Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-10 / 34. szám
1977. február 10., csütörtök É5ZAK-MAGYARORSZAG 3 Újszerű munkaszervezés 10 plusz 4 napos munkarend a vasútépítőknél Péntek délben sürgetően berregni kezdett a telefon. A főépítés vezető Szí halomról jelentkezett. Hangjában nyugtalanság vibrált: — Mozog a nép! Mind cl akar menni! — Próbáljon a lelkűkre beszélni, én is indulok — mondta Váradi István, a MÁV Miskolci Építési Főnökség igazgatója, s pillanatokon belül útnak indult. Ám hiába volt minden érv, a vasútépítők nagy része a családra, a sürgető otthoni ügyekre hivatkozva, vagy szó nélkül vonatra szállt, és más vállalatok építőivel a „fekete vonaton” hazautazott. Az első pillanatban az egész mozgás érthetetlennek látszott. Érthetetlennek, hiszen a brigádvezetőkkel, a brigádtagokkal alaposan megvitatták, hogy bevezetik a 10-j-4 napos munkahetet. Igen, mindenki egyetértett vele, hogy a miskolci igazgatóság vasútvonalain igen nagy a forgalom. A kohász, a bányász, a vegyipari „birodalom” ontja a termékeket, s a nagy építkezésekhez szállítani kell az anyagot. A vasútépítésnél minden perc- fontos. Maga az élet, a fejlődés követeli meg a vasútépítés folyamatossága t, a munkát, a vágányzárak lerövidítését. Az optimumszámi- tás azt mutatta, bogy a tíz napra kitolt munkahéttel lehet biztosítani az egyenletes Vasútépítést. Ekkor, 1972. tavaszán minden vasútépítő, gépkezelő, és gépkocsivezető egyetértett az új munkaszervezéssel. Az egyetértéssel azonban szemben állt egy „nagyhatalom”, a sokéves megszokottság. Egész héten hiba nélkül ment minden. A hét végén azonban a szerszám nem akart a kézben maradni a megszokottság útra sarkallta a vasútépítőket. — Jó három hónap kellett — emlékszik vissza Váradi István —, amíg az értelem, az akarat le tudta küzdeni az emberekben a sokévi gyakorlatot, megszokottságot. Következő lépésként, két évvel ezelőtt, a magasépítőknél térlek át a 10-(-4 napos munkabeosztásra. A különbség annyi, hogy itt csak tavasztól őszig van érvényben. Télen se szükség, se lehetőség nincs rá. A vasútépítőknél, a gépállomás dolgozóinál a 10+4 napos munkabeosztás folyamatos. Így dolgoztak, így dolgoznak egész, télen. Olasz!iszka és Sárospatak közötti vasúti jobboldali vágány korszerűsítésénél is. Az újszerű munkabeosztás magas szintű munkafolyamat-tervezést. szervezést es irányítást követelt és követel meg. A grafikus ütemtervben jó előre. — szinte órányi pontossággal — kidolgozzák az esetleg több hónapig tartó építés, korszerűsítés minden részletét. Így többek közölt megtervezik, hogy a dolgozók egyharma- da szombaton és vasárnap is dolgozik. Ekkor is munkálkodnak a földgépek, az emberek fogadják, kirakják az anyagot, az úgynevezett tükörre, elegyengetik, a gépek pedig tömörítik. Mik az előnyei? Mindenekelőtt az, hogy a gépek kihasználása, s vele együtt a hatékonyság 20—25 százalékkal nőtt. Előnye az is, hogy éppen hétvégeken — amikor sok vállalatnál nem fogadnak árut — a vasúl- építkezésekhez szállítják a kavicsot, a kőzúzalékot. Valójában nehéz teljes kihatásában értékelni a 10+4 napos munkabeosztás előnyeit. Az kimutatható, hogy tíz kilométer hosszú vágány kicserélését 12—14 nappal előbb fejezik be, mintha még a hagyományos munkahét szerint dolgoznának. Ez a 12—14 nap döbbenetes időnyereség. sok száz, vagy ezer vonal menetrendszerű közlekedését segíti elő. Ugyanis a gyakorlat az, ha a fővonalon egy vonat 15 percet késik, 10—15 vonat menetrend- szerűségét „veri” el. Így az időnyereség több százezer utast ment meg a vasútépítéssel. a vágányzárakkal együttjáró bosszúságtól, késésektől. És ez vonatkozik az áruszállításra is. ■Mi a kihatása a dolgozókra? Az igaz. hogy tíz napon ál folyamatosan dolgozni, hosszú idő. A nagy távolságokra lakó vasútépítőknek hosszabb időkre kell tarisz- nyázni élelmet és ruhaneműt. (Az élelmezéssel egyébként nincs sok baj. hiszen az üzemi konyháknál is átálltak a folyamatos kiszolgálásra.) A tíz kemény nap után viszont négy szabadnap következik. Ez jól jön az otthoni ügyes- bajos dolgok rendezéséhez, az esetleges építkezéshez, javításhoz. Több idő jut a családra. Anyagi előnye is van, hiszen ha a tíz napos munkahétbe a szombat és a vasárnap is ..beleesik”, ezért 100—100 forint bérpótlék jár. A 10+4 napos munkabeosztás tulajdonképpen ások esetben megismétlődő gyakorlatot formálta rendszerré. Korábban is előfordult, hogy szombaton, vasárnap a vasútépítők nem mentek haza; túlórában dolgoztak, mert az építés így kívánta. Túlórára néha még ma is szükség van. A munkafolyamattervezés, szervezés, az irányítás és a technológiái folyamatok finomítása eredményeképpen azonban csökkent. Tavaly például az előző évi egy személyre jutó 91 órával szemben a túlóra 77 órára csökkent. A 10+4 napos munkahét úttörőként, való meghonosítása. az országban elöszöri alkalmazása nagy erkölcsi, s a vele járó anyagi elismerést is meghozta és hozza a főnökségnek Négy oklevél dokumentálja, hogy a kollektíva 1972-vel, kezdődően folyamatosán kiérdemelte, év- t ről évre a Kiváló Főnökség kitüntetési. Ez tette lehetővé, hogy a MÁV Miskolci Építési Főnöksége 1976-ban is kiváló szintű eredményekkel segítette elő a biztonságosabb vasúti közlekedést. Csorba Barnabás Minden szerelőszalag végén műszeres ellenőrző méréseket folytatnak a Finommechanikai Vállalat sátoraljaújhelyi tekercselő részlegében. így biztosítják a jó minőségű tekercsek szállítását a Telefongyár részére Túzokok tanyáznak Borsodban Borsod megye déli részén, a ..Kis Hortobágynak” nevezett nagy kiterjedésű legelőkön Gclej, Mezőkeresztes környékén túzokok tanyáznak. A túzokcsapatok 10—12-es csoportokban tűnnek fel és a magas hóban nem „gyalog j iák” táplálék után, hanem több kilométert is repülnek. Aztán megtérnek a vadászok által ismert telepeikre. Bokros-gazos téli tanyájuk környékén a vadászok rendszeresen szórnak ki eleséget, ezzel gondoskodva a nagy testű szárnyasok etetéséről, hogy ne vándoroljanak el, és tavasszal minél nagyobb számban költsenek ezen a vidéken. Az utóbbi napokban történt megfigyelések szerint mintegy 40 túzok telel Borsodban. Inéi a lyukéi 7? f rr r Köztudott, mennyire közkedvelt a lakosság körében a lyukói barnaszén, s hogy sokan csak az itt termelt tüzelőanyagot vásárolják. Az igények kielégítésére nagyarányú műszaki fejlesztés megvalósítását kezdték meg az aknában, aminek eredményeként korszerű, termelékeny egységet, úgynevezett mintabányát alakítanak ki. Ennek a törekvésnek része a délkelen bányamező fejtésének megkezdése, komplex gé- pesitésü frontfejtésekkel. Mint már arról beszámoltunk, az első tömegtermelő munkahelyet február elsején üzembe is helyezték. Az eredmények igazolják a bizakodó Várakozást, s eddig semmilyen hátráltató jelenséggel nem kellett megküzdeniük a bányászoknak. Halász György szocialista brigádja ezúttal is bizonyítja képességét, a várt ütemben termel, naponta 2.5 métert haiad előre a szén- mezőben. Hibátlanul üzemelnek a gépi berendezések is, különösen a gumlszalagsor üzembiztonsága vált ki örömet a műszaki szakemberekből. Közben folytatják az Ugyancsak 100 méter hom- lókszélességű P—2 jelű másik frontszárny termelésre való előkészítését. Hogyan tovább? (topott A számok önmagukért beszélnek. Kovács Endre, az abaújvári Aranykalász Tsz elnöke is számadatok felsorolásával kezdi a beszélgetést. Elég néhány adat, s ezekből kiderül, hogy az ország legészakibb termelőszövetkezetének egyik legfontosabb növénye a búza. Ezt nem is annyira a vetésterület nagysága, hanem inkább a fontosságot jobban kifejező termésátlag-javulás szemlélteti. Abaújvárott 510 hektáron termesztenek kenyérgabonát. Míg 1975-ben az egy hektárra eső átlagtermés 18.5 mázsa volt. addig az elmúlt évben mér 29 mázsás átlagtermést takarítottak be. — Jó év volt a búzára — indokolják szerényén a tavalyi eredményt. Persze a több mint 10 mázsás javulást még sem lehet csak az időjárás javára írni. Tettek azért sokat az abaújvári tsz tagjai és vezetői is. Ök, akik az ország legészakibb részén gazdálkodnak. Sem az időjárási tényezőkről, sem a domborzati adottságokról nem mondhatjuk, hogy ez a vidék kiválóan alkalmas búzatermesztésre. Mi indokolja mégis, hogy minden évben kenyérgabona terem a legnagyobb területen? Kovács Endre sorolja az Indokokat; — Ha úgy vcszszük, adottságaink egyetlen növény számára sem optimálisak. De ezen a dolgon értelmetlen volna meditálni, hiszen a föld azért van, hogy megműveljük, azt termesz- szünk rajta, ami az adott körülmények között legcélszerűbb. A búza termesztése mellett számos érvet sorakoztathatunk fel. Akármennyire is északon fekszünk, errefelé az emberek mindig termesztettek búzát. Egyike azon növényeknek, amely a talajé löké szítást öl kezdve a betakarításig ma már teljesen gépesített. Ez nálunk rendkívül fontos, hiszen egyre fogy az aktív dolgozók száma. Szövetkezetünkben a rendszeresen dolgozók átlagéletkora is: 50 év. A búza kevésbé szélsőséges növény, egyike azoknak, amelyek legbiztonságosabban teremnek. Ügy is mondhatom, a búzára mindig lehet számítani. Nem a legdöntőbb tényező, de nálunk lényeges kérdés a szalma is. Tagközségeinkben fejlett a háztáji álllaUartás, a tagok igénylik az alomszalmát... A két évvel ezelőtti termésátlag még itt északon is rendkívül alacsonynak mondható. A tavalyi év eredményével — főleg a nagymérvű javulást figyelembevéve — már’ elégedettek lehetnek. De hogyan tovább? Mennyi az a szint, amelyet a ráfordítási költségek aránytalan növelése nélkül el lehet érni? A termelőszövetkezel fő- mezőgazdásza Bobaly Gábor: — .4 múltból örökölt leromlott szerkezetű talajokon a IS.5 mázsás termésnél többet nemigen tárhattunk. Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, a tápanyag- utánpótlásra és a rendszeres talajművelésre kellett és kell a jövőben is nagy súlyt fektetni, 1975-ben még jóval egy mázsa alatt volt «s a ható- anyagmennyiség, amely egy hektár területre kikerült. Tavaly 117 kilogrammnál tartottunk, idén már 150 kilogrammnál. Miviil nálunk nagyon növid az az időszak, amely az optimális talajelő- készílésrc, valamintv a vetésre rendelkezésre áll, ezért feltétlen szükséges volt égy nagy teljesítményű erőgép beszerzése. Az új Hába-Steiger traktorunk reméljük ezeket a gondjainkat megoldja, cs már az idén ősszel időben és jól előkészített magágyba kerül a vetőmag... Véleményünk szerint két éven belül elérhető az az optimális termésátlag, amely jelen körülmények között ezen a vidéken lehetséges Mi, szakemberek azon az állásponton vagyunk, hogy a 35 mázsás hektáronkénti átlagtermés j Abaújvárott sem ábránd.. (na) Több mint húsz évvel ez- előtt készült felvonulási épületekben dolgozik ma is a Borsod megyei Kézműipari Vállalat lenin városi telepének mintegy százharminc tagú munkáskollektivája. A nagyüzemek — TVK. TIFO, Tiszai Erőmű — közelében meghúzódó kis telephely létezéséről kevesen tudnak, pedig hát igen hasznos tevékenység folyik itt évek óta. A két fő termelési profil: a fóliafeldolgozás (itt. készülnek a különböző méretű műanyag füzet-, illetve könyvborítók) és a seprügyártás ma is változatlan. Természetesen ez a kisüzem eltörpül a gyáróriások mellett. A munkakörülmények is lényegesen kedvezőtlenebbek. mint bármelyik telepített nagyvállalatnál. Ha esik az eső, bokáig érő sárban lehet csak közlekedni, örülnek, ha biztosítani tudják a minimális szociális feltételeket. Mégis, az itt dolgozók. akiknek döntő többsége nő. elégedett munkahelyével. Ök ugyanis megélhetési lehetőséget látnak . abban, hogy a kézműiparban munkát vállaltak. Szó se róla, keményen meg kell dolgozniuk azért a két-két és fél ezer forintért, amit teljesítményük után havonta keresnek. Különösen a seprűgyártó üzemrészben nehéz még a munka. — Nagyon elégedett vagyok a nők munkájával — mondja Kaczvinszki Lajos telepvezető. — Igyekvők, szorgalmasan dolgoznak, mindig lehet rájuk számítani. Persze azzal mindig számolnunk kell. hogy a gyermekneveléssel iáró gondok miatt időnként kiesnek a munkából, azután férjhez mennek és gyermeket szülnek, dehát ez az élet rendje. Esetenként problémát okoz megfelelő munkaerő beállítása, ezt azonban belső ügynek tekintjük, amit eddig még mindig sikerült megoldanunk. — A vállalatvezetéssel együtt azon vagyunk, hogv a termelésben elért eredmények alapján anyagilag is kellőképpen honoráljuk nő- dolgozóink fáradozását. Az elmúlt évben például 169 ezer forint prémiumot fizettünk ki részükre. Ez a jutalom részben a betanulás- kedv növelését, másrészről a célfeladatok maradéktalan teljesítését szolgálta. Ha valaki végigjárja az üzemrészeket, rögtön szembetűnik. hogy nem állnak túlságosan jól a korszerű technika, s a gépi felszereltség dolgában. Igaz. a termeléshez nélkülözhetetlen, alapvető gépi berendezések megvannak. A telepvezetővel gyors számolást végeztünk. Az eredmény: még a 300 ezer forintot sem éri el a termelőberendezések értéke. Ugyanakkor a múlt évben ilyen műszaki feltételek mellett a leninvórosi telep- helv 22 millió forintnak megfelelő termelési értéket produkált. Az idén ennél lényegesen nagyobb feladatokat kell megoldaniuk. Az éves terv ugyanis kereken 30 millió forint teljesítését írja elő. Ki gondolná, hogy a 30 millióból mintegy 7 millió forint bevétel a seprű-exportból származik. — Az elmúlt, évben nyugatnémet és osztrák cégeknek már csaknem 80 ezer darab cirokseprűt gyártottunk újságolta a telepvezető — Többre is futotta volna erőnkből, de sajnos anyag- beszerzési gondok hátráltattak bennünket. Ebben az évben várhatóan 200 ezer darab seprűt exportálunk. Az első negyedévre előirányzót! 65 ezerből 22 ezret már legyártottunk. A seorünvélból bizonyos mennyiséget a bód- vaszilasi és a perkupái termelőszövetkezet szállít részünkre. A seprűexoort — amely jelentős devizát jelent a népgazdaságnak — azért is előnyös számunkra, mert a belső piaci igények ingadozása ellenére, egész éven át kihasználhatjuk a meglévő termelőkapacitásunkat, ovas Lajos iienv az iám Az elmúlt .három év legjobb napi csúcseredményét érték el kedden a Lenin Kohászati Müvek középhenger- müvében dolgozó szocialista brigádok. A 80-as szögacélból a tervezett napi normát mintegy 350 tonnával toldották meg a hengerészek. A szelvényt 1957-től gyártják, azóta a második legjobb eredmény született szerdán reggelre virradóra. A szögacélt, tőkés és szocialista exportra szállítják a \ asszerkezeti berendezések t ütéséhez, valamint a belföldi építőipari vállalataink és gépgyáraink is felhasználják. A szocialista brigádok közül legjobb eredménnyel hengerelt Kalló István és Halász Lajos szocialista brigádja, akik a szocialista brigádvállalások teljesítésében is a vállalati brigádok élén járnak. A szocialista brigádok a kiemelkedő napi teljesítményekkel kívánnak hozzájárulni a középhengemni éves tervének teljesítéséhez mive) az idei terv végrehajt-"- rekorderedménynek számít majd a gyáregység történetében.
