Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

1977. február 26., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 , , Az elmúlt hetekben, de az utóbbi napokban is sok-sok vállalat, gyár kollektívája csatlakozott a csepeli mun­kások versenyfelhívásához és tettek különböző felajánláso­kat — a termelés mennyisé­gének, minőségének, és haté­konyságának fokozására — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére, sikerekkel való ünneplésére. Számos felaján­lásról adtak hírt a sajtó kü­lönböző fórumai, többnyire egyszerűen a lényt, az ese­ményt közölve. A napokban a Borsod me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat kollektívája is csatla­kozott a kezdeményezéshez. A végső döntés a szakszer­vezeti bizottsági ülésen szü­letett. Nagy felelősséggel . Az MSZMP programnyi­latkozata a szakszervezetek­ről megállapította: ,.A szak- szervezetek a munkáshata­lom részesei és döntő fon­tosságú támaszai. Feladatuk, hogy neveljék és szervezzék a dolgozókat, társadalmunk politikai és gazdasági erejé­nek növelése érdekében ...” Ezt a törekvést figyelhetjük meg rendre a munkaverse­nyek szervezésekor, a szocia­lista brigádmozgalom fej­lesztésekor és ezt lapaszlal- hatjúk itt is. A népgazdaság­ban érvényesülő alapvetően pozitív tendenciákon belül az építőipar termelése is terv­szerűbbé vált. Az országos építésszerelési tevékenység kétmilliárd forinttal haladta meg a tervezettet. De a me­gye építőipari vállalatai is úgy dolgoztak, hogy az meg­felelő alapot teremthet az ez évi még nagyobb felada­tok elvégzéséhez. A BÁÉV teljes termelési értéke kétmilliárd-harminc- kétmillió forintot ért el. Lo- potnyik Béla termelési ve­zérigazgató-helyettes — a vállalat gazdasági vezetését képviselve, a központi és helyi elvárásoknak, felada­toknak — egyszóval a ter­veknek — megfelelő javas­latokat terjesztett az szb elé. — A vállalat 1977. évi fő feladata 2482 lakás; 30 is­kolai tanterem és 7000 négy­zetméter alapterületű keres­kedelmi-, szolgáltató létesít- mópy átadása. A vállalat kl­eméit munkája, az ÓKÜ oxigéngyárának, egyes léte­sítményeinek, a BVK 400 személyes kollégiumának, a Vasas Művelődési Háznak, a diósgyőri intézményközpont­nak stb, felépítése. Kollektív vezetés A föladatok és az azok tel­jesítését megkönnyítő javas­latok ismertetése az üzemi demokrácia érvényesülésénél! egyik formája. Az informá­lás és informáltság javításá­nak közismerten fontos fel­tétele, hogy a számok és a tények közlésén túl felhívja a figyelmet a jó tapasztala­tokra, a tennivalókra — a lényegre. Ez a feladat —, amint ezt a BÁÉV-nél is ta­pasztalhattuk — a döntési és irányítási hatáskörök, illetve funkciók megfelelő szintre helyezésével a dolgozók mun­kájának hatékonyságát lé­nyegesen javítja a gazdálko­dás egész folyamatának so­rán. Jól mutatkozott ez meg a jelentés után kibontakozó vitábán, amelyben egyértel­műen támogatták az elhang­zott célkitűzések megvalósí­tását. Hogy mik voltak ezek? Egyszerű, kézzelfoghatóan mérhető — létszámra, élő munka csökkenésre, energia- i ..arékosságra stb. vonatko­zó — javaslatok. — A termelést úgy kell a vállalatnál megszervezni — hangzott el az ülésen —, hogy biztosítható legyen egy építőipari dolgozóra jutóépí­tés-szerelési termelési érték hét százalékos növekedése. Mindenki előtt világosan látható, hogy célkitűzéseink nem könnyűek, de megvaló­síthatók, csak mindenkinek többet és j'obban kell dol­goznia azért. A szocialista brigádmozgalom és munka­verseny az elmúlt évben is nagymértékben járult hozzá az eredményekhez, 1977-ben még fontosabb, hogy a szo­cialista és munkabrigádoic vállalásaikat úgy tegyék meg, hogy azok célkitűzéseink megvalósulását segítsék. Másutt is hasznosítható — Sok fiatal dolgozó azért megy el a vállalattól — szólt a vita során az egyik szb- tag —, mert a tanulóévek során nem tudta teljesen el­sajátítani a szakmát, amikor felszabadul már nem segítik úgy a brigádlagok, előfordul, hogy egyedül nem tudja meg­csinálni a rábízott munkát. Ezért szégyelli magát és in­kább elmegy. Sok múlik tehát a brigá­dokon. A tanulóévek során ne tekintsék a szakmunkás- tanulókat „olcsó munkaerő­nek”, segédmunkásnak. Eb­ben az évben pedig a javas­latok között szerepelt véd­nökségvállalással teremtse­nek olyan munkahelyi lég­kört, ami a minimálisra csökkenti a fizikai dolgozók elvándorlását. A hatékonyabb gazdálko­dás lényeges feltétele, a kö­vetkező javaslat, amelynek megvalósulása során a terv­időszak végére ezer óra alá csökken az egy lakásra jutó munkaidő-ráfordítás. Ehhez persze az kell, hogy javul­jon a szervezés színvonala, a kivitelezésnél megszűnjön a lógás és mindenki egyszer végezze el, de jó minőségben a munkát. Az elmúlt évhez képest — további felajánlásként — csökkenteni kell az anyag- és energiaráfordítást. Az építő­ipari gépek hajtómotorjai ne járjanak üresen, de a ce­mentfelhasználásnál is jócs­kán van tartalék. A hatékony és minőségi munka, összhangban azzal az elvárással, hogy a vállalat az éves lakásépítési tervét 1977. december 21-re teljesíti, meg­felel a vállalati, az egyéni és a népgazdasági érdek­nek is. A felajánlások politikai tartalma A pontokba szedett fel­ajánlásoknak, a megtakarít­ható millióknak jelentős po­litikai tartalma van. A mun­ka színvonalának javulása elősegíti a népgazdaság fej­lődését, de ezen keresztül az életszínvonal és a munkakö­rülmények javulását is. És nem utolsósorban ezek a felajánlások, ezek a javasla­tok összhangban vannak a KB decemberi ülésén el­hangzottakkal — figyelembe véve népgazdaságunk jelen­legi helyzetét, az elért szín­vonalat és az V. ötéves terv­beli meghatározott feladato­kat, szükségesnek tartjuk, hogy 1977-ben a gazdasági fejlődés üteme az eddiginél gyorsabb legyen.” Buciiért Miklós Hogyan tovább? r Az abaújkéri ötéves Terv Tsz-ben — a vezetés önhi­báján kívül — sokáig nem dőlt el, hogy a szarvasmar­ha-ágazatban a hús-, vagy a tejtermelés lesz-e a guzdaság fő profilja. A szövetkezet kezdetben a húsmarhatartásra kívánt sza­kosodni, a tehenészet majd­hogynem mostohagyermeke lett a gazdaságnak. A tejter­melés fejlesztését szolgáló központi intézkedések, köz­gazdasági szabályzók ered­ményeként a tehenészetet szerencsére nem számolták fel, s így jelen pillanatban a gazdaság vegyes hasznosí­tású szarvasmarhaállományá- ból 156 darab a tehén. (Az összállomány 350 darab.) Az elmúlt évek egymással ütköző elképzelései azonban nem múllak cl nyomtalanul. Kihatnak a minőségi mun­kára, a termelés alakulására. A kéri gazdaság az 1975-ös esztendőt 1663 literes fejési átlaggal zárta. Tavaly már javultak az eredmények, az egy tehénre jutó tejmennyi­ség elérte a 2300 litert. A két adatból látszik, van változás, a tehenészettel ma már nem úgy számolnak Kérben, mint egy-két éven belül megszűnő ágazattal. Sőt..., de még mi­előtt Czikó Lajos elnök és Bíró László íőmezőgazdász elmondaná a tsz terveit a tejtermelés fejlesztése terén, le kell szögezni; a 2300 lite­res eredménnyel a több mint 600 liternyi javulás ellenére sincs mit dicsekedni. Szeren­csére a tsz vezetői nem is di­csekednek ezzel, hiszen — mint mondták —, ahhoz, hogy tejtermelésről beszél­hessenek, el kell érniük leg­alább a 3 ezer literes átlagot. — A szarvasmarha-ágaza­ton belül ma már nincs hu­zavona: hosszú távon, reflek­torfénybe állítva szerepel a tejtermelő állomány fejlesz­tése. Sajnos, mélyről indu­lunk. Evek kellenek hozzá, hogy feltornásszuk magunkat, a megfelelő szintre. 1975-től tudatos munkával igyekszünk foltról-fokra feljebb jutni — mondta az elnök. Egyik legfontosabb feladat­nak a tehénállomány minő­ségi cseréjét tartották Aba- újkérben. Két év alatt a te­henek 80 százalékát kicse­rélték, a nagyobbik részt vá­sárlásból, a kisebbik hánya­dát saját szaporulatból. To­vábbi tervük minden évben, 16—20 százalékos minőségi szelekció. — A szelekcióval egyidö- ben hozzáláttunk a fejlesztés egyik sarkallatos feladatához, a takarmánybázis megterem­téséhez. 1975-től 82 hektáron telepítettünk gyepet. A ter­mést legeltetéssel■, valamint szénaként és szénázásként hasznosítjuk — sorolta a fő- mezögazdász. — Éveken át gondol okozott nekünk, hogy a betakarítás műszaki szín­vonala nem érte el a kívá­nalmakat. Hiába termeltük meg mi a szükséges takar­mánymennyiséget, ha a be­takarítás elhúzódása miatt csak gyenge minőséget tud­tunk az állal elé rakni. Az elmúlt évben két darab NDK gyártmányú betakaritógép­Egy míiszrl; alatt 18 ezer darab selejtmentes 7 decis hosz- szú nyakú zöld üveget gyárt a képen is látható automata gép a Sajószentpéleri Üveggyárban. A képen Király Lajos gép­kezelő látható, a zöldhutában a gép mellett. Fotó: Laczó József Ui Két új termék, a csőszi­getelő poliuretánhab és a mélyfúró iszap kísérleti gyár­tását kezdik meg az Észak­magyarországi V egyiművek- ben. A csőszigetelő poliure- tánhabot távfűtő és gőzveze­tékeknél használják fel, a mélyfúró iszapot pedig az olajkutatásoknál és a terme­lői fúrásoknál akalrnazzák. A két termék ~ kísérleti gyártá­sát, amelynek során mintegy 20 tonna terméket állítanak elő, még ebben a negyedév­ben megkezdik. íiÉiOlí a teeslÉtah Borsod megyében több mint 27 ezer dolgozó tevékenyke­dik a kereskedelem külön­böző területén, segítik aktí­van a vásárlóközönség igé­nyeinek jobb kielégítését. A dolgozóknak mintegy 40 szá­zaléka — körülbelül 11 ezer fiatal — 30 éven aluli. A szakma sajátosságából adó­dóan jórészt nőket foglalkoz­tatnak, amely — figyelembe véve a kormegoszlást — megnöveli a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek ve­zetőinek felelősségérzetét dol­gozóik iránt. Ez főleg a né­pesedéspolitikai határozatok érvényrejuttatásában és az ezzel párhuzamosan jelentke­ző utánpótlási gondok meg­oldásában fejeződik ki. A gazdasági feladatok megol­dásában nagy szerepet ját­szanak a fiatalok, akik ered­ményesen vesznek részt a különböző társadalmi mun­kaakciókban és a szocialista munkaverseny mozgalmak­ban. Szép példája a fiatalok aktivitásának: hogy az 1975- ös esztendőben több mint négyezren vettek részt a kü­lönböző munkaversenyekben. Nem kis részük volt a fiata­loknak abban is, hogy az 1975-ös év kiskereskedelmi áruforgalmának szintje az előző évit 11,2 százalékkal haladta túl. sort vásároltunk és rövidesen átadásra kerül a hideglevegös szénaszárító berendezésünk is. Egyszóval a betakarítás terén léptünk előbbre. Ez pedig lényeges, mert végső- soron a betakarítás műszaki színvonala szerepet játszik- abban, hogy mennyi tejet ad az állomány. Helytálló az a megállapítás, az állattenyész­tés eredményessége, vagy eredménytelensége a növény- termesztés minden mozzana­tától függ __ A baújkéren óvatosak a ve­zetők, de határozottan állít­ják, hogy legkésőbb 1980-ra túllépik a 3 ezer literes ha­tárt. Tennivaló, s persze gond is akad bőven. A férőhelyek jórésze régi, elavult, a tehe­nészetben mindössze egy dol­gozó rendelkezik szakmun­kásképesítéssel és a tsz-nek még nincs főállattenyésztője. A legdöntőbb tényező azon­ban — és végső soron ezen áll, vagy bukik az eredmé­nyesség —, milyen a gondo­zás színvonala, és milyen a takarmányellátás. Ahogy Czikó Lajos elnök fogalmaz­ta: A'z állat kapjon meg min­dent, amire csak szüksége van, de többet egy dekával sem. A termelés csak akkor eredményes, - akkor gazdasá­gos. (ha) A Tiszai Erőmű — a gyűj- tőerőművek jellegéből adódó különböző objektív nehézsé­gek ellenére — alapjában véve sikerrel oldotta meg az V. ötéves terv első esztende­jében a vállalatra háruló fel­adatokat. Többek között, a hőértékesítési tervét 104,3 százalékra teljesítette. Az igénybevehető teljesítőképes­ség, amely az erőművek | munkájának elbírálásánál ? döntő súllyal esik latba, ta- - valy 102,3 százalék volt. A várakozásnak megfelelően alakultak a termelési, vala­mint az állóeszköz fenntar­tási munkákra fordított költ­ségek is. Pedig közel har­mincféle, különböző kalória­tartalmú és minőségű szenet kellett az elöregedett kazá­nokban úgy eltüzelni, hogy az energiatermelés hatásfoka lehetőleg ne romolják szá­mottevően. Nehézséget oko­zott továbbá, hogy a 100 ton­nás vagonbuktató beruházási munkái elhúzódtak, emiatt emberi erővel kellett a szén kirakását elvégezni, amely je­lentős többletköltséggel járt. Az üzer 1 pártbizottság ez évi cselekvési programja mindenekelőtt a villamos- energia-termelés és a haté­konyság' fokozására hívja fel a figyelmet. Mert vannak még kiaknázatlan lehetőségek csaknem minden munkahe­lyen. A tartalékok feltárásá­val tovább lehet és kell fo­kozni a termelőberendezések hatásfokát. Mint azt a párt- bizottság által elfogadott do­kumentum is hangsúlyozza: az egyetlen járható út a ter­melékenység szüntelen foko­zása, amit egyebek között a termelés technikai színvona­lánál! emelésével, kellőkép­pen szervezett munkával, a technológiai- és munkafegye­lem erősítésével, a dolgozó kollektívák alkotó kezdemé­nyezésének még fokozottabb kiaknázásával lehet elérni. Az eddiginél is nagyobb tervszerűségre kell törekedni a karbantartásban; okosan kell gazdálkodni a meglevő munkaerővel, ha a szükség úgy kívánja ésszerű átcso­portosítást kell végrehajtani a vállalaton belül. Mert 'azt látni kell, hogy a nagyarányú ipar-telepítés azzal is jár, hogy egyre nehezebb munka­erőhöz jutni. De legalább ilyen fontos az is, hogy az elavult gépeket, berendezése­ket lehetőleg újakkal váltsák fel. Mert ez a biztonságos és a gazdaságos termelésnek igen fontos feltétele. A cselekvési program nagy fontosságot tulajdonít a be­ruházások határidőre történő megvalósításának. Így, az egész népgazdaság számára döntő jelentőségű, hogy az új erőmű első és második gép­egysége ebben az évben ener­giát szolgáltasson az orszá­gos hálózatba és a másik két termelőberendezés szerelése pedig az előírt program sze­rint haladjon. A régi erőműben is akad tennivaló bőven. Mivel a vil­lamos- és hőenergia igények állandóan növekednek, mind­inkább szükség van a terme­lőberendezések tervszerű fej­lesztésére. Jövőre például hozzáfognak a főgőzvezeték- rendszer kicseréléséhez, ezért már most megkezdik a terv­be veti fejlesztés tervezését, előkészítését. Ugyancsak 1978-ban esedékes a régi erő­mű kazánparkjának nagyobb volumenű karbantartása, il­letve rekonstrukciója. Ez a munka szintén gondos felké­szülést igényel. Tavaly jelen­tős-elmaradás következett be két fontos vállalati beruházás — a 100 tonnás iker vagon­buktató, valamint az elelttro- filteres pernyeleválasztó kivi­telezésében. Ezért, a Tiszai Erőmű Vállalat igazgatósága az idén hathatós intézkedése­ket foganatosít, hogy a két létesítmény az év közepére elkészüljön. L. L. Ruhák, blúzok — exportra A Debreceni Ruhagyár ede- lényi telepén az idén 420 ezer darab női ruha és blúz készí­tését tervezik. Termékeiknek több mint kétharmadát a Szovjetunióba exportálják. A megnövekedett exportterme, lés feltételezi a minőségi munkát, ezért az elmúlt év­ben új módszereket vezettek be a termelés minőségi és mennyiségi növelésére. A múlt év novembere óta — a rendszeres minőségi ellen­őrzésen kívül — heti két al­kalommal váratlan ellenőr­zéseket végeznek a szalago­kon. Ilyenkor valamennyi dolgozó munkájáról feljegy­zés készül, amelyet figyelem­be vesznek a havonként meg. hirdetett munkaversenyek ér­tékelésekor. Az eddigi ta­pasztalatok igen kedvezőek: 100 százalék fölé emelkedett a havi teljesítményszim, mégpedig úgy, hogy közben megszűnt a munkahibából adódó selejt. Az üzemben tevékenykedő 10 szocialista brigád csatla­kozott a csepeli munkások felhívásához is: vállalták, hogy 11 hónap alatt szállít­ják ki az ez évre tervezett szovjet exportot. Mindezt úgy kell megoldaniuk, hogy a harmadik negyedévben új típusú alapanyagú, más fajta termékek készítésére állnak áL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom