Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-13 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MONKASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 10. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1077. január IS. Kuba és a KGST haocsolata A törökországi hivatalos látogatáson tartózkodó Púja Frigyes külügyminisztert hivatalában fogadta Faliri Korutürk, a Török Köztársaság elnöke Ankarában kedden este ,véget értek Púja Frigyes, külügyminiszter, és Ihsan Sabri Cagluyangil török külügyminiszter hivatalos tárgyalásai., A tárgyalások eredményeit közös közleményben összegezték. A dokumentumot a napokban hozzák nyilvánosságra. Púja Frigyest Ankarában fogadta Fahri Korutürk köztársasági elnök és Suleyman Demirel miniszterelnök is. E találkozókról szólva külügyminiszterünk kijelentette: a két államférfival folytatott beszélgetés megerősítette, hogy mindkét ország nagy súlyt helyez az enyhülés folyamatának és a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének erő. sí lésére. Púja Frigyes szerdán délelőtt Ankarából vidéki körútra indult. Ankarából Isztambulba érkezve, külügyminiszterünk közvetlenül a repülőtérről Rodostóba, a mai Tekirdagba utazik, ahol megtekinti a Rökóczi-múzeumot, és csak az esti órákban tér vissza Isztambulba. A Kuoai Köztársaság és a többi KGST-ország kapcsolatainak általános vonásairól és az ország kereskedelmének egyes kérdéseiről nyi. latkozott a sajtónak kedden Carlos Rafael Rodriguez, az Államtanács elnökhelyettese, a Kubai KP Politikai Bizottságának tagja. Rodriguez mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a szocialista országokkal a KGST-n belül folytatott együttműködés a kubai gazdasági élet szilárd alapját alkotja, és ez a biztosítéka a gazdaság kiegyensúlyozott, fejlődésének. A Kubai Köztársaság kereskedelmének mintegy GR százalékát a KGST-országok- kal, a legnagyobb részben a Szovjetunióval bonyolftja le, nem szándékozunk változtatni ezen a százalékarányon — mondotta. A KGST és a latin-amerikai országok kapcsolatépítési lehetőségeiről szólva jó példának említette Mexikót: amely nemrégiben megállapodást írt alá a KGST-vel, más latin-amerikai országok részéről is hajlandóság baszik a kapcsolatteremtésre, Jamaica és Guyana pedig határozottan érdeklődik az együttműködés lehetőségei felől. Kazincbarcikai számvetés Erdnip, tervek, táviatok A városi pártbizottság kibővített ülése Azokra az eredményekre, amelyeket Kazincbarcika az V. ötéves terv első évében elért, joggal lehetnek büszkék a város lakói, e település térségében működő intézmények, vállalatok, üzemek dolgozói. A múlt évben végzett munkának, a jelenlegi tervidőszak legfőbb tennivalóinak összegezését vitatták meg tegnap, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság kibővített ülésén, ahol jelen volt dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára. Az elnöklő dr. Vékony Ernő, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság első titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Józsa László, a városi pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést a napirenden szereplő, írásban előre kiadott gazdaságpolitikai cselekvési programhoz. Ebből kitűnt, hogy Kazincbarcika termelő- és szolgáltató egységei 1976-ban sikerrel dolgoztak. A város gazdasága eredményesen fejlődött, amit jól illusztrál, hogy az üzemek, gyárak, vállalatok által elért termelési érték 7,1 milliárd forint, ami 12 százalékkal nagyobb az 1975. évinél. Az eredmény értékét növeli, hogy a színvonal mind a megyei, (9 százalék) mind az országos (6 százalék) átlag feleli van. E szép sikerekben jelentős tényező, hogy az üzemek döntő többségében a gépek és berendezések túlnyomórészt korszerűek. Ez arra kötelez, hogy mindenütt még hatékonyabban dolgozzanak, úgy, ahogy azt a Központi Bizottság december 1-i határozata megfogalmazta. Az eredményekből kitűnik: a gazdasági egységek döntő többsége példamutatóan tett eleget feladatának, túlteljesítve a termelési terveket. Ezek között is kimagasló sikerekről adhat számot — többek közölt — a Könnyűbeton-elemgyár, a Beton- és Vasbetonipari Müvek Barcikai Üzemegysége, az ÉMASZ Kazincbarcikai Üzemigazgatósága, az Északmagyarországi Regionális Vízmű, és még néhány más üzem és vállalat. Színvonalasnak ítélhető a végzett munka a Volán 3. számú Vállalat barcikai üzemegységénél, a Borsodi Hőerőmű Vállalatnál, a Kézműipari Vállalatnál és másutt! Nagy gondokkal, nehézségekkel küzd viszont a Várasgazdál- kodási Vállalat, a Sajómenti KSz, az AGROKONZUM barcikai főraktára, stb„ ahol a termelési tervek teljesítését illetően erőteljesebb munkára van szükség. A város legnagyobb üzemében, a BVK- ban elért 5,2 százalékos termelésnövekedés pedig megfelel a népgazdaság növekedési ütemének. Figyelemre méltó, hogy a város iparában 1975-höz. képest 50 százalékkal nőtt az exportból származó árbevétel. Kedvezően alakult a termelékenység is, ami 10 százalékkal magasabb az előző évinél. Szóba került a pártbizottság kibővített ülésén, iiogy az építőipari kapacitások hiánya miatt (az új pvc-gyárat nem számítva) néhány, a városfejlesztéssel összefüggő beruházás még nem valósult meg, vagy késve kezdődött. E legfőbb gond ellenére azonban a vállalatok, üzemek és intézmények jól gazdálkodtak a rendelkezésre álló anyagi, eszközökkel. Az elmúlt évben is gazdagodott, gyarapodott a város, nőtt a lakosság, a dolgozók életszínvonala. A város üzemeiben 18 200 ember dolgozik. Az elmúlt év folyamán az átlagkeresetek 7 százalékkal növekedtek. ezen belül is erőteljes és kedvező volt a fizikai dolgozók kereseti arányainak az alakulása. Az elmúlt 12 hónap alatt 800 család lakáskörülményei javultak (új lakás. felújítás, csere stb.). Átadtak rendeltetésének egy 100 személyes óvodát, amivel gyakorlatilag megszün(Folytalás a 2. oldalon) Beszéljük meg és cselekedjünk! Tanácskozott a megyei KíSZ-bizottság A Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bizottsága Török László megyei első titkár elnökletével ülést tartott tegnap, január 12-én, szerdán délelőtt Miskolcon. A tanácskozáson részt vett cs felszólalt. Újhelyi Tibor, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára és Kovács Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A testület megvitatta, /jmajd elfogadta a KISZ Borsod megyei Bizottságának, valamint alsóbb szerveinek és intézményeinek az 1977—78. mozgalmi évi költségvetését. Határozott a KISZ Központi Bizottsága 1977—78-as mozgalmi évre szóló akcióprográmjának megyei kiegészítéséről, intézkedési tervet fogadott el a' politikai képzés soron következő feladatúiról es meghal igat'dv az elmúlt évi ifjúsági parlamentek megyei tapasztalatait. Végül ügyrendi és személyi kérdésekben döntött. A KISZ Borsod megyei Bizottsága más fontos pártfunkcióba történő megválasztása miatt érdemei elismerése mellett felmentette dr. Járni Jánost megyebizottsági tagsága és megyebizottsági titkári funkciója alól. Ugyanakkor megválasztotta a KISZ Borsod megyei Bizottsága titkárának Lajtos Ilonái. Céljaink megvalósulását segítő kezdeményezésekről, az új, a haladó, a közös ügyünket segítő tervekről, elgondolásokról beszélni, s ezekért valamit is tenni, nemes küldetés. Különösen az mostanság, amikor kinek-kinek a helytállásától, személyes felelősségétől, mindennapi munkájától függ terveink teljesülése. Az ifjúság kapcsán holnapi feladatokról esik szó, s közben a KISZ IX. kongresszusán elfogadott határozat mondataira emlékezem: Folytassunk közvetlen véleménycserét a KISZ-tagokkal, és a szervezeten kívüli fiatalokkal a munkahelyen, az iskolában, a klubokban, egyszóval mindenütt, ahol lehetőség nyílik az ifjúkommunisták álláspontjának kifejtésére, a különböző nézetek szembesítésére és tisztázására. Beszéljük meg! elnevezéssel szervezzünk vitasorozatot a fiatalokat érdeklő legfontosabb kérdésekről. Így hangzik a kongresszus határozata, s adódik a vitasorozat célja és feladata: a politika legidőszerűbb feladatainak meghatározása, megismertetése, megértetése a fiatalokkal és az ifjúság bevonása a végrehajtásba. Egyszóval, o politizálás és a cselekedtetés. Köztudott, hogy napjainkban a szocialista építőmunka legfontosabb kérdése a népgazdaság kiegyensúlyozott és az eddiginél is dinamikusabb fejlesztése. Éppen ezért. az. MSZMP XI. kongresszusa, valamint a Központi Bizottság is elemezte népgazdaságunk helyzetét és meghatározta a főbb tennivalókat. Az országgyűlés pedig jóváhagyta az V. ötéves tervei és a népgazdaság évi tervét. Mindezt és a fiatalokra jellemző kezdeményezőkészséget, lendülelet és tenniakarást figyelembe véve, a KISZ IX. kongresszusa is meghatározta a magyar ifjúság tennivalóit a népgazdaság fejlesztésében. Az országos és helyi feladatok megismertetése, megértetése, és a fiatalok cselekvő aktivitásának kibontakoztatása érdekében a megyei KISZ-bizottság meghirdette a Beszéljük meg és cselekedjünk! Hogyan dolgozhatunk jobban a nyolc óra. alatt? nevű mozgalmakat. E nagyszabású kezdeményezésnek, melyhez nyilván kapcsolódik Borsod megye eddig is sok sikert elért ifjúsága — az az alapgondolata, hogy a KISZ-iagoknak és a szövetséghez közelálló szervezeten kívüli fiataloknak is elemi kötelessége a becsületesen végzett munka, a példás helytállás. Most tehát az iménti mozgalom kibontakozása kapcsán elöljáróban közösen megvizsgálják: hogyan tesznek elegei alapvető kötelességüknek, s mit tehetnek a jobb munka érdekében. Ugyanakkor megbeszélik a fiatalok a jobb munkát zavaró, akadályozó tényezőket, a gondokat és a feladatokat, jelzik azokat a párt- és állami és az érdekvédelmi szervekkel, kérve segítségüket a zavaró tényező elhárítása érdekében. Ezzel számos lehetőség kínálkozik rá, hogy megyénk fiataljai aktívan részt vegyenek a párt gazdasági életre vonatkozó határozatainak, a népgazdasági és helyi célok megismertetésében, és megértetésében, szem előtt tartva a munkaidő jobb kihasználását, a minőségi követelményeket, a gazdaságosságot, a hatékonyságot, a termelékenységet, az exportot, a munka- és az üzemszervezést. E mozgalom kibontakozásának, ha úgy tetszik, hatékonyságának fokozására programot fogadott el a me- gyebizottság, melyben szinte tételesen meghatározta a tennivalókat. Ebből kitűnik, hogy a Beszéljük meg és cselekedjünk! Hogyan dolgozhatunk jobban a nyolc óra alatt? akció úgynevezett cselekedtető szakaszában nagy szerepet kapnak a KISZ termeléssel kapcsolatos mozgalmai, mint például a Radar, vagy a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa. Az akció központi fóruma a KISZ-alapszervezel taggyűlése lesz, ott történik az önértékelés, a gondok felvetése és összegzése, valamint a feladatok megoldásainak elhatározása és vállalása. Beszéljük meg és cselekedjünk! Hogyan dolgozhatunk ■ jobban a nyolc óra alatt? — ismételgetem a KISZ Borsod megyei Bizottságának új akcióját, ha úgy tetszik, mozgalmát, s közben azokra a nagyszerű tettekre, példás cselekedetekre gondolok, amelyek évek múlásával is nagyon egyértelműen bizonyították Borsod ifjú nemzedékének helytállását, az adott szó hitelét. Részletesen és konkrétan szólt erről, csakúgy, mint a feladatokról a megyei KISZ-bizottság ülésén Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára. Mint mondta: „Napjainkban szinte minden fórumon szó esik róla, mennyire fontos idei tervünk teljesítése, a népgazdasági egyensúly fenntartása, életszínvonal-politikánk következetes megvalósítása." Erre gyürkőznek most kisebb és nagyobb kollektívák megyeszerte. ezen fáradoznak kétkezi' munkások, üzemekben, bányákban, építkezéseken, s erre törekszenek a szellemi munka megannyi szférájában. Ügy tűnik, ebben az országot átfogó nemes tevékenységben, ebben a szó igazi értelmében mai forradalmi küldetésben, híréhez méltóan, a hagyományoknak megfelelően, részt kér és vállal Borsod megye ifjúsága is. Akkor hát rajta: Beszéljük meg — és cselekedjünk! Paulovils Ágoston
