Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-08 / 6. szám
y m 1977. január 8., szombat „ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Épül a TVK poSspropiléngyára () A MINISZTERTANÁCS, ' amikor a közelmúltban az 197(1. évi népgazdasági terv ,1 végrehajtásának tapasztala- jv tait összegezte, többek között megállapította, hogy a nagy- , beruházások többségénél • a ,jj kivitelezés üteme megfelel a ^várakozásnak. A jól előkészí- ,| tett, és viszonylag kevés J problémát jelentő borsodi beli ruházások közé lehet so- £ rolni a TVK-ban tavaly meg- kezdett polipropiléngyár építéséi ■, , kormány, miután jóváhagyta a petrolkémiai köz- Ti ponti fejlesztési program kelj relében megvalósítandó poli- 1 propiléngyári beruházást, az első évre, vagyis 1976-ratöbb mint 1 milliárd forint össze- ,j gű pénzügyi teljesítést írtelő. — Most, amikor számvetést készítettünk a végzett mun- * kálói — mondotta Balázs La- et jós. a TVK beruházási igaz- >' gatóhelyettcse — kiderült, hogy a Minisztertanács által '! szentesített pénzügyi elő- 3 irányzatot 3 százalékkal meghaladtuk. Ez mindenképpen jó jel a jövőre nézve. fi — A munka neheze azon- f ban még hátra van — foly- ,f tatta az igazgatóhelyettes. — f A 4,2 milliárd forintos beru- í húzásból több mint három milliárd forint értékű építő- és szerelőipari munka elvégzése, illetve a létesítményhez szükséges sok száz millió forintot érő technológiai berendezések, gépek, beépítése az elkövetkező nem egészen két esztendő feladata lesz. A beruházás megvalósítására vonatkozó NIM engedélyokmány szerint ugyanis az évi 40 ezer tonna kapacitású polipropiléngyárat már 1978. októberében üzembe kell helyezni. Tehát a kivitelezés kezdetétől — 1976. január 1- től — mindössze 34 hónap áll rendelkezésre, hogy a gyárat felépítsük. Ez rendkívül összehangolt munkát, nagyfokú fegyelmet kíván a tervező, kivitelező vállalatoktól és a beruházótól egyaránt. (Annál is inkább, mivel a hazai beruházási gyakorlat szerint a legtöbb esetben 5— fi esztendő szükséges egy nagy ipari létesítmény felépítéséhez. Szerk.) — TERMÉSZETESEN az első esztendő sem volt teljesen problémamentes, még annak ellenére sem, hogy többel teljesítettünk. mint amennyit pénzügyi terv előírt. A feszültséget döntően az váltotta ki. hogv Borsodban olyan hatalmas beruházási koncentráció alakult ki. amelyre eddig még nem volt példa. Több építő- és szerelővállalat dolgozik tffvidőben a TIFO. a polipropiléngyár. a Tiszai Erőmű, a BVK PVC— III. gyára, valamint a béla- pátfalvai Cementmű beruházásán. Ez óhatatlanul is oda vezethet, hogv időnként hiún” mutatkozik munkaerőben. gépellátásban. S bizony, egy-két hónaoos határidő- eltolódás sokszor behozhatatlan hátrányt ielent egy-egy munkaterületen. — A ffondok ellenére meg- oldhatók-e az ez évi feladatok? — kérdeztük. — Nagyon bízunk benne, hoev a beruházás üteme az idén sem marad alatta a tervezettnek — mondta Balázs Lajos. — Kedvező számunk,-; ra. hogy a beruházás több pontján sikerült megfelelő munkaterületet biztosítani a szerelőipar számára. így például a kivitelezők hozzáfoghattak a polimerizációs üzem. a nnlioronilérmor tárolására szolgáló létesítmények, valamint a tartálvoark technológiai szere1 'séhez. Ezen kívül . csőelőregyártás is megkezdődött. Ez utóbbinál a leg.agvobb gondot az jelenti, hogv pillanatnyilag a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, továbbá a VEGYÉPSZER ösz- szesen csak 6 (9 kvalifikált hegesztőt tud foglalkoztatni. Egyszerűen nincs több ilven speciális feladat ellátására alkalmas szakemberük. — M'lven nagvságrondű munka vár az idén a kivitelezőkre? — Az 1977. évi nénzügvi terv 1.2 mi' iárd forint értékű munkát ír elő. Ebből az építőiparra eső rész 180 millió forint. Különösen az első negyedév látszik kritikusnak építőipari vonatkozásban, mivel az év első három hónapjában a folyamatos szerelés fel tételeinek megteremtéséhez 4.1 millió forint értékű építészeti jellegű munkát, kell a magas- és mélyépítőknek elvégezni. — Tehát az. 1977. esztendő döntő fontosságú év lesz ezen a beruházáson is. — Igen. S elsősorban az építőipartól függ milyen mértékben tudjuk a beruházási programban szereplő feladatokat teljesíteni. A szerelés ütemét is nagymértékben befolyásolhatja az építők jó vagy rossz munkája. Igen lényeges még az is hogy a hazai gépgvártó vállalatok, amelyek igen sok berendezést, készüléket szállítanak részünkre. időben teljesítik-e vállalt kötelezettségüket. — Ogy tudjuk, hogy a TVK. mint beruházó, minden segítsótjet megad a kivitelezőknek. Miben nyilvánul ez meg? — Már eddig is számos esetben előfordult, hogy anyagot. állványt, szállítóeszközt. télie=ífot‘ műhelycsarnokot, bocsátottunk a kivitelezők, főként a szerelőipari vállalatok rendelkezésére. Ezután is ezt az utat járjuk. Legutóbb például a TVK magára vállalta azt a nem kis feladatot, hogy gondoskodik a szerelési munkákhoz szükséges állványozó kapacitásról. Ezt úgy oldottuk meg. hogy külföldi vállalattal kötöttünk szerződést. amebmek értelmében meghatározott időre állványozásban jártas szakembereket küldenek a beruházásra. — Ebben az évben megkezdődik az olefinmű bővítése is, amit vállalati beruházásként valósítanak' meg a TVK-ban. Mi a helyzet ezen a területen? — MINT ISMERETES, a közelmúltban kötöttük meg a Magyar Nemzeti Bankkal a hitelszerződést, melynek értelmében már az idén hozzáfogunk a mintegy félmilliárd forintos fejlesztéshez. Ügy tervezzük, hogy az első negyedévben megkötjük a gépszállításokra vonatkozó külkereskedelmi szer~ődést, majd a második negyedévben a helyszíni szerelést is beindítjuk. Nem lesz könnyű feladat a terv valóra váltása, hiszen a polipropiléngyár építésére és a vállalati erőből történő beruházásokra előirányzott összeg 1977-ben meghaladja a másfél milliárd forintot — mondotta befejezésül Balázs Lajos igazgatóhelyettes. Lovas Lajos A Kazincbarcikai Habselyem Kötöttárugyár terveiből i'\ fi t' ft i' tí >' ji z V i' t. V F I' 4 i' 4 ií A budapesti nagyvállalat gyárai között meghatározó szerepe van a Kazincbarcikai Habselyem Kötöttáru- gyárnak. A barcikai konfekcióüzem nevét már nemcsak az ország határain belül, hanem a külföldi piacokon is jegyzik. Az elmúlt évben például a barcikai és kurityáni üzemben, valamint a gyár négy telepén dolgozó asszonyok mintegy 19.6 millió darab készárut állítottak elő. Ez 550 ezer forint termelési értéknek felel meg. Termékeik jelentős részét, csaknem 6 millió darabot a Szovjetunióba, illetve tőkés országokba exportálták. — Jóllehet, a szocialista exporttervei 108 százalékra teljesítettük, a tőkés exportban csalt 80 százalékos terv- teljesítést értünk el — mondja Talabér Gézáné, a gyár igazgatója. — Ennek oka. hogy meglehetősen akadozott az anyagellátás az év második felében. Gyakran előfordult, hogy a holland bérmunkát végző 120 asz- Szonyt belföldi termékek gyártásával tudtuk csak foglalkoztatni. Éppen ezért a gyár termelési profilja tavaly arányaiban eltolódott a szovjet export felé. Ebben igen kedvező eredményekről adhatunk számot: a tervezett mennyiségtől 8 százalékkal többet szállítottunk ki december 16-ig üzemünkből. Az elmúlt évben egyéb, sajátos gondjai, is voltak a gyárnak: egyetlen esztendő alatt 250 fiatalasszony vette igénybe a gyermekgondozási segélyt — így 560-ra emelkedett a GYES-en levők száma. A fluktuáció is erősén éreztette hatását: tavaly 400 dolgozó váltotta egymást a barcikai és a kurityáni üzemben. — A fluktuáció legfőbb oka. hogy a tavalyi 8.6 százalékos bérfejlesztés ellenére is igen alacsony gyárunkban a bérszínvonal — mondja az igazgatónő. — A munkásnők napi keresete 67 forintot tesz ki. Az elmúlt évben csaknem 100 fővel csökkent a termelői létszámunk. Ennek ellenére 5 százalékkal túlteljesítettük kapacitástervün- ket. A gyár termelékenysége mintegy 16 százalékkal növekedett az elmúlt évben. Mindebben nagy szerepe volt az egész évben folyó sikeres munkaverseny-mozga- lomnak, amelyben a gyár egész kollektívája részt vett. Ennek hatására jó eredményeket értünk el a minőségben is: a megengedett 5 százaléktól jóval kevesebb lett a nem exportképes áru. A vállalat 12 'százalékos termelésnövelést ír elő gyárai számára az 1977 esztendőben. Ezen belül a belföldi termelést 6. a szocialista exportot 20 százalékkal, a tőkés exportot pedig a kétszeresére kell növelni. — Ennek következménye, hogy termékstruktúránkat értékesebb, munkaigényesebb áruféleségekkel egészítjük ki. Fő profilunk a blúzok, hálóingek. bébidollok készítése lesz az idén. Folytatjuk a szovjet exporttermelést, amely első negyedéves kapacitásunk 15 százalékát köti le. Az év első 3 hónapjára Szovjet exportra fedeles aktatáskákat készít Rusznyák Sán- dorne a Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat 4. számú somsályi üzentében A Mecsek vidékén szokatlanul- nyugtalan a méhkap- tárak téli élete. A változékony időjárás következtében az egyik héten kirepülnek a méhek a szabadba, a másik héten téli álomba dermednek. Valahányszor mozgás kezdődik a kaptáraidban, nyomban felszökik a mézfogyasztás. A méhészek a napokban tartott kaptárvizit során meglepetten vették észre, hogy méheik már a februárt is „megették”. Máskor iyenkor négy kiló körül szokott lenni a téli fogyasztásuk most. viszont a kétszerese már. vagyis annyi méz fogyott el a tartalékból, mint rendes körülmények között a tél végéig szokott. A méz pótlására cukorlepényeket helyeznek a méhészek a kaptáraidba. Megyénk termelőszövetkezeteinek életében mindig fontos esemény volt a zárszámadás, a zárszámadási közgyűlés, de az idén még tovább növekszik jelentősége. Az 1976. évi mérleggel most ugyanis egy időben készülnek az 1977. évi tervek, s egy közgyűlésen, egy menetben történik ezek megvitatása, jóváhagyása. A termelőszövetkezeti irodákban most folyó felelősségteljes, nagy munka a mérlegkészítés és a tervezés, azért is igen fontos, mert az V. ötéves terv első évének gazdálkodási eredményeit, tanulságait úgy kell összegezni, elemezni, hogy az alapul szolgáljon az idei termelési célokhoz. A zárszámadás és a tervezés minden termelőszövetkezetünkben nagyon körültekintő, pontos munkát, sok mindenre való odafigyelést követel. Az egy ütemben végzett kettős feladat első tervezett 360 ezer normaórás kapacitásunk egyébként már teljes egészében kitöltött. Az idén várhatóan 20 százalékkal több tőkés exportot is bonyolítunk. Vállalatunk novemberben 1 millió dollár értékű exportszerződést irt alá Líbiával. Ennek jelentős hányadát — várhatóan — a kurityáni telep gyártja majd. Tekintettel megnövekedett feladatainkra, az év második felében új munkamódszereket, illetve újfajta bérezési rendszert vezetünk be. A minőségi munkára ösztönző bérezési rendszer kialakítását tervezzük. Havonta prémiumot adunk majd azoknak a dolgozóknak, akik eleget tesznek a minőségi követelményeknek. illetve megvonjuk a prémiumot azoktól, akik munkájában kifogásolni való akad. A munka jobb szervezése érdekében pedig felhívással fordultunk dolgozóinkhoz: vállalják minél több varrási művelet elsajátítását. „Univerzális” varrónőkre anpál is inkább szükség van. mivel üzemeinkben gyakoriak a fazonváltások: termékeink évente 700—800 féle fazonban készülnek. Ösztönzőként az idén újabb 6 százalékos bérfejlesztést tervezünk, s ismét beindítjuk az üzemi munkaversenyt. Az idei évkezdés biztató. a feszitettebb tervek megvalósítása reálisnak látszik — mondotta munkájukról, terveikről az igazgatónő. d. n. része, a zárszámadás nem egyszerű könyvelési és mérlegkészítési eljárás, hanem nagyon fontos gazdaságpolitikai teendő, olyan alkalom, amelyen a vezetőség és tagság az egész gazdaság helyzetét áttekinti és levonja a szükséges következtetéseket. Nagyon lényeges, hogy a reális adatok, a „számok” ismertetése mellett napvilágra kerüljenek az üzemi, termelési és vezetési tapasztalatok. A jók és a rosszak egyaránt. Az előbbieket az új esztendőben is alkalmazni kell, a hibákat pedig nyíltan fel kell tárni, nem pedig palástolni. Nemcsak azért, mert a tagság az őszinte szót mindig kedvezőbben fogadja — még ha rossz is az —, mint az elkendőzést, ti mellébeszélést, hanem azért is, mert az elrejtett, elhallgatott hiba jelentős akadálya lehet a gazdálkodásnak. A szövetkezeti demokrácia is megkívánja, megköveteli a tapasztalatok minden irányú feltárását, gondos elemzését. És ahhoz, hogy ez a munka tökéletes legyen, elengedhetetlenül fontos, hogy a döntést hozó fórum, a zárszámadási és tervtárgyaló közgyűlés előtt is szót értsen egymással a vezetés és a tagság. A közgyűlés sikerének fontos feltétele a tagság bevonása. A zárszámadást megelőző különböző munkahelyi tanácskozások, brigádgyűlések már az előző években is jól bevált fórumai voltak a tapasztalatok, az eredmények, a mulasztások és a lehetőségek részletes megvitatásának. Most. amikor az előzőeknél „nehezebb” esztendőt zárnak termelőszövetkezeteink és amikor az új esztendő népgazdasági tervei nagyobb előrelépést várnak a mezőgazdaságtól, még inkább szükségesek ezek a „megelőző” tanácskozások, viták, véleménycserék. És persze nem azért, hogy a közgyűlés majd „csendes”, ünnepélyes legyen, hanem azért, hogy valóban a legjobbat, a legelörevivőbbet fogadhassák el ezen a fórumon. A jó zárszámadáson sok mindenről érdemes és kell beszélni. Az elmúlt esztendő gazdálkodásának elemzése során a munka termelékenységének és hatékonyságának vizsgálata is fontos feladat. Célszerű ezeket a mutatókat az egyes ágazatokban, esetleg az egyes brigádokra vetítve külön is elemezni. Lényeges kérdés eldönteni: hogyan lehet a munka eredményességét növelni, és milyen vezetési, munkaszervezési intézkedések lendíthetik előre a gazdaság ügyét. Célszerű kitérni arra is, hogyan lehet a rejtett tartalékokat feltárni és hogyan lehet anyagokkal, pénzzel okosan, az eddigieknél jobban takarékoskodni. Szükséges as. is, hogy a zárszámadásokon szó essék a szocialista brigádok eredményeiről, tevékenységéről, a szocialista munkaverseny röl. Érdemes boncolgatni, hogy megtett-e a vezetőség és a tagság mindent a verseny- szellem helyes kibontakoztatásáért? Már csak azért is, mert az ebben rejlő „tartalékok” nélkülözhetetlenek az idei megnövekedett feladatok teljesítéséhez. Ami az idei tervek készítését illeti, termelőszövetkezeteink a népgazdasági tervről szóló törvény ismeretében, annak céljait figyelembe véve — számolva a helyi adottságokkal és lehetőségekkel — határozzák meg feladataikat. Az idei év sokat, gyors előrehaladást kívánt a termelőszövetkezetektől. Országos átlagban növénytermesztésüknek a 9 százalékot, áll at tenyésztésű kn(jk a 10 százalékot meghaladó ütemben kell fejlődnie. Az adottságok, a tsz-ek gazdasági fejlettsége eltérő, ennek megfelelően eltérő lehet a tervezett növekedés is. de a lényeg az, hogy minden termelőszövetkezetben a lehető legnagyobb előrelépés szükséges. A tervkészítésnél figyelembe kel! venni az új ösztönzőket is. A termelés tervezett növekedése megalapozott az ehhez szükséges anyagiműszaki eszközökkel és a pénzügyi ösztönzőkkel is. Ezzel a lehetőséggel élni: üzemi és népgazdasági érdek egyaránt. Ennek megfelelően érdemes a termelés szerkezetében, a szükséges változtatásokat végrehajtani, az átlagosnál gyorsabban növelni többek között a zöldség-, a gyümölcs-, a burgonya- a sertéshús- és a tejtermelést. A, jó zárszámadás és terv- készítés csupán néhány előfeltételét említettük, egy részét annak, amire a napia- inkban folyó nagy. felelősségteljes munka során oda kell figyelni Tudjuk, hogy mindazok, akik részesei ennek a munkának, s a zár- számadási és tervtárgvaló közgyűléseken hozott helves döntésekkel az idei és elkövetkező évek eredmétives gazdálkodását, a mezőgazdaság fejlődését akarják és fogják elősegít'””