Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-19 / 66. szám

1977. március 19., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Felnőnek a gyerekek Síatisz Múlt évi statisztikai adat: 1975-höz képest a megyében — beleértve Miskolcot is — csökkent a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma. Ha az 1970-es év ada­tait vesszük figyelembe, é csökkenés még szembetű­nőbb. De csalóka is: az ösz- szes bűncselekményeknek csaknem 10 százalékát fia­talkorúak követték el. A rendőrségi munka során ki­alakult tapasztalatok bizo­nyítják. hogy a fiatalkorú el­követők többsége először ki­sebb társadalmi veszélyessé- gü bűncselekményekkel kez­di „nályaf utasát”. A kisebb esetek, a „ki, ha nem én” szemlélet természetesen nem minden tizenévesnél válik tarlós folvamattá. Vannak, akik kinövik, vannak, akik nem... ★ Jó anyagi körülmények kö­zött élő szülők mindent meg­adtak egyszem lányuknak. A kislány tizenhét éves korá­ban egy nyári napon elindult a Balatonhoz. Minden beje­lentés nélkül. A szülők csak napok múlva értesítették a rendőrséget, és a még fiatal­korú lányt a rendőrök elö- kerítették. A papa és a ma­ma csendben napirendre tért az eset felett. A lány később ismét eltűnt. I-evelet írt az anyjának, amelyben értesí­tette őt, hogy elment a fő­városba, otthagyta az isko­lát; és dolgozik. Körülbelül n»gy éve történt mindez. A lányt azóta kitiltották a fő­városból üzletszerű kéjei cés, közveszélyes munkakerülés miatt. — Sajnos, egyre többet hallani: a rendőrségnek, az iskolának kell kemény kéz- zel fogni a gyereket —, mondja az ifjúságvédelmi csoport vezetője. — A múlt- korában egy szülő azt kér­dezte: „mire való az iskola, ha a gyerek egész nap ott van, miért nem nevelik ren­desen, miért hárítanak a szü­lőre minden gondot?”. Valószínűleg ehhez nem kell különösebb magyará­zat ... r/*a, galeriki le A rendezetlen, vagy éppen „túl rendezett” családi kö­rülmények, a szülök és a gyerekek közötti bizalom hiá­nya azonban nem egy család életét keserítette már meg. A kallódó fiatalok egymásra találása,% az először csak va- gányságbúl, ' később pedig már presztízsből „végigcsi­nált'’ heccek: az. űtszéli bá­torság, a könnyű- vagy sú­lyos testi sértést okozó ököl- csapások nem egy fiatalt jut­tattak már börtönbe. A Miskolc városi és járási Rendőrkapitányság az elmúlt években több galerit számolt fel Miskolcon. Ezek közül a legveszélyesebb, az úgyneve­zett Búza (éri társaság volt. de cselekedeteikkel, minden­napi provokációikkal a „Fan- ti” galeri is hírhedtté vált a városban. Ez utóbbiról: va­lamennyien vidékiek voltak. Kéregettek. Molesztálták ;az iskolából jövő vagy oda menő diákokat. Pénzt kértek tőlük, amit italra költöttek. Egy al­kalommal egy, a Tanácsház téren álldogáló rliákcsooort- hoz ment a galeri főnöke: pénzt kért tőlük, és fenyege­tőzött. „Ha nem ismertétek eddig még Fanlit, Hát maid megismeritek ..Azzal büszkélkedett, hogy a bör­tönből szabadult — ami nem volt igaz. Szintén pénzt kért. Aprólékos, mindenre kiterje­dő rendőri munka során fog- ' fák el őket. A másik, a tár­sadalomra sokkal veszélye­sebb társaságot 1975-ben si­került ártalmatlanná tenni. A rendőrök megtudták, hogy ez a társaság — a Búza téri galeri — egy hivatal kirab­lására készül. Az aprólékos felderítő munka során a Búza téri Paprika presszóban sike­rült a társaság tagjait elfog­ni. A galeri főnökénél fegy­ver volt, ám az igazoltató rendőrtiszt, mielőtt még használhatta volna, elvette tőle. A járókelők segítségével sikerült elfogni a galeri tag­jait. A kihallgatáson kide­rült, hogy három nap múlva ősség egy postahivatalt akartak ki­rabolni. A bíróság példás íté­letet hozott valamennyiükre. # Statisztikák, rendőrségi jegy­zőkönyvek, bírósági ítéletek tanúskodnak arról, hogy mi­képpen, milyen munka árán vigyáznak Miskolc közbiz­tonságára. hogyan teszik ár­talmatlanná a bűnözőket. A megelőző munka azonban ta­lán még fontosabb. Ez sem kis energiát követel. Évek során vált népszerűvé az. a felvilágosító előadássorozat, amelyet a város és a miskol­ci járás ifjúsági klubjaiban, iskoláiban vezettek be. Az 'lőadók — valamennyien rendőrök — egy-égy ilyen rendezvényen ismertették hallgatóikkal a rendőri, je­len esetben az ifjúság védel­mével foglalkozó tevékeny­ségük eredményeit. Nem rit­ka. hogy ezek a propaganda- előadások késő estéjjé nyúló beszélgetésekké változnak. Egy fiatal rendőr hadnagy véleménye: — Kétségtelen, hogy szük­ség van ezekre az előadá­sokra. Elsősorban az iskolák, a kollégiumok tanórai és diákjai fordulnak hozzánk. Igénylik ezeket az előadáso­kat. Érthető: az ifjúság vé­delme, a fiatalkorúak bűnö-' zésének megelőzése mind­annyiunk érdeke. Sokszor, de nem elégszer beszélünk a fe­lelősségről. sok esetben pró­bálunk tanácsokat adni. Saj­nos, egyes szülök szerint az iskola az a hely, ahol a gyer­mekeket emberségre, becsü­letre kell nevelni. Furcsa ez a felfogás. Tény, hogy az is­kolák, a tanári kar sokat te­het egy-egy gyerek nevelé­sénél. azonban le kell szö­geznünk: a felelősség első­sorban a szülőket terheli. Mert a gyerekek felnőnek egyszer... Nem mindegy, hogy miképpen. Pusztafalvi Tivadar A magunk érdekében MT Őrjárat a pult körül Mennyi is a mennyi? — A vevő ragaszkodik hozzá — IS'em ellenségek — Vetőmagvakat vennék. — Csak paprika, retek és vöröskáposzta van. — Kérek egy-egy tasak- kal. Meg egy kiló hagymát, és két kisebb fej kelkáposz­tát is. — A férfi előveszi a pénztárcáját, kifizeti a vá­sárolt árut. Majd igazolványt mutat az eladónak: — Próbavásárlást végez­tünk, ellenőrzést tartunk. * Március 16., szerda dél­után. A Lenin Kohászati Mü­vek két társadalmi ellenőre a műszak leteltével körútra indul a miskolci boltokba. Széchenyi utca, az AGRO- KONZUM U2-es számú bolt­ja. A próbavásárlás során a Vetőmagvakon kívül narancs, citrom, duphagyma is kerül a barna papírzacskóba. A kiló vöröshagymához kérni kellett a zacskót. A társadalmi ellenőrök gondosan visszamérik a ka­pott árut. Nos. a másodszori mérés világosan megmutat­ja: mennyi is a mennyi? Az egy kiló narancsként eladott áru 97 deka, és a fél kiló citrom is csak 48 dekára „si­került”. Kicsinyesség? Sem­miképpen sem. A narancsért meg a citromért összesen egy forint 70 fillérrel fizetett így többet a vevő. A fél kiló dughagyma ugyan fél kiló, de földdel összekeverve. Ter­mészetesen. senki nem gon­dolja, hogy a boltban tették, így: az átvételkor kellett vol­na felfigyelni erre. Aztán itt van a három ta- sak vetőmag is. Csak a pap­rikamagon van ár: 1.70 Ft. Darabjáért pedig két forintot fizettek. Utána kell hát néz­ni a szállítójegyzé. jn is. Itt egy forint hetven fillér sze­repel, aztán átjavítva két fo­rintra. De hogy ki javította? Nincs aláírva. Ezt még utó­lagosan meg kell vizsgálni. A társadalmi ellenőrök figyel­meztetnek arra. hogy a bolt­ban a fehérbabon, a vörös­hagymán és a burgonyán nincs árjelző. Hogy mindez kinek az ér­deke. nem vitás. A pontos mérés, az udvarias kiszolgá­lás, az egyértelmű tájékozta­tás mind-mind a vevő meg­elégedésére szolgál. S ha a vásárlók szeretik a boltot, nem közömbös az eladó kö­zösségnek sem. * Forgalmas önkiszolgáló bolt a Búza tér környékén. A vevő kosarában sokfele áru. A fehér papírba csoma­golt felvágott, körözött, kol­bász és sajt mellett kerek piskóta tortalap, mirelit kel­bimbó. Men. egy doboz szardí­nia. A pénztárnál éppen ez okoz egy kis bonyodalmat. Ár ugyanis nem látható raj­ta, és a pénztárosnő hiába kérdezi társait, senki sem tudja, mennyibe kerül. A pénztárosnő elmegy megkér­dezni. Kisvártatva visszajön, és udvariasan szól: — Tessék inkább másik fajtát venni. — De én ezt szerelem ... Baj, ha a vevő ragaszko­dik hozzá? Hiszen a polcról vette el a dobozt, ami azért volt ott. hogy megvegyék; Végül aztán mégis csak kide­rül. mennyibe kerül a hal­konzerv. Közel tíz pei'cig tar­tott ... Ne keressen senki rosszin*- dulatot a próbavásárló társa­dalmi ellenőr magatartásé* Az Országos Érc- cs Ásványbányák Vállalathoz tartozó mád! őrlőnuibcn háromféle — kovaföld, bentonit cs fekete- hegyi kaolin — őrleményt készítenek. A hazai felhasználá­son kívül külföldi megrendelőknek is szállítanak Az elsők között Országos szarvasmarha­tenyésztési tanácskozás volt Debrecenben. Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes el­mondotta, hogy 1976. vegén 1 millió 880 ezer szarvas- marha volt az országban, a tehenek és előhasi üszők száma pedig 810 ezer. A tej­termelésben az 1940 millió literes előirányzatot 30 mil­lió literrel túlteljesítettük. Az egy tehénre eső. átlagos tejtermelés 2768 kilogramm volt. ami 238 kilogrammal több a tavalyinál. Túlteljesí­tettük vágómarha-tenyészté­si tervünket. Az egy telién­re eső hústermelésünk Eu­rópában az elsők között áll, és tehenenként meghaladja a 250 kilogrammot. Nem si­került megfelelő ütemben fejleszteni az üzemi állat­egészségügyi hálózatot. A megyék és az üzemek kö­zötti termelési színvonalkü­lönbség azt mutatja, hogy még sok helyen a régi mó­don 'dolgoznak, nem hasz­nálják ki a lehetőségeket. Szakszervezeti taooyűlésen Növénynemesítés, haltcnyésztcs j Üt új kukoricahibridet ál­lították elő közösen a ma­gyar és az NDK-beli kuta­tok. Miután a baráti orszá­gokban az éghajlati viszo­nyok miatt a kukorica nem hoz vetőmagnak alkalmas szemtermést. így a vetőma­got Magyarországról szál­lítjuk. évente mintegy 5000 tonnás mennyiségben az NDK-ba. Több éves kísérlet­tel gépi termesztésnek meg­felelő, egymagú cukorrépa- fajiakat és hibrideket állí­tanak elő, amelytől azt vár­ják. hogy magas fehérje- tartalma lesz, és ellenáll a különböző betegségeknek A burgonyanemesítők is ezen dolgoznak. 1980-ig 40 száza­lékkal kell növelni az édes­vízi haltermelést. Magyar- országon a szarvasi Halte* nyésztési Kutató Intézetben készülnek fel a tudományos munkára a ponty és a nö­vényevő halak nemesítésére. ban. A fogyasztói érdekek védelme céljából igen fontos szempont, hogy az eladási árakat helyesen alkalmaz­zák-e, s hogy a megváltozott árakat átírják-e' az új árak­ra. Az, effajta hiányosságok miatt pedig nemcsak a vevő bosszankodik, az eladók munkáját is megnehezítik. A társadalmi ellenőrök örülnek, ha nem találnak Hi­bát. Mint ahogyan elégedet­ten nyugtázták: a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 212-es számú boltjá­ban valamennyi vásárolt árut precízen, pontosan mértek. A vevők tájékoztatására szol­gáló árjelzők azonban itt is több áruról hiányoztak. * A fogyasztó érdeke — mindannyiunk érdeke. S nem pusztán a jól ismert for­dulat miatt, miszerint min­den eladó vásárló is. Az el­lenőrző tevékenység a hibák megszüntetését célozza, segí­tő szándékú. A halósági es a vállalati belső ellenőrzési rendszer nellett megyénkben is nagy feladat hárul a tár­sadalmi ellenőrzésre. Borsod mégve közel 4000 kereskedel­mi és vendéglői óipari egysé­gének rendszeres vizsgálatá­ban 1300 társadalmi ellenőr vesz részt. Közülük nyolc- százai a szakszervezeti Ingok maguk választják e tevé­kenységre. A társadalmi ellenőrök ala­pos felkészültséggel, felelős­séggel végzik mankóinkat. Céljuk, hogv megbízatásukat az e«tész társadalom tavára tegyek. Mikes Márta Szakszervezeti taggyűlésen vettem részt a MEZŐGÉP Vállalat kövesdi gyáregysé­geben. Figyelmesen végig­hallgattam Hajdú János üze­mi szb-titkár beszámolóját, amely a gyáregységben vég­zet! szakszervezeti munkát összegezte és ennek kapcsán az ez évi tennivalókra irá­nyította a figyelmet. Alapjá­ban véve eredményesen dol­goztak az elmúlt évben a szakszervezeti tisztségvise­lők — állapíthattuk meg a felsorolt tények, adatok bir­tokában. A szervezettség kü­lönösen jó ebben a gyáregy­ségben és a tagdíjfizetés­sel sem volt probléma. Amikor az egyes tisztség- viselők ■— üzemi szb-tagok munkája került szóba, rög­tön kiderült, melyik terüle­ten kell erősíteni a reszort­tevékenységet. Íme néhány ÍJélda. Mind a mai napig nem megoldott a közgazdasági- termelési és bérfelelős hely­zete. Műszaki csoportvezető­ként dolgozik, s rátermettsé­ge. felkészültsége alapján a legalkalmasabbnak bizonyul­na a szakszervezeti teendők ellátására. Igen ám, csak olyan nagy a gazdasági mun­kájából eredő elfoglaltsága, hogy nagyon kevés időt tud szakítani a mozgalmi jellegű feladatok végzésére. Ez alól egyedül az újításokkal kap­csolatos tevékenysége a kivé­tel. ugyanis ez a terület szo­rosan kapcsolódik gazdasági beosztásához. Viszont annál kevesebb energiát tud fordí­tani a munkaversen.v-mozga- lom segítésére, a szocialista brigádok irányítására. Bér­jellegű kérdésekkel pedig egyszerűen nem képes fog­lalkozni. Kritikus szemmel vizsgálta a beszámoló az üzemi szb kuRurólis-nronaganda és ok­tatási felelősének a tevé­kenységét is. Bár tegvtik hoz zó rögtön: ebben is csakúgy, mint az előző esetben, dön­tően objektív okok játszanak közre, hiszen akiről szó van, anyagbeszerző a gyáregység­ben, s munkaideiének több mint kétharmadát az üzemen kívül tölti. Ennek ellenére nincs okuk a szégyenkezésre. A gyáregység dolgozói közül ma már mind többen láto­gatják a művelődési ház ren­dezvényeit: igen sok látoga­tót vonzanak az üzemben szervezett író—olvasó talál­kozók: az üzemi könyvtár­nak nagyszámú olvasótábo­ra van. Az évek óta végzett tudatformáló tevékenység, a politikai nevelő munka ered­ménye abban is megmutat­kozik, hogy a szocialista bri­gádok tagjai, a fizikai és a műszaki dolgozók élénk ér­deklődést tanúsítanak gazda­sági, politikai és társadalmi életünk időszerű kérdései iránt. Ez kellőképpen kifeje­zésre jut a szabad pártnapok es egyeb üzemi rendezvé­nyek látogatottságában. A taggyűlésen több felszó­laló hangsúlyozta a szakszer­vezeti bizalmiak szerepét- Joggal, hiszen a részükre biztosított nagyobb jog- és hatáskör, tovább növeli mun­kájuk jelentőségét. Ezen a te­rületen még csak kezdeti eredmények vannak. Az em­bereknek ugyanis hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy a bi­zalmi jogkör szélesedése folytán valóban éljenek a le­hetőségekkel. — Még csak „kóstolgatjuk” ennek ízét — summázta véleményét az üzemi szb-titkár. Tehát van még tennivaló. Ezt fejtegette felszólalásában Bíró József gyáregységi igaz­gató is, aki arra bátorította a szakszervezeti tisztségviselő­ket, hogy ezentúl jobban él­jenek jogaikkal. Elmondta, hogy számtalan olyan esettel találkozott, amikor például bérjellegű ügyekben a szak- szervezeti bizalmi nem nyil­vánított véleményt (lehet, hogy meg sem kérdezték? — Szerk.l, csupán a művezető aláírása szerepelt a gyáregv- ségvezetéshez eljuttatott ja­vaslaton. Messzemenően egyet tu­dunk érteni az igazgatóval abban is, hogy a brigádok­kal való rendszeres foglalko­zás. a munkaverseny szerve­zése. a válla’-'sok teljesítésé­hez szükséges feltételek biz­tosítása minden gazdasági vezetőnek elsőrendű, úgy mond hivatali kötelessége. A szocialista brigádmozgalom olyan erő. amely nélkül el­képzelhetetlen gazdasági- tár­sadalmi életünk. A gyakor­lati életből vett példával bi- zonyítoíta mindezt. Az első két és fél hónapban a köves­éi gyáregység mintegy 25 millió forh.t árbevételt értei, ami azt jelenti, hogy az idő­arányos tervet az év elején is teljesítik. S ebben döntő érdeme van a 16 szocialista címért versenyző kollektíva munkájának. Lovas Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom