Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

y m 1977. január 8., szombat „ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Épül a TVK poSspropiléngyára () A MINISZTERTANÁCS, ' amikor a közelmúltban az 197(1. évi népgazdasági terv ,1 végrehajtásának tapasztala- jv tait összegezte, többek között megállapította, hogy a nagy- , beruházások többségénél • a ,jj kivitelezés üteme megfelel a ^várakozásnak. A jól előkészí- ,| tett, és viszonylag kevés J problémát jelentő borsodi be­li ruházások közé lehet so- £ rolni a TVK-ban tavaly meg- kezdett polipropiléngyár épí­téséi ■, , kormány, miután jóvá­hagyta a petrolkémiai köz- Ti ponti fejlesztési program ke­lj relében megvalósítandó poli- 1 propiléngyári beruházást, az első évre, vagyis 1976-ratöbb mint 1 milliárd forint össze- ,j gű pénzügyi teljesítést írtelő. — Most, amikor számvetést készítettünk a végzett mun- * kálói — mondotta Balázs La- et jós. a TVK beruházási igaz- >' gatóhelyettcse — kiderült, hogy a Minisztertanács által '! szentesített pénzügyi elő- 3 irányzatot 3 százalékkal meg­haladtuk. Ez mindenképpen jó jel a jövőre nézve. fi — A munka neheze azon- f ban még hátra van — foly- ,f tatta az igazgatóhelyettes. — f A 4,2 milliárd forintos beru- í húzásból több mint három milliárd forint értékű építő- és szerelőipari munka elvég­zése, illetve a létesítményhez szükséges sok száz millió fo­rintot érő technológiai be­rendezések, gépek, beépítése az elkövetkező nem egészen két esztendő feladata lesz. A beruházás megvalósítására vonatkozó NIM engedélyok­mány szerint ugyanis az évi 40 ezer tonna kapacitású po­lipropiléngyárat már 1978. októberében üzembe kell he­lyezni. Tehát a kivitelezés kezdetétől — 1976. január 1- től — mindössze 34 hónap áll rendelkezésre, hogy a gyárat felépítsük. Ez rendkí­vül összehangolt munkát, nagyfokú fegyelmet kíván a tervező, kivitelező vállalatok­tól és a beruházótól egyaránt. (Annál is inkább, mivel a hazai beruházási gyakorlat szerint a legtöbb esetben 5— fi esztendő szükséges egy nagy ipari létesítmény felépí­téséhez. Szerk.) — TERMÉSZETESEN az első esztendő sem volt telje­sen problémamentes, még an­nak ellenére sem, hogy töb­bel teljesítettünk. mint amennyit pénzügyi terv előírt. A feszültséget döntően az váltotta ki. hogv Borsod­ban olyan hatalmas beruhá­zási koncentráció alakult ki. amelyre eddig még nem volt példa. Több építő- és szerelő­vállalat dolgozik tffvidőben a TIFO. a polipropiléngyár. a Tiszai Erőmű, a BVK PVC— III. gyára, valamint a béla- pátfalvai Cementmű beruhá­zásán. Ez óhatatlanul is oda vezethet, hogv időnként hi­ún” mutatkozik munkaerő­ben. gépellátásban. S bizony, egy-két hónaoos határidő- eltolódás sokszor behozhatat­lan hátrányt ielent egy-egy munkaterületen. — A ffondok ellenére meg- oldhatók-e az ez évi felada­tok? — kérdeztük. — Nagyon bízunk benne, hoev a beruházás üteme az idén sem marad alatta a ter­vezettnek — mondta Balázs Lajos. — Kedvező számunk,-; ra. hogy a beruházás több pontján sikerült megfelelő munkaterületet biztosítani a szerelőipar számára. így pél­dául a kivitelezők hozzáfog­hattak a polimerizációs üzem. a nnlioronilérmor tárolására szolgáló létesítmények, vala­mint a tartálvoark technoló­giai szere1 'séhez. Ezen kívül . csőelőregyártás is megkez­dődött. Ez utóbbinál a leg­.agvobb gondot az jelenti, hogv pillanatnyilag a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, to­vábbá a VEGYÉPSZER ösz- szesen csak 6 (9 kvalifikált hegesztőt tud foglalkoztatni. Egyszerűen nincs több ilven speciális feladat ellátására alkalmas szakemberük. — M'lven nagvságrondű munka vár az idén a kivitele­zőkre? — Az 1977. évi nénzügvi terv 1.2 mi' iárd forint érté­kű munkát ír elő. Ebből az építőiparra eső rész 180 millió forint. Különösen az első ne­gyedév látszik kritikusnak építőipari vonatkozásban, mi­vel az év első három hónap­jában a folyamatos szerelés fel tételeinek megteremtéséhez 4.1 millió forint értékű építé­szeti jellegű munkát, kell a magas- és mélyépítőknek el­végezni. — Tehát az. 1977. esztendő döntő fontosságú év lesz ezen a beruházáson is. — Igen. S elsősorban az építőipartól függ milyen mér­tékben tudjuk a beruházási programban szereplő felada­tokat teljesíteni. A szerelés ütemét is nagymértékben be­folyásolhatja az építők jó vagy rossz munkája. Igen lé­nyeges még az is hogy a ha­zai gépgvártó vállalatok, ame­lyek igen sok berendezést, készüléket szállítanak ré­szünkre. időben teljesítik-e vállalt kötelezettségüket. — Ogy tudjuk, hogy a TVK. mint beruházó, minden segítsótjet megad a kivitele­zőknek. Miben nyilvánul ez meg? — Már eddig is számos esetben előfordult, hogy anya­got. állványt, szállítóeszközt. télie=ífot‘ műhelycsarnokot, bocsátottunk a kivitelezők, főként a szerelőipari vállala­tok rendelkezésére. Ezután is ezt az utat járjuk. Legutóbb például a TVK magára vál­lalta azt a nem kis feladatot, hogy gondoskodik a szerelési munkákhoz szükséges állvá­nyozó kapacitásról. Ezt úgy oldottuk meg. hogy külföldi vállalattal kötöttünk szerző­dést. amebmek értelmében meghatározott időre állványo­zásban jártas szakembereket küldenek a beruházásra. — Ebben az évben meg­kezdődik az olefinmű bőví­tése is, amit vállalati beru­házásként valósítanak' meg a TVK-ban. Mi a helyzet ezen a területen? — MINT ISMERETES, a közelmúltban kötöttük meg a Magyar Nemzeti Bankkal a hitelszerződést, melynek ér­telmében már az idén hozzá­fogunk a mintegy félmilliárd forintos fejlesztéshez. Ügy tervezzük, hogy az első ne­gyedévben megkötjük a gép­szállításokra vonatkozó kül­kereskedelmi szer~ődést, majd a második negyedévben a helyszíni szerelést is beindít­juk. Nem lesz könnyű fel­adat a terv valóra váltása, hiszen a polipropiléngyár épí­tésére és a vállalati erőből történő beruházásokra elő­irányzott összeg 1977-ben meghaladja a másfél milli­árd forintot — mondotta be­fejezésül Balázs Lajos igaz­gatóhelyettes. Lovas Lajos A Kazincbarcikai Habselyem Kötöttárugyár terveiből i'\ fi t' ft i' tí >' ji z V i' t. V F I' 4 i' 4 ií A budapesti nagyvállalat gyárai között meghatározó szerepe van a Kazincbarci­kai Habselyem Kötöttáru- gyárnak. A barcikai konfek­cióüzem nevét már nemcsak az ország határain belül, ha­nem a külföldi piacokon is jegyzik. Az elmúlt évben pél­dául a barcikai és kurityáni üzemben, valamint a gyár négy telepén dolgozó asszo­nyok mintegy 19.6 millió da­rab készárut állítottak elő. Ez 550 ezer forint termelési értéknek felel meg. Termé­keik jelentős részét, csak­nem 6 millió darabot a Szov­jetunióba, illetve tőkés or­szágokba exportálták. — Jóllehet, a szocialista exporttervei 108 százalékra teljesítettük, a tőkés export­ban csalt 80 százalékos terv- teljesítést értünk el — mondja Talabér Gézáné, a gyár igazgatója. — Ennek oka. hogy meglehetősen aka­dozott az anyagellátás az év második felében. Gyakran előfordult, hogy a holland bérmunkát végző 120 asz- Szonyt belföldi termékek gyártásával tudtuk csak fog­lalkoztatni. Éppen ezért a gyár termelési profilja ta­valy arányaiban eltolódott a szovjet export felé. Ebben igen kedvező eredményekről adhatunk számot: a tervezett mennyiségtől 8 százalékkal többet szállítottunk ki de­cember 16-ig üzemünkből. Az elmúlt évben egyéb, sajátos gondjai, is voltak a gyárnak: egyetlen esztendő alatt 250 fiatalasszony vette igénybe a gyermekgondozási segélyt — így 560-ra emelke­dett a GYES-en levők szá­ma. A fluktuáció is erősén éreztette hatását: tavaly 400 dolgozó váltotta egymást a barcikai és a kurityáni üzem­ben. — A fluktuáció legfőbb oka. hogy a tavalyi 8.6 szá­zalékos bérfejlesztés ellenére is igen alacsony gyárunkban a bérszínvonal — mondja az igazgatónő. — A munkásnők napi keresete 67 forintot tesz ki. Az elmúlt évben csaknem 100 fővel csökkent a termelői létszámunk. Ennek ellenére 5 százalékkal túltel­jesítettük kapacitástervün- ket. A gyár termelékenysége mintegy 16 százalékkal nö­vekedett az elmúlt évben. Mindebben nagy szerepe volt az egész évben folyó sike­res munkaverseny-mozga- lomnak, amelyben a gyár egész kollektívája részt vett. Ennek hatására jó eredmé­nyeket értünk el a minőség­ben is: a megengedett 5 szá­zaléktól jóval kevesebb lett a nem exportképes áru. A vállalat 12 'százalékos termelésnövelést ír elő gyá­rai számára az 1977 eszten­dőben. Ezen belül a belföldi termelést 6. a szocialista ex­portot 20 százalékkal, a tő­kés exportot pedig a két­szeresére kell növelni. — Ennek következménye, hogy termékstruktúránkat értékesebb, munkaigényesebb áruféleségekkel egészítjük ki. Fő profilunk a blúzok, háló­ingek. bébidollok készítése lesz az idén. Folytatjuk a szovjet exporttermelést, amely első negyedéves ka­pacitásunk 15 százalékát köti le. Az év első 3 hónapjára Szovjet exportra fedeles aktatáskákat készít Rusznyák Sán- dorne a Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat 4. számú somsályi üzentében A Mecsek vidékén szokat­lanul- nyugtalan a méhkap- tárak téli élete. A változé­kony időjárás következtében az egyik héten kirepülnek a méhek a szabadba, a má­sik héten téli álomba der­mednek. Valahányszor moz­gás kezdődik a kaptáraidban, nyomban felszökik a mézfo­gyasztás. A méhészek a na­pokban tartott kaptárvizit során meglepetten vették észre, hogy méheik már a februárt is „megették”. Más­kor iyenkor négy kiló körül szokott lenni a téli fogyasz­tásuk most. viszont a kétsze­rese már. vagyis annyi méz fogyott el a tartalékból, mint rendes körülmények között a tél végéig szokott. A méz pótlására cukorlepényeket helyeznek a méhészek a kap­táraidba. Megyénk termelőszövetke­zeteinek életében mindig fontos esemény volt a zár­számadás, a zárszámadási közgyűlés, de az idén még tovább növekszik jelentősé­ge. Az 1976. évi mérleggel most ugyanis egy időben ké­szülnek az 1977. évi tervek, s egy közgyűlésen, egy me­netben történik ezek megvi­tatása, jóváhagyása. A termelőszövetkezeti iro­dákban most folyó felelős­ségteljes, nagy munka a mér­legkészítés és a tervezés, azért is igen fontos, mert az V. ötéves terv első évé­nek gazdálkodási eredmé­nyeit, tanulságait úgy kell összegezni, elemezni, hogy az alapul szolgáljon az idei ter­melési célokhoz. A zárszámadás és a terve­zés minden termelőszövetke­zetünkben nagyon körülte­kintő, pontos munkát, sok mindenre való odafigyelést követel. Az egy ütemben végzett kettős feladat első tervezett 360 ezer normaórás kapacitásunk egyébként már teljes egészében kitöltött. Az idén várhatóan 20 százalék­kal több tőkés exportot is bonyolítunk. Vállalatunk no­vemberben 1 millió dollár értékű exportszerződést irt alá Líbiával. Ennek jelentős hányadát — várhatóan — a kurityáni telep gyártja majd. Tekintettel megnövekedett feladatainkra, az év második felében új munkamódszere­ket, illetve újfajta bérezési rendszert vezetünk be. A minőségi munkára ösztönző bérezési rendszer kialakítását tervezzük. Havonta prémiu­mot adunk majd azoknak a dolgozóknak, akik eleget tesznek a minőségi követel­ményeknek. illetve megvon­juk a prémiumot azoktól, akik munkájában kifogásolni való akad. A munka jobb szervezése érdekében pedig felhívással fordultunk dolgo­zóinkhoz: vállalják minél több varrási művelet elsajá­títását. „Univerzális” varró­nőkre anpál is inkább szük­ség van. mivel üzemeinkben gyakoriak a fazonváltások: termékeink évente 700—800 féle fazonban készülnek. Ösztönzőként az idén újabb 6 százalékos bérfejlesztést tervezünk, s ismét beindít­juk az üzemi munkaver­senyt. Az idei évkezdés biz­tató. a feszitettebb tervek megvalósítása reálisnak lát­szik — mondotta munkájuk­ról, terveikről az igazgató­nő. d. n. része, a zárszámadás nem egyszerű könyvelési és mér­legkészítési eljárás, hanem nagyon fontos gazdaságpoli­tikai teendő, olyan alkalom, amelyen a vezetőség és tag­ság az egész gazdaság hely­zetét áttekinti és levonja a szükséges következtetéseket. Nagyon lényeges, hogy a reá­lis adatok, a „számok” ismer­tetése mellett napvilágra ke­rüljenek az üzemi, termelési és vezetési tapasztalatok. A jók és a rosszak egyaránt. Az előbbieket az új eszten­dőben is alkalmazni kell, a hibákat pedig nyíltan fel kell tárni, nem pedig palástolni. Nemcsak azért, mert a tag­ság az őszinte szót mindig kedvezőbben fogadja — még ha rossz is az —, mint az elkendőzést, ti mellébeszélést, hanem azért is, mert az el­rejtett, elhallgatott hiba je­lentős akadálya lehet a gaz­dálkodásnak. A szövetkezeti demokrácia is megkívánja, megköveteli a tapasztalatok minden irányú feltárását, gondos elemzését. És ahhoz, hogy ez a munka tökéletes legyen, elengedhe­tetlenül fontos, hogy a dön­tést hozó fórum, a zárszám­adási és tervtárgyaló közgyű­lés előtt is szót értsen egy­mással a vezetés és a tag­ság. A közgyűlés sikerének fontos feltétele a tagság be­vonása. A zárszámadást meg­előző különböző munkahelyi tanácskozások, brigádgyűlé­sek már az előző években is jól bevált fórumai voltak a tapasztalatok, az eredmé­nyek, a mulasztások és a le­hetőségek részletes megvita­tásának. Most. amikor az előzőeknél „nehezebb” esz­tendőt zárnak termelőszövet­kezeteink és amikor az új esztendő népgazdasági tervei nagyobb előrelépést várnak a mezőgazdaságtól, még in­kább szükségesek ezek a „megelőző” tanácskozások, viták, véleménycserék. És persze nem azért, hogy a köz­gyűlés majd „csendes”, ün­nepélyes legyen, hanem azért, hogy valóban a leg­jobbat, a legelörevivőbbet fogadhassák el ezen a fóru­mon. A jó zárszámadáson sok mindenről érdemes és kell beszélni. Az elmúlt esztendő gazdálkodásának elemzése során a munka termelékeny­ségének és hatékonyságának vizsgálata is fontos feladat. Célszerű ezeket a mutatókat az egyes ágazatokban, esetleg az egyes brigádokra vetítve külön is elemezni. Lényeges kérdés eldönte­ni: hogyan lehet a munka eredményességét növelni, és milyen vezetési, munkaszer­vezési intézkedések lendíthe­tik előre a gazdaság ügyét. Célszerű kitérni arra is, ho­gyan lehet a rejtett tartalé­kokat feltárni és hogyan le­het anyagokkal, pénzzel okosan, az eddigieknél job­ban takarékoskodni. Szükséges as. is, hogy a zár­számadásokon szó essék a szocialista brigádok eredmé­nyeiről, tevékenységéről, a szocialista munkaverseny röl. Érdemes boncolgatni, hogy megtett-e a vezetőség és a tagság mindent a verseny- szellem helyes kibontakozta­tásáért? Már csak azért is, mert az ebben rejlő „tarta­lékok” nélkülözhetetlenek az idei megnövekedett feladatok teljesítéséhez. Ami az idei tervek készí­tését illeti, termelőszövetke­zeteink a népgazdasági terv­ről szóló törvény ismereté­ben, annak céljait figyelembe véve — számolva a helyi adottságokkal és lehetőségek­kel — határozzák meg fel­adataikat. Az idei év sokat, gyors előrehaladást kívánt a termelőszövetkezetektől. Or­szágos átlagban növényter­mesztésüknek a 9 százalé­kot, áll at tenyésztésű kn(jk a 10 százalékot meghaladó ütemben kell fejlődnie. Az adottságok, a tsz-ek gazda­sági fejlettsége eltérő, ennek megfelelően eltérő lehet a tervezett növekedés is. de a lényeg az, hogy minden termelőszövetkezetben a le­hető legnagyobb előrelépés szükséges. A tervkészítésnél figyelem­be kel! venni az új ösztön­zőket is. A termelés terve­zett növekedése megalapozott az ehhez szükséges anyagi­műszaki eszközökkel és a pénzügyi ösztönzőkkel is. Ez­zel a lehetőséggel élni: üze­mi és népgazdasági érdek egyaránt. Ennek megfelelően érdemes a termelés szerke­zetében, a szükséges változ­tatásokat végrehajtani, az át­lagosnál gyorsabban növelni többek között a zöldség-, a gyümölcs-, a burgonya- a sertéshús- és a tejtermelést. A, jó zárszámadás és terv- készítés csupán néhány elő­feltételét említettük, egy ré­szét annak, amire a napia- inkban folyó nagy. felelős­ségteljes munka során oda kell figyelni Tudjuk, hogy mindazok, akik részesei en­nek a munkának, s a zár- számadási és tervtárgvaló közgyűléseken hozott helves döntésekkel az idei és elkö­vetkező évek eredmétives gazdálkodását, a mezőgaz­daság fejlődését akarják és fogják elősegít'””

Next

/
Oldalképek
Tartalom