Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-03 / 28. szám

1977. febr. 3., csütörtök ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 Közlekedés és Több milliós értékű felajánlások A legnagyobb, de minden bizonnyal a legjelentősebb he­lyi és átmenő forgalma Bu­dapestnek van, ami egyértel­műen következik a főváros politikai, gazdasági és kultu­rális jelentőségéből, súlyából. Pest-Buda utcáin az első közhasználatú járművek az 1840-es években jelentek meg. Az első villamosvonalat 1887-ben adták át a forga­lomnak. A földalatti vasút — a kontinens első ilyen léte­sítménye — 1896-ban épült meg. Az elmúlt 80 év alatt óriási mértékben fejlődött a fővá­ros, s vele együtt a szállítási igények is növekedtek. A na­ponként utazók száma eléri a 4 milliót. Ezt a nagyszámú utast 920 km hosszú útvona­lon, megközelítőleg 4000 köz­hasznú jármű szállítja. A tö­megközlekedés helyzete — a számos intézkedés ellenére — a fővárosban nem rózsás. A tárgyi feltételeken kívül je­lentős szerepe van a személyi feltételeknek is. Időben felismerve A Budapesti Közlekedési Vállalat a Központi Bizott­ság, a párt iránymutatásainak megfelelően felismerte, hogy a közép- és felső vezetők to­vábbképzése nem maradhat el, és a vezetői készséget a szakmai hozzáértéstől függet­lenül fokozni kell. Ebből ki­indulva 1970 és 1973 közölt az Országos Vezetőképző Köz­pontban megkezdték egyes vezetők továbbképzését. 1975- töl azonban már a Borsodi Vezető és Szervező Tovább­képző Iskola kurzusain vesz­nek részt a vállalat egyes ve­zetői. A továbbképzés jelle­géről, az eddigi tapasztala­tokról kérdeztük Daczó Jó­zsefet, a BKV vezérigazgató­ját. — Mi késztette a vállalat felső vezetését arra, hogy ve. zetöiket, immár közel 100 főt, Borsodban képezzenek to­vább? — A továbbképzés szük­ségletét időben felismertük. Az Országos Vezetőképző Központtal azonban nem vol­tunk teljesen elégedettek. A tematika, s a leadott anya­gok túlnyomórészt elméleti jellegűek voltak, túl általá­nosak, és kevéssé vették fi­gyelembe a közlekedés sajá­tos jellegét. Ezt az igényt a Borsod megyei iskola „köze­lítőleg” kielégíti. Igaz, a je­lenlegi kurzus végén az is­kola oktalógárdáját is érte meglepetés, amikor rájöttek, A szakszervezeti bizalmiak jog- és hatáskörének bővíté­sével az elmúlt év májusá­ban foglalkozott a Miniszter­tanács. A határozat alapján a Textilipari Dolgozók Szak- szervezete is kidolgozta a jog- és hatáskörök gyakorlá­sának vállalati módszereit. Így a múlt esztendő utolsó hónapjaiban már a Pamut­fonóipari Vállalat Miskolci Gyárában dolgozó bizalmiak is az új program ismeretében tevékenykedtek. Az eddig eltelt időszak ta­pasztalatai kedvezőek — amint erről a januárban megtartott bizalmi csoportér­tekezletek is tanúskodnak. Az ilyen jellegű értekezletek az­után havonta megrendezésre kerülnek, lévén, hogy a prob­lémafelvetések egyik legjobb fórumát biztosítják. A ja­nuári értekezleteken a leg­több dolgozó a munka- és védőruházattal kapcsolatos problémákról szólt, kérve a munkaruhák egyéves kihor­dási idejének megrövidítését. Sokan panaszkodtak bejárási fo&ajaikra is: a 7-es autó­hogy tulajdonképpen milyen nagy fába vágták a fejszét! Mint az a bizonyos kovács, aki bicskával „operálta” a szürkehályogot... — Szakembereink hozzájá­rultak a tematika kidolgozá­sához, olyan táppontokat és gondolatokat adtak, amelyek megkönnyítik az oktatók munkáját, a szakmai és ve­zetési ismeretek elmélyítését. A kurzusok végeztével a hall­gatók záródolgozatot készíte­nek. Ez a forma az itt szer­zett ismeretek szinten tartását, sőt fejlesztését biztosítja, hi­szen a záródolgozat elkészíté­séhez jelentős önálló mun­kára, búvárkodásra, kuta­tásra is szükség van. Számítógépek és realitás — Az elkészült záródolgo- sato/c nyilván kapcsolódnak a vállalat problémáihoz, a megoldásra váró feladatok­hoz? — Természetesen erre tö­rekszünk. A záródolgozatok témáit közösen állítottuk ösz- sze, de sok olyan egyéni meg­oldás is van, ami felhívja a vállalat vezetőinek figyelmét a különböző kérdések kor­szerű megoldására. Az egyik záródolgozat például a szá­mítógépek és a tudományos matematikai módszerek al­kalmazásának formáit, mód­szereit dolgozta fel a javítá­sok, karbantartások tervezé­sében. Így korszerűen hatá­rozható meg a javítások cik­lusideje, a fődarabok élettar­talma, de még a minőségátvé­tel rendszere, a bérezés, az anyagi érdekeltség megfelelő formája is. — A dolgozatok a valósá­gos élet realitásával számol­tak. Akadt olyan, amelyik a káderutánpótlás kérdésével foglalkozott, más dolgozat a járművezetők eddig megol­datlan munkaközi pihenő­idejét hivatott biztosítani. — Közismertek a nagyvá­rosok közlekedési gondjai. Az, hogy egyre nehezebb az utazóközönséget kultúráltan, kényelmesen utaztatni, és ez sokszor nem is a járműpark rovására írható, hanem a közlekedési utak a szűkösek. — Vajon az adottságokat figyelembe véve, készült-e olyan dolgozat, amelyik ha buszok zsúfoltsága miatt ugyanis gyakran késve ér­keznek a munkába. Itt meg kell jegyezni: e problémán rövidesen enyhít majd, hogy a Miskolci Közlekedési Vál­lalat májustól 7á jelzésű autóbuszokat is indít, ame­lyeknek a fonodánál lesz a végállomása. Közvetlenül a munkával, a termeléssel kap­csolatos dolgokról is szó esett: az orsózóban dolgozók például a folyamatos anyag­ellátást szorgalmazták. Jó dolog, hogy ezeken az értekezleteken a dolgozók azonnal választ is kapnak problémáikra, s ahol szüksé­ges, nem sokáig késlekednek az intézkedéssel sem. A bi­zalmiak hatáskörének bőví­tése mindenképpen jó esz­köze az üzemi demokrácia elmélyítésének. Az. egyetér­tési jog gyakorlása például feltételezi, hogy a bizalmi is­merje csoportja minden tag­jának teljesítményét, emberi magatartását, s egyéni gond­jait is. Ez különösen fontos, hiszen a bizalmiak vélemé­nyét kikérik a dolgozók alap­nem is önmagában, de előre- lépést jelent Budapest közle­kedésének fejlesztésében? — A vállalat egyik főmér­nöke a központi forgalomirá­nyítás egész rendszerét dol­gozta ki, igaz nem egyedül. Az európai színvonalú forga­lomirányító csomópont — ami már énül is — egy cso­port TEAM-munka eredmé­nye. A Kálvin téri épületben számítógép irányítja majd a forgalmat. A forgalomirányí­tó központot épitöszekrény- elv alapján készítjük, és a számítógépekre való áttérés a VI. ötéves tervidőszakra vár­ható. Ekkorra már a forga­lomban részt vevő járművek mindegyikéről tudja majd az illetékes forgalomirányító, hogy a város melyik pontján jár. ami fokozza a forgalom egyenletességét. Ilyen hely­zetmeghatározó készülékkel felszerelt járművek jelenleg még csak Hamburgban köz­lekednek. 1 Miskolciak is Csupán ezek a záródolgo­zatok lényeges javulást ter­mészetesen nem hozhatnak a vállalat közlekedésében. Hi­szen ehhez intézkedések so­kasága, a járműpark rekonst­rukciója, a vágányhálózat gyökeres felújítása és további létszám is szükséges. Nem be­szélve a forgalmi csomópon­tok kialakításáról, az útháló­zat átépítéséről, amire ked­vező példákat láthatunk az Erzsébet-hidi és a Kálvin téri építkezéseknél. Ezek a kurzusok azonban mindenképpen alkalmasak arra, hogy a Központi Bizott­ság határozatainak megfele­lően javítsák a vezetés szín­vonalát. A vállalat vezetőinek egy csoportja novemberben védte meg, más csoportja ez év ele­jén védi meg a záródolgoza­tát, amelyek — az ezekhez kapcsolódó tanulmányok — valószínűleg jelentősen javí­tanak a BKV működési struk­túráján, és a döntési rendsze­reken, a kommunikáción — hozzájárulva ezzel a Buda­pesti Közlekedési Vállalat „rugalmasságának” növelésé­hez. Utoljára maradt, ám az sem utolsó szempont, hogy ezeken a kurzusokon a Mis- kolci Közlekedési Vállalat egyes vezetői is részt vettek. Remélhetőleg a továbbképzés folytatása és ennek eredmé­nye nem marad el. bérének megállapításában, a kitüntetések, illetve jutalom­szabadságok odaítélésében, a vállalati lakások, s egyéb, szociális juttatások elosztásá­hoz. Új módszert vezettek be a szakszervezeti segély kérel­mek jogosságának elbírálásá­ban is. A segélykérő lapon már nem elegendő a bizalmi ■puszta aláírása — javaslatát írásban meg is kell indo­kolnia. Hasonló a helyzet a vállalati lakások odaítélésé­ben is. A munkásellátási bi­zottság a bizalmiakkal, vala­mint a gazdasági vezetőkkel karöltve dönt a lakások sor­sáról. Az eddigiek alapján lemér­hető: a bizalmiak élnek jo­gaikkal. megfelelően gyako­rolják azokat. Megnövekedett szerepük — természetesen — nem jelenti a műhelybizott- ságok hatáskörének csonku- lását. Éppen ellenkezőleg: a közös döntési jog tovább erő­sítette a fonodái mühelybi- zottságok szerepét az üzem éleiében. U. H. „Földlabdás” fák ültetése az Avas-déli lakótelepen lilét A sátoraljaújhelyi járás 14 termelőszövetkezete által lét­rehozott TÖVÁLL, az elmúlt évben 44 millió forint értékű építőipari munkát végzett, s ezzel 12 százalékkal túltelje­sítette a maga elé tűzött ter­vet. Különböző mezőgazda- sági épületeket építettek el­sősorban, de a községi taná­csok megrendeléseinek is ele­get tettek, sőt Sárospatakon is nem egy szép épület di­cséri a munkájukat. Az ez évi tervük termelési értékét 50 millió ' forintban állapítottak meg, ami teljes mértékben igénybe veszi tel­jesítő képességüket. Munká­juk iránt viszont olyan nagy az érdeklődés, hogy már ed­dig 65 milliós építkezésre kaptak megrendelést. Ebben a Kossuth Tsz korszerű tehe­nészeti telepe és Sárospata­kon a tanácsi építkezések szerepelnek a legnagyobb té­telként. További gépesítéssel és még tökéletesebb munka- szervezéssel igyekeznek ele­get tenni a megrendelők kí­vánságainak. A Csepel Vas- és Fémmű­vek dolgozóinak felhívása, amelyben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére ver­senyre hívják az ország dol­gozóit, s a hartai Erdei Fe­renc Tsz ta -ságának e felhí­váshoz való csatlakozása élénk visszhangé', váltott ki megyénk mezőgazdasági üze­meiben is. Számos termelő­szövetkezetünk szocialista brigádjai, tsz párlalapszerve- zetek, egyes ágazatok élen járó kollektívái már meg is vitatták, milyen termelést segítő felajánlásokkal csatla­koznak a csepeliek felhívá­sához. A nagy történelmi év­forduló tiszteletére lett vál­lalások értéke egy-egy gaz­daságban is több milliós nagyságrendű. A mezőkövesdi Matyó Tsz-bcn, ahol az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás ellené­re 1975-höz viszonyítva 15 százalékkal sikerült növelni az árutermelést, az idén to­vábbi 12 százalékkal több termény, állati termék elő. állítását, megtermelését val­latták. A megye legnagyobb ter­melőszövetkezete — elsősor­ban a szocialista brigádok többletvállalásainak eredmé­nyeként — az idén 1975-höz viszonyítva csaknem meg­duplázza a tejtermelést. Hí­zócsirkéből 213 vagon he­lyeit 240 vagonnal szállíta­nak a belföldi és a külföldi piacokra. Ezen felül a ba­romfitenyésztés fellendítése érdekében tojóházaikból 3,9 millió tenyésztojást bocsáta­nak a keltetők rendelkezé­sére. A tsz 1975-ben még nem foglalkozott zöldségtermelés­sel, de az Idén már 31 hek­tárról küldenek zöldárut a piacokra. Fontos ipari növé­nyünk, a cukorrépa vetéste­rületét 100-ről 140 hektárra növelik. * Lcninváros térségének két termelőszövetkezete, a lenin- városi Szőke Tisza Tsz és a tiszapalkonyai November 7. Tsz is méltó vállalásokat tett a nagy évfordulóra. A leninvárosiak — csatla­kozva a csepeli felhíváshoz — többek között vállalták, hogy a búza átlagtermését 30-ról 34 mázsára, a burgo­nyáét KJ-ról 180 mázsára növelik. Pecsenye bárányból az 1075. évi 730 helyeit 1520 darabot, hizómarhából 200 mázsával többet, S vágóba­romfiból, ami az ellátást ja­vító új ágazata a gazdaság­nak, 500 mázsát értékesíte­nek az idén. A xöldségcrté- kesitést 220-ról 450 mázsára növeli a tsz. A tiszapalkonyai szövetke­zet tagságának jelentősebb vállalásai közé tartozik a ke­nyérgabona hektáronkénti átlagtermésének 23-ról 34 mázsára való növelése. Ker­tészetük területét. 20-ról 27 hektárra növelik, s növény­termesztési föágazatuk — 1975-höz viszonyítva — ösz- szességében 31 százalékos többtermelést vállalt. A te­henenként! tejtermelést 2371 literről 2850 literre javítják, s ugyanakkor 99-rői 150-re növelik a tehénlétszámot. * .4 pulnoki Egyetértés Tsz, a szocialista brigádokra tá­maszkodva milliós értékek­kel növeli árutermelését, sőt e magas tervelőirányzatok túlszárnyalását is vállalták a szocialista kollektívák. A 30 tagú Martos Flóra zöldségtermesztő brigád tag­jai, akiknek idei terve az 1975 évi 12S vagon helyett 170 na­pon zöldáru megtermelését ír­ja elö, c magas terv további 6 százalékos túlteljesítését vállalták. A tsz tehenészeti telepének 16 tagú Rákóczi Ferenc szo­cialista brigádja elhatározta, hogy tervüket, amely a tejter­melés 474 ezer literről 546 000 literre való növelését irá­nyozza elő, íorribbi 3 száza­lékkal, 16 3S0 liter tejjel tel­jesítik túl. A putnoki Május 1. brigád 50 dolgozója, akik a tsz vas- szerkezeti üzemében dolgoz­nak, ez évi igen magas, 14 millió 2S0 ezer forintos ter­melési tervüket 5 százalék­kal, 714 ezer forinttal teljesí­tik túl a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója méltó megünneplésé­nek tiszteletére. * A miskolci járás termelő- szövetkezeteiben, ahol a nép­gazdaság helyzetét és igényeit szem c’ött tartva készítették el üzemi terveiket, a két év­vel ezelőttihez viszonyítva 12.2 százalékos termelésnöve­kedést irányozlak elö. A hernádnémeti Hernád- völgye Tsz tagsága, csatlakoz­va a csepeliek felhívásához — kicmelkedő-n magas növény­termelési és állattenyésztési hozamok teljesítését vállalta, s közel 10 millió forinttal több terméket ad a népgaz­daságnak. A szirmabesenyői Bükkal- ja Tsz-ben is elsősorban a ho­zamok növelését, a munka hatékony szervezését tűzték célul. Az 1975. évi bázishoz viszonyítva, mintegy 30 szá­zalékkal növelik a növénnter. mesztés és 10—11 százalékkal ai állattenyésztés termelései, összességében 16—16 millió forinttal több mező- és erdő­gazdasági terméket állítanak elö. (P. s.) j Pacsuta Magdolna a desszertgyárUk gépsort kezeli a Sze­rencsi Csokoládegyárban Buciiért Miklós Fonodái tapasztalatok A bizalmi és jogköre

Next

/
Oldalképek
Tartalom