Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-20 / 67. szám

1977. március 20,, vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Tanácsköztársaság nemzeti és nemzetközi jelentősége 1919. március 2I-cn megalakult hazánkban az el­ső proletárkormány. A Ta­nácsköztársaság kikiáltásával a magyar munkásosztály a nemzet vezető osztályává vált, a parasztság tömegei­nek támogatásával győze­lemre vitte a szocialista for­radalmat. Az első világháború okoz­ta szenvedések hatására, az orosz forradalom példáját; követve Magyarország népe is elnyomói ellen fordult. A proletárdiktatúra megterem­tése hazánkban történelmi szükségszerűség volt. A szo­cialista forradalom feltételei érettek voltak, s számos kül­ső és belső körülmény ked­vezővé tette, hogy a mun­kásosztály fegyelmezettségé­vel, forradalmi elszántságá­val és harci tapasztalatával hatalomra jutott, sőt meg­őrizte és kiépítette hatalmi rendszerét mindaddig, amíg az intervenció túlereje el nem tiporta. Az első proletárhatalom hazánkban nagy horderejű és bátor intézkedéseket tett, a szocialista rendszer alap­köveinek lerakásáért, a dol­gozók millióinak jólétéért. A magyar munkásosztály vi­szonylag békés úton jutott ugyan hatalomra, de a Ta­nácsköztársaság 133 napja szakadatlan harcban telt el. Fegyveresen kellett minden­nap védekezni a belső ellen- forradalom és a külső inter­venció ellen. A magyar mun­kásosztály a Vörös Hadse­reg igazi patriotizmustól ve­zérelve a szocialista haza védelmére kelt, helytállását hősi harcok, nagy győzelmek és olyan dicsőséges fegyver­tények jelezték, mint a mis­kolci csata és az északi had­járat. A Miskolc ^Indítá­sáért folyta­tott harcban talpra állt a város munkássága is, és „több mint háromezer mun­kás a város utcáin támadott rá a menekülő csehekre" — írja egy haditudósító. Az el­lenség hátában több magyar város szlovák és német mun­kásai fegyveres felkelést rob­bantottak ki; Ózdon, Rozs­nyón, Rudabányán és Pelsö- sön. Landler Jenő a III. had­test parancsnoka arról is be­számol, hogy a miskolci és a diósgyőri munkások, különö­sen a vasasok és a vasuta­sok. amikor a város újra ve­szélybe került „egyetlen hí­vó szóra, pillanatok alatt fegyvert ragadtak”. Ez a honvédő háború egyben in­ternacionalista ügyet is szol­gált. hiszen győzelmének kö­vetkezményeként kiáltották ki Eperjesen a Szlovák Ta­nácsköztársaságot. Csak a túlerő, a tőkés intervenció technikai és anyagi fölénye tudta kiütni, a belső árulá­soktól és nélkülözésektől meggyengült Vörös Hadse­reg kezéből a fegyvert. A Tanácsköztársaság bel-' ső hibái gyengítették ugyan a proletárhatalmat, de nem játszottak döntő szerepet ve­reségében. A forradalom nagyságához és jelentőségé­hez mégis méltatlan volna, ha ünnepi évfordulóján hall­gatnánk tévedéseiről. A magyar kommün legfőbb problémái a magyarországi munkásmozgalom akkori gyengeségeiből fakadtak. Az egyesült part nem tudta ki- rekeszteni a vezetők és a munkástömegek gondolkodá­sából a szociáldemokrata re­formista nézetek hatását. A marxizmus eltorzítását táp­lálta egyfelől az a szektáns- dogmatizmus nézet is, amely a dolgozó osztályok gondol­kodásmódját és politikai fej­lettségét nem vette számítás­ba. figyelmen kívül hagyta a nemzeti sajátosságokat, és azonnali szocializálást akart minden területen. A fokoza­tos átalakulás követelményé­nek — mint például a föld­osztásnak — elmulasztása is a szövetségi politikát gyen­gítette. Másfelől jelen volt az opportunizmus, amelynek ha­tására vitatták a proletár- diktatúra szükségességet, el­hanyagolták a jobooldali szo­ciáldemokraták elleni politi­kai harcot, s nem következe­tesen folytatták az ellenfor­radalom aknamunkája ellen való harcot sem. v IVÍíílfií“'/ jelentős ■ ta­IT1IUUL4 nuisag napjai11K számára is. Pártunk a szocia­lista társadalom építésének időszakúban elsődleges köte­lességének tartja egyidejűleg figyelembe venni egyrészről nemzeti sajátosságainkat, or­szágunk adottságait, népünk tudatúnak fejlettségi szili íjét, másrészről a szocializmus építésének közös, íö tör­vényszerűségeit, nemzetközi­leg kipróbált és bevált ta­pasztalatait. Pártunk az egész magyar néppel együtt akar­ja a szocializmust felépíteni, hiszen tömegek nélkül, szö­vetségesek nélkül nincs győ­zelem. Történelmi harcában mindig akkor ért el sikere­ket, amikor erős volt kapcso­lata a tömegekkel, s akkor érték kudarcok, amikor szö­vetségeseinek szándékát és érdekeit nem vette kellően figyelembe. Csaknem hat évtized távla­tából ma már meggyőződés­sel mondhatjuk, hogy a Ta­nácsköztársaság döntő for­dulópontja volt nemzeti tör­ténelmünknek. Ebben az idő­szakban alakult meg és szer­veződött a magyar munkás­osztály élcsapata, a Kommu­nisták Magyarországi Pártja. A forradalom győzelme egy­ben a marxizmus—leniniz- mun első nagy győzelme volt a magyar munkásmozgalom­ban. Pártunk 1919-től kezdve mindig kezdeményezően lé­pett fel. sohasem hátrált meg elvtelenül az osztályel- lenséggel és az opportuniz­mussal vívott harcában. Az első szocialista forradalom a magyar kommunista mozga­lom nagy generációját szülte meg, a párt harcosainak sok­ezres gárdáját, akik a Hor- thy-fasizmus éveiben éppúgy olt voltak pártunk újjászüle­tésénél, mint 1945-ben, vagy 1956-ban. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom értékes tanulságokat vont le a ma­gyarországi proletá rforrada- lom tapasztalataiból. Lenin „világtörténelmi jelentőségű fordulatnak” nevezte, mert az első olyan proletárforra­dalom, amely fegyveres harc nélkül győzött, ..más orszá­gok más. emberibb úton jut­nak el ugyanahhoz a szovjet- hatalomhoz, ezért lesz Ma­gyarország példájának döntő jelentősége”. írta Lenin. A Tanácsköztársaság in­ternacionalista hatalom is volt, mert a világforradalom ügyében bízva bátran vállal­ta a harcot, hathatós segítsé­get adott ezzel a környező országok proletármozgal­mainak. Gyorsabban szerve­ződtek a kommunista pártok, erősödött a nemzetközi szo­lidaritás, s ezzel is zavarta az antant Szovjetoroszország elleni intervencióját. Erejé­hez mérten a nemzetközi proletariátus is segített, fegy­verrel és általános sztrájk­kal kell a Tanáesmagyaror- szág védelmére. A Tanácsköztársaság törté­nete bizonyítja, hogy a for­radalmak helyzete, az osz- tályharc éleződése vagy eny­hülése mindig a hazai és a nemzetközi erőviszonyoktól függ. A kommunista pártnak számolnia kell adott időszak­ban az osztályharc éleződé­sével, s a proletariátusnak gondoskodnia kell a forrada­lom védelméről. Az antant blokádja és túl­ereje 1919-ben leverte a Ma­gyar Tanácsköztársaságot és az európai forradalmi moz­galmakat. Az imperializmus­nak ez az. agresszív arculata mit sem változott. Ezt bizo­nyítja napjainkban is politi­kai felforgató tevékenysége, a szocialista országok ügyeibe való beavatkozási kísérletei. Korunkban azonban már lé­tezik a szocialista világrend­szer, erősödött a nemzetközi munkásmozgalom ereje és antiimperialista harca, Erre támaszkodva bármely kis or­szág forradalomra kelt népe sikeresen elháríthatja vagy megvédheti szocialista vív­mányait, nemzeti független­ségét. A inagyarorszjígi Tanácsköztársaság tanulságai napjainkban a szocialista ha­za, jiság és a proletárinterna­cionalizmus nagyszerű esz­méit szolgálják, a szocializ­mus iránti elkötelezettséget erősítik. „A nemzetközi mun- kusmózgalom tapasztalatait felhasználva, saját harcunk­ban, tevékenységünkben szer­zett tapasztalatokat feltárva, pártunk nagy gondol fordít arra, hogy hazánk történel­mi. politikai és gazdasági adottságúinak a legmegfele­lőbben, alkotó módon alkal­mazza a marxizmus—leniniz- mus tanításait” — állapította meg Kádár János elvtárs. A Tanácsköztársaság is igazolja, hogy a magyar kommunisták pártja *—, amelynek az MSZMP történelmi örököse —, egyidejűleg hazafias és internacionalista párt. Pár­tunk büszke 1919-re. amely okulásul szolgál a szocializ­mus építésében, s alkotásai és küzdelme kiemelkedik nemzeti múltunk nagy ese­ményei közül, s az egész vi­lágon minden haladó ember rokonszenvét \ elnyerte né­pünk száméra. Dr. Tiner Lajos A Munkásmozgalmi Emlékmű Miskolcon Smajda Józseffel, a takta- szadai Uj Barázda Tsz fő- mezőgazdászával ballagunk a Takta töltésén. A víz szintje az elmúlt napok szárazabb időjárása következtében so­kat csökkent, de még min­dig magasabban van, mint a gát túloldalán, a belvíz bo­rította búzaföldek. A zöldülő búzatáblát mindenfelé víz­tükrök szabdalják. — Mióta vannak víz alatt ezek a területek? — A mélyebben fekvő ré­szek gyakorlatilag november óta. Azokon a részeken min­denhol kipusztult a gabona. — összesen hány hektár területet borított, illetve borít belvíz a taktaszadai határ­ban? — Száznegyven hektár lege­lőnk volt víz alatt és 103 hektár búzavetés. A becslé­sek szerint ezeken a része­ken 80—100 százalékos a ki­pusztulás ... A belvizes terület a ked­vezőbb időjárás ellenére is csak lassan csökken. — Látja ott jobbkézre azt a vízfelületet? Az a Takta holtága. Amolyan víztároló- féle. De most is olyan magas a vízszintje, hogy képtelen befogadni az üzemközi csa­tornák vizét. Harkánynál az ÉVIZIG két szivattyúja ál­landóan emeli át a nagy Tak- ' tóba a vizet, mégsem látni, hogy csökkent volna a víz­szint. Sajnos, a belvíz nemcsak a már elvetett területeknél okoz gondot. Miatta késik a talajmunka és a vetés, a töb­bi mélyebben fekvő része­ken is. — A szövetkezet mit tesz ■a belvizes területek csökken­téséért ? — Nekünk nincsenek szi­vattyúink. A csatornák kar­bantartásához. újak építésé­hez gépek kellenek, amelye­ket a gazdaságok külön-kü- lön nem tudnak beszerezni. Tagjai vagyunk a Taktaközi Vízgazdálkodási Társulásnak. Annak idején, amikor meg­alakult, holdanként 25 forint hozzájárulást állapítottak meg. Véleményem szerint en­nek a társulásnak több fi­gyelmet és nagyobb összege­ket kellene fordítani a csa­tornák rendbehozatalára. Szép. hogy törpe vízmüveket épít, mégis az elsőrendű fel­adata a vízrendezés lenne. Azt hiszem, a gazdaságok több hozzájárulást is fizet­nének. ha az az összeg meg­oldaná az évek óla vissza­térő gondokat. Mert jelen ál­lapotban bizony sok pénz csúszik ki a kezünkből... * A belvíz a szomszédos tak- taharkányi Petőfi Tsz föld­jeit sem. kímélte. — Ilyen nagyfokú belvízre én nem is emlékszem — mondja Boros Zsígmond, a szövetkezet elnöke. — Jelen­tős az a területünk, ahol a kalászos állomány kipusz­tult... y A Petőfi Tsz 1300 hektár földjét borította bel\nz, ebből 300 hektár őszi vetésű terület, .i. szövetkezet — az elnök szavai szerint — a lehetősé­gekhez képest mindent meg­tett, illetve megtesz a vízká­rok csökkentésére. — Két szivattyúnk állan­dóan üzemel. Mindennap 20 emberünk eresztette le a táb­lákról a vizet, s dózerral ár­kokat ástunk, hogy a lapo­sokból is lefolyjon a víz. Ügy véljük, mintegy 30 szá­zalékkal sikerült csökkenteni a károkat. Gond, hogy a fo­gadótér nem nagy. A meg­duzzadt Takta eddig kevés vizet fogadott be, s szerin­tünk a tiszadobi 2-es főcsa­torna sem tölti be szerepét, mivel1 nincs eléggé lemélyít­ve. — Mi lesz a kipusztult te­rületek sorsa? — Mihelyt rá lehet menni géppel, azonnal bevetjük. Va­lószínűleg olajlennel (tavaly is azzal volt). A későbben száradó részekre köles és si­lókukorica kerül. Feladatunk, hogy kigazdálkodjuk a vesz­teséget ... * Emlékszem, tavaly nyáron írtam utoljára a vízről. Igaz. akkor az aszály adta az írás aktualitását. Most fordított a helyzet. Hogy az idén lesz-e aszály, az teljesen az időjá­rás szeszélyétől függ. azt vi­szont több év tapasztalata alapján megállapíthatjuk, a belvíz évről évre szinte me­netrendszerű pontossággal je­lentkezik tél végén, tavasz elején. Sok ezer hektár szán­tó kerül víz alá, s nem kevés a kipusztult őszi kalászosok területe sem. Az idei belvízhelyzet — nagyságánál fogva — min­den eddiginél élesebben hozta felszínre az évek óta meg­levő gondokat. Az elhanya­golt, vagy meg nem levő üzemközi csatornákról, a víz levezetéséhez szükséges befo­gadóterekről, a hiányos mű­szaki kapacitásról van itt szó. De felesleges most arról beszélni, lei, mikor, mit mu­lasztott el. Most az a fontos, hogy minden érdekelt — ÉVIZIG, víztársulások, mező­gazdasági üzemek — reálisan értékeljék a felgyülemlett negatív tapasztalatokat. A belvízhelyzet egyik évről a másikra nem kerül le a napirendről. Hosszú évek munkája, s tegyük hozzá kö­zös átgondolt munkája ered­ményezhet csak előrehala­dást, s javíthat a jelenleg meglevő helyzeten. A belvízvédelem közös fel­adat, S erről nem elég csak beszélni.»„ Hajdú Imre Kezdeményezések az építőiparija« Aligha van népgazdasá­gunknak még olyan területe, melyet annyiszor kifogásol­tak, bíráltak, az utóbbi idő­ben, mint az építőipart. Te­gyük hozzá: általában okkal, joggal, a rossz minőségben elvégzett munka, a késések, a gyakori határidő-módosítá­sok miatt. A sokat elmarasztalt épí­tőipari ágazatra az V. ötéves tervben minden eddiginél nagyobb feladatok hárulnak. Évenkénti termelését átlago­san 6—6.5 százalékkal, az országos építési-szerelési te­vékenység egészét 5—5,5 szá­zalékkal kell növelnie. Vo­natkozik ez a megállapítás megyénk építőiparára is, ezen belül két legnagyobb vállalatára, a BÁÉV-re, vala­mint az ÉÁÉV-re. Hogyan akarnak eleget tenni a ve­lük szemben támasztott meg­növekedett követelmények­nek? Tudvalevő. megyénkben szűkös a munkaerő-kapaci­tás, s nincs ez másképpen az építőiparban sem. A rrtegle- vő létszámmal kell tehát okosan gazdálkodni, illetve fokozni a gépesítést. A több­lettermelés túlnyomó részét a termelékenység fokozásá­val kell biztosítani, ehhez szükséges a munkaerő stabi­lizálása. szakmai összetételé­nek javítása, munkájuk szer­vezettebbé tétele, megfelelő ösztönzési forrnák alkalmazá­sa. Nagy jelentőségűek és mind inkább kívánatos az olyan kezdeményezések szorgalma­zása, új technológiák beveze­tése. melyek elősegítik épí­tőiparunk további feilődését. a munkaerő, a tennelöberen- dezések. az anyagok és szer­kezetek összetételének folya­matos átalakulását. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói­nak éves szinten 2.1 milliárd forint értékű munkát kell el­végezniük. A tervekben sze­repel 2242 lakás, és 40 isko­la felépítése, összesen 550 személyes óvodák, 300 sze­mélyes bölcsődék, s 2200 négyzetméter alapterületű szolgáltató és kereskedelmi létesítmények határidőre va­ló átadása. A vállalat műszaki fejlesz­tési osztályának megbízott vezetője, Iglói Gyula arról adott tájékoztatást, hogy új alapozási technológiák beve­zetésén dolgoznak. Az úgy­nevezett dobozalapozás szol­gálati szabadalom, s már al­kalmazzák az előre gyártott vasbeton-zsaluzatot az Ava­son. a 215 B jelű épület ala­pozásánál. Előre gyártott rá­csot használnak a Franki- cölöpözesi módszernél, ezál­tal felesleges az eddig alkal­mazott acélszerkezet, keve­sebb helyszíni munkára van szükség. Hazai építőiparunkban tö­rekednek arra, hogy minél inkább csökkentsék a lét­számigényt a befejező hely­színi munkáknál. Megyénk­ben napjainkig térelemekből állítják össze a paneles há­zakban a fürdőszobát, a jö­vőben azonban egyben öntik ki a betonból a helyiség fa­lait. A technológia egysze­rűsítése révén nem kell he­gesztéssel. beállítással baj­lódni, ezáltal gyorsabb lesz a munka. Az eljárás nem új, többfelé alkalmazzák az or­szágban, ezért a tapasztala­tokat felhasználva fejlesztik ki a BÁÉV-nél a sarokmerev térelemeket alkalmazó mód­szert. Az építőiparban egyre in­kább tért hódít a konténeri- záció. A szakember elmond­ta: még az első fél évben átadják rendeltetésének a mikromészüzemel a Besenyői úti telepükön. Hasonló csak a Komárom megyei ÁEV-nél található, s licenc alapján készül a miskolci. Az üzem­ben géppel történik majd a mész oltása, különböző mű­veletekkel javítják a minő­séget. ezt követően tartály- kocsikban szállítják ki a me- szet az építkezés színhelyére. A szakemberek azt a célt tűzték maguk elé. hogy rö­vid időn beiül korszerű el­járással, előre gyártott ele­mekből készítsenek el vala­mennyi épületet a lakótele­pen. A kereskedelmi és szol­gáltató létesítményeket még napjainkban is hagyomá­nyos módon építik, emiatt átadásuk rendszerint elmarad a házakba való beköltözés időpontjától. A jövőben — az ÉSZAKTERV dokumentációi alapján — a kívánt szintben, formában, gyorsan felépülnek a nélkülözhetetlen létesítmé­nyek. Az első előre gyártott elemekből készülő ilyen épü­let a Vologda városrészben, a Szabó Lajos úton várja majd a vásárlókat. A következő lépés az. hogy a transzformátorházakat is korszerűen, panelekből épít­sék. Több éves fejlesztés után a Besenyői úti telepükön el­készült a prototípus, majd Leninvárosban is megépítet­tek egy ilyen transzformá­torházat. Gyakori vélemény, misze­rint egyhangúak azok az ut­cák. városrészek, ahol pane­lekből épülnek a házak. Nos, bizonyára sokan örülnek a jó' hírnek : gyári szinezési el­járás kidolgozásán fáradoz­nak n BÁÉV-nél. Az elkép­zelések szerint 4—5 féle szín­ben épülnek majd lakóházak Miskolcon, már a II. fél év­től. Ugyancsak örvendetes, hogy tovább fejlesztik a sok panaszra okot adó egycsöves fűtési rendszert. Az átköté­sek, a beszabályozás révén már mindössze 2'—3 Celsius- fok különbség van az első és a tizedik emeleti lakások hő­mérséklete között. Ez pedig alig több, mint egyharmada a korábbinak. Kolaj László

Next

/
Oldalképek
Tartalom