatok közül elsősorban a szárítási és a desztillálási műveleteknél van sok lemaradás. Ennek megfelelően a vállalat már a közeljövőben több korszerű szárítókészüléket valamint egy ugyancsak modern, a speciális célnak megfelelő desztillálót vásárol. Utóbbi berendezés — a Dietilkarbonát nevű gyógyszeralapanyag, az. SF— 101, valamint az Eptám m árkanevü növény védőszerek — kifejezetten export- minőségű e'őállilását szol- aáiiák. Itt kel! -megemlítenünk, hogy a gép- és ke- szülékbesz.erzések ió ütemben haladnak, a beruházás is olvan előkészítési fokot ért el. ami lehetővé teszi, hogy a géoek már az év II. felében működjenek, vagyis exportminőségű termékeket gyártsanak.

Nyilvánvaló, hogy a külföldre irányuló szállítások növelésében a nagyobb tételű rendelés megszerzésében. az. eddiginél jobb minőség elérésében a korszerű gép. a legmodernebb készülék is csak eszköz. A gének kezelőin, irányítóin múlik,' valóban tudja-e produkálni a . masina” azt, amire, ami- lven mennyiségre és minőségre garantálták, megszolgálja-e és mennyi idő alatt, amibe kerüjt.

Az ÉMV-ben ennek a vizsgálatára is nagy gondot, fordítottak, s a tapasztalatok alapian úgv döntöttek, hogy a 8.7 millió forint bizonyos részét a gépeknél dolgozók fizikai megterhelésének csökkentésére és munkaegészségügyi feltételek javítására költik. A már említett berendezések egyébként a nagyobb termelékenység mellett ezt a célt is

szolgálják. Ugyanakkor elősegítik majd. hogy javuljon a munkaerőfajlagos, lehetőség nyíljon energiamegtakarításra, és egész sor munkaegészségügy i gond megoldására. jobb munkafeltételek megteremtésére.

Az. ÉMV' múlt évi nyereségéből 8.7 millió forint áttevődött, a avár fejlesztését szolgáló célok megvalósítására. Másszóval bizonyos mértékben csökken a vállalatnál felosztásra kerülő ré-, szesedés összege. néhány tizforinttal minden munkás kevesebbel visz haza a részesedési borítékban. Ám a sok-sok tíz forintból milliós érték valósul men. ami bizonnyal már a iövő évben meghozza gyümölcsét, vagyis személyenként kis ösz- szeggel már most megalapozzák a következő év 100 forintjait. Azzal, hogy nyereségük egy részével hozzájárulnak a vállalat export- iának növeléséhez, egyben megteremtik a jövő évi nagyobb nyereség elérésének a fe’tételeit.

Ez. a magyarázata annak, hogy a jövőt megalapozó döntéssel egyetértettek és helyeselték a vállalat üzemeiben dolgozók, s mindent megtesznek majd. hogy a gyár egészének hasznos befektetés mielőbb megtérüljön.

Okos ötlet valósul meg az EMV-ben! Jó kezdeményezés. a gyár valamennyi dolgozóiát érdekeltté tevő fejlesztés. Érdemes arra. hogy más gyárakban, vállalatoknál is — természetesen mindenütt: a helyi adottságok és lehetőségek figyelembevételével — akár egy az. egvben átvegyék akár a helvi sajátosságokhoz igazodva adaptálják és hasznosítsák.

N. T.

leié ível a grafikon...

a betanított munkás! szinten. Nincs rá módjuk, hogy szakmát szerezzenek, pedig sokaknak ez á vágya. Szeretnének fejlődni, meg valljuk meg őszintén, senkinek sem mindegy, hogy hónán végén mennyi van a borítékban.

— A másik gondunk — folytatja a járás küldöttie — a szolgáltatás helyzete. Ezzel a járás minden területén bai van —. kivéve persze Ózdot és Putnokot. Hozzánk Börsodnádasdra például hetenként eevszer jön ki a szolgáltató szövetkezet kocsija, s úgv szedi össze a javítani valót. Óz- don legalább tart egy állandó átvevőhelyet a outno- ki szövetkezet, de nálunk még az sincs. Üfjy gondolom. nem kell részletezni, mit jelent a korszerű, jó szolgáltatás hiánva a dolgozó nőnek. A vidéken élő nőnek is annyi nyolcórai üzemi elfoglaltság mint a nagyobb városokban lakóknak. Ha ehhez hozzáteszem, hogy

Borsodnádasdon nem oldották még meg a közétkeztetést sem. akkor el lehel képzelni, mennyivel több dolga van itt egy osaládánvának, aki üzemben, vagy akár a mezőgazdaságban dolgozik.

Azt mondtuk a nőkonferencia nem lesz csupán panasznap. de az ember már csak ilyen, ha rangos, tekintélyes fórum' részese le-' heti akkor mindjárt arra gondol, milyen megoldásokat lehetne találni a még meelevő gondokra. Ez a továbblépés igénye, . amely azért önmagában természetes.

Vozári Mária abban bízik. hogy igen sok élményt és a járásban hasznosítható ötletet hoz magával a nőkonferenciáról. Ügy tervezi, hogy benyomásairól nemcsak a gyár asszonyainak és leányainak fog beszámolni, hanem elmegy a járás nagyobb községeibe is. s mindenüvé. ahol módot és lehetőséget kap rá hogy tájékoztassa a nőket. Ez így is van rendjén, hiszen a iárás küldöttje.

A. I.

..Állandó létszámhiánnyal küszködtünk. s üzemünk dolgozóinak kedvét szegte az ismétlődő anyaghiány is. Üzemünk „híres” volt a sok igazolatlan kimaradásról. - az igen kedvezőtlen baleseti statisztikáról, no és arról, hogy a kitűzött tervet soha nem tudta teljesíteni..

Ekként jellemezték önmagukat az ongai csavargyár 111-as számú üzemének dolgozói abban az emlékiratban. amelyet az üzemrész fennállásának 10 éves évfordulója alkalmából szerkesztettek ez év januárjában. Mindez, persze, múlt időben szerepel az okmányban. hiszen 1975 utolsó negyedében jelentős fordulat történt az üzemrész életében. Nemcsak eleget tettek a követelményeknek, de túl is teljesítették a termelési tervet, ma a 111-as üzemrész a második helyen áll az üzemrészek közötti munkaversenyben. Miiven út vezetett idáig, mi okozta az alapvető változást az üzem életében? Erre Kloppán Jánostól —, aki az f indulás óta vezetője az üzemnek, — kapunk választ :

— Az éveken át tartó eredménytelenség — mondja — a kezdeti nehézségekre vezethető vissza. Gépeinket a vállalat budapesti üzemeiből kaptuk: sokat próbált, 80—100 éves masinák ezek. Olyanok, amelyeknek régi gazdái az eltelt évek hosszú során minden csin- ját-bínját kitapasztalták már, az itteni gárda viszont nem sokat értett hozzájuk. Annál inkább nem. mivel a legtöbb dolgozónk új felvételes kevés üzemi tapasztalattal rendelkező, fiatal lánv volt. A teljesítménykövetelmények'viszont nem csökkentek. a mércét a budapesti követelményekhez igazították.

A kezdet kezdetén rendkívül sokféle terméket gyártottak. Itt készültek a kerékcsavarok. a melegen élő- sajtolt hatlapú csavarok, a

hulladékmentes, illetve a rugós es a fényes kivásásos alátétek valamint 'a sassze- fiek.

— Időközben profiltisztítási végeztünk — mondja az üzemvezető. — Eredményeink elérésében ez igen nagy szerepet játszott. Jelenleg a magas szilárdságú, különböző fajta csavarok és a menetes rudak előállítása a feladatunk.

— 1975 óla egyetlen igazolatlan hiányzás sem fordult elő az üzemrészben.

— Ebben a szocialista brigádok emberformáló hatása mutatkozik meg. Az igazolatlan hiányzások felszámolására ugvanis semmi rendkívüli intézkedést nem tettünk.

— A dolgozók szakmai felkészültségének elmélyüléséről, kezdeményezőkészségéről számos hasznos a termelés növelését segítő elgondolás is tanúskodik ..

— Annak ideién üzembe helyeztünk egy gépet.. amelyen az ászokcsavarok szárhúzósát végeztük el. Ez hallatlanul megkönnyítette a munkát, kiküszöbölte a hagyományos. igencsak elavult szármarásos módszert. A probléma csupán az volt, hogy ez a berendezés kizárólag az ilyen típusú csavarok szárhúzására volt alkalmas. Ekkor szocialista brigádjaink — a Petőfi brigád kezdeményezésére — kikt- sérletezték. hosvan lehetne megoldani más csavarok szárhúzását is ezzel a géppel. A kísérlet, sikerült: a korábbi 2—3 ezer darabbal szemben most 6—7 ezer darab csavar szárhúzását végezzük el egv műszak alatt.

A gyárban ezekben a napokban értékelik az üzemrészek a szocialista brigádok elmúlt évi tevékenységét. A

munka versem--felelődtől megtudtuk: a ITI-as üzemrész az első. vagv a máso dik hely várományosa.

— dcvalö —