Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

1977. február 26., siómból ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Tervek a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban „Sima ”helyeit tilícres Műanyagüzem a tsz-ben 130 lánynak, asszonynak ad munkát Borsodszirákon a Bartók Béla Tsz inííanyágüzcmc. Fo célkitűzés a szolgáltató» Változás, í’ejlődés, szakosítás a Sok cigarettát szívunk, vagy keveset? A kérdésre meglehetősen tarka a válasz. A dohányzást ellenzők véle­ménye: túlságosan is sokat! Mások amellett érvelnek, hogy csak a „sima”, vagyis a filter nélküli cigarettákból füstölünk többet, mint sza­bad lenne. A dohánygyárban dolgozók szerint ugyanakkor mindegyikből kevesebbet, mint korábban, mint ameny- nyi az ö tervteljesítésükhöz kellene. Véleményük még az „ellentábor” szerint is érthe­tő; nekik a cigaretta adja a havi keresetet... Ha a kereset nem is, a Kossuth, a Symphonia és a Munkás cigaretták gyártási darabszámú csökkenőben van a Sátoraljaújhelyi Dohány­gyárban. Nem mintha nem készítettek volna többet, csak a dohányosok egyre nagyobb mértékben térnek át a ha­gyományosról a filteresre. Ez pedig meghatározza a gyár termelését, itt ugyanis a fenn­állás óla és jelenleg is csak „sima” terméket készítenek. A múlt évi terv 5.2 milliárd darab cigaretta előállításával számolt, a ténylegesen le­gyártott pedig 100 millióval kevesebb lett. Nagyjából Ugyanez az arány az 1977-es év eddig eltelt időszakában is. A januári terv 440 millió darab Kossuth és Symphonia cigarettát számolt, ám ‘ az igény csak 434 millióig ter­jedt — egy hónap alatt 0 milliós csökkenés állt be. Ti­zenkét hónappal számolva a csökkenési ütemet, nyilván­valóan irreális a Dohány­ipari Vállalatok Trösztje ál­tal jóváhagyott terv. Annál is inkább, mert a központ határozza meg a gyárak szá-' mára, hogy melyik termék­ből csökkentsék, illetve nö­veljék a mennyiséget, a da­rabszámot. Érthető, hogy az újhelyi dohánygyár — éppen az em­lített okok miatt — megpró­bál új utakra is lépni, a,.si­ma” mellett a filteres' ciga­retta gyártását, afféle ..mel­léküzemágként”, ellensúlyoz­va a hagyományos termék gyártásában mutatkozó lema­radást. a ..tokos” Symphonia el őáll i tásá n ak meghonosí tá­Sárospatakon, mint minden évben, most is igyekeznek rendbehozni, korszerűsíteni bizonyos útszakaszokat. Az éves tervek elkészítésének idején nagy gondot fordíta­nak az utak, járdák megépí­tésére, tisztántartásának le­hetőségére, parkok, virág­ágyások létesítésére, egyálta­lán a város küllemével, csi­nosításával összefüggő fel­adatokra. Nemcsak a helybe­liek kedvéért; hanem az or­szág legtávolabbi részéből ide érkező vendégek kedvéért is, akik nyilván ez évben is nagy számban látogatnak majd el Sárospatakra. Az elsődleges tennivalók között szerepel a télen meg­rongálódott utak rendbeho­zása, a kátyúk eltüntetése. Mihelyt az időjárás lehetővé teszi elvégzik ezt a munkát. Számos helyen építenek, il­letve korszerűsítenek utakat. Például a Herczeg, a Bem, a Munkácsy, a Nagy Lajos, a Mikszáth, a Kinizsi utcában. A Várkertben, az Árpád, a Budai Nagy Antal utcában és a Szabadság téren pedig mintegy ezer méternyi jár­dát építenek meg. Néhány útszakasz, illetve út közvilágításának korszerű­sítési munkáit is elvégzik eb­ben az évben. A Dobó Ferenc utcát higanygőz-lámpákkal látják ei és ugyancsak ilyen lámpákkal szerelik fel a Her- tteeg _ utcát az üdülőterületig. savai is ellensúlyozni. Ez nyilván nem megy egyik napról a másikra, s nem minden költség, anyagi be­fektetés nélkül történhet. Ezek biztosítása mellett is, számos más feltétel kell. Pél­dául a gyár általános fej­lesztése, új gyártógépek be­szerzése, s ami az egyik leg­fontosabb: a már évtizedek óta hagyományos terméket előállító gépek kezelőinek, munkásainak a szakmai át­képzése. A Sátoraljaújhelyi Dohány­gyár az elmúlt 3 évben 14 darab, az NDK-ból vásárolt új cigarettagyártó gépet ka­pott. Ezzel a fejlesztéssel le­hetővé vált, hogy bizonyos kiegészítő beruházással, fej­lesztéssel a filteres cigaretta gyártására is felkészüljön, vagy legalábbis megteremtse annak alapvető feltételeit. Ehhez az első lépéseket már­is megtették a dolgozók fo­lyamatos továbbképzésével, a korszerűbb gyártmányszerke­zet kialakítására ösztönző is­meretek elsajátíttatásával. A Dohányipari Vállalatok Trösztje tervidőszakra szóló elképzelései szerint a Sátor­aljaújhelyi Dohánygyár csak 1980-ban térne át — részle­gesen — a filteres cigaretták gyártására. Ennek korábbi megvalósítását gátolják az anyagi lehetőségek, mivel a közbeeső évek alatt a pécsi, egri és a debreceni gyárak korszerűsítésére használják fel a rendelkezésre álló pénzt. A Sátoraljaújhelyi Dohány­gyár korszerűsítésének előre­hozását mindenképpen indo­kolja, hogy itt bizonyos fel­tételek ehhez már adottak, sőt egy-két területen előre­haladott állapotban vannak. Emellett az sem közömbös; teljes kapacitással dolgoz­nak-e az itt működő gépek — akár „sima” terméket, akár filterest gyártanak. Ugyanígy az sem mellékes, hogy a megye egyik legré­gibb és jó hírű gyárának dol­gozói mennyiben1 találják meg számításukat, mennyi­ben alapozhatnak a termelő­berendezések. munkaidejük jobb kihasználására tett ígé­retekre. N. I. valamint a Nagy Lajos utcát a Kerámiaüzemig. A város útjaiból 56 ezer négyzetmétert naponta, mint­egy ' 4(1 ezer négyzétmétert pedig heti három alkalommal tisztítanak meg. Tervbe vet­ték a munkát ellátó Város­gazdálkodási és Költségvetési Üzem további gépesítését is, de ehhez sajnos kevés az anyagi fedezet. Egy nagy tel­jesítményű seprőgépet azon­ban ebben az évben megvá­sárolnak és ez a gép is köny- hyiti, gyorsítja majd a mun­kát, a régi és az új házak között 'egyaránt. Nem mindegy viszont, hogy milyen külleműek ezek a há­zak. A régi épületek jelentős részének homlokzatát a kö­zelmúltban hozták rendbe, ta­tarozták, felújították ezeket az épületeket. Ez évben sze­repel a tanácsháza felújítá­sa, rendbehozatala is. Az új házakat illetően pedig to­vábbra is gondot fordítanak az épületek környékének szé­pítésére. bokrok, fák ülteté­sére. gyepesítésére, virág­ágyások létesítésére. A város küllemének csino­sításához, szépítéséhez tar­toznak természetesen az új létesítmények megteremtésén túl a már meglevő, kedvelt parkok, kertek, sétányok gon­dozása. ápolása, köztük az évszázados értékek óvása, rendszeres karbantartása, mely munkákra a tanács a/j idén is megfelelő összeget biztosit. Mezőkeresztesen egy bükk­ábrányi asszony azt kérdezte Kucsma Andrástól: — Hol lehetne a férjemnek egy jó ruhát csináltatni? — Ha Miskolcon járnak, keressenek meg, készséggel segítek. /Egyik nap a házaspár be is kopogtatott a szövetkezeti központba, s míg készült a kedves vendégnek járó leke- ,te; az elnök a bük lek ábrányi­ak rendelését meg is beszél­te a Tanácsház téri fiók ve­zetőjével. Ez az apró mozzanat so­kat elmond a Miskolci Mé­retes Ruházati Szövetkezetnél uralkodó szemléletről, gya­korlatról. Az elnök —. aki­nek ezer más feladata is van — azt is tehette volna, hogy megadja a közel 100 telepí­tett üzlet, gebines fiók cí­mét, s a többi a megrendelő dolga. Ám az elnök, a szö­vetkezet többi vezetőivel, s a tagsággal egyetemben fő feladatnak a lakossági szol­gáltatást tartja, s ezt létkér­désnek tekinti. A 28. évet számláló szö­vetkezet történetének első szakaszában, mint annyi más szövetkezet árutermeléssel foglalkozott. A hatvanas évek elején kezdtek változ­tatni a szöyetkezetpolitikán, s azóta egyre fokozottabban „elhagyják” az árutermelést, s növelik a szolgáltatást. Tet­ték ezt akkor is, amikor az új gazdasági mechanizmus­Arnol községben február 21-én — a szakadó eső el­lenére is — zsúfolásig meg­telt a művelődési ház a falu­gyűlésre érkezőkkel. Az is­kola irodalmi színpadának rövid műsora után Galvács László, a község tanácselnöke a falugyűlés politikai jelen­tőségének méltatása után részletesen ismertette a ta­nács 1976. évi költségvetési, fejlesztési bevételeit és ki­adásait. valamint az 1977. évi terveket, feladatokat. A beszámolóból kitűnt, hogy a kevés fejlesztési pénzalappal rendelkező ta­nács az elmúlt évben gazda­ságosan használta ki lehető­ségeit. A megvalósult beru­házások a lakosság igényeit követték. Foglalkozott a be­ban a nyereségcentrikus szemlélet volt az uralkodó, amely valójában az áruter­melésre ösztönzött. Négy év­vel ezelőtt a MÉRUSZ-t a fogyasztói szolgáltató szövet­kezetek közé sorolták. E ki­jelölés különböző állami ked­vezményt biztosít a kollektí­vának. A szövetkezet az elmúlt évben 22 millió forint értékű termelést, szolgáltatást vég­zett. örvendetesen — az elő­ző évihez viszonyítva — 16.1 százalékkal nőtt a fogyasztói szolgáltatás. A lakosságnak 4.2 százalékkal több munkát végezlek, számszerűen 22 ezer női-, férfiruhát, felöltőt ké­szítettek. A szövetkezet most üzlet­helyiségben, s létszámban is gyarapodott. A szakosítás folytán ide került a Női Sza­bók hat, s a Sajómenti Ipari Szövetkezet egy üzlete. így ma mór a MÉRUSZ Miskol­con és a megye több helysé­gében 33 telepített üzlettel, s 65 gebines részleggel áll a lakosság rendelkezésére. A 420 főre gyarapodott kollektíva ez évben még több megrendelő igényeit tudja, s akarja kielégíteni. Termelési értékben 1 millióval akarnak többet, mint tavaly elértek. Ettől jelentősebb a belső, a tartalmi változtatás. Eszerint a fogyasztói szolgáltatást az ár­bevétel 85—90 százalékára növelik, s várhatóan 6.5 szá­zalékkal készítenek több ru­számoló a háztáji és kisegítő gazdasagok fejlesztésének népgazdasági fontosságával, az ezzel kapcsolatos helyi ta­nácsi intézkedésekkel. Elis­meréssel szólt a tanács elnöke, a községben kiemelkedő tár­sadalmi munkát végző sze­mélyekről és kérte a lakos­ság további segítségét a ta­nácsi feladatok sikeres meg­valósításához. Szólt többek között arról is, hogy a község az ötéves terv során, fejlesztési felada­tainak ellátásához állami tá­mogatást nem kapott. így az egyre növekvő igények, ki­elégítése nagy gondol okoz. A lakosság lélekszámú dina­mikusan növekszik, és a ta­nács saját alapjából nem ké­pes a kommunális létesítmé­MÉRUSZnál hat egyéni megrendelés alap­ján, illetve végeznek javítást. A szövetkezet vezetősége úgy véli, hogy a fejlődéshez meg van minden adottság. A kitűnő szabászok egész sora dolgozik az üzletekben, olya­nok. akik előkelő díjakat, ok­leveleket kaptak az országos szabászvers.enyeken. Az OKISZ-labor közreműködé­sével országosan elsőként kí­sérletezték ki a PROLUX-ot. A kapcsokkal, öntapadós ra­gasztós anyaggal ellátott pro- bamellény rendkívül meg­könnyíti a méret felvételét. A szabászok szerint a koráb­bitól 80 százalékkal kevesebb igazításra van így szükség. E módszer alkalmazását most tovább terjesztik. A MERUSZ jó munkáját a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése kíséri. Tavaly 6.1 százalékkal növelték a dolgozók személyi jövedel­mét. Az idén hat százalékkal szeretnék növelni a bérszín­vonalat, s evégett sok ezer ruhát kell szabni, varrni, ja­vítani a szolgáltatás fejlesz­tésében példamutató kollek­nyeket megvalósítani. Az év elején 20 óvodába jelentkezőt kellett, helyhiány miatt visz- szautasítani — a 120 száza­lékos helykihasználás mel­lett. A beszámoló utón 15 hoz­zászóló nyilvánította vélemé­nyét. amelyek zömmel köz­érdekűek voltak. Többek kö­zött kifogásolták, hogy a köz­ségben nincs iskolai napközi otthon. így a szülők reggel munkába menet viszik ma­gukkal gyermekeiket Mis­kolcra — óvodába, iskolába, a túlzsúfolt autóbuszokon. Elhangzott, hogy a növekvő gyermekszám mellett a je­lenlegi iskola a későbbiekben képes lesz-e a gyermekek fogadósára, s miért nem épül meg a korábban már szóba A lakásszövetkezetek tervei Borsod megyében az elmúlt évben 63 lakásfenntartó szö­vetkezet 13 830 lakást gon­dozott. A lakásvagyon meg­közelíti a 4.2 milliárd forin­tot. Az ötödik ötéves terv és különösen az 1977-es eszten­dő legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy a lakás­szövetkezeti. házkezelési, ja­vítási. kisebb karbantartási és az ügyviteli feladatokat, munkálatokat zavartalanul elvégezzék. Ez természetesen területenként és szövetkeze­tenként más-más tennivaló­kat követel meg. A Kilián-déli lakásszövet­kezetek társulásánál például a pénzügyi feltételek biztosí­tósán túl. az 1976-os évben elért eredményeket, termelési értékeket kívánják szinten tartani. Az eddiginél takaré­kosabb gazdálkodást kell vé­gezniük az élőmunkával, va­lamint szigorítani a techno­lógiai folyamatok fegyelmét. A Herman Ottó Lakásfenn­tartó Szövetkezetnél a mű­szaki irányítást erősítik meg ebben az évben. Az összekö­tő városrész lakásfenntartó szövetkezeteinél (Avasalja, Alkotmány, Herman Ottó, Gyulai út. Diósgyőr vasgyár), a karbantartási, javítási, ügy­viteli munkák meggyorsítása kerül előtérbe, ezen belül pedig a tagok szolgáltatásai­nak bővítése. Kazincbarcikán a legfontosabb feladat, to­vább folytatni az 1976-ban megkezdett társulásokat. A feladatok maradéktalan végrehajtását indokolja, hogy 1977-ben tervek szerint mint­egy 700. tanácsi értékesitésű lakást adnak át Borsod me­gyében. Államigazgatási főiskola létesül Az államigazgatási munka korszerűsítéséhez mind több jól felkészült szakemberre van szükség; ennek érdeké­ben a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa törvény- erejű rendeletet hozott állam­igazgatási főiskola létesítésé­ről. Az államigazgatási főiskola az 1978—79-es tanévben kez­di meg működését. A főisko­la feladata a tanácsi és más államigazgatási munkakörök betöltésére alkalmas igazga­tási szakemberek képzése. A tanulmányok befejezését kö­vetőén sikeres államvizsgát telt hallgatók főiskolai okle­velet kapnak. A végzett hall. gatók tovább folytathatják tanulmányaikat a tudomány­egyetem állam- és jogtudo­mányi karán. jainak állapota miatt is sok panasz hangzott el. Többen szóltak arról is, hogy a te­lepüléstől egy kilométerre húzódik a vezetékes ivóvíz, de a községben mégsem meg­oldott a vízellátás. Sürgős se­gítséget kérnek ennek mi­előbbi megoldására, mert a község egy részén a víz ivás- ra, háztartási fogyasztásra — teljesen alkalmatlan. A válaszadásból megértet­ték ugyan a falugyűlés rész­vevői. hogy á 150 ezer forint községfejlesztési hozzájáru­lásból a tanács két község — Arnót és Sajópálfala — igé­nyeit nem tudja megoldani, de a várostól 5 kilométerre levő község lakói is a mai korszerűbb igényekhez köze­lebb álló ellátási, szolgálta­tási szintet igénylik és sze­retnék azt mielőbb elérni. Korszerűsítés Járdák, utak, lámpák tiva tagjainak. Csorba Falugyűlés Arnóton került iskola? A község út­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom