Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)
1977-03-19 / 66. szám
1977. március 19.r szombat .ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Az érem két oldata Munkaszervezés és munkafegyelem 2 Mint mindennek, így a korszerű munkaerő-gazdálkodásnak, a munlcaeröalap jobb kihasználásának, a munkafegyelem megjavításának is két lényeges összetevője van, bármennyire is összetett és bonyolult ez a kérdéscsoport. Az egyik oldalt képezi az a kötelezettség, amely a vállalatra, a vállalat vezetésére hárul, amely alatt elsősorban a folyamatos munkaellátás biztosítását, a mennyiségileg több és a minőségileg jobb munka feltételeinek megteremtését kell érteni. Az érem másik oldala a termelésben részt vevőket, a munkásokat érinti, szintén kötelesség-jelleggel. Ennek megfelelően született meg az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatójának 1976. évi 1. számú és az 1977. évi 5. számú utasítása. Az egyik a vállalat kötelességeit rögzíti ebben a tárgyban, növeli a vezetőkkel szemben támasztott követelményeket, a.má- sik szóban forgó vezérigazgatói utasítás elsősorban a dolgozók, a közvetlen munkairányítók, az alsóbb szin- 1 tű vezetők kötelességeivel foglalkozik. (Nem véletlen, hogy ezt megelőzte az 1977. évi 4. számú, a művezetők jogállására vonatkozó vezérigazgatói utasítás, hiszen ebből a szempontból a művezetők kulcshelyzetben vannak.) A munkaerő-gazdálkodás elemzése, a munkaidőalap kihasználásának vizsgálatára különféle munkaidoveszte- ség-vizsgálatok nyilvánvalóan nem öncélúak, s önmagukban még nem hozhatnak semmiféle konkrét eredményt. A munkaerő-gazdálkodás korszerűsítéséhez szükséges feltételeket ki kell alakítani, a munkaidőalap maximális kihasználásához intézkedéseket kell foganatosítani, több gondot kell fordítani a munkaszervezés javítására, törekedni kell a munkafegyelem jogi és tartalmi oldalának megszilárdítására; a teendők egész láncolatára van szükség. Ez tehát azt is jelzi, hogy íolya- I matról van szó, amely >döt igényel, különösen, ha számba vesszük, hogy a munka- időalap kihasználásának, a munkafegyelem megszilátdí- tásának morális oldala is van. A nevelés, a szemléletváltozás, a vezetőket és vezetőiteket beleértve, szintén időigényes. Az egyik fiatal szakmunkás e témáról szólva, türelmetlenül fakadt ki. Azt, mondotta, ma már nem elég csak a költő verset idézni különféle rendezvényeken, miszerint; dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy csillag megy az égen ..., hanem most már cselekedni is kell. Ésszerű és egészséges türelmetlenség szólt ebből a fiatal szakmunkásból, egyrészt a gyár vezetését, másrészt a dolgozótársait illetően azzal együtt, hogy nagyon szereti József Attila költészetét, de tudja, hogy csak a vers, vagy ahogy ő fogalmazott, a szó nem elegendő, tettekre van szükség. Az 1976-ban kiadott 1. sz. Vezérigazgatói utasítás alapján számos intézkedés kidolgozására és bevezetésére került sor a munkaerő-gazdálkodás korszerűsítése, a hatékonyabb foglalkoztatás, a munkaidőalap jobb kihasználása érdekében. Sor került és — a dolgok természeténél fogva — a továbbiakban is sor kerül a munkanormák felülvizsgálatára, rendezésére, szigorítására. I Ugyanakkor növelték a műn. kanormázolt létszám részarányát is, és ez a folyamat még mindig nem fejeződött be. A normakarbantartások a múlt év novemberi adat szerint a teljesítménybérben dolgozók 91,1 százalékét érintették, közel egy esztendő alatt, és átlagosan 3,23 százalékos szigorítást eredményeztek. Ezen belül közel halszáz dolgozónál a szigorítás megközelítette az 5 százalékot. Ez nagy mértékben csökkentette a veszte- ségidóket. Több gondot ítéli fordítani ebből a szempontból a szolgáltató, anyagmozgató, illetve karbantartó részlegekre, hiszen itt jelentős tartalékok feltárására es felhasználására van lehetőség. A nem fizikai állományban lévők egy részénél is sor került úgynevezett létszámnormák kidolgozásai a és bevezetésére. A múlt évi vizsgálatok a munkaidőalap jobb kihasználásán túlmenően lehetővé tették bizonyos létszámtartalékok feltárását is, amely egyáltalán nem közömbös a gyors ütemben fejlődő és munkaerőgondokkal küszködő Ózdi Kohászati Üzemeknél sem. Ezzel párhuzamosan új intézkedések bevezetésére került sor — a .vezetők felelősségre vonását is beleértve — a munkaszervezés javítása érdekében, különös tekintettel a folyamatos munkaellátottság biztosítására. Látogatásunk idején éppen a durvahengermű egyik, többszörösen kitüntetett dolgozója panaszolta, hogy az acélmű gyáregység termelési lemaradása miatt náluk nem folyamatos az anyagellátás, ezért többször és hosszabb időre le kell állniuk a munkával. Nem keresik meg a • pénzüket — ahogy ő. fogalmazott —, de ez rontja a vállalati eredményességet is, s ugyanakkor káros hatással van a munkamorálra is. Mint a vállalat vezetőjétől megtudtuk, itt átmeneti problémákról van szó, amelyeket a lehető leggyorsabban igyekeznek megoldani. A inunkanormázott létszám részarányának növelése közvetlenül, vagy közvetve a dolgozók egyéni érdekeit is szolgálja. Emellett azonban az új utasítások felhívják a figyelmet a bérformák ösztönző jellegének további erősítésére, a hatékonyabb munka érdekében, s előírják az anyagi és erkölcsi ösztönzők szélesebb, körű felhasználását a munkafegyelem megszilárdítására. Emellett a szóban forgó vezérigazgatói utasítások szerint tokozott figyelmet kell fordítani a technológiai és munkafegyelmi, a különféle balesetvédelmi előírások betartására. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozóknak a különböző fórumokon a munkaidőalap jobb kihasználására; a munkafegyelem megszilárdítására tett javaslatait kellő mérlegelés után felhasználják. A közvetlen és felsőbb vezetők minden erővel támogassák a szocialista munkaversenyt, s a vállalaton belül folyó munkaversenyben az anyagi és erkölcsi ösztönzésnél kerüljön méltó módon előtérbe az a kollektíva, amely a munka- időalap maximális kihasználására, a munkafegyelem megjavítására törekszik. Az említett vezetők gondosan kezeljék az e’ témában benyújtott újítási javaslatokat is. Az idén kiadott 5. számú vezérigazgatói utasítás természetesen nemcsak a ;ogi oldalát hangsúlyozza ki a munkavégzési kötelezettségnek, tehát azt, hogy a dolgozó mikor, hol és milyen állapotban köteles munkahelyén megjelenni, milyen időtartamon keresztül és hogyan kell munkáját végezni, hanem magasabb követelményeket állít a vezetők elé, beleértve a felelősségre vonás kötelezettségét, illetve a felelősségre vonattatást is. Egységes ellenőrző rendszerre, határozottságra, következetességre, a különféle fegyelmező eszközök, szankciók egységes értelmezésére és alkalmazására van szükség. Ezért fogalmazott úgy beszélgetésünk alkalmával Pet- hes András vezérigazgató, miszerint; a vállalat foglalkoztatottjainak többsége ugyan ezzel egyetért, de mivel mégis bizonyos szemleletváltozásra van szükség a vezetők és a vezettetek részéről, a vezérigazgatói utasítás előkészítésére és bevezetésére viszonylag' hosszú időt szántak. A különféle utasítások és adminisztratív intézkedések mellett, ezekkel párhuzamosan, komoly politikai, felvilágosító, nevelő munkát kell végezni, amely elképzelhetetlen a kommunisták példamutatása, a pártszervezetek, a pártszervek és más társadalmi szervezetek ilyen irányú tevékenysége nélkül. Az Özdon mostanábáh sokat emlegetett vezérigazgatói utasítás első tervezeteit a vállalat különböző fórumain megvitatták, s csak ezután öntötték végleges formába. Így több mint féléves előkészítés után, 1977. május 1-től lép érvénybe. Olyan közös érdekről van szó, amely egyaránt érinti a segédmunkást és a vezérigazgatót. A korszerű munkaerő-gazdálkodás, a munkaidőalap jobb kihasználására, a munkafegyelem megszilárdí tásá- ra való törekvés igen fontos társadalmi, népgazdasági, vállalati és egyéni érdekek egybeesését takarja. Az Ózdi Kohászati Üzemek országosan is az elsők között kezdett hozzá e témakör tanulmányozásához, a szükséges elemzésekhez, vizsgálatokhoz, a döntések kidolgozásához és gyakorlati megvalósításához. A vállalat gazdasági eredményeiben — ha kis mértékben is, de — már tükröződnek a közel másfél éves ilyen jellegű tevékenység első jelei. Látványos, egyik napról a másikra megvalósuló sikereket nem lehet megkövetelni, de a kezdeti eredmények fokozását igen. A változás első jeleit, eredményeit érdemes tanulmányozni. És a változás első jeleit, eredményeit meg is kell becsülni. Oravcc János Mikor esedékes a jÉleunii juialom? Gyakran előfordul, hogy bizonytalanság tapasztalható a munkahelyeken; mikor esedékes a jubileumi jutalom és mi lesz ezzel a pénzzel, ha valaki előtte nyugdíjba vonul. A Legfelsőbb Ügyészség állásfoglalása az egységes jogalkalmazás érdekében úgy értelmezi a Munka Törvénykönyvének ezt az előírását, hogy a 25. a 40, illetőleg az 50 évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár. A jogszabály biztosítja a munkaviszonyában töltött idő számításával kapcsolatban azf a kedvezményt, hogy a 40. illetőleg 50 éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat 35, ill. 45 évi munkaviszony alapján is ki kell fizetni a munkaviszonynak nyugdíjazás folytán történt megszüntetése esetén. BERFNTEI TÁJ Fotó: Kozák Péter II Volán 3. számú Vállalat követendő péiájja 1,6 millió tonna kenőanyagot lehetne újból hasznosítani A Volán 3; számú Vállalatánál hosszú évek óta egyre fontosabb feladatnak tekintik a hajtóanyaggal való takarékosságot, a használt olaj' visszanyerését, újbóli hasznosítását. Jelentős megyei szállító vállalatunk az országban az elsők között — kísérleti módon — 1973-ban kezdte meg az olaj regenerálását, aminek eredményeképpen 5000 liter kenőanyagot hasznosíthattak. Két évvel később már ennek több mint a tízszeresénél tartottak,. s a Partizán utcaküzem termelését évről évre növelték. A vállalat különösen 1972- ben fejtett ki nagy energiát az olajgyűjtésben. Ebben az évben a megye különböző- vállalataitól és a környező Volán-vállalatoktól félmillió liter fáradt hajtóanyagot gyűjtöttek össze, aminek eredményeképpen több mint 403 ezer liter olajat hasznosíthattak újból a tehergépkocsiknál. Az olajregenerálás grafikonja lefelé irányuló tendenciát mutat. Ennek az a magyarázata, hogy 1972-ben új összetételű olajok kerültek forgalomba. Az új olaj- minőségből képződő fáradt olaját már nem lehet regenerálni a hagyományos technológiával. Az új technológia kidolgozásával jelenleg is foglalkoznak a Voián Tröszt a Volán 3. számú Vállalata és az • Ásványolajkutató Intézet közös együttműködésében. Addig már eljutottak, hogy a fáradt; olaj 50 százalékát vissza tudják nyerni. Üjabb gondot okoz viszont, hogy az eddig kilogrammonkénti 1,50 forint értékű derítőföldet nem lehet felhasználni, s csak nyugatról, magas áron importálhatnak ilyen anyagot. Bár biztató kísérleteket folytatnak hazai alapanyagok felhasználására. — Változatlanul megoldatlan gond a nem regenerálható olaj és az előállításnál keletkezett hulladék megsemmisítése — mondja dr. Valykó István. — Ugyan- csak ide sorolnám a selejt- gumik ügyét, amely országosan nincs rendezve. A vállalatoknál, így nálunk is, valóságos hegyek képződnek a selejtgumiból, nem tudunk vele mit kezdeni, nem tudjuk megsemmisíteni. Az igazgató elmondja, hogy a vállalat már a IV. ötéves tervidőszak vége felé kezdett foglalkozni az olajregeneráló üzem áttelepítésével és korszerűsítésével. E célkitűzést a megfelelő beruházási keret hiányában eddig nem tudták megvalósítani. . A vállalatnak nagyszerű elgondolása van. Eszerint az új regeneráló üzemet a kazincbarcikai telepükön helyezik el. Az olajregeneráló üzem kapacitását már olyan szinten lehetne kialakítani, amely Borsod megyén túlmenően, az észak-magyarországi Volán vállalatok olajregenerálási igényét is kielégíPénteken a Parlamentben tartotta első ülését a Minisztertanács által a közelmúltban kinevezett kormánybizottság: az Országos Idegenforgalmi Tanács. Az ülést Szurdi István, az ÓIT elnöke vezette. Az ülés napirendjén szerepelt az idegenforgalom hosszú távú, tené. Evégett a forró kontakt eljárás helyett új ipari jellegű technológiát kellene megvalósítaniuk. A Kazincbarcikán telepítendő komplexüzem mintegy 30 millió forintba kerülne. A műszaki becsles alapján az észak-magyaror- szági Volán vállalatok — a salgótarjáni 2-es, a miskolci 3-as, az egri 4-es, a nyíregyházi 5-ös — használt kenőanyagát tisztíthatnák, hasznosíthatnák újból. Évente várhatóan 1,6 millió liter olajat nyerhetnének így visz- sza, illetve használhatnának fel az említett Volán vállalatok. Ez azt is jelenti, hogy a beruházás költsége 2,5—X év alatt megtérülne. Azt is jelentené, hogy 1,6 millió liter olaj’jal kevesebbet kellene külföldről megvennünk. Az igazgató közlése szerint a jövő év első negyedében szeretnék megkezdeni a részletes beruházási javaslat kidolgozását. E beruházáshoz kapcsolva, szeretnének létrehozni hulladékégető kazánközpontot is, a fel nem használható olaj és a selejt gumiabroncsok megsemmisítésére. Cs. !5. 1990-ig szóló fejlesztési koncepciójának előkészítése. A turizmus növekvő jelentőségét az elmúlt évi forgalmi adatok is demonstrálják: 1976-ban a lakosság mintegy 12 milliárd forintot költött idegenforgalmi célú kiadásokra. A turizmusról tárgyaltak tel büvül a ffi-íeran Ihn Magyarországon az ipari felhasználók és a lakosság körében egyaránt ismertek a TVK—Teroson kooperációban készült különféle járműipari korróziógátló festékek és segédanyagok. Az első kooperációs szerződést 1971 nyarán kötötte meg a TVK, illetve a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat a nyugatnémet Teroson céggel. Azóta a TVK festékgyára 13 — Teroson-licénc alapján gyártott terméket (alvázvédő festéket, hűtőfolyadékot, alváz- és motor- tisztító anyagot, különféle tömitömasszákat) hozott forgalomba. A járműipar és a kisfogyasztók \ észére évente több száz tonna Teroson-ter- méket gyártanak a Tiszai Vegyikombinátban. A korrózió elleni védekezésben egyre inkább szükség van a választék bővítésere, újabb, korszerűbb termékek előállítására. Ezért a napokban a Tiszai Vegyikom- binát, a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat és a nyugatnémet Teroson cég képviselői tárgyalásokat folytattak a két vállalat fejlesztési-gyártási együttműködésének bővítéséről, majd végül szerződést írtak alá. A megállapodás értelmében a nyugatnémet cég újabb. 10 Teroson félkész terméket szállít a TVK-nak. Ezekből a félkész termékekből azután a festékgyár a Teroson-licenc. illetve recep- túra alapján késztermékeket állít elő. amelyeket a kombinát hazai piacon értékesít. Ugyanakkor a nyugatnémet vállalat, a Chemolimpexen keresztül, számos, a TVK- ban készült árut (így például speciális alkid-iyiügvantát, polietilén zsugorfóliát) vásárol saját céljaira. 5 szerződés kimondja, hogy a Te- roson-szállitások legalább ,50 százalékát a Magyarországon előállított licenctermékek vásárlásával egyenlítik ki. A megállapodás. amelyet a TVK "észéről Szénási Tibor műszaki igazgatóhelyettes, továbbá Nádas Imre. a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat főosztályvezetője és a Teroson cég vezérigazgatója írt alá. 1981. december 31-ig érvényes.
