Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)
1977-03-02 / 51. szám
1977. március 2,, szerda ^£SZ AK - MÄGV ARORSZÁG 3& Megyénk bányaüzemeiben Követelmény: a minőség — Éves .szinten 2fl34 állng- kalóriás szenet kell termelnünk — mondja Kőhalmi István, a Borsodi Szénbányák Vállalat minőségellenőrzési osztályának vezetője. — A fűtőérték és a tervezett 5 millió 150 ezer tonna szorzata adja az összes hőmennyiségei, ami 15.1 terra- fcalóriával egyenlő. Első szánni követelmény tehát a munkánkban a minőség. Ha nem tudjuk biztosítani , az előirt átlagkalóriát, a lemaradást csak többlettermeléssel egyensúlyozhatjuk. Tudvalevő, hogy sehol másutt nem befolyásolják annyira az ember tevékenységének eredményét a természeti körülmények, mint éppen a szénbányászatban. Tudniillik, a föld alól csak azt lehet kibányászni, szállító berendezéseken a napszintre juttatni, ami ott fellelhető. Nem lehet például alacsony fűtőértékű telepből kiváló minőségű szenet termelni. — A bányaüzemeink által művelt borsodi és ózdi szén- medence egyaránt kedvezőtlen kifejlődésű, más szóval: tektonikailag zavart, területek — folytatja az osztályvezető. ■— Nagyszámú vető, bő hozamú rétegvíz, sár, fedőhomok, magas kőzetnyomás hátráltatja a vájárok és társaik termelőmunkáját. Változatos képet mutat a telepek szeneinek fűtőértéke is: Tervtáron 2(i()0, Egercsehiben 4200 kalóriás szenet bányászunk. Ki gondolná: a gépesítés bizonyos értelemben kedvezőtlen hatással van a szén minőségének alakulására ? Az önjáró biztosító egységek ugyanis adott állandó magasság kiképzését igénylik, a széntelep elvékonyodása. el- Vetödése esetén tehát meddőt is vág a maróhenger. A géppel jövesztett szén kevésbé darabos, mintha robban-' lásos módszerrel bányásznák, s bármennyire is ügyelnek a darabos szemhullásra, erősen aprózódik a kőzet. Önként adódik a kérdés: lehet-e minőségi munkát végezni a szénbányászatban? A válasz egyértelmű: igen! A hogyanra pedig példa ahogyan a borsodi szénbányászok dolgoznak. Persze, mindez nem véletlen, hiszen a vállalatnál örökös tóma a minőség fokozása, beszélnek erről termelési tanácskozásokon, műszaki értekezleteken. — A tisztán termelés nem könnyű feladat számunkra, hiszen jelentős mennyiségű éghetetlen anyagot is felszínre küldünk — említi Kőhalmi István. — Januárban a kibányászott termék 3.7 százaléka, 17 ezer tonna volt a meddő. Mind a munkahelyi, mind a külszíni meddő- válogatást már régebben bevezettük az aknáknál. A be- rentei szénosztályozóműben dolgozó asszonyok és lányok az említett hónapban 14 ezer tonna meddőt szedtek ki a szállítószalagokon utazó szénből. A szén minőségét azáltal is javítják, hogy óvják a vízszennyeződéstől. A föld alatti munkahelyeken úgynevezett csorgákban vezetik el a vizet, összegyűjtik a zsom- pokban, majd szivattyúk segítségével továbbítják a külszínre. Elterjedt az utóbbi időkben a rétegvizek fúrólyukakkal való előzetes le- csapolása, ami ugyan sqk pénzbe kerül, mégis megéri a ráfordítást. A vállalat nyolc termelőüzemében kibányászott szén 43 százalékát a háztartásokban, 57 százalékát az iparban használják fel. A legnagyobb ipari fogyasztó a Borsodi Hőerőmű, ami a szén 47 százalékát hasznosítja gőz- és villamos energia előállítására. A szenek milyenségét szigorú szabványok írják elő, s ezek alapján jut a szénbánya vállalat az árbevételhez. — Az idén 360 forint 50 filléres átlagos árbevételt terveztünk, azaz ennyiért adjuk el a szén minden egyes tonnáját — tájékoztat a szak' ember. — Egyszérű számtani művelettel tehát bárki kiszámíthatja, hogy éves árbevételünk megközelítően 1,85 milliárd forint lesz. A magasabb fűtőértékű, darabosabb szénért érthetően többet adnak a piacon. A szemnagyságot alapul véve, a legértékesebb szén a kockadarabos, melynek tervezett aránya 33,2 százalék. Ezt általában elérik, illetve túlszárnyalják az aknáknál. Egyébként a szocialista brigádokat ösztönzik a tisztább, darabosabb szén termelésére, hiszen amennyiben elmaradnak az előírástól, akkor 25—25 százalékkal csökkentik a mozgó prémiumukat. — A szén nyolctizedét ma már gépesített frontokról küldik a felszínre. Könnyű belátni tehát, hogy ezeken a tömegtermelő munkahelyeken lehet és kell a legtöbbet tenni a minőség javításáért. A megfelelő élű, dő- lésszögü vágókésekkel ellátott maróhenger darabosabb szenet jöveszt. Kulcsszerepet töltenek be a gépek kezelői, hiszen ők irányítják, tartják karban a masinákat, gondosságuk, avagy lelkiismeretlenségük döntően kihat a szén minőségére. — Sok múlik a szén továbbításán, szállításán is. Nemrégiben felmérést végeztek a bányáknál, hogy miképpen lehetne csökkenteni a termék útközben valló ap- rózódását. A tapasztalatokat hasznosítva, úgynevezett zuhanásgátlókat építettek be a gurítókba, a tároló bunkerekbe, spirálcsúszdákat készítették. — Mit kívánnak tenni a szén minőségének további javításáért? — kérdezzük befejezésül a minőségellenőrzési osztály vezetőjétől. — A korszerűbb, nagyobb teljesítményű maróhengerek vásárlása révén darabosabb szenet termelhetünk. A szén meddőtartalmának csökkentése válogatással már nem fokozható, a járható út itt is a gépesítés. A .szénbányászati tröszttel történt megállapodás után megkezdődtek a kísérletek a kutatóintézetben egy modern szénmosó berendezés kifejlesztésére. A meddőt és a szenet tökéletesen szétválasztó berendezést a berentei osztályozóban helyezzük majd üzembe, s a beruházás 100—150 milliós ráfordítást igényel. Kolaj László A következő lépés: az oltás Ahol szőlő. Kint re csak a metszőollók csattogása hallatszik. Bent, a kellemes meleget érezzük, a tágas termeket érzékeljük, s látjuk a serényen dolgozó asszonyokat. 'Zizzennek, néha reccsennek a kacsokkal összeölelkező, összegubancolódott, hosz- szúra nőtt szálvesszők, megbámult, fás testük ezer módon próbál kapaszkodni egymásba." De hiába minden ellenállás, az asszonyok gyakorlott keze rendet tesz a kuszaságban, szálanként választják szét a vesszőtöme- get. S akkor már a metsző- olló nem ismer kegyelmet. A kéz parancsára gyakorta csettint, s ilyenkor mindig lehull egy-egy barna vessződarab. Méretre vágott alanyvessző — szakszerűen, pontosan meghatározva így nevezik ezt- az 50 centiméter hosszú, kacsoktól megtisztított, ceruza vastagságú végterméket. Kiszely L ászióné, Bodnár Barnáné, Holló Ferenc né és a többiek ... December végétől bíbelődnek az alanyvesszők méretre vágásával, itt aj Ültetvény tervező Vállalat tállyai telepén. — A saját anyatelepiink- röl december vénén takarítottuk be a termést, mi úgy nevezzük ezt a folyamatot: letermelés. Azóta állandóan tart a feldolgozás Persze már egy jó ideje andornak- tálnni anyagot dhloozunk tel, mivel a miénkkel január közepéig végeztünk — sorolja Kiszelyné, akinek már tíz esztendeje minden télen ugyanez a munka biztosít kenyeret. Nyolc óra alatt sokszor és sokat nyír a metszőolló, a csukló nem pihen. A mű- sza'k végére elfáradnak a végtagok izmai, meggémbe- rednek a szerszámot szorító ujjak. Ezzel az andornaktá- 'lvai anyaggal máskülönben is több a munka, ugyanakkor a végtermék mégis kevesebb. — A mi alapanyagunk egész éven át jobban volt gondozva, ezért könnyebben is tudtuk feldolgozni. Kevesebb volt rajta a kacs. nem találkoztunk ennyi öblyös, kacshasított vesszővel — mondják panaszképpen az asszonyok. 6 Egy dolgozó napi teljesítménye most. átlagosan 1200 —1400, méretre vágott alany- vessző. A bérezés teljesítmény alapján történik. Ezer darabért 80 forintot kapnak. Hu jobb a nyersanyag, több a végtermék; olyankor az ügyesebb kezűek a kétezer darabot is elérik, és akkor a boríték is vastagabb ... * Székely Endre, a tállyai telep megbízott vezetője és Veszprémi Miklós telepvezető-helyettes elmondják, idén az anyateleoükről — még lábon — mintegy 360 ezer vessző előállításához elegendő anyagot adtak el a helyi Bártíai Szabó Gyula-Szak- szövetkezetnek, amellyel a vállalat hosszú távon kötött szerződést. A szerződés az oltványtermesztés fellendítését célozza. — Nálunk- nincs biztosítva sem a terület, sem az olt- ványlermesztéshez szükséges egyéb kapacitás, ezért kötöttük meg ezt a szerződést a szakszövetkezettel, A szövetkezet dolgozói beoltják a tőlünk vásárolt alanyvesszőket, ezeket az oltványokat mi visszavásároljuk és magasabb áron külföldön értékesítjük. Az alkalmazásunkban álló dolgozók közül kilencen foglalkoznak oltvány elő f llitás- sal. Meggyőződésünk, anyagilag jól járnak ... Az udvaron egy ponyvás teherautóra kétszázas kötegeltbe csomagolva alanyvesz- szőt pakolnak. Telik a plató a vesszővel, ezer ilyen köteg fér fel rá. — A feldolgozott andor- naktályai anyagot minden héten teherautó viszi Abasárra, ahol az ottani Rákóczi Tsz tagjai oltják be — mondja a telepvezető. Az udvarra kihallatszik a metszőollók csattogása. Most már tudjuk, az épület falai között, tágas termekben, kellemes melegben, ahol az usz- szonyok dolgoznak serényen: szőlő van születőben. (ha) Az 1975 decemberében átfa íriszlal Nem találok feleletei rá, vajon mit csinálhat a munkaidejének nyolc órájában az a fiatal, lány. akii újabban mindig ott látok egyik Borsod megyei nagyüzemünk irodájában. Ez az iroda, olyan „előszoba’’ féle, sokszor várakoztam már ott az üzem egyik vezetőjére, akitől gyakran kapok fontos, értékes információkat. A várakozás alkalmas a szemlélődésre is, cs így lettem figyelmes arra, hogyan lesz mind zsúfoltabb ez az iroda. Három éve még csak kelten iktattak, adminisztráltak itt. aztán szorítottak helyet a külön asztalt birtokló másik gép- írónönek, és néhány hete újabb ismerősöm lett. Az iroda sarkában egy széken ott szorong egy kislány is, igaz, csak napi hat órában kénytelen kényelmetlen pózban nézni a semmit: Néha elküldik ugyan a szomszédos irodába. még ritkábban az irodaház melletti műhelyekbe is. Egyébként nem sok érdeklődést tanúsít a körülötte dolgozók papírmunkája iránt, Egyik alkalommal az esztergályos műhelyből jött vissza, és a kezében hozott papírokon ott maradt olajos ujja nyoma. Az iroda adminisztrátorai megrótták és sürgősen elküldték kezet mosni. Mert az irodai munkához tiszta kéz kell, És a kislány, akit valamiféle ostoba irodai munkát fétisizáló szemlélet arra kényszerűéit, hogy napszámra üldögéljen, lehet többet nem is meri majd az esztergályos műhelyben gyakorlati munkát végző kortársait, a szakmát tanuló lányokat megkérni, hogy csak kicsit engedjék közel a géphez. Mert az történt ugyanis, hogy miután átadta az irodából küldött papírokat, odasom- fordált az esztergagéphez. Es az alatt a néhány perc alatt, míg közel volt az alkotást jelentő munkához, megérzett valamit abból, milyen nagyszerű érzés a tessék-lássék munka helyett valódi, mérhető és örömet jelentő munkát végezni. Olyan munkát, amihez sokkal több kedve, talán tehetsége is lenne. Akkor hát mégis miért választotta, vagy választatták vele ezt a kényszeredett, örömtelen munkakört? A feleletadáskor ifjú ismerősöm elbizonytalanodott. A szülei valami olyasmit plántáltak bele, hogy neki fel kell emelkedni. Valóban igaz, az esztergályos műhely a földszinten van, az iroda a második emeleten... S. 15. adóit miskolci húskombinát megháromszorozta a Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termelőkapacitását. Kétszázezerrel több sertést tudnak levágni például egy év alatt és mint új lehetőség, megkezdődhetett a dobozolt sonka és a húskonzervek gyártása is. De sok minden kell ahhoz, hogy egy ilyen jelentős kapacitásnövekedést maximálisan ki is tudjon használni egy vállalat. Mert hiába képesek folyamatosan termelni a gépsorok, ha néha ra.ég az Is gondot jelent, hogy minden poszton mindenkor álljon egy ember. Nagy fluktuációval küszködik a húskombinát. noha igazán korszerű munkahelyeket és igényes szociális ellátást biztosít: Az optimális létszám elérése érdekében minden tisztességes módot megragad a vállalat, de mindezek ellenére is kevés az ember, a szakmunkás és a segédmunkás is. Megkérdezhetnénk, hogy-mi- ért építettek ilyen nagy kapacitású üzemet, ha ilyen kevés a környéken a szabad munkaerő? Az előzetes felmérések nem számoltak ilyen létszámigénnyel. A világpiac diktál: a munkaigényes termék drágább és kelendőbb nyugaton és keleten is. Ilyen a dobozos sonka, amelyet csomagolni, címkézni kell. Hogy a mainál többet gyárthasson a kombinát, ahhoz sokkal több és több gyakorlattal rendelkező munkásra van szüksége. Egy új gyárban gondokat okozaz üzemeltetési rutin hiánya is. A gépek megismerése, a munkafolyamatok megtanulása időt vesz igénybe. A tandíj az éves eredmény összegét csökkenti. Mindenki előtt ismeretes, hogy milyen hathatós intézkedéseket kellett hozni a közelmúltban azért, hogy legyen elegendő hús itthon, hogy jó áron exportálni is tudjunk. Az intézkedés hatása pontosan mérhető az állatforgalmi és húsipari vállalatnál. Nos, a tanácsi szektorban egy év alatt 14 ezerről 19 ezerre nőtt a koca- állomány és 5 ezer 200 kocával többet tartanak ma a borsodi kistermelők is. A korszerűtlen hizlaldák miatt nem mondható el hasonló jó eredmény a nagyüzemek Háza tájáról. A vállalat nem tudta teljesíteni maradékta- lgnúl vágómarha-felvásárlási tervét. Főleg a kistermelők portáján csökkent a tehénállomány, ennek okai összetettek. A vágómarhaexport ennek ellenére jól sikerült, az élő állatok 80 százaléka A minőségű volt. Kedvező szerződések jöttek létre a vállalat és 28 mezőgazdasági termelőszövetkezet között a juhállomány növelésére, s ezek az együttműködési szerződések több évre szólóak. Itt kell megjegyezni, hogy nagy hangsúlyt helyez a vállalat a partnergazdaságokkal való jó kapcsolat kialakítására. A kapacitás kihasználtságának mutatói egyetlen húsipari termelési tevékenységben sem érték el a száz százalékot 1976-ban. Az előzőekben taglalt, főként objektív nehézségek mellett természetesen olyan okok is közrejátszottak ebben, amelyek csak részben foghatók rá a kezdeti nehézségekre. Nem volt például kielégítő a vágásokból nyert húski- hozaral mértéke, a mellék- termékek hasznosítása. A termelékenységi mutatók alig haladják meg a nyolcvan százalékot, de 8.6 százalékkal magasabbak az 1975. évinél. Az Állatforgal- mi és Húsipari Tröszt értékelte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a borsodi vállalat kifejtett: a munkaerőszerzési akciókat. a számos évközi intézkedést, a karbantartó apparátus buzgalmát, a többféle, kitűnő minőségű új terméket és azt, hogy a megye hússal és húsipari termékkel történő ellátása jó volt az elmúlt évben. A tröszt jelentős összeget visszafizetett a vállalatnak a külkereskedelmi eredményből és így az éves mérleg 8,1 millió forint nyereséget mutat. A dolgozók nyereségrészesedés gyanánt 17 napi bérnek megfelelő összeget kapnak. A- vállalat minden dolgozója tudja, hogy nem a fellélegzés ideje köszöntött be 1977-tel, hanem a bizonyításé. Szűnőben vannak az objektív nehézségek, a húsipar és a népgazdaság több és jobb terméket — eredményesebb -gazdálkodást vár. A húskombinátnak a jövőben fizetnie kell, törlesztenie a beruházási összegért. Vannak már tapasztalatok, gyarapodott a szaktudás és konkrét tervek születtek a tartalékok kiaknázására. Ésszerű mun- kaerő-átcsoportosítási programot határoztak meg, fokozni kívánják a teljesítménybérben dolgozók arányát, mindenütt bevezetik a munkanormákat, csökkentik a géphibából adódó állásidőket és a kiesett munkaórákat, ösztönzőbb prémiumrendszert vezetnek be. Intézkedési tervet dolgoztak ki továbbá a költségek csökkentésére, a takarékosságra ... Nem eléged, nek meg a tavaly elért 5,9 millió dollár értékű exporttal. - ' Az első hónapok eredményei azt mutatják, hogy hatékonyak a vállalati intézkedések. A termelés program- szerű. JLcvay Györgyi A Diósgyőri Papírgyárban a dolgozók többsége nő. Képünkön éppen cukrásztálcát készítenek. A régi gépsor mellett ni ár modernebb, új géppel végzik ezt a munkák
