Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-05 / 30. szám
1977. február 5., szombat E5ZAK-MAGYAKOR5ZA6 5 Heggel lél nyqlc. Körülbelül húszán állhatnak a Miskolci városi Tanács munka- közvetítő irodája előtt. Ahogy telik az idő. egyre többen és többen jönnek az udvarba. Lassan elrendeződnek. s egymás mögött toporogva várják az iroda nyitását. Kis csoportokban , beszélnek az esélyekről, tanácsokat osztogatnak egymásnak azok. akik már nem először járnak itt. Fiatal legény áll a fal mellett. Nemrégen szabadult a börtönből, és úgy látszik, semmi kedve bekapcsolódni a társalgásba. — Én azt mondom, ne menj az építőiparhoz — szól egy zömök férfi. — Most jöttem el onnan, mondhatom, nem leán,válom. A másik ember meg egy nagyüzemből lőtt. Beszélgetnek egy ideig, bizonygatják volt munkahelyük rossz oldalait. A srác. aki nem kapcsolódik be a társalgásba, egykedvűen vár sorsára. Látszik rajta, mindegy hová helyezik, csak ismét munkába állhasson. ★ Az elmúlt év júliusában lépett érvénybe az a MÜM- rendelet. amely szabályozza, és szükség szerint korlátozza a „vándormadarak” elhelyezkedését. Mint ismeretes, egy „Kilépett” bejegyzés a munkakönyvben, vagy egy éven belül- két munkahely- változtatás után kötelező közvetítés útján helyezkedhetnék csak el az emberek. A munkaközvetítő iroda vezetője Váraljai Károly, fiatalember, huszonhat éves. A reggeli, nyolc órai nyitásnál mondja: — Így megy ez mindennap. Átlagosan százhúszan- bzázötvönen jönnek ide munkahelyet keresni. A múltkori fogadónapon csúcsforgalom volt: kétszáznegyvenen jöttek délig. Az ablak előtt állók tnun- kakönyveiket nyújtják be. Van olyan is, akinek ez még csak az első munkakönyvé, de a sorban állók túlnyomó része második, harmadik munkakönyvét használja. Nyolc óra után 50 perccel a munkaközvetítő iroda vezetője már negyven embernek javasolt elhelyezkedési lehetőséget. Olyan embereknek, akik többségükben itt a munka- közvetítő irodán már „törzs- gárdatagoknak” számítanak; olyanoknak, akik nem munkát. hanem munkahelyet keresnek. Természetesen a MÜM-rendelet értelmében azok. akik innen kerülnek elhelyezésre, kategórián belül a legalacsonyabb bérszintet kapják. Kint. az ablak túlsó oldalán egyre gyűlnek a sorbán- állók. Á társaság — finoman szólva — eléggé» vegyes. Váraljai Károly mindenkinek ad tanácsot. — Amikor a MÜM-rendelet érvénybe lépett, Budapesten, a Fővárosi Tanácsnál jártunk tapasztalatcserén. Az ottani munkaközvetítő irodában huszonkilencen látták el ezt a feladatot, ami itt egy emberre jut. Jóllehet a forgalom négyszerese volt a miskolcinak, de amíg itt egy emberre másfél perc jut, Budapesten 4—5 percig is foglalkozhatnak az elhelyezkedni kívánókkal. Persze, nemcsak vándormadarak jönnek ide., A hölgy, aki Kazincbarcikáról érkezett, érettségi bizonyítványát lobogtatja. — Mii képzel — kérdezi a munkaközvetítőtől —, majd érettségivel fogok elmenni melósnak? Mögötte két 17—113 éves fiú vigyorog a nő cirkuszolásán. > Látszik rajtuk, ők már végigjárták ezt a kálváriát, is- j mernek jó pár munkahelyet.1 és spéciéi ezen a folyosón nem szoktak az efféle iskolázott társasághoz. Amikor a hölgy kirobog, az egyik fiú egykedvűen hallgatja a munkaközvetítő által felsorolt lehetőségeket. Látszik rajta, teljesen mindegy, hová küldik. Hat hónapja nem volt már munkahelye. — Nem túlzók, ha azt mondom, hogy az ide jövők több mint hatvan százaléka állandóan jön-megy munkahelyről munkahelyre — mondja Váraljai Károly. — Vannak olyanok is, akik egy üzemnél vagy egy vállalatnál egy hetet sem dolgozlak, és már új helyet keresnek. ★ Rudolf Lászlóval, a Miskolci városi Tanács munkaügyi osztályának vezetőjével beszélgetünk. — A MÜM-rendelet bevezetése előtt is volt munka- közvetítés Miskolcon, azonban átlagosan naponta csak harmincán vették igénybe. Jelenleg ennek a számnak a többszörösét keli egy keddi, vagy egy csütörtöki fogadónapon vállalni. Nehéz ez a munka, hiszen a munkaközvetítő iroda vezetője a közvetítésen kívül természetesen más munkaköri feladatoknak is eleget tesz. Az eltelt időszak tapasztalatai alapján a következőket mondja: — A Munkaügyi Minisztérium rendelete elsősorban a népgazdasági érdekek figyelembevételével került kiadásra. Városunkban rendszeresen tartjuk a kapcsolatot az üzemekkel és vállalatokkal. A negyedévenként beérkező létszámigény szerint irányítjuk az embereket a legkülönfélébb szakmákba. A város üzemei és vállalatai negyedévenként átlagosan hat-hétezer dolgozót kérnek. Említettem a tapasztalatokat: váz a véleményem, hogy elsődlegesen minden gazdasági egységnél a dolgozók megtartására kell törekedni. A különféle szociálpolitikai és egyéb intézkedéseken túl a legmesszebbmenőkig ki kellene használni a vállalatok bérügyi lehetőségeit is. •fc Dél körül szinte ugyanannyian állnak a sorban, mint reggel. A munkaközvetítő iroda vezetője láthatóan fáradt. Ha már a munkaközvetítésről. s a munkáról beszélgetünk, mindenképpen meg kell említeni, hogv a munkaközvetítő Iroda vezetőjének munkahelye sem ideális. Kicsi az a hely. »ahol az emberek várakozhatnak. Tervezik, hogy még ebben a félévben változtatnak a helyzeten. A közvetítőlétszámot is1 a forgalomhoz képest növelik majd úgy. ahogy ezt az ország második városának ilyen jellegű feltételei megkívánják. •Pusztafalvi Tivadar AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT KÖZPONTJA — irodatakarítókat és — vizsgázott gázkazánfütöt keres felvételre. Jelentkezés az ÉMÁSZ Vállalat gondnokságán Miskolc. Dózsa György u. 13. sz. alatt. Tovább épül a «észlel)i vízmű Given kút A Habselyem Kötöttárugyár 4. számú gyáregysége Kazincbarcikán van. Hozzájuk tartozik a is uvií yáiu gyáregység is. Ezzel együtt több mint 2 ezren dolgoznak az üzemekben. így Borsod megye legnagyobb könnyűipari üzemévé váltak. Női fehérneműt készítenek a csendben zúgó. Textima gyártmányéi varrógépekkel, amelyek mellett többségében fiatal lányok. asszonyok dolgoznak. Felvételeink a gyáregységben készüllek. Jól halad a munka a 2/á. szalagon. A meo-ban minden terméket tüzetesen átvizsgálnak. Képünkön Zabari Jánosnc és Gúla Flóriánné fehérneműket ellenőriz. Fotó: Szabados a Hernád kaviesá«yában Két éve folyamatosan üzemel a Gesztely határában létesült Hernád menti csúcs- vízmű. Jóllehet u hivatalos üzembe helyezésre tavaly ősszel került sor, a korszerű létesítmény már jóval korábban hozzájárult u megyeszékhely vizgondjainak enyhítéséhez. A vízmű első ütemének építése során 25 kutat létesítettek a Hernád kavicságyában Gesztely, Hernádnémeti es Be- legrád térségében. Ezeknek a kutaknak a vízhozama1 jónak mondható, előnyük, hogy az elsődleges mechanikai szűrést a parti kavicsréteg elvégzi. Ezt szakmai nyelven úgy is hívják, hogy parti szűrés. Jelenleg csupán hatezer liter vizet ad Miskolcnak a gesztelyi vízmű. ugyanis többre nincs szüksége a városnak. hiszen most a karszt- források hozama is megfelelő. A két éve működő vízmű zökkenőmentes ellátást nyújt, napi 15 000 köbméteres kapacitására az év minden szakában biztosan lehel számítani. Az építés első ütemének kivitelezője az ÉÁEV volt, a gépészeti munkáké a Ganz- MÁVAG. Igaz ugyan, hogy a tervezett határidőhöz képest késtek a vízmű átadásával, ám a munkák során olyan tapasztalatokra tettek szert, ami biztosítékot ad arra, hogy most a második ütem építési, szerelési feladatait a korábbinál gvorsabban oldják meg. A második építési ütem már az első ütem befejeztével megkezdődött. Huszonöt új kút ad majd vizet a meglevőkön kívül, tehát a Hernád medréből összesen 50 kútból érkezik a víz Miskolcra. a munkák befejeztével. Elsőként most négy szűrő- medence épül, ezek alapozását ugyancsak az ÉÁÉV végzi. A medencék megépítése után végzik majd a gépek beszerelését. A Ganz-MÁVAG még nem vonult lel a munkához. erre csak később lesz szükség, az elektromos szereléseket is csak 1978-ban kezdik meg. A Hernád menti csúcsvízmü második ütemének munkáit várhatóan 1979- re fejezik be. Ez az építési, szerelési szakasz az egyes ütem 190 millió forintos költségével szemben már csgk 100 millió forintba kerül, ugyanakkor pontosan annyi vizel hoz majd pluszban, mint a jelenleg működő vizmüegvsé- gek. Ezek a költségek azért alakultak így. mert az előző évek folyamán megvalósult létesítményben sok olyan berendezés is helyet kapott, amelvik tulajdonképpen már a második ütemben megvalósuló program része. Ismert, hogy a Hernád menti kutak egy része olyan vizet ad, amelyiknek a vases mangántartalma magas. A vasat levegőztetéssel lehet „kiszűrni”, ugyanis a vasoxid pelyhek formájában leválasztható. A mangántartalom csökkentése mór ennél jóval nehezebb, de nem megoldhatatlan feladat a szakemberek számára. A téli hónapokban kidolgozott, úgynevezett lúgadagolási módszer segítségével tökéletesebben lehet csökkenteni a mangántartalmat. Annak érdekében, hogy minél jobb legyen az ivóvíz minősége, a szakemberek a napjainkban ismeretes, legkorszerűbbnek számító módszereket alkalmazzák. A csúcsvízmű egyes ütemének berendezései naponta 15 ezer köbméter ivóvizet tudnak adni Miskolcnak, és mivel a második ütem kapacitása is ugyanennyi lesz, a város vízigényének körülbelül 30 százalékát a Hernád menti kutak fedezik. X. J. Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol A közscgícjlcsztcsi hozzájárulásról Lapunkban többször foglalkoztunk már a lakossági község fejlesztési hozzájárulással. annak rendszerevei. Mégis, számos idős1 olvasónktól kaptunk levelet, amelyben sérelmezik a községfejlesztési hozzájárulás összegét. vagy jogosultságát. Mivel 1077. évi január l-töl a vonatkozó jogszabályok módosításra kerültek, ezért újólag visszatérünk a község- fejlesztési hozzájárulás rendszerének ismertetésére. A községfejlesztési hozzájárulás nem adó. hanem az adóhoz tapadó, egyes adózókra előírt (kivetett) olyan összeg, amely á helyi tanács közvetlen bevételének forrása; az adófizető lakosság hozzájárulása a község (a város) rendezéséhez, a lakosság gazdasági, kulturális es egészségügyi szükségleteinek kielégítéséhez. A községfejlesztési hozzájárulás jelenlegi rendszere 19(18. évi január l-töl az 1967. évi 28. tvT-en és a 15 1967. PM. számú rendeleteken alapul. Az Elnöki Tanács rendelete lehetővé tette a helvi tanácsoknak, hogv az általános jövedelemadót és házadét fizető adózókra — a jogszabályban meghatározott mértékig — községfej- lesztési hozzájárulást állapíthat meg. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy. az általános jövedelemadót fizetők terhére, évenként 59—3U0 forintig terjedő összeget lehet előírni, ha az, összes jövedelemadó 1509 forinton alul van. Az ennél többet fizető adózóknál progresszívan emelkedhet a községíejlesz- tési hozzájárulás összege, az adó 10 vagy 20 százalékáig. A csak házadói fizetők terhére a házadó legfeljebb 30 százaléka, de legalább évi 50 forint a hozzájárulás ősz- szege. A jogszabály tehát lehetőségként adta a helyi tanácsok „kezébe” • a községíej- lesztési hozzájárulás rendszerét; és maximális mértékét. A jog' alkalmazását a tanácsokra bízta azzal, hogy a hozzájárulás mértékét 5 évre előre kell megállapítani. és azt az adókkal együtt kell kivetni, és előírni valamint beszedni. A tételes hozzájárulást a lakosság véleményének figyelembevételével hozott és a helyileg szokásos módon kihirdetett tanácshatározattal kell megállapítani. A jogszabály felhatalmazta a helyi tanácsokat arra is. hogy a kivetett hozzájáruláson felül önkéntesség alapján további hozzájárulást is beszedhet. A hozzájárulás mértéke ellen a fizetésre kötelezett az adóív (fizetési értesítés) kézhezvételétől számított 15 napon belül az illetékes adóügyi szervnél benyújtható fellebbezéssel clhet. A korábbi jogszabályok szerint lehetőség volt rá, hogy szociális indokokból — állandó bizottság javaslata alapján — egyéni mérséklésre, vagy törlésre kerüljön sor. Az 1977. évi január 1-én hatályba lépett módosító rendelkezések szerint szociális indokból egyéni mérséklés, vagy törlés engedélyezhető. A hozzájárulás szociális indokból történő mérséklését, vagy elengedését — kérelembe — a helyi tanács pénzügyi (adóügyi) szakigazgatási szerve intézi. A kérelem illetékmentes. A kisajátítóit ingatlanért iáró kamat Hírt adtunk már róla, hogy 1977. év január hó 1. napjától a kisajátításról az 1976. évi 24. tvr. a 33/1976.. MT. és a 21/1966. sz. PM. rendeletek adnak útbaigazítást. A kártérítési összegre és a kamatra vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma elvi állásfoglalást, adott ki. Az állásfoglalás szerint a kisajátítást kérő. az államigazgatási határozatban megállapított összegei meghaladó. bíróság által megítélt kártérítési összeg után is a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követő 60 nap elteltétől köteles kamatot fizetni. A késedelmi kamat mértéke a jogszabály szerint évi 5 százalékos. A kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt már megtörtént birtokbaadás napjától akkor ítélhető meg a kamat, ha a birtokbaadás a kisajátítási eljárásban — hatósági úton, vagy megegyezéssel — történt. Ha a birtokbavétel nem a kisajátítás: eljárásban történt, ez a kamatfizetési kötelezettségnek a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követő 60 napos időpontján nem változtat. Az állásfoglalás többek között hangsúlyozza, hogy a kártérítési összeg lényegében a kisajátított ingatlan ellenértéke. Ebből következik, hogy az államigazgatási határozatban megállapított ösz- szeget meghaladó, a bíróság által megítélt kártérítési ösz- szeg is az államigazgatási hatóság állal megállapított ösz- szeggel egyidejűleg válik esedékessé, ezért a kamatfizetési kötelezettség ez után az összeg után is a jogszabályban megállapított időpontban áll be. A kisajátítást kérő nem kerülhet előnyösebb — u tulajdonos pedig hátrányosabb — helyzetbe amiatt, hogy az államigazgatási hatóság kisebb összegű kártalanítást állapított meg. mint ameny- nyi a tulajdonosi a jogszabályok alapjá.n megilleti. Ha a volt tulajdonos a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követően is birtokban marad, a. kisajátítást kérőt ilyen esetben is kamatfizetési kötelezettség terheli. és a kamat fizetésen ed? kezdő időpontját a jogszabály szerint kel! figyelembe venni. uí. juss Tibor
