Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-18 / 14. szám

£S2AK-ftAG%feRORSZA&4|

1977« jcmíőr TS., k®dd

I

A képernyő előtt

Riport, játék, dokumentum

Az elmúlt héten Borsod—Miskolc közvetlenül is érdekelt volt a képernyőn. A szombat délután, nem éppen a legfrekventáltabb időpontban sugárzott Suga Juli és a többiek című, huszonöt perces riport a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri üzemének egyik brigádjáról adott érdekes képet, érzékletesen mutatva meg, hogy a tizennégy tagú közösségnek milyen embernevelő ereje van, s az miként befolyásolja igen jó irányban nemcsak a munkahelyi magatartást, hanem az otthoni életet is, miként „készteti” az egyes embert a korszerűbb életre, a tanulásra. Érdekes riport volt.-*

Merőben más előjellel és hangvétellel szólt egy ugyancsak munkásközösségről a Végh Antal novellájából készült tévéfilm: az Állványokon. Jóllehet a film láthatóan évekkel korábban készült, a benne ábrázolt társadalmi jelenség még ma is fennáll, a mű mondandója sajnálatosan érvényes. Szó sincs róla, hogy tipikus lenne, de létező gond. amiről az Állványokon szól. A fővárosban otthontalanul élő ingázó munkások, a „fekete vonatok” elfásult utasai döntő többségükben becsületesen dolgozó emberek, de mert nincs vonzó otthoni meleg, csak rideg, kietlen munkásszállás, még közelibb a kocsma, a rossz társaság, a feketén végzett fusizás, s ha erős a csábítás, már a kisebbnek vélt bűncselekmény sincs olyan távol. Aki pedig kilóg a sorból, esetleg meg is járhatja. Mint Paládi Feri. a frissen Pestre került segédmunkás, aki megpróbált ellentállni a kísértéseknek, s útja tragédiába torkollt. Nem törvényszerű a becsületes ingázó munkás tragédiája, a történet eléggé sarkított, de nem hatásvadász. Nem kitalált jelenségre, hanem tényleges veszélyre hívja fel a figyelmet: több figyelmet a városban élő ingázókra, mert ha jó hatások nem érik el őket, eléri a rossz. Pedig sok köztük a jó irányba formálható. alakítható, szebb életre vágyó, az olyan, mint Paládi volt. Málnay Levente rendezése célratörően kemény vonásokkal állította elénk a komor történetet, amelyet kellemes hatású percekkel színesített Feri és Krisztina bimbózó szerelmének megjelenítése.

*

A hét másik új magyar tévéjátéka a második műsorban pergett. Címe A zöldköves gyűrű, a századforduló idején élt Török Gyula regényéből Mészöly Miklós irta és Horváth Z. Gergely rendezte. Az osztályától elszakadt és a halódó dzsentri világát éles kritikával ábrázoló író regényére épült játék kitűnő figurák felvonultatásával és igen jól jellemzett főszereplőkkel állította elénk egy idejét múlt társadalmi osztály haldoklását és azt, hogy annak értelmesebbjei, elsősorban a főhős, Öz József mennyire megérezte és megértette osztálya elbukásának elkerülhetetlenségét, és az alkotó, becsületes munkával éló ember és társadalom felemelkedésének szükségességét. Kitűnően ábrázolta azt a folyamatot, hogy a dzsentrivel kapcsolatba került polgár, konkrét esetben a polgárosodó báró feleségévé lett polgárlány milyen dzsentri- allűröket táplál, miként akarja visszaszerezni az „ősi” birtokokat, eszelősen küzd sosem volt múltjáért, így sorsa csak a teljes bukás, a sehová sem tartozás lehet. A két főszerepben Mensáros László és Molnár Piroska, egy kisebb szerepben Ladomerszky Margit igen emlékezetes.

*

Befejeződött az ötrészes NDK-sorozat, az Akik nem tették le a fegyvert... Érdekes, izgalmas, dokumentumfilm-eszkö- zökkel élő tévéíilm volt, amely sok tekintetben mutat rokonságot a magyar Századunkkal. Legalábbis kifejezési eszközeit illetően. Az 1945-ös német kapitulációt — mint ez már azóta régen tudott — a német haderő egy jelentős része nem hajtotta végre, eleve számították a nyugati hatalmak szovjet- ellenességére. Ez a film megcáfolhatatlan dokumentumokkal és azok alapján eljátszott képsorokkal mutatta fel ennek a valójában teljesen sohasem kapitulált német katonai csoportnak életét, illetve ennek a veszélyes folyamat-fenntartásnak egy vonulatát. Felnőtt nézőnek nehéz volt indulatok nélkül végignézni ezt az izgalmas, dermesztőén hiteles filmet.-*

Él még a -habaré? — kérdezte a jubiláló Vidám Színpad műsorának újabb egyórás összeállítása. A kérdésre maga a műsor ad választ: éldegél, de már inkább csak villanásokban emlékeztet hajdani legjobb napjaira. Tagadhatatlan, hogy ebben az összeállításban több jól láttunk, mint a korábbi hasonlóban, s igen nagy kár. hogy a szellemes, bátran politizáló mozzanatokat — Brachfeld néhány konferansza. Szu- hay—Verebély kettőse, a hazatérő disszidens egymillió dollárja stb. — mellé és közé langyos, szokvány, hamar felejthető jelenetek sorakoztak.

Benedek Miklós

A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT

felvételre keres

„D’ -vizsgával rendelkező gépkocsivezetőket, tehergépkocsi-vezetőket, legalább 2 éves szakmai gyakorlattal. 8 ált. iskolai végzettséggel, akik részére „D”-taníolyamon részvételt biztosít.

Szirmabesenyó, Kistokaj községekből személyzeti Járatok biztosítják a munkába járást.

Felvételre keres továbbá a vállalat: kocsi takarítókat.

Bővebb felvilágosítás a vállalat munkaügyi osztályán. Miskolc, Szondi György u. 1. sz, alatt.

.............................................................................-—------------------T

ellingcr István munkája

Jeliinger kisgrafikdi

Most jelent meg

Ila Bálint: Gömör megye

Az Akadémiai Kiadó gondozásában most jelent meg /ín Bálint négykötetes megyemonográfiájának első kötete. a Gömör megye /., amelyben a szerző széles körű, forrásföltárás és anyaggyűjtés felhasználásával tárgyalja a település életét, a fejlesztő és visszahúzó erőket a megye kialakulásától 1773-ig. (Ezt az időpontot azért tekintik határpontnak, illetve azért zárták le a vizsgálódást az úrbérrendezésnél, mert a későbbi időkről mar népszámlálási adatok is állnak rendelkezésre, valamint más módszerek alkalmazásá- val is lehet és kell a későbbi korokat kutatni). Sok volt a visszahúzó erő — a török uralom, az adóztatás, a hadiadók. a porciók, a katonai' beszállásolások, az ingyen hadimunka, a földesúri kizsákmányolás és több pusztító járvány —, javulás csak a XVIII. század közepe táján következett be. az árendás viszony bevezetésével. fegyelemre mélló a híres gömöri bányavidék kialakulásának ábrázolása: a bányászat, a szénégetés fejlődése. A gömöri ipar és termékei a megyén kívül is ismertek voltak, sőt külföldön

is igen keresték például a vasal.

A szerző 1932 óta foglalkozik Gömör megye történetének kutatásával és megírásával. A négykötetesre tervezett mű egyik része mára felszabadulás elölt, megjeleni. a további kötetek gondozását. a Magyal' Országos Levéltár, majd a Magyar Tudományos Akadémia vette át. A most megjelent és időrendet. tekintve első kötet ötszáz oldalon tárgyalja a már említett kort. rövid szlovák nyelvű bevezetőt is tartalmaz, 17 ábra, 63 táblázat, földrajzi és névmutató, forrásjegyzék segíti a jobb megértést. A kötet egyébként öt fö fejezetre tagolódik: a település természeti és gazdasági adottságai; a megtelepülés: Gömör megye története a XV—XVI. században; illetve a XVII—XVIII. században; a megye népei a XVIII. század végén.

Gömör megye egy kisebb része most a mi megyénk- hez tartozik, tehát közvetlenül is érdekeltek vagyunk. De a mű gazdag és sokrétű anyagánál fogva hosszú ideig kiindulópontja lesz a korszak- társadalomtörténetét vizsgáló modern kutatásnak is.

Tíz éve találkozhatunk töb- bé-kevésbé rendszeresen a különböző kollektív kiállításokon, tárlatokon Teliinger István grafikáival, aki ezúttal a miskolci Kossuth Művelődési Ház Mini-galériájában jelentkezett kamaratárlattal. A tíz esztendő ugyan alkalmas lehetne valamiféle felmérésre, összegzésre is, Teliinger azonban most nem vállalkozott erre, sokkal szerényebb mértékkel válogatta össze a paravánokra felkerülő lapokat. Kisgrafikáit mutatja be a nagyközönségnek, köztük elsősorban az utóbbi időben újra nagy népszerűségnek örvendő ex libriseket. Negyven munkája közül tizennégy ex libris, de más, kiállításra került munkái is közel állnak e sajátos műfajhoz. Hiszen Teliinger munkáit — nem véletlenül dolgozik leginkább linóban — többnyire a szűkszavúság jellemzi, a részletek aprólékos kimunkálása távol áll tőle. Bár e mostani kiállításán rézkarcokat is bemutat, a rá jellemző karakterisztikus jegyek ezeken a munkáin nem érvényesülnek kellőképpen. Annyiban mégis érdekesek, hogy mutatják: Teliinger István keresi alkotásmódjának megújhodását, s ez az útkeresés — a maga buktatóival és zsákutcáival együtt — mégiscsak egy egészséges folyamatot jelez.

Hiszen — bizor>37ára ezt Teliinger István is érzi — szükség van arra, hogy alkotói világa mélj'üljön, kimozduljon az olykor-olykor bizony fellelhető statikusság- ból. S bár Teliinger mindig az ember felé fordul munkáival, ezt a művészi látásmódját mélyíteni szükséges.

A miskolci Kossuth Művelődési Ház Mini-galériájában tegnap, január 17-én, délután 5 órakor Flach Antal, a Művészeti és Propaganda Iroda igazgatója nyitotta meg a kamaratárlatot, amelyet február 12-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A megnyitón Fehér György: Mozgások című művét Nemes Ferenc adta elő fagotton.

(cs. a.)

A győztes

Hajdú Katalin, a kazincbarcikai Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola harmadik osztályos tanulója nyerte meg az Ady Endre szavaló- és prózamondóverseny megyei fordulóját. Ady Búcsú Siker-asszonytól és Jobbágy Károly Sírok című versét tolmácsolta.

— Hogyan készültél fel a megyei fordulóra? 4

— Nagyon sok verset olvastam el. Többet meg is tanultam. Végül a következő szempontok alapján döntöttem: legyen jellemző Ady költészetére; feleljen meg előadói stílusomnak; ne legyen iskolaízű; terjedelmével ne vegye túlságosan igénybe a hallgatóság türelmét.

— Kik vettek részt a versenyen ?

— Negyvennyolc szavaló, illetve prózamondó indult a gimnáziumok, szakmunkás- képzők, szakközépiskolák előadóinak képviseletében. Feltűnő volt, hogy most az eddigitől eltérően — több fiúversenyző indult.

— Mondj néhány szót versenyélményeidről.

— Sokkal jobban izgultam, mini eddigi versenyeimen.

Talán azért, mert női szavaló létemre férfiérzelmeket kellett tolmácsolnom, A 31. sorszámot húztam. Amikor a 23. versenyző szavalt, elkezdtem erősen izgulni. Ez csak a versmondás idején szűnt meg. Az eredményhirdetéskor ismét erősebben dobogott a szívem. Különösen akkor, amikor visszafelé — a tizediktől a másodikig — felsorolták a helyezetteket, és az én nevemet nem említették. Csalódott voltam, mert szerettem volna az első tíz közé bekerülni. így aztán nem csoda, hogy alig hittem a fülemnek, amikor — egy kis szünet után — a nevemet hallottam. A meglepetésnek tulajdonítható, hogy a jutalom átvételekor csak nehezen tudtam leírni a nevem.

— Ez a győzelem azonban nem jelenti az izgalmait, a munka végét. Űjabb feladatok előtt állsz. Hol fogsz legközelebb szavalni?

— Először a sárospataki >

diáknapok elődöntőjén, februárban. Márciusban pedig Sarkadon, az Ady Endre sza- I való- és prózamondóverseny j országos döntőjén. j

Bagi Aranka I

Helyi csoportok szerveződnek

Ismeretterjesztés a sátoraljaújhelyi járásban

Az elmúlt évben a sátoraljaújhelyi járásban két községben — Karosán és Olasz- iiszkán — alakult meg a járási TIT-szervezet helyi csoportja, s ebben az esztendőben újabb négy helyen — Zemplénagárdon, Tisza.kará- don, Kenézlőn és Vissgn kívánják létrehozni a .helyi csoportokat. így a korábban megalakult öt nagyközségi csoporttal, amelyek Hollóházán, Pálházán, Tolcsván, Ci- gándon és Kiesén teremtették meg az ismeretterjesztés helyi alapjait, már a helyi csoportok széles bázisa - alakulhat ki, s a községi köz- művelődési munkatervek ismeretterjesztési programjának végrehajtásához jelentős segítséget nyújthatnak.

A helyi csoportok megerősödésével kétségtelenül to1 vább javulhat a járásban az ismeretterjesztő tevékenység, amely az elmúlt években — legalábbis az előadások számszerűségében — határozottan emelkedő, javuló tendenciát mutat. Amig az 1975-ös esztendőben mindössze 247 ismeretterjesztő előadás hangzott el a sátoraljaújhelyi járásban, addig az elmúlt évben már több mint 400-at tartottak még. s bár a járás lakosságának összetételét még nem is tükrözik megfelelően a témaválasztások, egészségesebb arányokat sikerült kialakítani a társadalom- és a természettudományok területén.

Ezzel azonban még nem lehetnek elégedettek a járásban, hiszen változatlanul kevés a mezőgazdasági jellegű ismeretterjesztés, jóllehet a lakosság nagy része a mezőgazdaságban keresi kenyerét. Ámbár a helyesebb arányok kialakulását mutatja, hogy, amíg 1975-ben mindössze 37 mezőgazdasági témájú ismeretterjesztő előadás hangzott el, addig 1976-ban már több mint 70. Hasonló érdeklődés kíséri a jogi előadásokat is, ebből a témakörből 60 elő-:

adást szerveztek, “s népszerűek a pedagógiai-pszichológiai és a néprajzi előadások. A témakörök egészségesebb arányú megoszlásának egyik feltétele, hogy a pedagógusok mellett a mezőgazdaságban dolgozó értelmiség is nagyobb arányban kapcsolódjék be az ismeretterjesztő munkába. Most ugyanis a járásban a TIT-tágoknak mindössze 15 százaléka mezőgazdaságban foglalkoztatott értelmiségi, 30 százalékuk pedagógus, mig 32 százalékuk az egészségügyben dolgozik, illetve közgazdasági, végzettségű.

A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat sátoraljaújhelyi járási szervezetében, annak munkájában a legnagyobb gondot a tartalmi előrelépés jelenti. Ennek ugyanis feltétele, hogy az egyedi előadások helyett legalábbis határozott tematikájú sorozatoknak és komplex előadássorozatoknak nyerjék meg a hallgatóságot. A különböző akadémiák, baráti körök szervezésében viszont nem sikerült" előbbre lépniük, s ugyancsak vannak tennivalóik az ifjúsági klubok bekapcsolásában. Az előbb- relépés egyik feltétele, a helyi csoportok aktivizálódása, de az ismeretterjesztés feltételei is javításra szorulnak. A korszerű ismeretterjesztés ma már ugyanis elképzelhetetlen megfelelő szemléltető eszközök nélkül, s a népszerű témák feldolgozásához több segédanyagra, különböző kiadványra lenne szükségük.

összességében azonban a járásban is egyre hatékonyabb ismeretierjesztő tevékenységről beszélhetnek, amelynek egyik legnagyobb eredménye, hogy a korábbi évekhez mérten a kisebb településeken is viszonylag rendszeressé váltak az lsr»c- retterjesztő előadások.

(csulorás)