Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-07 / 5. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 $977. január 1., péntek Két borsodi kiadvány Nagyjából egy időben, az elmúlt esztendő utolsó nap­jaiban került az olvasó kezébe két borsodi kiadvány. Egymástól függetlenek, egyiket a Herman Ottó Mú­zeum, másikai a Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár adta közre; közös vonásuk azonban, hogy mindkettő közleményei értékes adalékokkal gazdagítják mindazokat, akik szükebb pátriánk iránt érdeklődnek, új adalékokkal szolgálnak múltunk megismeréséhez, nemkülönben a felszabadulás utáni könyvtárügyünk fejlődéstörténetéhez. A Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. A miskolci Hennán Ottó Múzeum Közleményei 14. kö­tete az egyik ú.i kiadvány. A több mint másfélszáz oldalas, Bodó Sándor és Szabadfalvi József szerkesztésében megje­lent kötet régészeti, történeti, néprajzi és természettudomá­nyi közleményeket tartalmaz, valamint — a sorozat már kialakult hagyományainak megfelelően — Szlovákiai Téka címmel a szomszédos Szlovákia etnográfiai éleiébe enged betekintést. A régészeti közlemények között Tóth Lajos munkáját találjuk a könyv élén .— Újabb Dlha-típusú levélhe­gyek Ileicércl —. majd Né­meth Péternél; egv korábbi településtörténeti ülésszakon elhangzott előadását olvas­hatjuk Korév-—Hímesudvar— Tokaj címmel. Érdekesek, színesek a történeti közlemé­nyek. A girincsi kastélyt Joó Tibor mutatja be, miskolci vízimalmok XIV—XIX. szá­zadi éleiét ^edig Veres László. Megkülönböztetett figyelmet érdemel Dobrossy István írá­sa — A görög kereskedők szerepe és1 jelentősége Mis­kolc XVIII. századi üzlethá­lózatában címmel —. amely­ben mintegy kapcsolódva a múzeumban most látható azo­nos témájú kiállításhoz, rész­letesen bemutatja a görög kereskedők miskolci letelepe­dését. üzleti tevékenységét, a város kereskedelmi életében vitt szerepét. Igen hangula­tos Rapcsánvi László telkibá­nyai rádióriportjának írásba foglalt szövege és bizonvára sokak olvassák érdeklődéssel a színháztörténeti adalékok­ban igen gazdag írást Dérvné alkonyáról, amit Conner Mi­hály oublikált. Munkácsy Mi- hályra Végvári Lajos. dr. Mariner Adolf 1848-as hon­védorvos. volt megyei főor­vosra Menner Ödön emléke­zik. Olvashatunk még Dancza Lajos tollából Bajesy-Zsi- linszkv Endre borsodi kap­csolatairól. valamint a Son­koly. István által megzenésí­tett Kazinezy-versekről. Igen gazdag a néprajzi köz­lemények választéka. Beveze­tőben Újvári Zoltán A meg­csalt férj balladájának három gömöri variánsát adja közre. Viga Gyula a tűzikutyákról, Petercsák Tivadar a teknővá­jó cigány-le munkájáról. Kunt Ernő a sírjelek népmű­vészeti elemzésére tett kísér­letekről, Faarn/as István Jós- vafő és Aggtelek sírieleiről és temetési szokásairól ír. Ki­emelkedik a néprajzi munkák közül Bodő Sándor Fazekas mesterlegények Miskolcon 1768-tól 1872-ig című írása, valamint Fügédi Márta A ra­gyogóégetés Mezőkövesden című munkája. Ez utóbbi kü­lönlegesen érdekes számunk­A Borsod megyei II. Rákó­czi Ferenc Könyvtár mintegy 430 oldalas kötetet adott köz­re, amelyben — Berecz Jó­zsef könyvtárigazgató elősza­va szerint — összegező szám­adást kívántak közreadni, hogy elméleti és gyakorlati tanulságokkal szolgáljanak a ■ jövő pontosabb tervezéséhez. A hatalmas kötet több nagy­szabású munkát ad közre, olyanokat, amelyek részben a megnövekedett Borsod megye, részben a megyei könyvtár, valamint a Miskolci városi Könyvtár és a megyei gyer­mekkönyvtár történetének jobb megismerését segítik. Ezeken kívül olvasható a ki­adványban még több olyan tanulmány, amely részben könyvtári vonatkozású tartal­mánál fogva, részben mert könyvtáros készítette és ie- metikailag a terület fejlődés­történetétől elválaszthatatlan természetszerűleg e kötetbe illik. Mint számadás, természete­sen elsősorban a könyvtár­történeti vonatkozású írások tarthatnak számot nagyobb érdeklődésre. Csaknem azonos terjedelmű Szabó Gyula és Urszin Sándor Adalékok Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye tanácsi könyvtárainak törté­netéhez, valamint e szerző­párosnak Pócsi Gusztávval közösen írt A .miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtár ese­ménytörténete című tanul­mánya. Akik a felszabadulás óta nyomon kísérték műve­lődési ' életünk változásait, fejlődését, örömmel láthatják viszont ezekben a tanulmá­nyokban a könyvtárügy fejlő­in. hiszen egy alig fél évszá­zaddal ezelőtt történt, orszá­gos visszhangot keltett ese­ményt idéz. és nem kevés azzal kapcsolatos tévhitet is eloszlat. Érdemes megjegyez­ni, hogy a ragyogóégelés, amelyet 1925-ben Mezőköves­den. a templom. előtt nyilvá­nosan ha Rótták végre, tulaj­donképpen azt célozta, hogy korlátok közé szorítsa a sze­gényebb matyó nép pazarló és már-már fenntartásukat veszélyeztető öltözködési szo­kásait és a ruhájukon alkal­mazott dr’ a. az ősi matyó motívumo'-tól ideaen ragyogó használatát csak bizonyos mértékig engedélyezze. A természettudományi köz­lemények között barlangi le­írásokat olvashat az érdek­lődő. dése egyes mozzanatainak ér­tékelő leírását, az egységes könyvtári hálózat megalaku­lásának ' krónikáját. a láda­könyvtáraktól a megyei könyvtár mai impozáns, kor­szerű, egyben az ország leg­nagyobb közművelődési könyvtárát jelentő épületéig. A könyvtárhálózat megszüle­tése, bővítése, fejlesztése sze­münk előtt ment végbe, és igen nagy százalékban lelkes társadalmi munkások, vagy csak éppen honorált tisztelet­díjas könyvtárosok közremű­ködésével. Öröm, hogy a kö­tet végén a kitüntetett könyv­tárosok jegyzékét is megta­láljuk, s ez a lista nem is rö­vid, s hogy egyik-másik könyvtárosról, mint például a kazincbarcikai Papp Atti­láról és munkájáról a kötet ilyen elismerően emlékezik meg. Nem tudjuk, a nagyközön­ség milyen módon juthat e kötethez. Kár lenne, ha csak a könyvtárosok és a sjzükebb szakma ismerkedhetne meg vele. Hiszen mind a benne olvasható történeti leírások és értékelések, mind a közre­adott tanulmányok — Berecz József: A könyvtárügy alaku­lása tanítóképző intézeteink­ben a dualizmus korában, Magyar András: Irodalmi és művészeti rendezvények a munkás olvasókörökben, Ma- gyarné Tóvári Judit: Adalé­kok Miskolc gazdasági és tár­sadalmi történetéhez —, va­lamint a különböző kiadvá­nyokat bemutató munkák könyvtárügyünk, illetve egye­temes művelődéstörténetünk egy igen fontos szakaszának adalékaival gazdagítanak. S ez bizonyára sokakat érde­kelhet. (benedek) Borsodi Könyvtári Krónika A Borsodi Szemle új számából A Borsodi Szemle című tu­dományos ismeretterjesztő fo­lyóirat elmúlt évi utolsó szá­ma most került az olvasó kezébe. A lapszám tartalmá­ban gazdasági életünk idő­szerű kérdései i ellett a mun- kúsművelődés, a környezet- védelem és a jogszolgáltatás napi gondjai dominálnak. A Gazdasági élet című rovat­ban három nagyobb szabású tanulmányértékű írást talá­lunk. Zambó János akadémi­kus Néhány gondolat a nyersanyagellátásról című írásában hazánk szénvagyo- náról. anpak értékéről és ki­tér elhetési lehetőségeiről ír. s megállapítja: ..amíg ember lesz a földön, addig bányász­kodni is fognak, legfeljebb a bányászat helye és anyaga változik.’’ Juhász György, a megyei pártbizottság osztály- vezetője a nagyberuházások megvalósításának és az épí­tőipar helyzetének borsodi ta­pasztalatait összegezi, Kapás Pál és Obzsul József pedig a* Tokaj-hegvaljai Állami Gaz­dasági Borkombinát első öt évének mérlegét vonja meg. A Napjaink kérdései rovat­ban olvashatjuk Novák Ist­ván írását, amely Perek az idő mérlegén címmel, igaz­ság-, illetve jogszolgáltatá­sunk néhány gondját elemzi. Serföző Sándor, a borsodi nagyüzemek munkásainak művelődéséről ír, figyelemmel az új közművelődési felada­tokra, a képzés és tovább­képzés lehetőségeire, szüksé­gességére. Réthly Gyula a. környezetvédelem mai kérdé­seit vizsgálja. Olvasható még a lapszám­ban Gyárfás Ágnes történelmi témájú írása Orvosok küzdel­mei emberi és szakmai joga­ikért megyénkben a felszaba­dulásig címmel. Pásztor Emil közleménye — Görgey és Klapka 1891. évi levele Ka­zinczy Lajosról — Kiss Gyula Pulitokról szóló szociográfiai munkája. Takács István ka­zincbarcikai városszépítésről szóló jegyzete, valamint több könyvbemutatás. Pető János munkája Felavatták Ver es Pét er szobrát Veres Péter születésének 80. évfordulója alkalmából csütörtökön 1 Budapesten a Mező Imre úti temetőben —- sírjánál — koszorúzási ün­nepséget • tartottak. A Haza­fias Népfront Országos Taná­csának koszorúját dr, Szent- istványi Gyuláné, az országos tanács titkára, és Juhász Ró­bert, az országos tanács tag­ja, osztályvezető helyezte el.j A Kulturális Minisztériumi nevében dr. Molnár Ferenci kulturális államtitkár és dr. Marczöli László miniszterhe­lyettes, a Magyar Írók Szö­vetsége nevében Dobozy Im­re, a szövetség elnöke éSj Garai Gábor főtitkár koszo- rázták me.é irodalmi és poli­tikai életünk kiemelkedői személyiségének sírját. Az évforduló alkalmából Óbudán az r nevét viselő.' nemrég megnyílt Flórián téri könyvesboltban , felavattál* Veres Péter szobrát, Somogyi Árpád Munkácsy-díjas mű­vész alkotását. Remény és vizsgadrukk Könyvek közölt — meleg szobában Az egyelem gosan kopog a csizma sarka, s önkéntelenül is óvalosabb- ra fogja lépteit az ember. Mostanában, a csengetés közti •szünetekben sem zsibonganak az élőadók előtt a diákok, nem rohamozzák meg a bü­fét kávéért, Coláért, s nem igyekeznek — hónuk alá csa­pott jegyzetekkel — a lépcső­kön más termek felé sem. Vizsgaidőszak van —, ' s ilyenkor más arca van -az egyetemnek. Áhítatosabb. tisztelel/teljesebb. A fiú — K. Laci első éves gépész. A büfénél ütögette cipője sarkáról a rátapadt havat, miközben rendíthetet­len nyugalommal kavargatta a kávéját. — Az első vizsga előtt ha­sonlóan éreztem magam, mint amikor a tanévnyitóra felálltunk. Csak persze akkor sokkal kellemesebb volt a közérzetem. Érthetően. Most a szorongás volt erősebb, mert végül is először élek át vizsgaidőszakot. És ez egészen más, mint amikor az érettsé­gire készültünk. Feszesebb munkát, kíván. S az idő is rövidebbre szabott... Néhányat! tovább sietlek mellettünk, eltűntek valahol a folyosó fordulójában. Köny­veket cipeltek magukkal. — Helyet keresnek — intett feléjük. — Én a koliban ta­nulok, a szobában. Ott meleg vari.' Meg csend. Kiírtuk az ajtóra: tilos a belépés! Persze azért bejönnek a fiúk. Kér­dezni is. Mert van. aki ezt nem érti, van aki meg amazt... Összejön valahogy. De kávézni leszoktam jönni. Talán kell is, hogy egy kicsit kiszellőzzön a fejem. S ha kiteszem a lábam, akkor meg­csap a hideg ... N. Béla és J. Gábor is ott toporgott a pult mellett. — Már lúg ^unk közölték lakonikus tömörség­gel, s elégedett hangjukból érződött, eddig sikerrel. Gá­bor különösen elégedett volt. három négyes került eddig a leckekönyvbe. — Én egyébként a téli vizs­gaidőszakot jobban szeretem. Igaz, ilyenkor a karácsony meg a szilveszter közbeszól­hat, de ha ügyesen osztja be az ember az idejét, akkor még az új évet is köszönthet!. Az viszont előny, hogy ilyen­kor kevesebb a csábítás. Nyá­ron nem tudok ellenállni 3 zöldnek, s akárhogy is igye kezik az emberfia, csak el kalandozik a figyelme. MoS! húszcentis hó van kint. Be1 zárjuk magunkra az ajtót, é legjobb, ha senki sem nyílj* ránk. Mert takarításra jószej révei csak a vizsga után jtn időnk. A legtöbb fiú csak aki kor dugja ki az orrát, ha sí éttterembe megy.. . Szürkült már, az épüleleK között sietősen haladtak lőj vább a diákok. De a koli melj '■lelt néhány fiú nevetve hói csatázott. K. Laci, aki kísért az úloi'i egy kicsit irigykedve jegyezW meg: — Jó nekik. Biztos mos’;, volt eredményhirdetésük. Net kik nem kell szóbelizni, a: biztos. Különben nem boloflt doznának... Kezet adott és elrohant. . ,, Ű még a „tanuló] ‘ * pénznél” tart. ;; azt is meg kell tanulni —. j az első félév a mindenkori táj riulóidő •, hogy az egyetemei hogy ossza be "z idejét »; ember. Mert ez legalább olyan nehéz, mint a maiéi matika, vagy a fizika... <cs. a.) Dolgozókat A Borsodi Sörgyár felvéted keres 1 ló — legalább ölévC gyakorlattal rendel kozó — tíF rost, 1 lei clcktrikust, vagy g| korlattal rendelkező villanya'l() i rolót, továbbá :t fó hütögépcstfli vagy kompresszorkezelőt. <K Icnlkczés a vállalat munkaiig? csoportjánál. A Borsodi Sörgyár felvételi keres beruházási, szolgáltul#' feladatok ellátására építész vél; zettségii dolgozót, míívezelj munkakörbe. Felveszünk továp bá műszaki fejlesztői miniig körbe l fő gépészmérnököt, lielőleg német, nyelvtudással. leni kozni — részletes önéletmű /al — a vállalat személyzeti vf /«tőjénél lehel. ‘>57') Böer pl, elmen Szakképzett ápolónőket, kon' hal dolgozókat, takarítókat 1 mosodai dolgozót felvesz a ml* kolci Gyermek város. Az éjmASZ Miskolci Uzende#!; gat ósága azonnali belépéssel K vesz takarítónőket, telepőrt, h*. , lózati férfi segéd* és betanít*’’ munkásokat. villanyszerelőid j Tájékoztatást munkaügyi ettfj portunk ad, Miskolc, Patak ** 7. sz. alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom