Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-04 / 29. szám
ESZÄK-MAGYARORSZAG 4, 1977. február 4., pántok „Vendégségben” | A Miskolci Galéria 1977 elején Február 13—19: IX. magyar játékfilmszemle Átadják a magyar filmkritikusok díját A szemle az 1976-os eszMint ismeretes, az elmúlt ev derekán a Miskolci; Galéria kénytelen volt beszüntetni működéséi a Déryné utca 5. szám alatti székhazában, mivel tetőzete haszrláthatatlanná és életveszélyessé vált. Vendégségbe kényszerült az intézmény a Kossuth utca 11. szám alá. a Művészeti és Propaganda Iroda helyiségeibe. Immár több mint hét hónapja él ilyen körülmények között, s mindjárt tegyük hozzá, barálilag szívesen látott vendégként. HBMliWHO . Az épület használhatatlansága természetesen felborította az intézmény munkatervét és munkarendjét. Mi- t haltz Pál kiállításának befejezése előtt következett be az épület megkárosodása. és az akikor megnyitni tervezett Rajzok című, minden évben jelentkező tárlatot már nem lehetett ott megnyitni, kivitték a József Attila Klubkönyvtárba, majd megszületett az illetékes szervek döntése: a Miskolci Galéria vendégségbe megy átmeneti időre a Művészeti és Propaganda Irodához. így aztán elmaradt a tervezett kiállítások közül Korniss Péter fotóművész kiállításit, amely napjainkban látható, elmaradt a Kaukázusi szőnyegek bemutatója, a költözés miatt lemondta a kiállítást Pető János és Barczi Pál grafikusművész, és nem került sor Feledy Gyula és Lerikey Zoltán tervezett kiállítására. Megtartották viszont a téli tárlatot és terven felül a brit rajz- és akvarellkiálli- tást. Végül is a tervezett tizenegy helyett kilenc kiállítást rendeztek, a pótlásra nagyrészt ebben az évben kerítenek sort. Jóllehet, a Kossuth utcában szívesen fogadták a Galériát, és a házigazdák igyekeztek a felmerült problémákat • közösen megoldani, a vendégség mégis nehéz helyzetet teremtett. Nemcsak a Galéria kiállításainak csökkentésében, ügyviteli nehézségeiben jelentkezett ez, hanem például /ellazult a kontaktus a közönséggel is. Míg a Déryné utca 5. szám alatti épületben a Galéria igazgatója és munkatársai, mert közvetlenül a kiállítótermek mellett voltak, azokon rendszeresen átjártak, állandóan kapcsolatban voltak a látogatókkal. mindenkor felmérhették egy-egy tárlat hatását, személyes i nformációszerzés volt a közönségkapcsolat legerősebb szála. mindez most elesett. A közönség is megszokta már a Déryné utcát. ott az utcáról jutóit a Galériához, itt erre nincs lehetőség. Be kell jönnie a közönségnek egy nagy, többféle intézménynek otthont adó hivatalház udvarába, (jokféle eligazító tábla, lépcsőrendszer után jut a ki- állítóterembe, a Galéria dolgozóival tárlatlátogatás közben nem találkozik. Ugyanakkor bizonyos egybemosó- dások is vannak, hiszen a Művészeti és Propaganda Iroda is rendez kiállításokat, bár valójában a közönségnek mindegy, ki a kiállítás szervezője. rendezője, csak értéket kapjon, de ez a közönség soraiban való tudati ösz- szemosódás mégsem jó. Megjegyzendő. hogy a Művészeti és Propaganda Irodának, mint arról korábban írtunk, ez a ..kényszerházasság”, vagy vendégeskedés nemcsak kényelmetlen, hanem kiállítási tevékenységét csaknem teljesen meg is bénítja, illetve kamara-kiállításokra korlátozza. Túl mindezeken, a Kossuth utca 11. szám alatti emeleti kiállítóterem méreteinél, világításánál, raktározási hiányosságainál fogva csak nagyon provizórikus megoldás lehet a Galéria számára. de sajnos — úgy tűnik — ez a vendégeskedés nem lesz rövid. A Déryné utcai épület rendbehozatalai még várat magára, befejezése teljesen bizonytalan. így az 1977-es munkát a vendégként használt épületre és körülményekre kellett megtervezni. Dusza Évával, a Miskolci Galéria igazgatójával vesz- szük számba az idei feladatokat. illetve munkatervet: A Galéria fő célkitűzése és feladata nem változott, a vizuális kultúra terjesztéstj. a közízlés formálása elsősorban képzőművészeti kiállítások rendezésével. Az idei kiállítási iervet a Képzőművészeti Szaktanács még az elmúlt év szeptemberében jóváhagyta. Továbbra is fennállnak a kiállítások rendezésének problémái, például a technikai, műszaki feltételek hiánya, egy állandó installáció szükségessége, a műtárgyak őrzésének biztonságosabbá tétele. mzazssmisa . A kiállítási program a következők- szerint . alakult: Most látható :— ismételjük a Kossuth utca 11. szám alatt a MÜPI emeleti kiállítótermében — Korniss Péter tavalyról elmaradt fotókiállítása, amelyet lapunkban már bemutattunk, februárban a pécsi Janus Pannonius Múzeum anyagából a modern grafikai kiállítást, majd márciusban Kiss Nagy András szobrászművész tárlata következik a sorban. Áprilisban a nemrég elhunyt, miskolci születésű, kiváló festőművész, Kmetty János emlékkiállítása szerepel a programban. Ezt egy olyan tárlat követi, amely nem kizárólag a Galériáé, hanem elsősorban a MÜPI és a színház szervezése: ez a május második felében nyíló díszlet- és jelmezterv triennálé. Júniusban rendezik meg a hagyományos Rajzok című kiálítást. az észak-magyarországi festő- és grafikusművészek egyedi rajzkiállítását. Júliusban pedig a Kaukázusi szőnyegek című tárlatot. Emlékezetes az 1975-ben megrendezett Anatóliai szőnyegek bemutatója, most az Iparművészeti Múzeum anyagából mintegy harminc kaukázusi szőnyeget ismerhet' meg a közönség.. Augusztusban Sváby Lajos'festőművész munkáit ismerhetik meg a tárlatlátogatók, szeptember a stúdiótagok pályázati anyagának a bemutatóját ígéri. Szobrászati anyagot láthat. ennek keretében a közönség. Októberben lengyel. vagy szlovák vendégművészek tárlata várható. Novemberben az Iparművészeti Múzeum, a Janus Pannonius Múzeum és a Sava- ria. Múzeum anyagából mai iparművészeli kiállítást rendeznek. Végül decemberben, immár kilencedik alkalommal megrendezik az országos; grafikai biennálét, s azon a kialakult hagyományoknak megfelelően külföldi művészek, ez évben bolgár grafikusok is bemutatkoznak. Az elhelyezési nehézségek miatt ismét két részben rendezik meg a biennálét: a magyar anyag a Kossuth utca 11. szám alatt, a MÜPI termeiben, a bolgár anvae a szomszédos. Kossuth utca 13. alatt, a Képtár földszinti helyiségeiben kerül bemutatásra. A Galéria fő célkitűzése és feladata nem változott. Körülményei annál inkább Jelenlegi adottságai mellett a bemutatott program rendkívül gazdag és ígéretes. Benedek Miklós A Kulturális Minisztérium Fi Imiőigazgatósága és a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége évente rendezi meg a magyar játékfilmek szemléjét Pécsett és Budapesten. Az idén a sorrendben kilencedik magyar játékfilmszemlére Budapesten kerül sor. az MSZMP Budapesti Bizottsága, a Budapest fővárosi Tanács V. B., a KISZ Központi Bizottsága, a Filmművészek és Filmalkal- mazottak Szakszervezete, valamint más szervek közreműködésével. A szemle ünnepélyes megnyitása Budapest felszabadulásának évfordulóján. február 13-án este lesz'a Vörös Csillag filmszínházban, s ekkor mutatják be az egyik új magyar filmet, a Szabó István repedezte Budapesti meséket. A IX. magyar játékfilm- szemléről tegnap a budapesti Fészek Művészklubban tartottak sajtótájékoztatót, amelyen Szabó B. István filmfőigazgató és Bogács Antal, a szemle intéző bizottságának vezetője ismertette a rendezvény fő célkitűzéseit és programjának legfontosabb pontjait. tendö magyar filmtermésének szakmai számbavétele lesz, visszatekintés egy év termésére. Nem a díszes külsőségek jellemzik majd. hanem a mérlegelés, az önkritikus helyzetfelmérés. Ezt a célt bemutatók és tanácskozások egyaránt szolgálják. A szemle időszakában a Vörös Csillag, az Új Tükör, a Toldi és a Bányász moziban tartanak vetítéseket. Harmincnál több, korábban már a nagyközönségnek is bemutatott magyar filmet újítanak fel. illetve mulatnak be ünnepi keretek között. s ezek között vannak az 1976-ban látottakon kívül előző évek kiemelkedő értékei is. A szemle jó alkalom a legújabb termés bemutatására is. Az 1976-ban készült, de a mozikba még nem került filmek közül bemutatásra kerül — a már említett Budapesti mesék mellett — a Jókai-regényböl készült Fekete gyémántok (ez még a szemle hetében premierműsorba is jut a mozikban), A királylány zsámolya. a Pólcfoci, a Teketória, egy új, egész estét betöltő rajzfilm, a Ludas Matyi, valamint felújítják a Valahol Euvópában című. 19-17- es filmet. A felmérést és számbavételt természetesen nemcsak a vetítések szolgálják, hanem a szakmai tanácskozások és különféle gondolatcserék is. A szocialista országok filmesein kívül hetvennél több filmszakember érkezik különböző nyugati országokból, valamint a harmadik világ országaiból, akikkel eszmecserét folytatnak a hazaiak. A nagyközönség számára minden este vitalehetőséget biztosítanak. A szemléhez három tanácskozás kapcsolódik: az irodalom és a film kapcsolatáról az írószövetségben rendeznek vitát, a filmforgalmazás helyzetéről a Fészek Művész- klubban és ugyancsak ott tartják meg a szemle átfogó vitáját, amelynek bevezető előadását — Magyar film 1976 címmel — Rényi Péter, a Népszabadság főszerkesztő- helyettese tartja. A IX. magyar játékfilm- szemlét megelőzően, február 12-én kerül sor a magyar filmkritikusok dijának átadásává a Magyar Sajtó Házában. A díjról a kritikusok február 2-i ülésükön döntöttek. Nyíregyháza város Tanácsának művelődésügyi osztálya, Budapest főváros Tanácsának művelődésügyi főosztálya. a Népművelési Intézel, a Hazafias Népfront honismereti bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetségének nyíregyházi és budapesti elnöksége meghirdette a III. országos népművészeti pályázatot gyermekjáték, hímzett és szőtt textíliák, használati és szoborigényű faragások. kerámiák és egyéb népművészeti alkotások — hímes tojás, kovácsolt vás, bőrművesség, kékfestő stb. — műfajában. A pályázat célja a magyar népi díszítőművészét hagyományainak ápolása, az alkalmazás, továbbfejlesztés serkentése, a népművészeti alkotó tevékenység. az aktív művelődés széles körű népszerűsítése. A pályázaton mindenki részt vehet, életkorra való tekintet nélkül, aki pályamunkáit amatőrként —- elsősorban, kedvtelésből, családjának, illetve baráti körének — készítette. Azokat a pályamunkákat, amelyek országos pályázaton már díjat nyertek, vagy kereskedelmi forgalomból isipertek, a bíráló bizottság nem fogadja el. A pályamunkákon a készítő nevét, pontos címét1— ha nem azonos a kivitelező és a tervező személye, akkor mindkét pályázó nevét — fel 'kell tüntetni. A pályamunkákat Nyíregyházára. a városi. művelődési központhoz (4401 Nyíregyháza, Szabadság tér 9. Pl'.: 53.) kelL beküldeni 1977. május 30-ig. vagy személyesen eljuttatni. A pályamunkák díjazására Nyíregyháza város Tanácsa valamennyi kategóriában ..Gránátalma” nívódíjat alapított. Ezenkívül a bíráló bizottság javaslata alapján a rendező szervek arany-, ezüst- és bronzfokozatú plakettel és diplomával járó pályadíjakat adnak ki. „Gránátalma” nívódíjban a legkiemelkedőbb színvonalú pályaművek részesülnék, s azt minden kategóriában csak egy alkotó szerezheti meg a kétévenként megrendezésre kerülő országost pályázaton. Külön elismerésben részesülnek a legjobb szakkörök és azok vezetői. A bíráló bizottság .által elfogadott munkákból a pályázatot kiíró szervek 1977. augusztusában kiállítást rendeznek Nyíregyházán. A III. országos népművészeti kiállítás augusztus 6-tól 28-ig tekinthető meg. Felhívás!. A Borsod, megyei Vízművek felhívja á működési területén víz- és szennyvízbekötést igénylő ingatlan-tulajdonosokat, hogy megrendelésüket a területileg illetékes üzemvezetőségeinkhez 1977. április 15-ig beerkezőleg szíveskedjenek megküldeni. Üzemvezetőségeink címéi: 3981 Sátoraljaújhely. Pf.: 97. 3401 Mezőkövesd. Pf.: 31. 3861 Encs. Pf.: 2. 3910 Tokaj. Csokonai u. 2. 3581 Leninváros. Pf.: 25. 3703 Kazincbarcika. Pf.: 310. 3601 Ózd. Pf.: 4. A ielzetf időpont után érkező megrendeléseket csak 1978. évi kivitelezésre tudjuk előjegyezni, Bm. Vízművek vezetősége A Miskolci Köztisztasági Villalat íekéidre keres anyaggazdálkodási csoportvezetőt, gépkocsielőadót, üzemanyag-raktárost, raktári kiadót. i útgondozó ellenőrt, rakodógép-kezelői, autószerelőt, gépkocsivezetőt, szállítási segédmunkást, úttisztítót, takarítónőt. Jelentkezni lehet: MISKOLC, I., JÓZSEF ATTILA U. 65. SZÁM ALATT