Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

1977. február 1., kedd ESZAK-MAGYARQRSZAG 5 j ogsegély szolgálat a Diósgyőri Gépgyárban Az ajtóra kitűzött tájékoz- tató szerinl látogatásunk idő­pontjában nem volt ügyfélfo­gadás. Nyolc óra után par perccel fiatal férfi kopog. A jogász végighallgatja, felveszi a telefont és felhívja az üzemvezetőt. Par mondatos beszélgetés, és a férfi meg­nyugszik: panaszát elintézték, ezután nem lehet őt délulá- nos műszakban alkalmazni, mivel a szeme egy régebbi baleset következtében olyan mértékben sérült meg. hogy mesterséges fénynél precíziós munkát nem végezhet. Amikor a férfi elmegy, a jogász aktákat vesz elő. át­futja a mai napra beüteme­zett; elintéznivalókat. Csörög a telefon, s miközben a vonal túlsó oldalán levő, ismeret­len ember ügyét hallgatja, szabad kezével hellyel kínál­ja azt a 40 év körüli férfit, aki az imént lépett a szobá­ba. Körülbelül ilyen egy csen­des nap a Diósgyőri Gépgyár szakszervezeti jogsegélyszol­gálatának irodáján. Fogadó­napokon — kedden és pénte­ken — az ügyfélforgalom megsokszorozód i k. Ügy lelek, ügyiratok, átiratok, végzések, fellebbezések tucatjai, gon­dok: vélt, vagy igaz sérelmek, panaszok folyamát hallgatja végig a jogász. Az emberek pedig, akik ide jönnek, vá­laszra. tanácsra, ■ segítségre várnak. * A jogsegélyszolgálat veze­tője. dr. Lőrincz Lóránt, 1976 szeptemberétől látja el eze­ket a teendőket. A rendelke­zések szerint csak ez év ja­nuárjától kellett volna mun­kálkodnia az irodának, üe a vállalat szakszervezeti bizott­sága, a dolgozók érdekeit fi­gyelembe véve, módosította a batáridőt. A szeptemberi indulás előtt több vállalatnál jártak tapasztal a tgyüj lésen, ám „élőben” mégis, csak más volt az indulás, mint képzel­ték. Az első négy hónap az ügyek számszerűségét tekint­ve valamiféle ..vakrepülés­hez” hasonlított. Tapasztalainkul, messzeme­nő következtetéseket nem le­heléit ilyen rövid idő alatt levonni. A napra kész sta­tisztikák. a havi kimutatások ■sem jellemzik hűen az itt fo­lyó munkát, aminek haté­konyságát szintén nem lehet százalékokban, tonnákban mérni. Mégis érdemes egy­kéi adatot megemlíteni: de­cemberig 240 ügyben keres­lek fel a jogsegélyszolgálatot. Ebből több mint száz esetben egyszerű felvilágosítást igé­nyeltek, körülbelül 50-en jogi tanácsadásra szorultak, ügy­iratokat. periratokat száz embernek szerkesztettek, és 11 gépgyári dolgozó jogi kép­viseletét látta el a jogsegélv- szolgálat a bíróságoknál, ál­la m igazgatási szerveknél. A jogász eseteket mesél. Eseteket, amelvek nem csu­pán jogi, hanem emberi szem­pontból is elgondolkodtatóak, zavarbaejtőek. Mert ugyan mii tesz a jrfgász. ha egy nvert ügy után honorálni akar­ják? Vagy ösztönözni, liogv az ügyből nyert ügy legyen? Például. Egv kollektíva pe­reskedett valamiéri a válla­lattal. Ügv találták, illene „megsürgetni” az üsvet — 1500 forinttal. Más: körülbe­lül tíz esetben történt már meg ez alatt a rövid idő alatt. hogy az ügyfelek pénzt akar­ták jogorvoslásuk után adni, holott — mint ez a névben is benne foglaltatik — a jogse- gsl yszolgálati rendszer első­sorban ad: jogorvoslást, ta­nácsot. segítséget. Ingyen es bérmentve, mindenkinek egyformán. Beszélgetés közben óhatat­lanul vissza-vissza kanyaro­dunk a munkához. Igaz. hogy a jogsegélyszolgálat a dolgo­zókért van. de — és ez az ami nagymértékben segítené a szolgálat munkáját — az üavfél is sokat tehetne ma­gáért a jogsegélyszolgálatért. Az említett statisztikai ada­tok. bár igen széles körű jog­eseteket takarnak — csak adatok. Kevés kivételtől el­tekintve a jogsegélyszolgála­tot ritkán értesítik az ügyek kimeneteléről, végződéséről. Pedig egv-egy ilyen vissza­jelzés mindenképpen sokat segítene az azonos típusú ügyek kezelésénél. A jogász nem szereti ezt kérni flásd: honorárium, hiszen ki tudja mire gondolna az ügyfél? A másik — már konkré­tabb — segítség azonban ha­marosan megkönnyíti a Diós­győri Géngvár ioesegélvszol- gálatónak munkáját: a na­pokban a vállalat szakszer­vezeti bizottságának jóváha­gyásával döntés született egy társadalmi munka bízót tsóg létrehozáséról. A munkabi­zottság a jogsegélyszolgálat­tal közösen a jövőben még részletesebben tud majd fog­lalkozni a dolgozók panaszai­nak kivizsgáláséval. Pliszlafalvi Tivadar Községi Ezekben a napokban, he­tekben a községek tanácstag­jai ismét meghívót kapnak a falu' legmagasabb állami fó­rumának ülésére. A meghí­vók szövege nagyobbrészt most mindenütt azonos: az elmúlt évi költségvetési, fej­lesztési tervek végrehajtásá­nak értékelését, és az idei év terveit jelzik az ülések napi­rendjeiként. Érthető, hogy az utóbbi egy-két hónapban sok szó esett ezekről a témákról. Ezek szerepeltek az ország­gyűlés téli ülésszakán, a me­gyei tanácsülésen, most pedig a városok, községek tanács­ülésein adnak számot az el­múlt évről, és munkálják ki az előttünk álló feladatokat. Ismeretes, hogy az elmúlt év­ben is sikerült előbbre lép­nünk. gyarapodnunk, az el­végzett munka, mint mindig, most is megteremtette a ma­ga eredményeit, de ismeretes az is. bogv célkitűzéseinket nem sikerült teljes egészében elérnünk, a magunk elé tű­zött feladatokat nem tudtuk maradéktalant,ti végrebaHuni. Ebből egvérteiműen követke­zik — ami számos, magas s- ‘ itű fórumon elhangzott —. hogy ebben az évben valami­vel többet kell tennünk. Az elmaradást is be kell hoz­nunk, és az idei év ugyan­csak nem kis feladatait tel­jesítenünk. Mindenkinek a marra munkahelyén, a maus területén. A nagy egészben a közsé­geknek természetesen szinten megvannak a maguk felada­tai, tennivalói. A (ennivaló­kat.. feladatokat énoen u nap­jainkban megtartott, vagy megtartandó tanácsüléseken összesítik, teszik világossá, érthetővé a falu lakóinak vá­lasztott képviselői előtt. Ter­mészetesen a tanácstagok te­vékeny , közreműködésével, beleszólásával, végezetül pe­dig a tanácstagok szavazatá­nak szentesítésével. A terve­zés idejeként is szoktuk em­legetni az esztendőnek ezeket a heteit, de nyilvánvaló az is, hogy a tervezés, az idei év feladatainak kijelölése, a gyaraoodás módjának, mi­kéntiének latolgatása már jóval előbb elkezdődött. Va­lójában az eíész község köz­reműködésével. Beleépülnek a tervbe például a falugyűlé­seken, a tanácstagi beszámo­lókon és számos, más fóru­mon elhangzott közérdekű javaslatok, és beleépülnek azok a javaslatok is. melvek annak idején a jelölő gyűlé­seden " ung/oUak el. Bizonyá­ra mindönki jól emlékszik rá: a jelölő gyűléseken el­hangzott minden javaslatra válaszoltak a tanácsok tiszt­ségviselői. A válaszok között szerénél* az is. hnev a követ­kező ötéves tervben valósít­ható meg. Persze olyan válaszok is szerepeltek, hogy belátható időn belül nem valósítható meg. Vagy legalábbis, egye­lőre nem valósítható meg. Nemcsak a különleges, sajá­tos igényeket illetően, hanem valóban szükséges, sokak ál­tal várt fejlesztést illetően is. Mert csak addi" lehet nvúj- tózkodni, ameddig a takaró ér. A takaró pedig a legtöbb esetben a pénz, abból pedig általában soha sincs annyi, mint kellene. Még a családok háztartásában sem. hát még egy egész községében! Nyil­vánvaló. hogy megyénk va­lamennyi falujában fel tud­nának sorolni most is néhány létesítményt, melynek elké­szültét szívesen vennék még az idén. Nyilvánvaló viszont az is. liogv nem minden épül­het meg. Csak az, amire telik, ami a legszükségesebb. Ilosz- szan lehetne meditálni róla, hogy mi is ma a községekben a legszükségesebb. Mert a legszükségesebbek már való­jában mindenütt megvannak, vagy majdnem mindenütt. Ma már nem az. a legszüksé­gesebb. ami mondjuk öt, vagy tíz évvel —, hogy már triesz­ti zebb re ne is menjünk — 'volt. Az igények növekedése persze elváltaién nem baj. sót, nagyon is helyénvaló. A napjainkban sorra kerülő ta­nácsülések feladata eldönte­ni: a rendelkezésre álló ősz- szegből mit tartanak valóban szükségesnek megvalósítani. Említettük már, hogy a ter­vezés jóval előbb megkezdő­dött. Az arra hivatott embe­rek mór korábban felmérték, mit lehet és mit nem lehet ebben az. évben. De. talán nem veszik rossz néven a ta­nácsok tisztségviselői, ha most mégis arra biztatjuk a ta­nácstagokat. a község lakói­nak megbízottjait, hogv eze­ken az. üléseken szóljanak közbe. Mondják el vélemé­nyükéi. javaslataikat. Egy év áll előttünk az újabb szám­adásig. Végül is ezeken a ta­nácsüléseken dől el. milyen is lesz majd ennek az. évnek a számadása. Priska Tibor ArimIl:iin sí íolrókon Munkában a jégtörők Nő 58 Síeli ízes terüld Tovább darabolja a jeget az egyik bizlositó hajó. A lia jóvezctöklől nagy figyelmet kíván ez a munka, hiszen kis területen több hajó dolgozik. Az utóbbi n'apolc enyhe és esős időjárásúnak hatására kisebb árhullám alakult ki az Észak-magyarországi Vízügyi igazgatósághoz tartozó folyó­kon. Ennek következtében már pénteken el kellett ren­delni a Bodrogon Sárospatak és az országhatár között az első fokú árvízvédelmi ké­szültségei, amelyet tegnap délben másodfokúra változ­tatlak. A Sajón vasárnap délben rendelték el Mú- csony cs az országhatár kö­zölt — es ugyanakkor a Tak- tán is az. első fokú árvízvé­delmi készültséget, míg a Tárnán már a másodfokú ár­vízvédelmi készültség van ér­vényben. A Szamoson és a Tisza lel- sö szakaszán kialakult kisebb árhullám a hét végén felsza­kította a Tisza sík jegét, amely Tiszacsermely térségé­ben néhány helyen, több mint két méter vastagságúra össze­torlódott. Mint Pados Imre, az ÉVIZ1G árvízvédelmi és folyamszabályozási osztályá­nak vezetője elmondotta, szombaton riasztották a jég­törő flottillát. Vasárnap reggel 6 órakor, az. 5 jégtörőhajó, Tokajtól elindulva megkezd­te a mintegy 40 kilométer hosszúságban levő jégtakaró feltörését. A vezérhajóként használt Jégvirág VIII. elne­vezésű. excentrikus megoldá­sú. 400 lóerős új hajó — amely a Közép-Tisza Vízügyi Igazgatósághoz tartozik, s amelyet az Országos Vízügyi Hivatal rendelt a felső-tiszai jégtöréshez — a terv szerint csatornát vágott a 10—20 centiméter vastagságú sík jégben. Mellette dolgozott még két jégtörő hajó. ame­lyek a csatornát szélesítették. illetve a .jeset tovább dara­boltak. nyomukban pedig szinten két biztosító hajó dol­gozott. amelyeknek hasonló módon a jég továbbdarabolá- sa. letisztulása, a ..jékor- mányzás” a "feladatuk. Va­sárnap 12 órát dolgozlak a hajók. Ez alatt Tokajtól Balsa térségéig, mintegy 20 kilométer hosszúságban ' tör­ték fel a jeget a Tiszán. Ennek, valamint a tovább tartó enyhe időjárásnak, és az így kialakult árhullámnak a hatására vasárnapról hét­főre virradó éjszaka a koráb­ban Tiszacsermely nel kiala­kult jégtorlódás szinte ..ön­magától” elindult a folyón lefelé. Annak érdekében, hogy más. éles kanyarokban újabb torlódás, jégdugó ki ne alakulhasson, s hogy a tisza- löki duzzasztóműhöz mi­nél kisebb darabokban ér­kezzen a jég — ne tegyen kárt ebben a fontos objektum­ban —. a szóban forgó jég­törő flottillát a Felsö-Tiszáról visszavonták Tiszaiak térsé­gébe. Az. öt jégtörő hajó most itt tevékenykedik, töri. dara­bolja a folyón nagy tablók­ban és sokszor vastagra üsz- szetorlódva érkező jeget. Zemlónyi h '.van, az KVÍ­ZIG hajózási felügyelője va­sárnap. a jégtörő munka kel­lős közepén megemlítette hogy az idén valamivel könnyebb a munkájuk, mini sok esetben volt. A folyó mederben ugyanis bőven van víz, nagy a víz nyomása, s így a jég gyors levonulására a lehetőség mégvan. A jég­törő floltillan dolgozó hajó sok elete azonban most sen könnyű. Tizenkét órát dol­goznak naponta, a folyó fe­lett sokkal hűvösebb a leve­gő. ami szintén megviseli őket. A legfontosabb azonban az, hogy az előírásokat szigo­rúan betartsák, hiszen sok­szor viszonylag kis helyen több hajó dolgozik egymá' mellett- ami mindannyiukló nagy cs állandó figyelmet kíván. A már említett időjárás1 viszonyoknak megfelelően, to vább növekszik Borsod me­gyében — elsősorban a Tak- t aközben. Bodrogközben é- Dél-Borsodban- — a belvízzé"; elöntött terület nagysága Szerencsére elsősorban é- többségében rétről, legelőre és kisebb mértékben szántó- területről van szó. Az elmúl' ,24 órában az Észak-magvar országi Vízügyi Igazgatósa" 12 szivattyútelepe, másfél mii lió köbméter belvizet emel' át a főcsatornákba, illetve folyókba. Szöveg: Oravcc János Kép: Laczó József A TVK támogatásával Ll/abb óvod fik épülnek A Tiszai Vegyikombinát igazgatósága, párt- és társa­dalmi szervei, megkülönbüz- 1 eteti figyelmet szentelnek a dolgozókat közvetlenül érintő problémák megoldására. Itt van például a gyermekintéz­mények fejlesztése. Megye- szerte gondol jelent az igé­nyek és a lehetőségek össz­hangjának megteremtése. Le- ninvárosban már sikerült eb­ben előrelépni. Ugyanis ha­gyománnyá vált. hogy a na­gyobb ipari üzemek, vállala­tok — anyagi lehetőségeikhez mérten — messzemenően se­gítik a helyi tanácsot a leg­fontosabb városfejlesztési cé­lok valóra vallásában. Csak a TVK eddig 6 millió 1100 ezer forinttal járult hozzá kél óvoda felépítéséhez. A TVK igazgatósága a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben ezután is minden támogatást megad az óvodai férőhelyek növeléséhez. Az V. ötéves terv során újabb 200 férőhe­lyes gyermekintézmény épí­tését tervezik Leninvárosban: a költségek egy részét az ed­digi gyakorlat szerint ugyan­csak a Tiszai Vegvikombinál fedezi. Nemcsak a varosban lakok­ra gondolnák a kombinát ve­zetői. Figyelembe veszik a vidékről bejáró vállalati dol­gozók érdekeit is. A Lenin- városlól alig 10 kilométerre levő Polgárról naponta sok száz TVK-8 dolgozó ingázik. Annak ellenére, hogy ez a te­lepülés Ha idd megyéhez tar­tózik. a vállalat Igazgatósága helyénvalónak találta, hogy anyagiakkal is segítse a pol­gári tanács által építendő 100 férőhelyes óvoda beruházá­sát. Az erről szóló együttmű­ködési megállapodás többéi között kimondja, hogy ; TVK egymillió forint támo­gatóst biztosit a polgári gyer­mekintézmény e 1 kés z í téséh ez Ennek tóiében a helyi tanáé- 30 férőhelyet bocsát a kombi­nát rendelkezésére, amelybő a polgári lakosú TVK-s dől <*ozók igényét elégítik ki. Kü lenben az óvodát a jövő év végén adják át rendeltetésé nek. A TVK igazgatósága hasonlít tartalmú megállapodást írt alá a szomszédos Tiszapalko­nyái községi Tanáccsal is. Íté­szükre — egv 50 férőhelye* óvoda építéséhez — 600 001 forintos.- dü támogatási bis- tosit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom